Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-08-25 / 33-34. szám
Budapest. 1937 augusztus 25. 5» 5 Budapest át akar]a venni a csepeli állami vízmüvet, hogy az egész Pestkörnyéket elláthassa vízzel Miéit késik a Temetkezési intézet versenytárgyalásának eldöntése A városrendezési törvény, amely a Közmunka- tanács hatáskörét a fővárost környező vlálrosokra és községekre is kiterjesztette, ismét előtérbe helyezte a pestkörnyéki problémákat. Ezek sorában legelői áll az ivóvíz kérdése, amely nemcsak Pest környékét érdekli, hanem a legkevésbé sem közömbös a fővárosra nézve, mert a vele összenőtt városok és közsé- yek közegészségügye egyúttal elsőrendű budapesti, probléma is. Az ivóvíz, illetve a vízellátás kérdésében a főváros és a pestkörnyéki községek egész sora között évek óta folynak tárgyalások. A Székesfőváros Vízmüveinek vezetősége már régen belátta ennek a kérdésnek rendkívüli fontosságát, ezért minden alkalommal a legbehatóbban foglalkozott a hozzá intézett kérésekkel, sőt a Vízmüvek nagyarányú fejlesztési programjánál is tekintettel volt arra, hogy a pestkörnyéki igényeket kielégítse. A legutóbbi napokban Rákospalota fordult ismételten a vízellátás dolgában a fővároshoz, és ezúttal a legkomolyabb formában folynak a tárgyalások, amelyekhez jelenleg két körülmény ad pozitív alapot. Az egyik az, hogy Rákospalota képviselőtestülete Szőts József dr. polgármester gazdaságos tervezetét elfogadva, elhatározta a vízvezeték és csatornázás létesítését, a másik pedig az a döntő körülmény, hogy a Székesfőváros Vízmüvei nagy építési programjának keresztülvitele révén most már abba a kedvező helyzetbe jut, hogy, a főváros érdekeinek legmesszebbmenő szemmeltartása mellett, a Pestkörnyéknek is tud ivóvizet juttatni. Erről a fővárost és a környéket egyformán érdeklő kérdésről, kérdésünkre Pap Ferenc a Székesfővárosi Vízművek vezérigazgatója a következő nagyérdekü ismertetést adta: — Több környező helység fordult azzal a kérelemmel a fővároshoz, hogy vonja be őket Vízmüveinek hálózatába. Komoly tárgyalások folytak és folynak Rákospalotával. ezenkívül Pestújhely, Budaörs, Budakeszi, Békásmegyer, Remetekertváros és más községek is hasonló kérelmeket terjesztettek elő. Schüfg Testvérek, BUDAPEST, If, KÁPLÁR-U. 9. .Optant'f a m k&nny&fésHagaítjű Telefon? fehér-esapágyfém I i -030-92. GYÁRTMÁNYÁT KIVÁLÓAK ! Bermann Miksa oki. mérnök-vállalkozó I Budapest, VI., Lövölde- térd. Telefon: 1-222-18. DDBECZ PUHÁIT laftfitiosmesfer Bejárat Kümos császár-ái tfl. és Erzsóíot-lór 15. TELEFON: 386-782. Szabadalmazott hazai-szén-tüzelésű és fatüztílésü kályhák, tűzhelyek, vasredőnyök, napellenzők, rácsok. Stecmtá bádogos- és szereiőmesler Budapest, VI., Horn Ede-u. 15, TELEFON: 325-121 MAY IMIÉ építőíiissler Budapest, V., Lipót korút 29 sz. íeiefon: 122—155. Barna M épületlalíaÉ&s ítíxj&elylcésxí&ő üzeme Budapest, Vili., Szerdahelyi-utca 3. (Saját ház.) Telefon: 137-004. TAHIM GYÓKGY h&t. eng. villanyszerelési vállalata Budapest, V., Vilmos császár-út 17. Telefon: 326-172 Díszoklevéllel éa ezüst éremmel kitüntetve víztelenítése és a PINCEPÓTLÓ NEDVES FAL LÉGSZIGETELÉS AMBRUS L. oki. mérnök, Budapest, VI., Izabella-». 77. Tel.: 120-86 Díjtalan költségvetés Kiviteli jogot ad — Hogy a feladatot tárgyilagosan — a főváros érdekeit szem előtt tartva — lehessen elbírálni meg kell vizsgálni, vájjon a fővárosnak érdeke-e, hogy a környéken fekvő és vele területileg gyakran egészen szorosan egybeépült települések kifogástalan vízzel legyenek ellátva? Lehetséges volna-e ez a vízellátás a Székesfőváros Vízmüvei általi Végül szükséges-e, hogy a fővárost környező helységeket a főváros lássa el vízzel? — Az első kérdéssel kapcsolatban megállapítható, hogy a köziiletek centrális vízellátását a sok kényelmi és tűzvédelmi okokon kívül főleg közegészségi követelmények teszik szükségessé. Amíg a főváros kifogástalan ivóvízzel látja el polgárait, a környező helységek és városok nagy részében az egészséges ivóvíz kérdése mai napig sincs megoldva. így tehát megvan a lehetőség arra, hogy a környékről állandóan a fővárosba járó lakosság behordja a különböző fertőző betegségeket, de ugyanez történhet a sok behozott élelmiszer (tejtermék, gyümölcsök, stb.) útján is. A fővárosnak tehát egészségügyi szempontokból rendkívül nagy érdekei fűződnek ahhoz, hogy a környék kifogástalan ivóvízzel legyen ellátva. De számos gazdasági kihatás is jelentkeznék a főváros közgazdasági életében, ha a környék vízellátása rendszeres vízvezeték építésével nyerne megoldást. — Hogy a környék ivóvízzel való ellátása lehetséges legyen a Vízművek részéről, annak természetes előfeltétele, hogy maga a főváros víztermelő telepein olyan mennyiségű vízzel rendelkezzék, amellyel a legrosszabb viszonyok közt is képes ellátni elsősorban a fővárost, másrészt azt a víz- mennyiséget is szolgáltatni tudja, amely a környező területek vízellátására is elegendő. Ä már elkészült, illetőleg a közeljövőben elkészülő víznyerőtelepek üzembehelyezésével abban a helyzetben lesz a főváros, hogy a környező helységek egyik-másika számára tudná a szükséges vízmennyiséget biztosítani. — Ezeken kívül azonban a Vízművek további feladata, éppen a környék vízellátására való tekintettel, hogy a mostani vízműbővítéseken felül további vízszerzési lehetőségek biztositását a szükséghez mérten a legteljesebb határozottsággal már most megkezdje. Az idevonatkozó előtanulmányok már folyamatban vannak. E tanulmányok során hasznosnak látszott annak az elgondolásnak a kérész tülvitele, hogy a Csepelszigeten lévő állami vízműveket a székesfőváros közönsége vegye át a kincstártól. Ennek a vízműnek a birtokában nemcsak a főváros vízellátásának biztonsága volna fokozható, hanem — miután a vízmű máris több pestkörnyéki helységet lát el vízzel — erőteljes kezdeményezés töi*ténnék a nagy cél: a környéknek a főváros vízellátásába való bevonása érdekében. A csepeli vízmű megszerzésére vonatkozó kezdeményező lépéseket a polgármester úr meglette. Az okfejtés további állomása: ha tehát a fővárosnak érdeke, hogy a környék jó vizet kapjon és a feladat meg is valósítható, a fővárosnak meg is kell oldania a kérdést. Erre minden valószínűség szerint szükség is lesz az egészségügyi viszonyok irányításán kívül azért is, mert a környező városoknak és községeknek alig- van meg a természeti adottságuk megfelelő vízmennyiség feltárására saját n űködésük útján. A székesfőváros ugyanis már eddig is arra kényszerült, hogy vízmüveivel elfoglalja a közeli környék számára tekintetbe jöhető összes számottevő vízadó területeket. — Ezzel kapcsolatosan felmerül az a kérdés, hogy a főváros a környék vízellátását milyen mértékig bonyolítsa le. Erre vonatkozólag az a megoldás látszik a Vízművek számára a legmegfelelőbbnek, hogy a főváros termelőtelepein nyert vizet vagy magán a termelőtelepen, avagy az illető közűiét határán vízmérőn mérve adná át az igénylő helységeknek. A gyakorlati kivitel előtt azonban sok más kérdés is tisztázásra vár. Ilyen például, hogy mit értsünk a környék alatt, melyet a vízellátásba be kell vonni. Számolni kell a légoltalmi szempontokkal és erre való tekintettel a centralizálás és decentralizálás kérdésével. Nem utolsó nehézségként jelentkezik a gazdasági problémák megoldása. A környező községek vízellátásának megvalósítása nagy feladatot jelent majd magára a fővárosra is, de súlyos gondot fog okozni a környező közületeknek is a beruházásokhoz szükséges költségek előteremtése. A főváros közönsége és a főváros vezetősége, élén a polgármesterrel, tekintetbe véve a főváros fontos érdekeit, a legnagyobb megértéssel és a legnagyobb szeretettel foglallcoznak a kérdéssel. Már az eddigi tárgyalások során is az az elgondolás vezette a kérdéssel foglalkozókat, hogy a környék vízellátásának megoldását a környék számára lehetőleg legkedvezőbb anyagi feltételek mellett igyekezzenek megvalósítani. f^flég ebben a hónapban összehívják az üzemi választmányt A Községi Teinehkezési Intézetnek a koporsók és más temetkezési cikkek szállítására megtartott versenytárgyalásaival kapcsolatban bizonyos kifogások hangzottak el, amelyek különösen azt rójják fel, hogy a június 11-én megtartott második ver- senjrtárgyalás elbírálására az üzemi választmányt még mindig nem hívták össze és így ez a közszállítás nem kerül eldöntésre. Ebben az ügyben illetékes helyen a következő felvilágosítást kapta a Fővárosi Hírlap: — A szokásos idóban megtartott versenytárgyalást, amelynek eredményét az Árelemző Bizottság is felülvizsgálta, a polgármester úr megsemmisítette. A polgármesteri határozatot egy érdekelt cég megfellebbezte a belügyminiszterhez. A Temetkezési Intézet az ügyet lezárta és újabb versenytárgyalási tartott. Ennek eredményét is az Arelemzö Bizottság elé terjesztette, amelytől augusztus i-én érkezett meg a véleményezés. — Tekintet nélkül a nyári időszakra, a Temetkezési Intézet azonnal az üzemi választmány elé óhajtotta terjeszteni az Árelemző Bizottság véleményét, az üzemi választmány állásfoglalásához azonban a versenytárgyalás összes irataira szükség van, amelyeket időközben bekért a belügyminisztérium. Sürgős intézkedés történt az iratok visszakérésére és a minisztériumból az iratok az elmúlt hét közepén visszaérkeztek. — Ilyenformán csak most van mód az üzemi választmány összehívására, ami meg is történik, úgy, hogy még ebben a hónapban a választmány elé kerül a versenytárgyalás anyaga. A választmány javaslata alapján azután a polgármester úr dönt a második versenytárgyalás dolgában. Mindez világosan megmutatja, hogy semmiféle mesterséges ok nem játszott közre a késedelmes döntéshez. Első Magyar SoépíthetÓ kismotor üzero | KOVÁCS JANOS I Budapest XL, Fadrusz-utca 2. — Telefon; 2-693-26
