Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-07-28 / 29-30. szám

6 /TTT'-j ^ ’ jfommsijiúzMP Budapest, 1937 július 28. jfümjzmiy^ß^DP ELŐFIZETÉSI ÁR: Félévre............................................ 12 pengő, egész évre ................................... 24 pengő. Ti sztelettel felkérjük a hátralékos előfizető­ket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek. A városházi hetilapok közös megegyezés folytán a törvényhatósági szünet alatt, július és augusztus hónapokban, kétheten­ként jelennek meg.E megállapodás értel­mében a Fővárosi H í r 1 a p _ legkö­zelebbi száma aug. 11-én fog megjelenni. n)z sMqh... Kálmán király híres törvényét kell idéznünk annak a patkány-irodalomnak a fejére, amely a közelmúltban olyan szépen elburjánzott a magyar sajtóban. Egész csomó, egyébként jószándékú újság hatalmas cikkekben számolt be arról, hogy patkány­irtó zsenik rohamozták meg a Margitszigetet. Akad­tak aztán bőségesen olyan újságok is, amelyeknél ártó szándék volt, mert hiszen a Margitszigetet egy­szerűen kinevezték patkány-szigetnek. Ezzel szemben Sürgősen le kell szögezni az igazságot, hogy a Margitszigeten semmiféle patkányveszedelem nincs, mert hiszen nagyon jól tudjuk azt, hogy víz mentén, csatornákban a patkányt tökéletesen, végérvényesen kiirtani úgysem lehet, hogy pedig a patkányirtó zsenik el akarják sütni a maguk csodaszerét, az iga­zán természetes. Azért gyártották, hogy keressenek vele és ha az újságok felfújják a margitszigeti „patkány veszedelmet“, akkor természetes, hogy a patkányméreg-gyárosok sűrűn fognak kopogtatni az illetékes ajtókon. Mi azonban és velünk együtt mindenki, aki Bu­dapestet szereti, harsányan mondjuk Kálmán király törvényét: „de strigis quae non sunt, nulla quaestio fiat.“ A striga a köztudatban mint boszorkány él, Tóth Béla kisütötte róla, hogy tulajdonképpen lidér- cet jelent, ebben az esetben azonban határozottan patkányról van szó. Patkányról, amelyről még akkor sem kellene beszélni, ha volna, hanem egyszerűen rá kellene szabadítani a szigetre egy csomó kedves és tehetséges rattler-kutyát, akik úgy kiirtanák a stri- gákat, legyenek azok boszorkányok, lidércek, vagy patkányok, hogy írmagjuk sem maradna. Ismételjük, a patkányokat, ha vannak, vagy ha volnának, könnyű szerrel ki lehetne irtani, csak beszélni nem szabad róluk. Az újságok hasábjain nem szabad harsogni a patkányok szigetéről, nem szabad beszélni, mert tudják meg az urak végre, hogy az ellenségeink, vagy ha jóindulatúak, akkor konkur- renseink az idegenforgalom terén, máris kihasznál­ták a patkányirodalom túllengését. Hiszen ezek min­den eszközt megragadnak arra, hogy a szépen fejlődő budapesti idegenforgalmat kátyúba vigyék. Nem riadnak vissza még az egyéni meggyőzéstől sem és minden angolt, amerikait, franciát, vagy németet külön-külön akarnak lebeszélni arról, hogy Buda­pestre, Magyarországra is eljöjjenek. Már itt fek­szik előttünk egy Ausztriát járó magyar barátunk­Egész Pest beszél róla: sofja olyan Jól nem mulattunk mint Charlie Hivels Akrobat Of) ül ragyogó revüfénél a Fényes fővárosi Nagy Cirhusz Naponta két előadás. Telefon: 113-374. Hapdfawzúk Korányi és Fröhlich ced&Hy, is, fánptotáttytyác özv. UJÁGH ÁRPÁDné BUDAPEST, II., BIMBÓ-ÚT 17. TELEFON: 1-544-26 Acélplombák mindenféle célra, nagyág­ban és színben. Szalagplombák. Szövet­plombák. Ládaplombák. Hordólemezek. Plombázófogók acél- ét ólomplombák- kaz. Jegulyukasztó- (kalauz- ét ellenőri) fogók. Konzervbontó kitek. nak a levele, aki személyesen beszélt egy angollal: — o margitszigeti patkányokról. A bécsi hotelportások általában nem ellenségeink, gazdagon és magyaro- san megvendégeltük őket egyik elmúlt esztendőben. Akkor nagy fogadalmat tettek a magyar-osztrák testvériségről. ígérték, hogy mindenkit ide fognak irányítani, nem hogy elvennék tőlünk az idegent Ennek az előbb említett angol úrnak mégis egy bécsi hotelportás tartott nagyszabású szakelőadást arról, hogy a margitszigeti szállodai szobákban patkány­családok ütötték fel tanyájukat. Most tessék elkép­zelni, hogy a prágai, vagy a bukaresti hotelportás mit fog mesélni majd az angolnak, vagy az ameri­kainak, aki megkérdi tőle, hogy megszállhat-e a Margitszigeten. Abba kell hagyni ezt a patkány irodalmat és úgy kell vigyáznunk az ólombetűre, mintha mindegyik patkány mér eg gél volna bekenve és rettentően vesze­delmes volna a magyar idegenforgalom számára. Ügy kell vigyáznunk minden szóra, amit leírunk, mint az életünkre, hiszen csak a napokban volt tel: minden újság azzal, hogy a magyar idegenforgalom harminc százalékkal csökkent. Ez a hír is fölér az ellenséges, vagy konkurrens országokban egy ilyen patkányhírrel. Vagy pláne a kettőt összekapcsolva, milyen szépen fest: Budapest idegenforgalma har­minc százalékkal csökkent, mert a gyönyörű Margit­szigeten patkányok tanyáznak. Szerencsére ez a patkányirodalom hatalmas ellenfélre talált lllye- falvy I. Lajosnak, a székesfőváros Statisztikai Hiva­talának kitűnő igazgatójában. Ez az élesszemű kiváló férfiúi percek alatt látta, tudta, hogy milyen vesze­delmet jelent az ilyen híresztelés. Órák alatt elkészüli a kimutatással, amelyben hitelesen, a tudomány bé­lyegével ellátva kiáltotta oda a világnak, hogy Budapest idegenforgalma, tovább folytatja diadalmas fejlődését, visszaesés nincs, hanem ellenkezőleg az elmúlt hónapban 22.4 százalékos volt a fejlődés. Ve­ress Gábor, a Fővárosi Hírlap múlt számában min­denkit megelőzve visszautasította a vészhíreket. Íme, ez a patkányirodalomnak az egyetlen és biztos szere, így kell dolgozni a magyar idegenfor­galom érdekében. ^ |m (l>. b.) Az új tanítók eskütétele. A fővárosi tanügyi kinevezések részletenkint történnek meg. Az első csoport, amelynek kinevezéséhez a kultuszkormány hozzájárult, a minap tette le az esküt Schuler Dezső dr. alpolgármester kezébe, aki figyelemreméltó be­szédben emelte ki azokat a jelentős áldozatokat, amelyeket a főváros közönsége hoz az iskolák fej­lesztése érdekében. Ennek az első kinevezett cso­portnak tagjai köztudomásúan azok a tanerők, akik hosszú szolgálati idejükkel eo ipso kiérdemelték a kinevezést. Szombaton újabb 17 kinevezés jóvá­hagyása érkezett le a kultuszminisztériumból a vá­rosházára, ahol ez az újonnan kinevezett 17 tanerő szerdán teszi le az esküt. Mindenki abban remény­kedik, hogy még ebben a hónapban betöltik a hátra­maradt 66 tanügyi állást is, és ezek is leteszik az esküt legkésőbb a következő hónap elején. A VIII. kerületi frontharcosok zászlóavatása. Nagy ünnepségre készül a VIII kerületi frontharcos főcsoport. Szeptemberben avatja fel zászlaját nagy­szabású ünnepség keretében, amelyben részt fog venni a frontharcos tömegeken kívül a Józsefváros egész társadalma. A rendezőség a zászlószentelést, amely tábori misével kapcsolatban történik, a Nem­zeti Múzeum árlaídjai alatt óhajtja megtartani és fel akarja használni a múzeum történelmi neveze­tességű lépcsőzetét is méltó ünnepi keretül. Egységesítik a rendőri büntetőhírói eljárást. Az egymillió lelket számláló székesfőváros óriási ad­minisztrációs gépezetében az elintézésre váró ügyek százalékosan Í9 igen tekintélyes része jut az első­fokon ítélkező rendőri büntetőbírák kezébe. Minden elöljáróságon szünet nélkül folyik az ítélkezés az apró és még apróbb ügyekben s bár a szabályok természetesen azonosak, a büntetőbírói eljárás gyak­ran eltér egymástól. Ez a körülmény arra késztette most a kerületi elöljárók értekezletét, hogy javaslat­tal forduljon a polgármesterhez és azt kérje tőle, hogy az egységes jogszolgáltatás érdekében tartasson kerü­letközi értekezletet valamennyi előljárósági rendőri büntetőbíróval. A tiszti ügyészség kijelölt tagjai­nak jut az a feladat, hogy ezt a jogegységi érte­kezletet irányítsák. A megbeszélésékre a törvény- hatóság nyári szünetének befejeztekor nyomban sor kerül, s az azokon való részvétel valamennyi rendőri büntetőbíróra nézve kötelező lesz. Lampel Vilmos halála. A főváros törvényható­sági bizottságának gyásza van: hetvenhat éves korában elhunyt Lampel (Vilmos örökös törvény- hatósági bizottsági tag, ny. miniszteri tanácsos. Lampel Vilmos előkelő szerepet töltött be a fő város, de főleg Buda társadalmi életében. Wolff Károly vezetése alatt résztvett az Egyesült Ke­resztény Nemzeti Liga létesítésében, amelynek országos választmányi tagja volt. Elnöke vagy társelnöke volt az I. kerület kereszténypárti ala­kulatainak. Egyéb tevékenysége mellett ő szor­galmazta a Várba vezető lépdsők és a vár­bástyák kiépítését, a Vár parkosítását és közleke­désének megjavítását. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Július 31-én délután fél 3 órakor Ügetőverseny lllyefalvi I. Lajos egyetemi rendkívüli tanár Tizenöt esztendővel ezelőtt — valljuk be — a statisztika nem volt szalonképes. Komoly, sőt ko­mor — mondhatni — száraz tudomány volt, amely nem illett „művelt családok asztalára“, a statiszti­káról ifjúságunk hajnalán, sőt delén, úgy beszéltünk mint valami színtelen száraz és szürke tudomány­ról, amelynek semmi kontaktusa nincs az élettel. Azután egyszerre csak kezdtek megjelejini a bu­dapesti könyvtermés búzaföldjein halványkék karcsú füzetek, amelyek tele voltak úgynevezett rideg rub­rikákkal, de a szürke számok közt akadtak nyomta­tott oldalak, sokatmondó szövegek, amelyek színe­sen, az élet lüktetésével magyarázták, formálták, gyúrták és alakították élő és vérző életté a számok szürke és laikusoknak semmit, vagy legalább is ke­veset és unalmasat mondó adatait. Ezeknek a halványkék, szürke számokból színe­sen beszélő füzeteknek szerkesztője lllyefalvi I. La­jos dr. volt, a főváros statisztikai hivatalának ki­tűnő igazgatója: a számok regényese, a regények számba-fogalmazó ja. Ez az újfajta statisztikus, a modern idők egyik első magyar megérzője olykor lehangoló, de, hála Istennek, gyakran optimista köl­teményeket írt en'nek a gyönyörű metropolisnak, Bu- pestnek — számokba formált életéről. Magyarország kormányzója most az egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet adományozta lllyefalvi I. Lajos budapesti statisztikai igazgató­nak. A magas kitüntetés alkalmából mi, a magunk részéről, üdvözöljük benne a tudóst és a számok köl­tőjét. Az embert. A fővárosi altisztek dalárdájának balatonvilágosi hangversenye. A Fővárosi Altisztek Közművelődési és Önsegélyző Egyesületének dalárdája, amely a téli szezonokban sok sikert aratott már hangversenyei­vel, ezúttal először próbálkozott nyári kuitúrest rendezésével, amelyet a balatonvilágosi fővárosi üdülőtelepen tartottak meg július 17-én. A nyári hangverseny is pompásan sikerült és a résztvevő nagyközönség sokat tapsolt a nívós műsornak. A megjelentek soraiban volt Keil Tibor dr. főjegyző, Kabakovits József dr. törvényhatósági bizottsági tag és számos nyaraló előkelőség. Nagy sikere volt a rendező dalárdának, amely Ujj József dr. karnagy vezetésével szerepelt. V. Szádeczky Kardos György humoros előadásáért, IJ. Bozsik Margit pompás énekszámaiért kapott meleg tapsokat. A rendezőség élén Viasz Gyula elnök és Bikó Miklós alelnök buzgólkodtak a sikerért. Fürdőügyi Szemle. Megjelent a Budapest Fürdő­város Egyesület hivatalos lapjának második száma Techert Gyula dr. szerkesztésében. Ez az új havi szemle nem a szokásos értelemben vett hivatalos orgánum, hanem a magyar fürdőügynek minden te­rületére kiterjedő, élénken szerkesztett folyóirat, amely sok értékes írást tartalmaz, súllyal szól bele a fürdőpolitikába és érdekes, színes olvasmányokról is gondoskodik. A bevezető cikkben vitéz József Fe­renc dr. kir. herceg az orvosi továbbképzés jelentő­ségével foglalkozik, a továbbiakban pedig Frank Miklós dr. főorvos1, Emődy Zoltán, Torzsay Biber György dr., Medriczky Andor dr., Breyer Imre cikkei, majd a változatos közlemények és rovatok sora következnek. A lap szerkesztősége és kiadóhi­vatala V., Dorottya-utca 11. szám alatt van. ANGOLPARK1», Minden este a ..Bine Kiddies“ monstre jazz-zenekar jazzkoncertje A csütörtöki művész-esték, hazai és nemzetközi művé­szekkel. • A „Csodarevtt 1937" minden e-de június hó 19- töl kezdve az amerikai méreteket is túlszárnyaló esodaprodukció • Pllotalskola a legszenzációsabb amerikai u donság és végül az Autotouring, melyoen minden k'sérö nélkül ki-ki saját maga vezetheti a benzines kis autóját. Minden hónapban uj nemzetközi varieté műsor a Alpesi Faluban ZOMÁNCTÁBLÁI a legszebbek Budapest, V., Gr. Tisza István-u. 5. Tel.: 1-824-29. CZIGANY ADEL virágkereskedóse Budapest, VI., Teréz-kőrút 60. Telefon: 1-130-09 Kertgazdaság : Budatétény, Viilatelep. Tel.: 2-699-77 A Első Magyar Beépíthető kismotor Özem KOVÁCS JÁNOS Budapest, XL Fadrusz-utca 2. — Telefon: 2-693-26 LATICEL a kényelem új korszaka GYÁRIJA: A Utadat Rugggonia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents