Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-30 / 26. szám
Budapest, 1937 június 30. ELŐFIZETÉSI AR: Félévre .............................................. 12 pengő, eg ész évre..................................... 24 pengő. Tisztelettel felkérjük a hátralékos előfizetőket, hogy az előfizetés megújitásáről mielőbb gondoskodni szíveskedjenek. Alulírott várospolitikai hetilapok a I főváros törvényhatóságának nyári szünete alatt, július és augusztus havában kéthetenként jelennek meg. E megállapodás szerint a Fővárosi Hir- j lap legközelebbi száma július 14-én jelenik meg. FŐVÁROSI HÍRLAP, A VÁROS, FÜGGETLEN BUDAPEST, UJ BUDAPEST, UJ FŐVÁROS. ■MIM ........ ' ........ Da rányi miniszterelnök látogatása Karafiáth főpolgármesternél Balatonkenesén. Darányi Rlámán miniszterelnök vasárnap délelőtt feleségével együtt résztvett a balatonfüredi cserkészek zászlóavatásán, •ahol a kegyelmes asszony a zászlóanyai tisztet töltötte be. Déluán a miniszterelnök és felesége felkereste balatonkenesei villájában Karafiáth Jenő főpolgármestert, akinek családi körében töltötte a vasárnapot. Ugyancsak vendége volt vasárnap a főpolgármesternek Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter és Mikecz Ödön államtitkár is, akik Balatonöszödről utaztak át hozzá. Junius 30-án jelennek meg a tanügyi kinevezések. A székesfőváros tanszemélyzetének meghozza a várva várt örömet a hónap utolsó napja. A tanügyi kinevezések, amelyeket már karácsonyra vártak és amelyek azóta mindmáig eltolódtak, június 30-án, szerdán megjelennek. A közel kétszáz kinevezés ügye keresztülment már minden retortán és a kultuszkormány j( váliagyáhát is sík* *i i oozzá elnyerni. Házasság. Ifj. dr. Koznia Jenő, Kozma Jenő dr. és Asbóth Elma fia és Költő Ágnes, néhai Költő Gábor és Megyeri-Jámbor Lenke leánya e hó 28-án ä Tvuháry-utcai unitárius templomban házasságot kötöttek. Az Élelmiszerüzem a kormány utasítására rendezte a repülőnap büféjét. Mint ismeretes, a budaörsi repülőnap büféjét a Községi Élelmiszerüzem látta el, ami miatt a Fűszerkereskedők Egyesülete tiltakozó nagygyűlést szándékozik egybehívni. Ebben az ügyben Szendy Károly polgármester vizsgálatot indított, amely megállapította, hogy a Községi Élelmiszerüzem nem pályázott a repülőnap büféjének ellátására. A repülőnap rendezősége a Vendéglősök Ipartestületéhez fordult és onnan azt a választ kapta Gundel Károly elnök aláírásával, hogy az Ipartestület tagjai nem pályáznak a büfé rendezésére. Ezekután szólították fel a Községi Élelmiszerüzemet, hogy vállalja el a repülőnap büféellátását. A Községi Élelmiszerüzem annál is inkább vonakodott, mert a diákstadion büféjének rendezésére többezer pengőt fizetett rá. Úgy a kereskedelmi, mint a belügyminisztérium azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a repülőnapon a közönséget ellássák és ezért szólították fel a Községi Élelmiszerüzemet a büfé rendezésére. A Községi Élelmiszerüzem 16 autóval, 200 alkalmazottal vonult fel. Egész forgalma 10.000 pengő volt, amelyből csak a személyzeti kiadások 3000 pengőt emésztettek fel. Az üzem éppen csak hogy behozta költségeit, de nem is gondolt nyerészkedő vállalkozásra, hanem csupán hatósági felszólításra, a közönség kényelmére vállalkozott a büfé ellátására. ! ,fA nagyvilág tudja meg, Kik a magyar emberek..." Hogyan lett egy versből a főváros első iskolai rádiója Az Ispánovits Sándor igazgató vezetése alatt álló Kertész-utcai polgári fiúiskolában, mint megírtuk, bevezették a pedagógia szolgálatába a rádiót, amelyet a tanulók gyűjtéséből vásároltak. A gramofon- készülékkel felszerelt rádió nemcsak a stúdiók! leadását közvetíti, hanem maga is eg'ész kis rádió-központ, amely az összes tantermekben felszerelt hangszórók utján az iskolában tartott előadásokat és mindennemű rendelkezéseket közöl a tanulókkal és így szellemi és adminisztratív segédeszköze a tanításnak. Ezen a téren úttörő a fővárosi iskolákban a most felavatott rádió, de egyébként a kőbányai Pongrácz- úti elemi iskola volt az első budapesti tanintézet amelyben a rádiót megszólaltatták. Ennek az iskolai rádiónak, mint Marton József igazgató velünk közli, érdekes története van és ha más módon is, mint a Kertész-utcai polgári iskolában, de ugyancsak a tanulóifjúság juttatta az intézetet a rádióhoz. Még 1933 decemberében, a lakihegyi leadóállomás felavatásakor, rendezett magyar rádióhét alkalmából az iskolában is megemlékeztek a rádióról és az új Icádéról, mint a magyar életerő, a technika és az ipar nagyszerű alkotásáról. A tanulók, akik ilyen irányú feladatot is kaptak, lelkesen foglalkoztak a rádióval és egyikük, Mónus János IV. polgári iskolai j tanuló ebben a lelkes hangulatban résztvett a Magyar Wolfram-gyár Orion-rádió vers pályázatán. Az egész ország tanulóifjúsága körében beérkezett rengeteg pályázat körül az ő verse győzött és az iskolának járó jutalom egy 5-j-tf-es világvevő Orion-rádió volt, míg a kis költő maga egy 2-fl-es helyi vevőt kapott. A rádiót dicsőítő győztes vers a következő volt: Magyar ember otthonában Megszólal a rádió, Magyar ember büszkesége Lakihegyi nagyadó. Művészetet, tanulságot Továbbít ez szerteszét, így tudja meg a nagyvilág, Mit termel a magyar ész. Felnőtteknek jó zenéket, Gyermekeknek szép meséket, Ifjúságnak tanulságot, Asszonyoknak jó tanácsot. Sziveinket felvidítja, Betegeket vigasztalja, Mesél minden tréfát, mókát, Mi meg hallgatjuk a nótát. Ezért kedves, jó magyarok, A rádiót hallgassátok. A nagyvilág tudja meg, Kik a magyar emberek Megmutatjuk a világnak, Mi is tudunk alkotni. A világnak négy tájára Szórakozást nyújtani. A kis Monus János, .aki a verset írta, azóta már haimadik gimnáziumba jár. Hogy minden segítség nélkül, maga volt tíz éves korában a költemény alkotója, azóta beigazolta sokszor, mert most is állandóan szép verseket ír. A rádió egyik tanteremben áll és sok alkalommal szól az ifjúsághoz. Zenét, diákfélórát, sporteseményeket hallgatnak, legutóbb az olasz király látogatását közvetítette számukra a rádió. A Kertész- utcai polgári iskola példáján felbuzdulva, most már ezt a rádiót- is. szeretnek hasonló módon a pedagógia szolgálatába, állítani és talán kínálkozik mód, hogy a felsöbbseg segítségével itt is felszerelhessék a rádiót gramofonnal és ellássák a tantermeket hangszórókkal. Hinni——hiuui Vágvecsei Welliseh Andor a Képzőművészek Egyesületének új elnöke. A Magyar Képzőművészek Egyesülete közgyűlésén az elnöklő Nádler Róbert alelnök meleg hangon emlékezett meg az Egyesület elnökéről, Zala György szobrászművészről, aki még mindig betegen fekszik a Pajor-szanatóriumban. A közgyűlésen kiadták az egyesületi aranyérmeket Kövér Gyula festő-, Martinéin Jenő szobrász- és vágvecsei Welliseh Andor építőművészeknek. Az egyesület néhai elnökének, dr. Neuschloss- Kniisli Kornélnak emlékére alapított érmet Horváth Béla és Sárdy Brutus festőművészek, Sóváry János szobrászművész és ifj. Gyenes Lajos építőművészek, az egyesület díját csallóközi Farkas Lőrinc festőművész kapták. Ezután megválasztották az egyesület új tisztikarát. Elnök vágvecsei Welliseh Andor építőművész, főtitkár Králik László építőművész, jegyző Szabó Béla Leó, pénztáros Horváth Béla festőművészek lettek. Az új elnök meleg szavakban köszönte meg az egyhangú választás által iránta megnyilvánult bizalmat és ígéretet tett, hogy a magyar képzőművészetért a jövőben is harcolni fog. A közgyűlést társasvacsora követte, amelyen Welliseh elnök az Egyesület új tagjait és Pásztor János szobrászművészt, a Rákóczi-szobor megalkotóját ünnepelte, Apponyi-kilátó :v Sashegyen. A Sasadi Ingatlan- tulajdonosok Egyesülete Szendy Károly polgármesterhez beadványt intézett, amelyben azt kéri, liogy a Sashegyen, annak száz méternél magasabb sziklafalára Apponyi Albert gróf emlékére emeltessen kilátót, hogy „örök időkön át hirdesse Budapest székesfőváros soha el nem múló hláüláját és megbecsülését Apponyi Albert emléke iránt.“ A kilátó számára — mondja a beadvány — a legméltóbb hely a Sashegy teteje, amely a honalapító Árpád Kelenföldjével és a Nagy-Alfölddel szemben a leg- csodásabb kilátást nyújtja. Az új repülőtér állómásépületének ékességei a a modern technikával készült, üveghengereikkel borított oszlopok, amelyek olyan hatást váltanak ki a szemlélőben, mintha szinezüstből készülteik volna. Igen érdekes és nehéz technikai ieladiatot oldott meg a Geldner R. üvegcsiszoló, hajlító és díszmííüvegiező gyár a magyar zsinórüvegből gyártott, kétrészes hengereik összeállításával. A megnyitó előkelőségei meleg elismeréssel adóztak a gyár vezetőségének azért, hogy a különben is pompásan megépített repülőállomást ilyen újszerű és a külföldi vendégek figyelmét is felkeltő díszhez juttatták. A Rivelsék nagy sikerétől hangos napról-napia a Fővárosi Nagy Cirkusz. A közönség valósággal ünnepli ezeket a nagyszerű artistákat, akik nemcsak elsőrangliait, hanem bámulatosan sokoldalúak is. A legnehezebb akrobata produkciókat végzik trapézon, hintán, a porondon és amellett mókásak és ötletesek. A humoruk ellenállhatatlan, a kedvességük pedig egyéni hájjal van tele. Fényes igazgató népszerű cirkuszában, amelynek egyébként is kitűnő műsora van, minden előadáson zsúfoR nézőtér közönsége tapsolja a négy pompás artistát, akiket nem hiába kísér a világhír. Július 1, 8 és 13-án délután fél 3 órakor Ügetőv«rseny Megjelent a Székesfővárosi Üzemi Évkönyv. Szendy Károly polgármester előszavával most hagyta el a sajtót a székesfővárosi Üzemi Évkönyv második, 1937. évi kiadása. Az Évkönyv részletesen tárgyalja az úgyneve- zett önálló vagyonkezelésű intézmények (Elektromos Mű- i ek. Gázművek, Vízmüvek, Gyógyfürdők és Gvőgvfor- rások, Élelmi szer üzeni, Kenyérgyár, Lóhúsüzem, Hirdető- vállalat, Temetkezési Intézet), valamanit a részvénvtár- (BSZKRT, Közéségi Takarékpénztár, Kisipari Hiilmtézet, Sertéshizlaló és Húsipari Rt.) történetét az intézményeknél az 1935. év óta történt fontosabb eseményeket, az üzemek igazgatásának és működésének szervezetét, termelésük, fogyasztásuk és berendezéseik fontosabb adatait, az üzemek pénzügyeit, ezzel kapcsolatban a. vagyonmérlegeket, a bevételek és a kiadások alakulását az 1932. évtől kezdve, az üzemi szolgáltatások ársza- básait (tarifáit), részletes tájékoztatást nyújt a fogyasztó- közönségnek arranézve, hogy az üzem szolgáltatásait1 miképpen veheti igénybe, hová kell fordulnia a bejelentésekkel, megrendelésekkel és panaszokkal, végül közli az egyes üzemek alkalmazottainak névsorát, lakcímét, személyi adatait és szolgálati beosztását. A könyvet világos, áttekinthető rendszerű beosztás, alapos felkészültség jellemzi, az egyes fejezetek könnyen érthető, magyaros nyelvezettel tartalmazzák mindazokat a felvilágosításokat, amelyekből a közönség a székesfőváros üzemelnék egész életét, szervezetét, működését és feladatait megismerheti és minden, az üzemekkel kapcsolatos kérdésben kimerítő, pontos tájékoztatást nyerhet. Az 1935. évben megjelent első kiadás óta végrehajtott szervezeti változások és az alkalmazottak státus- és illetményrendezése folytán a munkát azok is nagy érdeklődéssel fogják lapozni, akik az első kiadást ismerik, mert a könyv a legutolsó helyzetet tárja fel és különösen jó szolgálatot fog tenni a kereskedő- és iparostársadalomnak, amely r.z üzemi alkalmazottak személyi adataira vonatkozóan is felvilágosítást talál. A könyvet a polgármesteri XII. ügyosztály tisztviselői: Szentmiklósi József dr. főjegyző, fíeminiczky Lajos és Korenchy László dr. tanácsjegyzők szerkesztették dícséretreniéltó hozzáértéssel és a XII. ügyosztály munkásságát mindenkor jellemző alapossággal. A könyv a Fővárosi Sajtóirodában (Központi Városháza, I. emelet 88. szám) 12 pengőért szerezhető be. t Hi« 1MUW» kacagás-kacagás-kacagás FŐVÁROSI HAGY [IRKIISZ. IflllP D. 0.4-koi, ESTE Hot STRAUB U. FESTÉKÜZLETE Budapest, IV., Eskü-tér 3. FESTÉK, LAKK, KENCE, STB. Alapítva miben. Telefon : 1-881-26. Kemény Tibor g é p m ii h e ly | készít gépalkatrészeket, szerszámokat, minta vagy rajz szerint precíz kivitelben. VI., Horn Ede-u. 73. Telefon : 1—203 26. özv. U3ÁGH ÁRPÁD«* BUDAPEST, II., BIMBÓ-ÚT 17. TELEFON: 1-544-26 Acélplombák mindenféle célra, nagyságban és színben. Szalagplombák. Szövetplombák. Ládaplombák. Hordólemezek, piombázófogók acél- és ólomplombákhoz. Jegylyukasztó- (kalauz- és ellenőri) fogók. Konzervbontó kések.
