Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-07-14 / 27-28. szám

Áruházak a paragrafusok között Családi terjeszkedés az Andrássy-úton — Szabadtéri árusítás a Baross-téren — Egyre emelkedik a tömegliókok száma A kereskedői érdekeltségek körében nem szűnnek meg a jogos panaszok az áruházi rendelet életbe­lépése óta sem az áruházak ellen. Bár a rendelet nem elégítette ki az érdekeltségek minden kívánsá­gát, mégis nagyon meg lennének elégedve vele, ha az áruházak betartanák a törvényes rendelkezéseket és nem csinálnának a kiskereskedelem számára meg­engedhetetlen versenyt a paragrafusok megkerülésé­vel. A kamarához és a kerületi elöljáróságokhoz sű­rűn érkeznek panaszok az áruházaknak üzleti ma­nőverei ellen, amelyek miatt most már a kereskede­lemügyi miniszterhez készülnek fordulni. Nem kér­nek tőle újabb paragrafusokat, csupán azt kíván­ják, hogy szüntesse meg ezt a bujósdit, amelyet a paragrafusok között folytatnak a kereskedelem meg­károsítására. Ezekről a panaszokról és az érdekeltségek eddigi meddő harcáról Tóth Gábor törvényhatósági bizottsági tag, a Fűszer­kereskedők Országos Egyesületének ügy­vezető elnöke a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta: — Az áruházak kapzsi üzletpolitikája az áruházi rendelet megjelenése óta nem változott meg, sőt az áruházak minden törekvése az, hogy a rendeletet miképen kerüljék meg. — Itt van mindjárt a Párisi Áruház, amely a rendeletbe ütköző üzleteit nem mint áruház foly­tatja, hanem a családtagok nevét felhasználva, kü­lönféle kft.-ket alapít. így alakult meg közvetlenül az áruház szomszédságában a Mezőgazdasági és Élelmiszer Ipari Cikke­ket Árusító Kft., amelyet röviden tejivónak neveztek el, hiszen a ki­függesztett árjelző tábla is azt mondja, hogy „a tej­ivó árai“, de ezzel szemben a tej mellett kávéházi italokat, cukrászsüteményeket, fagylaltot, büffé-áru- kat és meleg ételeket szolgálnak ki az üzletben. — Ugyancsak a legszorosabb szomszédságban nyílt meg rokoni cégér alatt egy gyümölcsüzlet, amelyen Waldmann Klára neve díszelgett. Az utóbbi napokban a Waldmann Klára neve letűnt a boltról, amelynek ajtaja fölött most ez olvasható: Andrássy- uti gyümölcsház. Nem mindennapi gyümölcsház ez, mert gyümölcsön kívül zöldséget, főzelékeket, cse­mege- és hentesárut árusítanak benne, vagyis mind­azt, ami az áruházi rendelet miatt a Párisi Áruház­ból kiszorult. És mindennek a tetejébe, az eddiginél valamivel diszkrétebb formában, tovább árusítanak az áruház nyílt előcsarnokában, közvetlen összeköt­tetésben az utcával virslit, sonkászsemlyét, hűsítő italokat, cukorkát. — Ezekben az ügyekben, amelyek nyilvánvalóan az áruházi rendeletbe ütköznek, a Fűszerkereskedők Országos Egyesülete, az illetékes hatóságnál megtette a feljelentést. — Még kirívóbb példája az áruházi rendelet sem­mibevevésének az, ami a Keleti pályudvar környé­kén történik a Baross-téri áruházban. Az üzlet eddigi tulajdonosa, Bodó György fizetés- képtelen lett és kivonult az üzletből, mire a háztu­lajdonos a nagy helyiséget parcellákban adta ki különböző szakmáknak. Az áruházból most árucsar­nok lett és bár valójában és összességében az üzlet áruház, nem jelentették be mint ilyet és az egyes parcellák bérlői, akik külön kértek iparigazolványt, megengednek maguknak mindent, amit az áruházi rendelet tilt. Szittner Ferencz Üveg-, porcellán-, tükör-, képkeret szaküzlet és épületüvegezési vállalat. Budapest, IV., Mária Valéria-utca 1. (Petőfi térnél) Telefon : 1-821-14. Alapitlatott: 1860. Frank Ignác OÉPSZÍJ ÜZEME Budapest, IX., Soroksári-út 20/a. Telefon: 1-314-39. — A rendelet többek között eltiltja a bejárat előtti árusítást, ezzel szemben a Baross-téri áru­csarnok az üzlet előterében, majdnem a nyílt utcáu árusít cukrászsüteményt és fagylaltot. Eltekintve az áruházi rendelettől, közegészségügyi szempontból is megengedhetetlen, hogy ezen a for­galmas helyen, az utca beözönlő porában ez az áru­sítás megtörténhessék. Még nézni is rossz, hogy a szegényebb néposztály, a legyengült szervezetű gyer­meksereg miképpen fogyasztja az olcsó süteményt és fagylaltot, amely közvetlenül a járda mellett, a fertőzés veszedelmének van egész nap kitéve. Az érdekelt kereskedők felhívták erre a VIII. kerületi elöljáróság figyelmét és most remélik, hogy megtör­ténik a kellő hatósági közbelépés. — Tudomásom szerint, a kereskedői érdekeltségek, úgy a felsorolt, mint egyéb sérelmek miatt most közvetle­nül a kereskedelmi miniszterhez fordulnak, akitől csupán azt az egyet kérik, hogy gondoskodjék mindazoknak a rendszabályoknak betartásáról, ame­lyet a rendelete előír. — Amíg az áruházi fronton van ugyan rendelet, de azok, akiknek megr^ndszabályozására készült, minden furfanggal igyekeznek kibújni alóla, addig egy másik területen egészen szabadon, minden meg­kötöttség nélkül folyik a kiskereskedelem ellen a pusztító verseny. A gyári detailüzletek és tömegfiókok száma Budapesten már meghaladta a háromezret. Pompás portálok, ragyogó transzparensek vonják magukra a közönség figyelmét és borítják árnyékba a kiskereskedőt, aki nem tud ezeknek az üzleteknek háta mögött álló gyári nagytőkével megküzdeni. És ebben az egyenlőtlen harcban a gyár — a nagykeres­kedelmet és kiskereskedelmet keresztüllépve, — közvetlenül ad el a fogyasztónak, vagyis elveszi azt, ami a kereskedelem joga és életlehetősége. —• Kétségbeejtő ezeknek az üzleteknek megállás nélkül való terjeszkedése, amely ellen egyetlen mód kínálkozik csupán a kereskedelem megmentésére: meg kell adóztatni minden egyes fióküzle­tet külön, a telep helyén. Ha eltűnik a központosított adófizetés, még mindig megmarad a nagytőke ereje, de a helyzet mégis csak megenyhül a kiskereskedelem javára. — Az áruházi rendelet kiegészítésére életbelép­tetendő áruházi adó behozatalára a kereskedelmi ér­dekeltségek ígéretet kaptak. Ezzel együtt kínálkozik mód a gyári detailüzletek és tömeg fiáitok adózási reyidszerének megváltoztatására is. Az a hatalmas adótöbblet, amelyet az államkincstár bevenne, mu­tatná azt az egyenlőtlen mértéket, amellyel ma a kiskereskedelem adóját ezekkel az üzletekkel szem­ben megállapítják. ❖ Tóth Gábor törvényhatósági bizottsági tagnak, aki a Fűszerkereskedők Országos Egyesülete élén a kereskedők életérdekónek leglelkesebb harcosa, ezek a kijelentései hathatósan alátámasztják aze a lan­kadatlan küzdelmet, amelyet az áruházak és tömeg- fiókok mohó túltengése ellen a Fővárosi Hírlap foly­tat, A nyilatkozat kiegészítéséül leszögezzük a ke­reskedői érdekeltségeiknek azt a megállapítását, hogy a múlt évben kiadott áruházi rendelet, az életbeléptetése óta lefolyt idő tanulságai alapján, kiegészítésre szorul. A rendelet szerint új áruházat nyitni vagy a meglévő áruházakat kibővíteni csak külön engedély- lyel lehet. Uj áruházakat tényleg nem nyitnak, de alakultak üzletek, amelyek az aiuház megjelölést nem használják ugyan, de az üzletet áruházi rend­szerrel vezetik. Tilos az áruházi helyiségnek meg- nagyobbítása, amin az áruházi für fang úgy segít, nogy belső átalakítással az emeletek számát szapo­rítja és ezzel a területet lényegiser« bővíti. Ilyen átalakítás folyik most az egyik Rákóczi-úti áruház­ban. Tilos bizonyos élelmicikkak árusítása és a helyszíni fogyasztás, mire — amint előbb láttuk, — az áruház szomszédságában nyit az áruházi érde­keltség olyan helyiségeket, amelyekben a „tilos“ üz­leteket lebonyolítja. Maguk az áruházak mutatták meg. hogy melyek azok a pontok, amelyekre' nézve a rendeletet ki kell egészíteni. De függetlenül az áruban rendelettől, tüzrendészeti szempontból sem közömbös a terjeszkedésnek ez a formája, amely a mohóságot úgy elégíti ki, hogv az emeletek ma­gasságát leszállítja és az alacsony helyiségeket áru­val zsúfolja tele. Magyar textil: világsiker A Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete most tartotta közgyűlését, amelyen megjelent az egyesület díszelnöke is: Wéiss Fülöp. Szurday Ró­bert elnök megnyitójában elsősorban a textilipar szociális problémáival foglalkozott. Ebben az eszten­dőben a textiliparban életbeléptették a 48 órás mun­kahetet, valamint a minimális munkabérek rend­szerét. Ha hozzávesszük ehhez, hogy a foglalkozta­tott munkások száma az utóbbi két esztendőben 50.000-ről 65.000-re emelkedett és ha meggondoljuk, hogy nincs munkanélküli, akkor a szociális eredmé­nyeket is száimbavéve, meg kell állapítani, hogy a magyar textilipar figyelemreméltó és nagyarányúnak mondható fejlődésen ment keresztül. Szurday Róbert végül az utóipaxok termelésének növekedésében és az exportban jelölte meg a ma­gyar textilipar további fejlődését. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Schiller Ottó dr. főtitkár terjesztette be az igazga­tóság jelentését, amelyet egyhangúlag elfogadtak. Az elnöki tanács új tagjai lettek: Gomperz Ervin és Hevesi Béla. Az igazgatóság új tagjai: Schrecker Rudolf dr. és Teltscli Arnold. A közgyűlés befejezése előtt Buday-Goldberger Leó dr. foglalta el az elnöki széket, aki az alapsza­bályok értelmében mint soros elnök a jövő eszten­dőben az .egyesület ügyeit vezeti. Buday-Goldberger Leó székfoglaló beszédében rámutatott a jegybank vezetőségének óriási érdemeire: az ország sikeres devizapolitikájára, továbbá a magyar textiliparban felhalmozott hatal­mas anyagi és erkölcsi tőkékret amelyek lehetővé tették, hogy a belső fogyasztás ellátása mellett exportképes legyen a magyar textilipar. — Kun Károly a Fonciére vezérigazgatója. Éber Antal elnök lésé vei mosttartotta a Fonciére Általános Biztosító Társaság 72-ik közgyűlését, melyen az elnök kiáss,zikus szavakkal emlékezett meg Janovitz Jó­zsef ügyvezető-igazgató ötvenesztendős szolgálati működéséről és érdemeiről, A közgyűlés jóváhagyta az előterjesztett mérleget, ennek megfelelően elha­tározták, hogy az előző évi 2.50 pengő osztalékkal szemben az idén 3 pengőt fizetnek. A közgyűlés az igazgatóság új tagjaivá választotta Erdős Aladár m. kir. kormányfőtanácsosit, dr. Grecsák Richard országgyűlési képviselőt, Hunyady Ferenc ország- gyűlési képviselőt, Janovitz József ügyvezető igaz­gatót, dr. Kar át son Antal ny. min. tanácsos, igaz­gatót és gróf Ráday Gedeon ny. belügyminisztert. A felügyelőbizottság elnökévé gróf Takdch-Tolvay József ny. altábornagy, orszlággyűllési képviselő, an­nak új tagjává pedig dr. Mikecz Károly igazgató választatott meg. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen Janovitz József eddigi ügyvezető igazgatóra az administrateur délégué tisztsége ruháztatott, Kún Károly pedig az intézet vezérigazgatójává ne­veztetett ki. jsirnir habarcs- es beton vízhatlan!» POSNANSKY és 8TRGL1XZ EL T. Mzfalt-, (»déliem«»- 6* kAtr&ayrpgyltwinék-fydr Központi Írod»: Bpest, V„ Sélyonv-a. IS. Telefon: 1-828-28, 1-883-85. Székely Mihály okLjinémök^^ Budapest, II., Keleti Kőroly-utca 30. Tel.: 1-541-88. LIEBHARD BÉLA építőmester Budapest, ŰLLÖI-ÚT 64 Telelőn > 1-32,8-00. HAAS EMIL HAAS LIPÓT FIA FAKERESKEDÉS Mindennemű fenyőfők és ^tÄä!!Ärnn!nn BUDAPEST, V., DRÁVA-UTCA 16 Ldab lonflők sib.? sfb9) TELEFON: 2-929-43; Gross Frigyes oki. mérnök építési és kövezés! vállalkozó Budapest, DC, Bakáts-utca t. • Telefon: 1-861-54, KŐSZÉN BANYA *s téglagyár társulat pesten CDRASCME* lüWtPEST, KLOTILD-ÜTCR 3. Töteícn« 1-126-66.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents