Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-09-08 / 35-36. szám
Budapest. 1937 szeptember 8. 5 Álgyay Hubert Pál: Az úf „Horthy Miklós-híd“ a világ legmerészebb gerendatartós hídja Az óbudai hfd fejlődést nyújtó lehetőségei Néhány nap múlva, pontosan vasárnap, szeptember 12-én, avatja fel a kormányzó jelenlétében a borárostéri Horthy Miklós-hidat Bornemisza Géza, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter. Forgalmi és városfejlesztési szempontból egyaránt rendkívül nagyjelentőségű ez az új építkezés, amelynek Ikülön jelentőséget ad az a körülmény, bogy szakkörökben világszerte bámulatraméltó alkotása a magyar iparnak a Horthy Miklós-híd, amelynek egyes műszaki megoldásai nemzetközi elismerést nyertek. A küszöbön álló hídavatással kapcsolatban a Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Álgyay Hubert Pál dr. egyetemi magántanárt, a Közmunkatanács alelnökét, akitől éppen ezekre a külföldön is megcsodált technikai különlegességekre vonatkozóan kért felvilágosítást. Álgyay Hubert Pál dr. részint ezekkel, részint pedig bizonyos és nem egészen helytálló kritikákkal kapcsolatban a többi közt a, következőket mondotta: — Mindenekelőtt megemlítem, hogy a Boráros- téren épült hidat a hídépítéstanban felsőpályásnak nevezik. Másfajta hídszerkezet építése esetén a hídfőtartók a kocsipálya fölé emelkedvén, a szabad kilátást elvették volna, azonkívül például függőhíd építése esetén a híd kétszer annyiba került volna, mint a most megépült híd. Megemlítem még, hogy a bécsi új Reichsbrücke, amelyik valamivel még rövidebb is, mint a Horthy Miklós-híd, függőhídként épül és építési költsége 35 millió schilling, szemben a Horthy Miklós-híd kereken 10 millió pengő építési költségével. Egyes hírlapi megjegyzésekre célozva, amelyek túlmagasnak tartják a hídfőket és főtartókat, a Közmunkatanács alelnöke a következőket mondotta-. — A kocsipálya alá helyezett főtartók rendkívüli, a hídépítés történetében eddig egyedül álló kis magasságra épültek, úgy, hogy a külföldi szaksajtó megállapítása szerint, a Horthy Miklós-híd, relatív magasságával, ezidőszerint a világ legmerészebb gerendatartós hídjának tekinthető. * A Fővárosi Hírlap munkatársa egyébként az új híd műszaki, gazdasági és forgalmi jelentőségét a A Magyar Városok Országos Szövetségének előkelő vendége volt a napokban Emil Vinck szenátor, a belga felsőház alelnöke személyében, aki mint a Városok Nemzetközi Szövetségének vezértitkára azért érkezett Budapestre, hogy előkészítő tanácskozásokat folytasson az 1910-ben fővárosunkban megrendezésre kerülő nemzetközi kongresszus tárgyában. A belga vendég három napig tartózkodott Budapesten, ezalatt bőségesen talált alkalmat nem csupán a városszövetség ülésezésének előkészítésére, hanem a székesfőváros közintézményeinek és üzemeinek tanulmányozására is. A Magyar Városok Országos Szövetsége részéről Szendy Károly polgár- mester elnök, Lukács Ödön ügyvezető alelnök és Harrer Ferenc dr. alelnök folytatták le a megbeszéléseket a budapesti kongresszus elé kerülő problémákról. Nagy helyesléssel fogadta a vezértitkár a magyar várospolitikusoknak azt a javaslatát, hogy az 1940. évi budapesti nemzetközi városkongresszus fő témája a városrendezés és a városi közélelmezés megvitatása legyen. Ezen a két fő tárgyon kívül a városi üzemek általános problémái is szerepelnek referátumként a nemzetközi kongresszuson, de jelentést terjeszt be a nemzetközi szövetség elnöksége a városi és állami adómegosztás generális kérdéseiről is. A nemzetközi kongresszus ülésezésének lix határnapjait még nem állapították meg, bizonyosnak látszik azonban, hogy a kongresszus 1940 június havának utolsó napjaiban zajlik majd le. A Magyar Városok Országos Szövetségében a legutóbbi mohácsi rendkívüli közgyűlés határozatá- nek megfelelően kereskedelemügyi minisztériumból szerzett információi alapján az alábbiakban ismerteti: Tudvalevő, hogy a híd terveit Álgyay Hubert Pál elgondolása szerint a minisztérium dunahídépí- tési szakosztálya készítette el. A kereken 10 millió pengőt felemésztő munkálatokat Tantó Pál miniszteri tanácsos, Dömötör Sándor miniszteri osztály- tanácsos és Kováts Alajos műszaki tanácsos vezette. A laikus közönséget is érdeklő néhány figyelemreméltó adat, hogy például 850 vágón vasat, 500 vágón cementet, 580 vágón betonikavicsot és 650 vágón faragott követ használtak fel. Maga a híd 514.94 méter hosszú és 22.70 méter széles. Ezekből a méretekből következik, hogy miközben a Horthy Miklós-híd tehermentesíti a Ferenc József-hidat, ugyanakkor egészen új forgalmi lehetőségeket nyit meg. Amíg ugyanis a többi Duna- hídon mindössze egykocsi szélességű a járművek pályája, következésképen minden járműnek az előlhaladó leglassúbb járműhöz kell igazodnia, addig az új hídon a teherforgalmat külön lehet választani a gyorsforgalomtól. Figyelemreméltó az is, hogy a hídfeljárókon semmiféle más forgalom- nem keresztezi a hídra menő forgalmat. * Miközben pedig Budapest már a második hidat avatja ebben az esztendőben, tudvalévőén indulóban vannak az új óbudai híd építésének előkészítési munkálatai is. A már készen álló tervek: értelmében ez az új híd, amely hosszú időre megoldja a folyam két oldalán terjeszkedő város minden elképzelhető fejlődési lehetőségét, méreteiben és elgondolásában még a Horthy Miklós-hídnál is nagyobbszabásúnak ígérkezik. Először is jóval hosszabb lesz ennél, főleg pedig ív- magassága előreláthatóan jelentékenyen meghaladja az eddigi h Idákét. A kiszáll esi tett Margit-híd és az északi városrészeket összekötő új óbudai híd természetesen tökéletesen megoldja azokat a nagyszabású városrendezési elgondolásokat, amelyek szerint a villasort a Duna két partján északra, a villákkal beépített kertvárost pedig ettől a parti villasortól keletre és nyugatra kívánják felépíteni máris megalakult a kongresszus előkészítésére hivatott állandó bizottság, amelynek négy tagját a vidéki városok polgármesterei közül küldi ki a választmány, további négy tagot pedig a közgyűlés, felhatalmazása alapján az elnökség delegál saját kebeléből. A nemzetközi kongresszus sikeres megrendezése érdekében a Budapesten működő állandó bizottságon kívül a városok nemzetközi szövetségének brüsszeli központja is külön állandó jellegű bizottságot állít munkába, amely a budapestivel párhuzamosan fog működni. Különösen nagy figyelmet kíván a Magyar Városok Országos Szövetsége fordítani arra, hogy a kongresszuson résztvevő többszáz külföldi polgár- mester áttekinthető, világos képet nyerjen Magyar- ország urbanisztikai viszonyairól, emellett azonban helyszíni kirándulások útján tanulmányozhassa az idegenek szempontjából érdekes hazái látnivalóikat is. 1939-ben a belgiumi Liége városban tartja meg a nemzetközi szövetség a budapesti kongresszus előkészítő konferenciáját, amelyen véglegesen megállapítják a budapesti ülések programját. A budapesti tanácskozás időtartama mintegy nyolc napra fog terjedni. A Fővárosi 'Hírlap munkatársának alkalma volt EMIL VINCK szenátorral beszélgetést folytatni a budapesti kongresszus terveiről. — Nagy örömmel vette a nemzetközi szövetség elnöksége Szendy Károly polgármester úr értesítését arról, hogy a Magyar Városok Országos Szövetsége készséggel vállalkozik legközelebbi nemzetközi tanácskozásunk megrendezésére. Azért siettem a hír vétele után nyomban a magyar fővárosba, hogy egyrészt köszönetemet fejezzem ki a magyar szövetség megértéséért, másrészt, hogy általánosságban megállapodhassunk azokban a főbb pontokban, amelyek felvételét a magyar szövetség a nemzetközi közgyűlésre javasolja. Azok a témák, amelyeket előttem Szendy Károly elnök. Harrer Ferenc és Lukács Ödön alelnök urak felvetni szívesek voltak, valóban olyanok, amelyek általános érdeklődésre tarthatnak számot, mert valamennyi városnak közös kérdései. — Amennyire rövid itt tartózkodásom alatt megállapítanom sikerült, az Önök székesfővárosa mind városrendezési, mind közélelmezési téren már eddig is mintaszerűt produkált, örömmel hallottam, hogy törvényhozási úton szabályozták Magyarországon a városrendezési kérdéseket és ezzel valóban úttörő munkát végeztek. A közélelmezési ügyek megvitatása Budapesten már csak azért is hallatlanul érdekes lesz, mert tapasztalataim szerint a főváros tulajdonában lévő élelmezési üzemek páratlanul magas színvonalon állanak. így tehát a kongresszus vezetőségének módja nyílik majd gyakorlati bemutatásokkal alátámasztani az elméleti tanácskozásokat. — Azt hiszem, hogy a budapesti kongresszus egyaránt fogja szolgálni Magyarország súlyának és a nemzetközi szövetség tekintélyének emelését és egészen bizonyos az, hogy az itt megrendezésre kerülő nemzetközi értekezleten ezernél jóval több városi kiküldött fog résztvenni. Egyedül az Egyesült Államokból 70—80 polgármester résztvevőre számíthatunk, erősen bízunk azonban abban is, hogy Ázsia, Ausztrália, sőt Afrika nevezetesebb metropolisai is képviseltetni fogják magukat. Mi a magunk részéről természetesen mindent elkövetünk abban az irányban, hogy a kongresszus minél szélesebb keretek között, minél nagyobb sikerrel kerüljön megrendezésre és éppen ezért már mostantól fogva állandó kontaktusban kívánunk maradni a Magyar Városok Országos Szövetségével. Brüsszelben megjelenő hivatalos lapunkban esztendők hosszú sora óta ismertetjük a világ különböző városainak helyzetét, berendezkedéseit és most arra fogjuk koncentrálni figyelmünket, hogy az elkövetkező években, éppen a kongresszus sikere érdekében, Budapest számára lapunk hasábjain bőséges teret biztosítsunk. Szendy Károly polgármester úr nagy megértéssel fogadta ezixányú elképzelésemet és nyomban intézkedett, hogy a kongresszus elé kerülő témakörökre vonatkozó budapesti anyag mielőbb hozzám jusson, emellett azonban kiterjedt figyelme arra is, hogy a Városok Nemzetközi Szövetsége megkapja mindazokat a jelentéseket, eláborátumokat a székes- ifővárosra és a többi magyar városra vonatkozó fontosabb statisztikai adatokat, amelyeknek összeállításával jó előre alaposan megismertethetjük Budapestet a kongresszus valószínű résztvevőivel. — Budapesten folytatott tanácskozásaim, úgy érzem, nagyon eredményesek voltak. Azok folytatására a közel jövőben ismét visszatérek, de ezenkívül is oda kívánok hatni, hogy az 1940. év előtt különböző országokban megtartásra kerülő egyes szakértekezleteken intenzív propagandát fejtsünk ki a budapesti kongresszus számára. 1938-ban Bukarestben fog ülésezni a kongresszus állandói bizottsága és ezen a szűlcebbkörű értekezleten különösen arra kívánjuk a súlyt helyezni, hogy a budapesti kongresszus eszméjének megnyerjük a közelebbi és távolabbi Kelet városszövetségeit. — A Városok Nemzetközi Szövetségében a világ valamennyi kultúrállamának városa képviselve van. Tagjainak száma több ezer és joggal elmondhatjuk, hogy az eddigi fennállás alatt nagyon jó munkát végeztünk és nagy mértékben mozdítottuk elő az általános urbanisztikai szempontokat, úgyszólván szerte a világon. A különböző országokban működő városszövetségek a legtöbb helyen rendkívül nagysúlyú testületekké fejlődtek és vezetésükben a leg kiválóbb egyéniségek tevékenykednek. — Legutóbbi tanácskozásaink Kölnben és Páris- ban zajlottak le, mindkét helyen általános érdeklődést keltve. Különös örömömre szolgál, hogy ezen a két értekezleten jelentékeny szerep jutott a magyar kiküldötteknek is és működésüket általános elismerés fogadta. * Emil Vinck szenátor, a Városok Nemzetközi Szövetségének Vezértitkára mondja ezeket a figyelemreméltó megállapításokat Budapestről és annak vezetőségéről. Mondani sem kell talán, hogy a belga szenátor elismerő szavai minden egyéb dicsé-, rétnél számottevőbbek, mert hiszen nem az először ittjárt laikus külföldi elragadtatását fejezik ki, ha nem a városiasodás, az urbanisztika tudományának leghivatottabb vezetője tolmácsolja itt véleményét. Ha mindéhez hozzávesszük, hogy Emil Vinck szenátor mindezen felül jóbarátunk is, aki a városszövetségek központi folyóiratában hajlandó az egész világra szóló propagandát indítani megismerésünk és elismerésünk érdekében, akkor látjuk csak igazán Szendy Károly polgármester azon elhatározásának jelentőség-ét, hogy az állam és a városok támogatásával itt nálunk kívánja megrendeztetni a legközelebbi nemzetközi kongresszust. Világszerte örömmel fogadták Budapest meghívását a városszövetségek Emil Vinck szenátor nyilatkozik a Fővárosi Hírlapban Budapest nemzetközi jelentőségéről és sikeréről
