Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-08-25 / 33-34. szám
Budapest. 1937 augusztus 25. 3 j/olrwSö/Ji/^ip Közel 130.000-rel több látogatója volt az idén a Margitszigetnek, mint a múlt év megfelelő időszakában Nagyszabású rendezési munka indul a sziget északi csúcsán, amelyet az ébudai kid érint - Új emelet épül a Dália-szállóra A Margitsziget még soha _ olyan népszerű nem volt, mint az idén. A budapesti közönség eddig nem látott nagy számban keresi fel és .páratlan szépségeit méltóképpen az idén fedezték fel az idegenek is. A szigetnek erről a nagy idegenforgalmi jelentőségéről, valamint a legközelebbi idők fejlesztési terveiről megkérdeztük Bessenyey Zénó dr-9, a Közmunkatanács elnökét, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta: — Örömmel állapíthatjuk meg. hogy a Margitszigetnek az idén rekord-esztendeje volt. Elég ennek bizonyításba u:Z az egyetlen szám, amely szerint máig 127.000-rel több volt a szigeten a látogatók száma, mint a múlt év megfelelő időszakában. És a látogatók sorában hatalmas számmal vannak képviselve az idegenek, köztük sokan olyanok is. akik a Margitsziget kedvéért jöttek Budapestre és olyanok is, akik. egyéb programjukról lemondva, a Margitszigetien töltik idejüket. Nem egy külföldit, aki csak rövidetbb lidőt szándékozott tölteni fővárosunkban, úgy meghódított a sziget varázsa, hogy lényegesen meghosszabbította itteni tartózkodását. Nagyon sokan már most biztosítottak maguknak szobát a jövő évre huzamosabb időre a Margitszigeten, Ebben az idegenforgalomban különösen az a nagyjelentőségű, hogy a Margitsziget tartósan itt fogja az idegent, és ezzel elősegíti azt a törekvést, hogy Budapest idegen vendégei ne csak futó napokra, hanem hosszabb időre nálunk maradjanak. — A Margitszigetnek ezen a hódító erején nem is lehet csodálkozni. A sziget elragadó, idilli szépségén, nagyszerű levegőjén és viliág- városi berendezkedésén kívül a nagy népszerűség titka az, hogy benne együtt megtalál az idegen mindent, amire szórakozáshoz üdüléshez, gyógyuláshoz, sportoláshoz szüksége van. úgy, ahogyan ezt így egy helyile összpontosítva hi álba keresné bárhol is a világon. Gyógyfürdő, gyógyvízzel táplált strandfürdő, sportuszoda, ivókúra, tenisz-, golf-, lovagló-pálya, evezés, szállók, szanatórium, kaszinó, kávéházak, vendéglők, mulatóhelyek, gyermekjátszótér: a legnyugailmasabb pihenéstől és gyógykurától a mondain életig minden együtt van itt páratlan miliőben. És ezt kellőleg értékelik az idegenek akik hogy csak a legújabb alkotást említsem — a legnagyobb elragadtatással nyilatkoznak a strandfürdőről, amelyhez foghatót, maguk mondják, még sehol sem láttak. Hogy ráadásul ennek a strandfürdőnek még rádium tartalmú gyógyvize van, az is olyan érték, amellyel vendégeink nem igen találkoztak. — Szigetünk bűvös vonzóereje az idegenekre és nagy népszerűsége idehaza, természetesen csak ösztönzőleg hat arra nézve, hogy szerető gonddal szépítsük és fejlesszük. így legközelebbi programpontunk a Dália-szállónak új emeletráépítéssel való kibővítése. Ez az építkezés még az idén megkezdődik, úgy, hogy a jövő évi nagy ünnepi vendégjárás idejére a Margitszigeten is megszaporodik a vendégszobák száma. Nagy átalakuláson fog keresztülmenni a szigetnek a Dália-szállón túl fekvő északi csúcsa. Innen elkerül a galamblövőpálya és a terület éppen olyan szép kertészetig rendezést nyer, mint a déli rész. Az óbudai híd felépítésével kapcsolatban a sziget egészen a hídig fel lesz töltve és itt az északi csúcson iíj, pompás terület alakul ki. A hídról új bejárat létesül a szigetre és az északi bejárat felől gyönyörű kilátás nyílik majd az újonnan kiépített Dália-szállóra. Hogy ezt a kilátást mi sem zavarja, a szálló mellől a víztöltő állomás lekerül a sziget déli részébe. Bessenyey Zénó dr. nyilatkozata, amint látjuk, nem áll meg a Margitsziget nagy sikerének elkönyvelésével, hanem jelentős, új alkotások tervéről is beszámol. És ezek az új tervek még azok előtt is | tetszetősek, akik a Margitszigetet a beépítéstől fél- : tik. A Dália-szálló felfelé terjeszkedik és mellette az I északi csúcs új szépséggel gazdagítja a Duna I ölelésében pompázó paradicsomot. Extra Hungáriám... Irta Gazdy Jenő Extra Hungáriám non est vita, si est vita non est ita — monidja a magyar. Viszont emlékezünk arra, hogy néhai Ferenc Ferdinánd trónörökös, amikor világkörüli útjáról visszatért Bécsbe, a pályaudvaron rá várakozó előkelőségek elé ezekkel a szavakkal lépett: Nichts über Österreich. Azt is tudja mindenki, bogy Deutschland, Deutschland über Alles. A franciák Pá/rist „La Vilié de lumiére la capitale du monde“ címekkel ékesítik. Az angol Londonról azt monidja: „To see London is worth a lifetime.“ Róma, az örökváros, a kereszténység bölcsője, a halhatatlan művészetek tárháza. Konstantinápolyban van egy mecset, amelynek erkélyéről, ha körülnéz az ember, rögtön meghalhat abban a tudatban, hogy a világ legnagyszerűbb panorámáját látta. Az igaz, hogy ilyenfélét mondanak Nápolyról is. És így tovább lehetne még folytatni sokáig, ha mindazokat az epite- ton ornansokat fel akarnánk sorolni, amelyekkel a nagyvilág annyi szépségét díszíti az emberiség. Az ember pedig az ő atavisztikus vándorlási hajlamával, a változatosság iránti törekvésével, a kul- túrembernek a szép iránti kiolthatatlan szomjúságáSízásiz o4M&it rur, re u t n ki A i/ úf, vasút, csatorna és OKLEVELES MÉRNÖK magasépítési vállalkozó BUDAPEST, V., SZEMÉLYNÖK-UTCA 19. 1/1. Teletonszám : 118-068. Tylísnann Fereuc Sjaí. eng. villanyberentlczö Általános Villamossági és Erőátviteli Telepeket Építő Vállalat. Budapest, IV., Kaas Ivor-u. G. Telefon: 184-703. val, újabban pedig az agyonhajszolt élet felzaklatott idegeinek reszketésével, paegy, vándorol ezek felé a fénypontok felé — lelki kielégülést vagy megnyugvást találni. Szó sincs róla, a világháború előtti időkben is volt idegenforgalom egyes országok felé. De kétségtelen, hogy azok a tényezők, amelyek ezt mozgatják az emberben, nagyon megerősödtek — a nagy háború után. Mélységben és szélességben mindinkább erősödő hatalmas folyam hömpölyög ma az idők folyamán mind tökéletesebbé váló közlekedési eszközök segítségével és a kitűnő szervezettséggel működő propaganda erejével. Mindenki érzi, hogy ami azelőtt egyes emberek kiváltságos lehetősége volt, ma a tömegek erős vágyódásaiba kapcsolódott bele és így tömegmozgalommá fejlődött. Csak természetes, hogy ennek a tömegmozgalomnak nagy közgazdasági jelentőségét hamar felismerték, főleg azok az országok, amelyek felé való áramlás már a háború előtt is megvolt. Aki, mint jó magam is, sűrűn járt külföldön a háború előtt és most újból körülnéz a már ismert helyeken, világosan észlelheti, mennyire igyekeznek fejleszteni mindazt, ami az idegenforgalommal kapcsolatban mint attrakció számba jöhet és mennyire tökéletesítették a technikai lebonyolítás módszereit is, hogy könnyebbé és élvezetesebbé tegyék a látni és tudnivágyók igényeinek kielégítését. Nálunk e tekintetben még sok tennivaló van hátra. Ez volt az impresszióm, amikor a mostani politikai szünetet felhasználva, extra Hungáriám barangoltam ismét. Az a szándékom, hogy erről a témáról legközelebb hosszabb tanulmányban számolok be, mert újságcikk keretei nem elegendők erre. Csak. néhány impresszióról akarok említést tenni, amelyek az összehasonlításra feltűnően alkalmasak. Hiszen az ilyen impressziók nagyon fontosak, mert az idegenek legnagyobb része nem ér rá, de nem is akar tanulmányokat végezni. Ezek a hirtelen szerzett impressziók döntenek a lelkében. Ezektől függ, vájjon visszavágyik-e még egyszer erre a helyre, amikor már rendszerint hosszabb időre is marad. És ez nagyon, de nagyon fontos konzekvenciája az itt tartózkodásnak, nemcsak gazdasági jelentőségével, de egyéb felmérhetetlen erkölcsi hatásánál fogva Is. Nekem például az az érzésem, hogy Budapesten nagyon nélkülözzük még azt a központot, ahol a minden irányban lüktető közlekedési lehetőségek érintkeznek a nagy város ütemesen hullámzó gazdasági és nagyvilági élet-területeivel. Úgy mint Becsben az Opera környéke a Kürtner Strasseval, Berlinben az Unter der Linden a Friedrich Strasseval és a West- cnddel, Pdrisban a Place de VOpera, a Rue Royal-lnl, Londonban a Bank of England-Regent Street, Rómában a. Piazza Venetia a Via Umberto-val stb. Pedig megvan erre az adottság — az Apponyi- tér és oda befutó utcák révén, amelyek a Vigadó-térrel, ahol a Kioszk lebontása után kialakítandó központi forgalmi gócponttal (autóbusz, földalatti, villamos gyüjtőállomások), könnyen összeköthetők és a belső körút, a Forum révén egy nagyvilági forgalmi központtá fejleszthetők. Egészen lehangoló, hogy az Apponyi-tér körül, mihelyt a nap lement, milyen kisvárosias csend és homály következik. Ezen a területen este is ragyogó nappali fénynek kellene uralkodni, amely hullámzó forgalmat vonzana magához. A főváros Elektromos Műveinek itt valósággal brillírozni kellene, még nagyobb áldozatok árán is. Oly olcsón kellene itt az áramot szolgáltatni, hogy az üzletek kirakatai és fényreklámok kápráztatóak legyenek, amint azt látjuk az előbb említett világvárosi centrumokban. Ugyanez áll a Dunapartra, mint egyik legnagyszerűbb attrakciónkhoz és a fürdőkhöz vezető útvonalakra, sőt magára a Dunapartra és a fürdőépületekre is. Éppen ezért a legnagyobb örömmel láthatjuk azt a. nagyvonalú munkálkodást, amellyel! a Közmunkatanács, amióta Bessenyey Zenó áll az élén, a lehető leggyorsabb tempóban igyekszik ilyen városközpout kialakítására a belső körúton belül. Minden tényezőnek össze kell fogni, hogy ezek a tervek mielőbb megvalósuljanak, mert eme a nagy világításra az idegenforgalom szempontjából nagy szükség van. Csak így lehet a nagyszerű természeti adottságokat, amelyek a Dunaparttal, a Margitszigettel; a fürdőkkel, a gyönyörű budai részekkel stb. rendelkezésünkre állanak, nagyvilági miliőbe belekapcsolni. Hogy melyik fogja meg inkább az idegen impresszióit, lehet kérdéses, de ha az ember külföldről hazajön, az az érzése, hogy a nagyvilági élet stílusos szenzációira épp úgy szükség van, mint a természeti szépségek hatásaira. Legalább is világosan lehet látni, hogy az idegenforgalomra szá- mottartó országok mindezeket fokozott mértékben igyekeznek kiépíteni, nehogy a tömegvándorlás útjaiból kimaradjanak. Ránk nézve pedig különösen fontos az, hogy a nyugatról jövő idegen valóban lássa és érezze azt, itt nem a kelet kapujában áll, hanem a nyugat erős védőbástyái között időzik. Az itt-ott feltűnő keleties ízléstelenségektől meg kell szabadulni és nem is azt mondom nyugatias, mert ez a fogalom már sokban kompromittálva van, hanem az abszolút kiművelt és ízléses megoldásokra kell törekedni. Csak például említem fel, hogy Páris város tanácsa nem tartotta felesleges időtöltésnek, amikor egy teljes ülést szentelt a város főútvonalain elszaporodott ízléstelen reklámtáblák és fényreklámok megrendszabályozá- sának. Mióta sürgetjük ezt Pesten is, de nincs gazdája az ilyen ügynek, sőt minduntalan újabb borzalmas dolgok történnek, mintha itt mindenki azt csinálhatná, amit akar. Például újabban az autóforgalmi jelzőtáblákat a járda közepére szokták helyezni! De hát részletkérdésekre most nincs helyem, nem akarok azokkal foglalkozni, csak rámutatni akartam arra, hogy ha az ember idegenből hazajön, mindig gondolkozóba eshet egyes dolgok felett. A kényelemszeretet azt mondja, — legjobb otthon, de a ránk nézve is igen nagyjelentőségű idegenforgalom azt kívánja, hogy mi is csak menjünk minél többet ki. Hasznunk lehet belőle, úgy is, ha levonjuk a konzekvenciákat. KöÓS István Teiefon: 296-832 fémarugyár Sárgaréz és nikkelbronz épülefvasalás különlegességek Budapest, XIV., Mexikói-út 14. Uj Lóverseny-tér mellett GAZ fwJMzJŰAiírui^ui folM mthojf .ikrikúttfajlol
