Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-08-25 / 33-34. szám
Budapest. 1937 augusztus 25. 7 Szemfényvesztő manőver a budai egységárüzlettel Goldberg’erék családi zsinagógát rendeztek be a Párisi Áruházban Az elmúlt héten nagy garral beharangozták, i hogy megnyílik a budai egységáráruház. Aztán nem nyílt meg — legalább is nem ebben a formában. Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter a minisztériumi szakértők bevonásával megbeszélést tartott, amelyen megállapították, hogy az új egység- áráruház szintén az áruház fogalma alá tartozik, így tehát arra is az áruházi rendelet intézkedései irányadók. A miniszter úgy intézkedett, hogy az áruház a 25 filléres egységáron való árusítási rendszert változtassa meg, mivel ez a kereskedők érdekeit sérti. Megelégedéssel regisztráljuk a miniszteri intézkedést, amely ismét a Fővárosi Hírlap áruházellenes harcainak egyik újabb győzelmét jelenti a tisztességes kiskereskedők védelmében. Mint emlékezetes, ez év tavaszán hívtuk fel először a hatóságok és az illetékesek figyelmét a Wool- worth-\cszedelemre, de alighogy az itt kísérletező Woolworthék a cikkünk nyomán keletkezett nagy felháborodás nyomása alatt lemondtak tervükről, tudomást szereztünk arról, hogy amihez Woolworthék világszervezete nem mer hozzáfogni, azt rövidesen meg akarták valósítani Goldbergerék, a Párisi Áruház tulajdonosai. Már a Fővárosi Hírlap március 24-i számában jelentettük: Budai Egységár kft. címen megalakult egy társaság, amelyben benne vannak Goldbergerék. Ugyanakkor a legerélyesebben tiltakoztunk, egyben pedig felhívtuk az újfajta veszedelemre a különböző kiskereskedelmi érdekeltségek figyelmét. így aztán rövidesen teljes erővel felvette a harcot az új áruház terve ellen a Baross Szövetség, az OMKE és a Fővárosi Kereskedők Egyesülete. Goldbergerék azonban bíztak sikerükben. Hiába hangsúlyoztuk több ízben is, hogy akciójuk sikere az áruházi rendelet kijátszását jelentené. Az utolsó pillanatig makacsul haladtak kitűzött céljuk felé, amikor aztán úgyszólván a megnyitás pillanatában megjött a miniszteri rendelkezés. At. érdekeltek nyomban bejelentették a minisztériumban, hogy iciicmkcp a Fenyves-áruház erkölcsi színvonaláról A Fenyves-áruház és egy volt alkalmazottja között dúló elkeseredett harc foglalkoztatja már hosz- szabb idő óta -a különböző hatóságokat. Goldstein Sándor kereskedősegéd még 1922 elején lépett a Fenyves-áruház szolgálatába. 1931-ben — mint ismeretes — a Fenyves cég fizetésképtelenséget jelentett be, mire az OHE a cég összes alkalmazottjának felmondott. A következő évben azonban a fiatal segéd felmondását visszavonták. Nem sokkal a felmondás visszavonása után sikkasztás történt a Fenyves-áruházban. Az ügybe Goldstein személyét is belevonták, sőt azonnali hatállyal el is bocsátották. Goldstein keresetet indított a felmondási időre és végkielégítésére: mintegy 1600 pengőt követelt a Calvin-téri áruház tulajdonosától. A munkaügyi bíróság a pert felfüggesztette, miután a Fenyves cég bejelentette, hogy volt alkalmazottja ellen sikkasztás és csalás címén eljárás van folyamatban. Előadta a Fenyves-áruház'jogi)képviselőjd,íhogy Goldstein segédkezet nyújtott ahhoz, hogy mint a Fenyves-áruház részlétosztályána'k eladója, Grünfeld Miksa nevű alkalmazottja sikkasztásokat kövessen el. Goldstein elkeseredetten tagadta bűnösségét, de Schvarcz László, az áruház igazgatója ellene vallott, úgy hogy a Kúria Finkey-tanácsa jogerősen elítélte Goldsteint. Goldstein kétségbeesésében öngyilkosságra szánta el magát, családtagjai csak az utolsó pillanatban akadályozták meg, hogy szándékát valóra váltsa. A jogerős ítélet után Goldstein Forgács Béla dr. ügyvéd útján perújítást kért. Kérelmében előadta, hogy Schvarcz László igazgató „a büntetőeljárás folyamán négy különböző vallomást tett, amelyek nem felelnek meg a valóságnak“. elejtik az egységáráruház gondolatát és normális keretek közt kívánják lebonyolítani üzleti tevékenységüket. A miniszter rendelkezését tudomásul vették, bejelentették, hogy az egységáráruház rendszerét megváltoztatják, és ezekután az történt, hogy a rendelkezés szemfényvesztő megkerülésével a 25 filléres egységárakat tovább is fentartották. Mindazt, amit eddig 25 filléres egységáron árusítottak, tovább is 25 filléres áron adják, de a 25 filléres cikkek mellé bevezettek egyes más árucikkeket is, amelyeknek más árat szabtak. A veszélyeztetett kereskedelem bízik benne, hogy ezt az átlátszó szemfényvesztő manővert a kereskedelemügyi miniszter is észre fogja venni és nem tűri, hogy rendelkezését ilyen egyszerű, durva fogással megkerülje a Goldberger észjárás. Mert Goldbergerék keze dolgozik itt is, mint ahogy, minden cáfolat ellenére, a Párisi Áruház egész komplexuma, a szomszédos gyümölcs-, cukriátsz- é's büfé-üzletekkel a Goldberger érdekeltségé. Éppen most értesül a Fővárosi Hírlap egy olyan akciójukról, amely bizarr elképzelésével nemcsak derültséget kelt, de egyszersmind eklatánsán cáfolja Gold- bergeréknek azt a mindutalan visszatérő állítását, amely szerint ők nem tulajdonosai, csupán vezető részvényesei a Párisi Áruháznak. Ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja az a körülmény, hogy Goldbergerék épp a legutóbbi napokban benn, a Párisi Áruház épülettömbjében a közelgő izraelita ünnepekre való tekintettel ötven személyes, családi használatra szánt zsinagógát rendeztek be. Azt hisszük, ezt a tényt felesleges kommentálni: az áruházban berendezett családi zsinagóga mindennél frappánsabb bizonyítéka annak, hogy igenis a Goldberg er-család, illetve annak rokonsága a Párisi Áruház tulajdonosa. Készséggel kijelentjük egyébként, hogy Goldbergerék az áruházukon belül nyugodtan bővíthetik, terjeszthetik a családi imaházat, minden további áruházi terjeszkedésük azonban meg fog bicsaklani a kereskedelmi érdekeltségek fellépésén, elsősorban pedig a fennálló törvényes rendelkezéseken. A törvényszék a perújrafelvétel során szenzációs indokolással felmentette Goldsteint a súlyos vád alól. A törvényszék a Fenyves cég igazgatójának vallomását nem fogadta el, megállapította, hogy vallomásai egymásnak ellentmondóak, aggályosak, bizonyítékul el nem fogadhatók, A tábla Zachár-tanácsa az ítéletet jogerőre emelte és most már Schvarcz László ellen hamis ta- nuzás bűntette címén feljelentést tett. Goldstein, feljelentésében elmondja, hogy csak azért akarták őt elítéltetni, hogy ezáltal a Fenyves Dezső Rt. elleni perének ne legyen sikere. Az igazgató elleni bűnügy még nem fejeződött be. Goldstein, a jogerős ítéletre hivatkozva, most arra kéri a munkaügyi bíróságot, hogy folytassa le az eljárást a polgári perben. Ettől az ügytől függetlenül Goldstein keresetet nyújtott be a törvényszékhez, melyben 28.000 pengő tőke és járulékai megfizetésére kéri kötelezni kártérítés címén a Fenyvesáruház Részvénytársaságot. A Friedrich dr. törvényszéki bíró előtt megtartott tárgyaláson Goldstein előadta, hogy Schvarcz igazgató hamis tanúvallomása alapján ítélték őt fogházbüntetésre. Elmondotta, hogy a hosszantartó bűnügyi eljárás alatt minden pénzét felélte, elhelyezkedni nem tudott, mert a Fenyves-áruház vezetőjének valótlan információi miatt sehol sem alkalmazták. Schvarcz László és a Fenyves-ávuhÚT évi 3600 pengő anyagi kárt okozott — írja keresetében Goldstein. — Meghurcoltatása miatt erkölcsi kárát 10.000 pengőben kéri megállapítani. A törvényszék az egész vonalon elrendelte a bizonyítást. Beszerzi a bűnügyi iratokat és kötelezte a feleket, hogy bizonyítékaikat előkészített iratban terjesszék elő. A Fenyves-áruház előkészítő irata már beéi’ke- zett a törvényszékre. Fenyvesek azzal védekeznek, hogy Goldstein annak idején beismerte, hogy Grünfeld manipulációjáról tudott. Egyebekben tagadják, hogy kellő alap nélkül jártak volna el Goldstein ellen, a vádat az ügyészség képviselte, tehát őket felelősség nem terheli. A Fenyves-áruház ezután tagadásba veszi, hogy Schvarcz László igazgatója lett volna a vállalatnak, az ő ténykedéséért tehát a Fenyves-áruház — állítják — nem felelős. Végül cáfolják, hogy a cég rossz információt adott volna Goldsteinről és emiatt nem tudott elhelyezkedni, de kérik az erkölcsi kárigénynek elutasítását is, mert Goldstein önmaga volt oka, hogy ellene bűnvádi eljárás indult. A Fenyves cég előkészítő iratára Goldstein most válaszolt. Hivatkozik arra a lelki presszióra, amelyet a Fenyves cég vezérigazgatója használt vele szemben, aki kijelentette, hogy semmi bántódása sem fog esni, ha mindent elmond, sőt vissza fogja venni az állásába. Poutról-pontra cáfolja ezután a Fenyves- áruház védekezését, végül közönséges hajszának minősíti az ellene megindult bűnvádi eljárást. Azzal fejezi be válasziratát, hogy a Calvin-téri áruház anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik az elszenvedett károkért. — Az igazság kiderült, ártatlanul hurcoltak meg, a Fenyves-áruház Bt. ezt anyagiakkal kárpótolni tartozik, — fejezi be beadványát a kereskedősegéd. Beszámold a félévi mérlegekről A hivatalos lap Szent István-napi számában tanulságos táblázat jelent meg, amelyben Kresz Károly dr. kincstári főtanácsos, a TE BE igazgatójának adatai alapján húsz budapesti pénzintézet kimutatásait láthatjuk, köztük az Országos Földhitelintézet mérlegadatait is. Ennek az intézetnek adatait azonban le kellett vonni az összeredményből, mert másként nem lehetett volna világos képet nyerni a számok vizsgálatából. Legelőször is figyelemreméltó, hogy az összehasonlítás alapját képező 20 pénzintézet ezidei félévi mérlegéinek végösszege a tavalyihoz képest nem változott lényegesen, amennyiben az idei félévi mérlegek végösszege 1963 millió pengő, a tavalyi 1965.4 millió pengővel szemben. Az aktívák között a készpénzkészletek 36 millió pengővel, a zsirókövetelésck 20.9 millió pengővel szerepelnek a tavalyi 35.8 millió, illetőleg 20.3 millió pengővel szemben. Miután alaptőkeemelések nem voltak, változatlan a kimutatott alaptőke összege, még pedig 205 millió pengő. Ugyancsak változatlan a tőketartalék is 89.8 millió pengővel. A rendes tartalékok ösz- iszege 62.8 millió pengőről 65 millió pengőre emelke dett. A könyecskékre elhelyezett betétek 540.8 millió pengői’ől 562.2 millió pengőre emelkedtek. Végül szintén lényegtelen eltolódást látunk a folyószámlán és csekkszámlán elhelyezett betétek összegénél és forgalomban levő záloglevelek tételénél. Mindezekből a számokból elsősorban megállapít - ható, hogy a. visszafejlődés megszűnt és már 1933 óta évről-évre kétségtelenül megindult a pénzintézetek helyzetének lassú, de egyenletes javulása. Figyelemreméltó azonban, hogy a pénzintézetek helyzetének ez a javulása nem tart lépést a gazdasági életben észlelhető általános javulással. Lassú ugyanis a belföldi tőkeképződés és betétek sem igen keletkeznek, mert, mint Imrédy Béla annakidején rámutatott: az új megtakarításokat többnyire a pénzintézetek elkerülésével használták fel. Megkezdi működését a piackutató intézet. A főváros, mint ismeretes, piackutató intézet felállítását határozta el és erre a célra 60.000 pengőt vett fel az idei költségvetésébe. Ebben az ügyben most La- motte Károly dr. helyettes polgármester rendeletet adott ki, amelyben Ilyefalvi I. Lajos dr.-t, a Székes- fővárosi Statisztikai Hivatal igazgatóját bízta meg a piackutatás megszervezésével. Ezzel a legméltóbb kezekbe került az új intézmény, amely kétségtelenül be is tölti ezt a fontos hivatást, amelyet neki szántak. Az intézet hű képét fogja adni annak, hogy a budapesti piacon milyen okok játszanak közre az élelmiszerek áralakulásában. Kiterjed a figyelem a termelőre, a közvetítő kereskedelemre, az export hatására, fuvardíjak, adók, illetékek befolyására, a hatósági üzemek áralakító szerepére és minden körülményre, amelynek az áralakulásra hatása van. Jllyefalvi I. Lajos dr., akinek az intézet felállítására vonatkozó tervezete már kész, jelenleg szabadságon van. Szeptember elején tér haza és akkor nyomban megkezdi a piackutatás megszervezését. HafieUenosUc Korányi és Fröhlich j cedZny, is fánpMtálfytyác ]
