Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-23 / 25. szám

Budapest, 1937 június 23. 7 1937-ben tölti be a FŐVÁROSI HÍR. LAP alapításának huszonötödik eszten­dejét. Az ünnepi évfordulót nagyszabású jubileumi szám kiadásával teszi emlékezetessé, amely­re már most felhívjuk előfizetőink és olvasóink figyelmét. ♦ ELŐFIZETÉSI ÁB: Félévre.............................................. 12 pengő, egész évre ..................................... 24 pengő. Ti sztelettel felkérjük a hátralékos előfizető­ket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek. A polgármester és a tanácsnokok szabadságbe­osztása. A polgármester rendelkezése következtében megtörtént az ügyosztályvezető tanácsnokok szabad­ság-beosztása. A tanácsnokok első csoportja június 22-én kezdi meg a nyári vakációt és augusztus 3-ig marad szabadságon. Az első csoportban Felkay Ferenc dr., Király Kálmán, Kovácsházi/ Vilmos, Németiig Károly dr. és Wossala Sándor neve szere­pel. Július 6-tól augusztus 16-ig Salamon Géza dr. és Szepesváry Pál lesznek szabadságon, Bódy László dr. tanácsnok szabadsága július 11-től augusztus 21-ig Farkas Ákos dr. szabadsága július 12-től augusztus 30-ig tart. Augusztus 2-tól szeptember 13-ig báró Babarczy István dr., Horony-Pálfi Aurél dr., Kempelen Ágos­ton, Morvay Endre dr. és Rosta János dr. veszi ki szabadságidejét. A tanácsnokokat távollétük alatt az állandó helyettesükként működő főjegyzők helyette­sítik. Ezidőszerint nincs még eldöntve az, hogy a két polgármester milyen sorrendben kezdi meg nyári pihenőjét, az azonban már ismeretes, hogy Szendy Károly polgármester nyári szabadságát julius 10-től augusztus 19-ig tartja meg. Miniszteri elismerés. A belügyminiszter Bartl Tivadar főjegyzőnek és Rózay Jenő számvevőségi tanácsosnak a Jugoszláviából kiutasított magyarok ellátása és segélyezése körül kifejtett buzgó műkö­désükért elismerését fejezte ki. Bärtl Tivadar érde­mes hivatali működése terén már sok jelentős szo­ciális feladatot oldott meg. A szociálpolitikát szol­gáló évtizedes munkásságával és jelenleg, mint a közjótékonysági ügyosztály vezetőjének állandó he­lyettese, a legteljesebb mértékben kivívta tisztvi­selőtársai és a társadalom rokonszenvét, úgy, hogy az őt most ért elismerés széles körben kelt örömet. Levente lőtér Kőbányán. A X. kerületi testne­velésbizottság elnök®, Vigyázó Géza dr. ,a kerületi elöljáró, valamint a bizottság tagjai és a kőbányai lövészegyesületek vezetői szombat délelőtt tették meg az első kapavágásokat a létesítendő kőbányai leventelőtéren és ezzel megindították az építkezés munkálatait. A testnevelési bizottságot vitéz Bod- rossy Manó ezredes, testnevelési felügyelő képvi­selte. Az ünnepségen Kőbánya előkelőségei is részt- vettek. A lőtér 50.000 pengőt kitevő építkezési költ­ségeit Vigyázó Géza dr. kerületi elöljáró és Szent- iványi István őrnagy, testnevelési vezető közel egy­évi kitartó munkával gyűjtötték össze Kőbánya ipari vállalataitól, amelyek ezúttal is tanúbizony­ságot tettek hazafias magatartásukról és áldozat- készségükről. éátidűA ZOMÁNCTÁBLÁI a legszebbek Budapest, V., Gr. Tisza !stván-u. 5. Tel.: 1-824-29 | ha^dlenzak Korányi és Fröhlich ced&nty is ííknyi&úáltytyáv. MADÁCH ikre SUGÁRÚT kiépítése folytán a Károly király-út 15. sz. házban @2 év óta ffennétió kötél-, zsineg-, ponyva- és sportáruüzletemet szembe IV., GERLÓCZY UCCA 11. számú házba helyeztem át. HAUSCHILD ALBERT ezelőtt NEDELKÓ SÁNDOR Telefon: 1—815—72. Hátizsák, sífelszerelés és horgászati cik­keket nálam nagyon olcsón vásárolhat. Lényegesen csökkent a zárt fürdők vendégeinek száma. Illyefalvi I. Lajos dr. igazgató a szerkesz­tésében megjelenő Statisztikai Havifüzetekben most közli az április hónapról feldolgozott statisztikát, amelynek érdekes adatai között szerepel a nyilvános fürdőkről szóló kimutatás is. Ha a statisztika min­denhova behatoló szeme nem venné észre, a nyil­vánosság nem tudná meg, hogy 1037-ben jóval ke­vesebben fürödtek Budapest fürdőiben, mint a megelőző évben. Az év elejétől április végéig 744.603 személy fordult meg a fürdőkben, míg 1936- ban 783.836. Ebből a számból a gyógyfürdőkre 509.268 személy esett az 1936. évi 542.957 személlyel szem­ben. Április hónapban a nyilvános fürdőkben 205.909 személy fürdött meg, ebből 33.543 esett az úszócsarnokra. 40.878 férfi és 19.394 nő a gőz- és ter­málfürdőkre, 38.216 személy a népfürdőkre, 18.302 a kádfürdőkre, 55.576 személy a gyógyfürdőkre. Legtöbb, 8zámszerint 115.386 fürdőzője volt a Lu­kács-fürdőnek, utána a Széchenyi-fürdő következik 109.012, a Császárfürdő 85.865, a Gellért-fürdő 63.887 fürdőzővel. A Dandá/r-utcai népfürdőt 29.196 sze­mély vette igénybe. Itt az 1936. évi 25.727 für­dőzővel szemben lényeges szaporulat van. A leg­nagyobb csökkenés mutatkozik a Gellért-fürdőnél (19.000), a Lukács-fürdőnél (9000), a Nemzeti Sport­uszodánál (12.000), a Rudas-fürdőnél (6000), a Széche­nyi fürdőnél (6000), a Szent Imre-fürdőnél (2000),, míg 2300 személlyel emelkedett a Császár-fürdő vendégeinek száma. Budapest, az európai légi­forgalom új centruma Vasárnap délután felemelő ünnepség keretében avatták fel Budapest új repülőterét. A Budaörs és Nagytétény között elterülő 180 holdas, pompás’ pá­zsiton, Európa legmodernebb és legszebb fekvésű repülőterét csodálhatta meg az a százezer főnyi közönség, mely az avató-ünnepen megjelenőt. Hat órakor érkezett meg a repeülőtérre Horthy Miklós kormányzó feleségével és fiaival. Szendy Károly polgármester kalauzolta a kormányzót és családját a díszsátorhoz, ahol Darányi Kálmán mi­niszterelnökkel az élén már együtt voltak a kormány tagjai, az országgyűlés elnökei és a hadsereg ma­gasrangú tisztjei. Bornemisza Géza (iparügyi éís kereskedelemi- ügyi miniszter üdvözlő beszéde után a kormányzó megadta az engedélyt a repülőtér megnyitására. Két ágyúlövés, száz felröppenő galamb és a ma­gasba emelkedő színes léggömbök jelezték a neve­zetes eseményt. Ezután megkezdődött a megnyitó ünnep prog­ramja, mely Budapesten még soha sem látott bra­vúros mutatványokkal lepte meg a közönséget. Három magyar sportrepülőgép, nyolc német va­dászrepülőgép, osztrák légi vadász-század és haj­meresztő bravúrjaival nyolc olasz vadászgép, majd harminc magyar pilóta szédületes ejtőernyő-ugrá­sával, végül egy vöröskeresztes mentőgép vett részt a káprázatos programban. * Az új repülőtér megtervezése és felépítése a magyar munkának diadalmas ünnepe volt. Már is­mertettük azokat a nagyszabású útmunkálatokaf, amelyeket a székesfőváros út- és csatornaépítési ügyosztálya végzett, hogy a repülőteret hozzáfér­hetővé tegye a közlekedés számára. A munkájukat kiváló sikerrel végző vállalkozók és iparosok sorá­ban főképen a következők tűntek ki: A Ganz és Társa cég, amely a nagyhangár vasszerkezeti mun­káit végezte, a Magyar Rúg gyantaáru gyár a for­galmi épület gumipadló, a Nagybátony—Újlaki Rt. a forgalmi épület falburkoló, a Magyar Asphalt Rt. a forgalmi épület tetőfedő és a nagyhangár kapuvezeték szigetelési munkáival, a Posnansky és Strelitz cég a nagyhangár szigetelesével. Teleki László a nagyhangúi' és az olajraktár kőmives és vasbeton munkáival, Macskásy Árpád a központi kazánberendezéssel, Götz Aladár a forgalmi épület tölgyfapadozatával, Czeizel és Elischer a forgalmi épület falkárpitozásával, a Geldner R. cég a for­galmi épület oszlopainak üveghengerekkel való bo­rításával, Weber Henrik a hangár víz-, csatorná­zás- és tüzivezeték munkáival járult hozzá ahhoz, hogy modernül megépített repülőállomásunfckal büszkélkedhessünk. Az otrantoi csata évfordulójának megünneplése. A Ferencvárosi Keresztény Polgári Kör szép ün­nepséget rendezett hétfőn kerthelyiségében az otrantói csata 20 éves fordulója alkalmából. Köves- ligethy Miklós dr. törvényhatósági bizottsági tag, a Kör elnöke méltatta a nap jelentőségét, majd a Kaszinó dalárdája Tejfalussy Ferenc ez alkalomra írt „Otrantói indulóját“ adta elő Zsingor Károly tanár vezetésével. Ezután Schneider Antal csász. és kir. volt hajóépítő főmérnök egyéni készítésű fényképekkel vetítette az otrantói tengeri ütköze­tet páratlanul érdekes előadás keretében, a kerthe­lyiséget megtöltő, diszes közönség elé. Június 24-én délután fél 3 érakor Ügetőverseny IÄ1Ü Gazdasági szemle A P. G. T. most ünnepli Bécsben százéves jubileumát. A szép és mutatós ünnepségekre felvonultatták a magyar kiküldötteket és az egyenruhás pécsi bányászokat is. Ezek a magyarok bizonyára pompásan érezték magukat a százéves ünnepségen, mert hiszen a D. G. T. — legalább is magyar vonatkozásban — ugyancsak kitett magáért és a legnagyobb mérték­ben igyekezett meghálálni azt, hogy forgalmának és üzleti eredményeinek nagyrószét Magyarország­nak köszönheti és Magyarországon bonyolítja le. Tudvalevő, hogy ennek elismeréseként tavaly meg­szüntette az itteni igazgatóságot, azt egyszerűen ve­zérügynökséggé degradálta, a szélnek eresztett tiszt­viselők pedig kénytelenek a bírósághoz fordulni, hogy hozzájussanak keservesen megérdemelt és meg­szolgált nyugdíjukhoz. A pécsi bányában hasonlókép nobilisán viselkedett a D. G. T.: Bornemisza Géza miniszternek kellett közbelépni, hogy legalább any- nyit fizessenek a bányászoknak, mint más bányák­ban. Ilymódon tehát — ismételjük — a magyar de­legátusok bizonyára pompásan érezték magukat a nagymultú társaság centenáris ünnepségein. Biztos. hogy a biztosítottak és a részvényesek egyaránt megelégedéssel szemlélődnek el az Adriai Biztosító kitűnő mérlegén. Nem vagyunk biztosítási szak­értők, nem is szólunk tehát hozzá a kérdéshez, arról sem heszéliink, hogy a Tábla éppen most utasította el a<z Adriai Biztosítót egy furcsa keresetével: a derék társaság ugyanis ahelyett, hogy kifizette volna tizennyolc kövérre hizlalt és bebiztosított ser­tés árát, beperelte a MÁV-ot, hogy a rossz szállítási feltételek következtében pusztultak el ezek az álla­tok. Ismételjük: most nem firtatjuk az Adriai perek­kel és ítéletekkel tarkított üzleti politikáját, csak nézegetve a „kitűnő“ mérleget, mindössze azt kon­statáljuk, hogy nemrégiben itt járt az olasz anya- vállalat vezérelnöke, az olasz biztosítási élet egyik vezetője, a híres Arnoldo Friggesi di Rattalma (magyarul): rácalmási Frigyesi Arnold), aki, a kiszi­várgott hírek szerint, nincs teljesen egy vélemé­nyen a kiadott kommünikével, amely szerint az itteni igazgató: „Erdős Aladár jól átgondolt, óva­tos, mindazonáltal átütőerejű szervezetével figye­lemreméltó sikereket ért el“. Ismételjük: a kiszivár­gott hírek szerint Arnoldo mester egyáltalán nincs ezen a véleményen és újabb kiszivárgott hírek sze­rint állítólag azon gondolkodik, hogy őszre friss erővel élénkíti fel Erdős Aladár igazgató addigra — megint csak állítólag — hült helyét. egyre jubilál ez a jó öreg Európai Áru- és Podgyász- biztosító Rt., amelynek minden oka megvan arra, hogy ünnepelje önmagát és önmagán belül vezetőit. A derék családi részvénytársaság tudvalévőén 400.000 pengő alaptőke mellett évente megközelítő­leg 50.000 pengő tiszta nyereséget mutat ki, aminek az a magyarázata, hogy — gyakran tévedésből — eleve ráragasztják a vasúti menetjegyre a baleset- biztosítási díjat, tehát az utas nem meri „elpechelni magát“ azzal, hogy visszaadja a biztosítási bélyeg­gel ellátott vasúti jegyet. Az Európai egyébként viszontbiztosítással dolgozik, így tehát a MÁV-nál úgyszólván fillérnyi vesztenivalója nincs. Innen a szűnni nem akaró, sok-sok családi ünnep. Szőnyi József igazgató úr megjubilálja Kemény igazgató urat, aki viszontjubilál, végül most, kedves meg­lepetésünkre, a vállalat maga is jubilál, aminek során azután — mint a hivatalos kommünikéből értesülünk — megint csak elismeréssel nyilatkoznak a vezetőségről, amely nem más, mint az említettük jubilánsok. Ez olyan szép, hogy szinte sajnáljuk: a koncessziónak néhány év múlva végérvényesen vége lesz. Tíz év múlva a MÁV-koncesszió megszűnésé­nek ötéves jubileumát ülik meg nyilván a makacs jubilánsok. A, B. C. ma jd Avéká, továbbá Erka és még néhány ilyen fur­csán hangzó varázsigéről interpellálta meg az elmúlt napokban Andaházy-Kasnya Béla a kereskedelemügyi minisztert. A rejtelmesen hangzó szavak különböző, hitelre árut adó szövetkezeteket jelentenek, amelyek­ről az interpelláló képviselő megállapította, hogy működésüket végtelenül károsnak tartja, mert nem­csak a kereskedelemnek okoznak mérhetetlen kárt, de a vevőknek körülbelül 95 százalékát kitevő, fix- fizetésű alkalmazottakat is tönkreteszik és végül lehetetlenné teszik az úgynevezett szabott ár ki­alakítását. Ezeknek a szövetkezeteknek működése Andaházy-Kasnya Béla szerint mintegy 25 százalé­kos árdrágítást jelent. Bornemisza Géza miniszter válaszában két konkrét panasszal foglalkozott és ma márjeurópaijhírü FedeH gyógymedencék, ivócsar- nok, inhaf atórium, strandfürdő. Páratlanul eredményes fürdő- ivó- és belélegzőknrák. A fürdőt Hajdúszoboszló 73 és 78’-os sós-, jódos-, bró- Bios és hidrocarbonatos hévvízei táplálják. 3.000 liter forróvíz percenként. Magyar és németnyelvű ismer­tetővel késaséggel szolgál a fürdő Igazgatósága.

Next

/
Thumbnails
Contents