Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-23 / 25. szám

Városias fejlődésben nem maradtunk a franciák mögött Szendy Károly párisi és franciaországi tapasztalatairól Szendy Károly polgármester, aki Paris város tanácsának meghívására közel egy hétig tartóz­kodott a francia fővárosban, szombaton este érke­zett meg külföldi útjáról. Szendy Károly polgármester franciaországi tanulmányút járói a következőkben tájékoztatta a Fővárosi Hírlap munkatársát: — Feledhetetlen élmény marad számomra az a pár nap, amelyet Parisban és a francia tengerparton töltöttem. A párisi városi ta­nács lekötelező előzékenységgel és kedvesség­gel fogadott és nem lehetett olyan kívánsá­gom, amelyet nyomban ne teljesítettek volna. A párisi pályaudvarra való megérkezésemkor a városi tanács kiküldött képviselői és a pá­risi magyar követség megbízottai fogadtak, másnap a hősi emlékmű megkoszorúzása után hivatalos fogadtatást rendeztek a városházán. A pompás palota óriásméretű dísztermében felsorakozott a francia főváros közigazgatásá­nak valamennyi előkelő funkcionáriusa és a meleghangú üdvözlőbeszéd után ugyancsak a városházán buffet volt, amelynek alkalmát felhasználták arra, hogy melegen éltessék Magyarországot és Budapestet. — Párisi tartózkodásom idejét felhasznál­tam arra. hogy egyrészt beható eszmecserét folytassak francia közigazgatási kollégáimmal különböző adminisztrációs kérdésekről, más­részt, hogy tanulmány tárgyává tegyem a francia főváros idegenforgalmi és műszaki berendezkedéseit. Meglátogattam természetesen a Parisban működő magyar idegenfor­galmi irodát is, majd látogatást tettem a közelmúltban meg­nyílt világkiállításon. — A városi tanács elnöke a Bois de Bou- lognebaln lévő Pavillon eV Armenoville-ben nagyszabású dinét rendezett. amelyen köszö- netemet fejeztem ki a szíves vendéglátásért. A világkiállítás főbiztosa dezsönét rendezett az Ambassadeur vendéglőben és természete­sen módot adott arra, hogy a világkiállítást alaposan tanulmányozhassam. Jóllehet a kiál­lítás összes munkálatai még nem fejeződtek 'be és azoknak elkészülte elő beláthatóan még hosszú heteket vesz igénybe, máris megálla­píthattam, hogy a párisi világkiállítás egészen átütő erejű, a világnak úgyszólván minden érdekességét és technikai vívmányát magában foglaló attrakció. amely egészen bizonyosan alkalmas lesz arra, hogy a francia főváros amúgyis hatalmas vonzóerejét megnövelje. Parisból Marséi!len át a tengerpartra utaztam és itt végigjártam úgyszólván valamennyi nevezetesebb rivierai fürdőhelyet. Különösen nagy súlyt fektettem arra, hogy behatóan megismerkedjem az e helyeken lévő világhíres fürdőszállók beren­dezéseivel. Tettem ezt azért, mert hiszen mi most köztudom ésszerűen ugyancsak fürdőszállót akarunk létesíteni és úgy éreztem, hogy a személyes tapasztala­tok megszerzése kedvezően lesz felhasználható a tabáni fürdőszálló felépítésénél és berende­zésénél. — Egész utazásom minden zavaró mellék- körülmény nélkül telt el és most. amikor vége a franciaországi szép napoknak s én újból átvettem fővárosunk, ügyeinek intézését, még mindig csak a legőszintébb érzésekkel tudok visszagondolni az eltelt két hét eseményeire. A francia városok és tíermészetesen a főváros is. virágzó fejlődést mutatnak. a polgárság kereseti viszonyai mindenben kielégítők és az egész országon elömlik a jólét nyugalma. Ha azonban összehasonlításokat teszek a mi városainkkal, akkor nyugodtan állapíthatom meg, hogy annak ellenére, hogy nálunk ren­geteg olyan nehézség merült fel az elmuljt években, amilyeneken a francia közületek nem mentek át, még sincs okunk szégyenke­zésre vagy panaszra, mert ha a méretek kisebbek is, egyáltalán nem. maradunk el a városias fejlődésben a franciaországi közülc- tek mögött. — Két éven belül megszüntetik az óbudai téglagyárakat A főváros megegyezett a gyárosokkal —Planírozzák, majd parcellázzák a feldúlt területeket A székesfőváros legmostohább kerületének, Óbudá­nak városszabályozási terveit a múlt héten jóvá­hagyta a Közmunkatanács. Ezzel a határozattal az utolsó akadály is elhárult a III. kerület városias fejlődése útjából. A közelmúlt napokban az út- és j csatornaépítési ügyosztály felügyeletével már meg is kezdődtek az új észak-déli irányú budai főútvonal, hivatalos nevén az óbudai kivezető főút építkezési munkálatai, amelyek az előzetes tervek szerint a jövő év nyarára teljes befejezést nyernek. Az új főútvo­nal közvetlen folytatása a Margit-rakpartnak és a Duna jobbpartján halad egészen a Hévízi-útig, amelynek felhasználásával torkolódik be egyrészt a mai bécsi országúiba, másrészt az óbudai város- rendezésnél igen nagy szerepet játszó Szentendrei- útba. Szorosan kapcsolódik a III. kerület nagysza­bású városrendezési terveibe az óbudai hegyvidék rendezése. A főváros az utolsó tíz évben a nagy fejlődésre váró területen már kiépíttette a legfőbb útvonalakat, a településnek azonban, különösen a hegy­oldal alsóbb részén, rendkívüli akadálya az ott dolgozó téglagyárak egész sora. Ezek a téglagyárak, amelyek közül legnagyobb a Bohn-téglagyár, bányászási engedélyüket ötven- hatvan évvel ezelőtt kapták meg és azóta, a nagy­arányú igénybevétel következtében, egész hegyrésze­ket elhordták. Az utóbbi évek során egyre több pa­nasz érkezett a közigazgatási hatóságokhoz a hegy­oldalban lakó ingatlantulajdonosoktól és e panaszok mindegyike arról szól, bogy a téglagyárak, tekin­tet nélkül a mögöttes tulajdonosok érdekeire, gyakran a kellő óvatosság elmulasztásával is, szinte aláaknázták az egyes telkeket, aminek az lett a következménye, hogy a telkek le­omlottak és veszélyeztették a rajtuk lévő épületeket. A III. kerületi elöljáróság kezdeményezésére a pol­gármester a közelmúltban tárgyalásokat kezdett az óbudai téglagyárak vezetőségével és ezeknek a tár­gyalásoknak lebonyolításával a városrendezési ügy­osztályt bízta meg. Kcmpelcn Ágoston tanácsnok, a polgármesteri III. ügyosztály vezetője, a folya­matba tett tárgyalásokról a következőkben nyilatko­zott a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A III. kerületi városrendezési és városszabá­lyozási terveknek a Fővárosi Közmunkák Tanácsa részéről való jóváhagyása teljesen időszerűvé tette a téglagyárak kitelepítésének ügyét. Esztendők liosz- szú sora óta hangoztatja már a főváros vezetősége, hogy a téglagyári gazdálkodásnak az óbudai hegy­SCHUSTER LAJOS " villamossági vállalata ELYÍLLAL: vili amos világi tás, motor, frazdasági és irodai telefon, házi és szállodai csengő, villamos fényjelző, villamos vízállás mutató, villámhárító, rádió és antenna berendezését. Budapest, II„ Fő-utca 58. Telefon: 15-21-49. vidéken feltétlenül véget kell vetni, minthogy azon­ban eddig különösebb aktualitása nem volt az ügy­nek, a realizálással vártunk. Most ez az állapot 'megszűnt, mert óbudai városszabó-,yozássul együtt jár az óbudai hegyvidék végleges rendezése is és erre a mii elképzelésünk szerint hét-három esztendő leforgása alatt feltétlenül sor is kerül. A polgár- mester úr utasításának megfelelően többízben tár­gyaltam az Óbudán működő téglagyárak vezetőivel, akiknek kifejtettem a székesfőváros közönségének azt az elhatározását, hogy nemcsak telepengedélyeik meghosszabbítására nem kerülhet sor, hanem abban az időpont­ban, amikor a kerület rendezése során bele­Vitéz József Ferenc dr kir. herceg a Fővárosi Hírlap húsvéti számába írt cikkében közölte a nyilvánossággal azt a nagyszabású és érdekes ter­vet, bogy a vezetése alatt álló Budapest Fürdő­város Egyesület az idén ősszel nemzetközi kongresz- szusra hívja össze Budapestre a gyógyfürdőket. A nagy terv megvalósítása körül azóta sokat dolgo­zott a királyi herceggel élén az egyesület, úgy, hogy nem csak a kongresszust szervezték meg, hanem biztosították a gyógyfürdők nemzetközi szö­vetségének a kongresszus keretében történő megalakítását is. József Ferenc királyi herceg és egyesületének ez Európaszerte nagy érdeklődéssel és rokonszenv- vei fogadott akciója hasznára válik az egész nem­zetközi gyógyfürdőügynek, de külön súlyt és jelen­tőséget ad Magyarországnak és Budapestnek, ahol a nemzetközi szövetség megalakul és ahoil a veze­tőségnek az első cikluson át a székhelye lesz. A kongresszus idejét október 7. és 14. közötti napokra tűzték ki és bár még négy hónap választ el ettől az időtől, máris 20 államból 250 résztvevő jelentkezett, közöttük 7 állam kormányának hivatalos képvise­lője. Mellettük fürdővárosok polgármesterei, egye­temi tanárok, gyógyfürdők igazgatói, fürdőorvosok, fürdőtechnikusok, gyógyszállók kiküldöttei jelen­tették be részvételüket és megjelenik a kongresszu­son a népszövetség fürdőügyi előadója is. fogunk a hegyvidéki terület szabályozásába is, a jelenlegi telepengedélyek is megszűn­nek, A gyártulajdonosok — érthetően — minden eszközt igénybevesznek arra, hogy a polgármestert ettől az elhatározásától eltérítsék, örömmel közölhetem azon­ban, hogy eredeti elhatározásunk semmiben sem vál­tozott meg. Az eddigi tárgyalások eredményeként elvben már meg is állapodtam a téglagyárak veze­tőivel arra nézve, hogy az általuk megjelölendő idő­pontban üzemeiket az óbudai hegyvidék területéről kitelepítik. Amikor ez megtörténik, nyomban kezdetét veszi az össze-visszadúlt területek planirozása és a planirozás után a téglagyári telkeknek parcel lázás útján való értékesítése. — Mindenki örül ennek a megoldásnak, mert a városias irányú fejlődés feltétlenül megkívánja azt, hogy az ilyen és hasonló üzemeket kitelepítsék olyan területekre, ahol nem gátolják valamely városrész szükségszerű kialakulását. Budapest területén ilyen­nek a téglagyárak szempontjából egyedül Kőbánya külső része tekinthető, ahol — mint azt az ott mű­ködő többi téglagyár is bizonyítja — a talajviszo­nyok mindenben megfelelőek ennek az iparágnak lebonyolítására. A fürdőügyi kongresszuson József Ferenc királyi herceg elnöklésével öt albizottság fog dolgozni és ezek az albizottságok adják majd a keretét a szö­vetség állandó osztályainak is. Gazdasági, műszaki, idegenforgalmi, jogi és orvosi albizottságok alakúi­nak, amelyek programját máris megállapították. Többek között, foglalkozni fognak a gyógyfürdők adózási kérdésével, a fürdőszezon kiépítésével, a modern (fürdőépítkezéssel, a gyógyforrások feltárá­sával és foglalásával, a gyógyfürdők és utazási iro­dák közötti kapcsolatokkal, az egységes nemzetközi propaganda terminológiával és a nemzetközi fürdő- térképpel, a fürdőkultúra népszerűsítésével, a gyógyfürdők közigazgatási problémáival, a gyógy­fürdők közötti verseny és jogsegély szabályozásá­val, a gyógyfürdők népegészségügyi jelentőségével, a gyógyfürdők és gyógyszállók orvosainak szerepé­vel és feladatkörével, a társadalombiztosító és betegsegélyző intézetek kapcsolatával és sok más kérdéssel. A rendkívüli érdeklődés, amely a budapesti kongresszus iránt megnyilvánul, a teljes elismerése azoknak az eredményeknek, amelyeket Budapest természeti kincseivel elért és annak a hatalmas sikernek, amelyet az idegenforgalom terén az utóbbi évekbeni felmutat. Götss Aladár Parkett asztalosmester és padlózási vállalkozó Budapest, /., Bors-utca 24. © Telefon: 1-507-34. Budapesten megalakul a gyógyfürdők világszövetsége lózsel Ferenc királyi herceg einökSésével ©ktéter 7- 14-ig tartják az első nemzetközi gyógylilrcifi'keíiigresszust

Next

/
Thumbnails
Contents