Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-09 / 23. szám

Budapest, 1937 június 9. 7 Hatalmas társadalmi megmozdulássá nőtt a Baross Szövetség naggyűlése A magyar kereskedelem ünnepe volt a Baross Szövetség szombat esti nagygyűlése, amelyet mintegy 50.000 főnyi közönség jelenlétében tartot­tak meg az Iparcsarnokban. A nagyszámú előkelő­ség élén ott láttuk József Ferenc királyi herce­get, Sztranyavszky Sándor házelnököt, Glattfelder Gyula püspököt, Ivády Béla NÉP elnököt, Zsitvay Tibort, a NÉP fővárosi elnökét, Szendy Károly pol­gármestert, Terstyánszky Ákost postavezérigazga­tót, Wünscher Frigyest, a Hangya elnökét és köz­életünk számos más kitűnőségét. A nagygyűlést Ilovszky János elnök nyitotta meg, aki hivatkozva Darányi Kálmán miniszter- elnök többször hangsúlyozott kijelentésére, megál­lapította, hogy a világnézeti harc nálunk eldőlt: egyedül a keresztény és nemzeti gondolat irányít­hatja az ország életét. A Baross Szövetség ezt a gondolatot akarja megvalósítani. A kereskedelem tekintélyét és a fogyasztók bizalmát megrendítő garázdálkodó szabadosságra hívta fel ezután a figyelmet Ilovszky János, akinek indítványára a Szövetség hódoló táviratot intézett a kormányzó­hoz. József Ferenc királyi herceg előadásában a nemzeti társadalom feladatait jelölte meg, hangsú­lyozva, hogy az önző érdekeket szolgáló tőke nem­zetellenes, tehát a Szövetség' célja az, hogy a lőkcf nemzetépítő irányba vezesse. Glattfelder Gyula Csanádi püspök a tömörülés szükségességét hangoztatta. Gyűlöletet hirdetnek — úgymond — egyes fórumokon, egymás ellen uszít­Gazdasági szemle Az édesipar anyagellátásával kapcsolatban igen sok panasz me­rült fel újabban a cukrászok részéről. Különösen azt kifogásolják, hogy a gyenge felkészültségű kis­iparosok nem képesek megfelelő mennyiségű nyers- áruhoz jutni, mind több a zavar a kakaó- és csokoládéellátásban. Ehhez járul még, hogy egyes nagyáruházak a kánikula beálltával szemet vetettek a fagylaltiparra is, amelyben a nagyáruházak le­küzdhetetlen versenytársaivá váltak különösen a kis fagylaltkészítő cégeknek. Az illegitim verseny következtében sokat szenved­nek a Végig kisemberekből álló fagylaltiparosok. Ipartestiiletiik útján most a ha.1 óságok segítségét kérik az anomáliák meg szüntetésébe. Hangoztat­talak, hogy a nagyáruházaknak nem feladatuk a fagylaltárusítás és miután konkrét adatokkal akar­ják alátámasztani az exisztenciájukat fenyegető konkurrenciát, feljelentéssel fordultak az egyes kerületi elöljáróságokhoz és iparügyi kihágás címén kérik a Párisi Nagyáruház és a Corvin Aruház ellen az eljárás megindítását. Ezekben az ügyekben a legközelebbi napokban ítélet várható. Elvi jelentőségű ítélet hangzott el a napokban a Kúrián. A bonyo­lult perben Vincze Károly azt állította, hogy az Excelsior Harisnyagyár kártérítési kötelezettséggel tartozik neki azért, mert a gyár cégét Budapesten egyedávusitó képviselettel bízta meg. A felek errevonatkozólag szerződést kötöttek, amely szerint Vincze az Excelsior-gyár harisnyáit a gyár által meghatározott árakon értékesítheti. Vincze üzlete azonban tönkrement. A likvidáció után indította meg keresetét az Excelsior Harisnya- gyár ellen, ötezer pengő kártérítést követelve. A textilkereskedő keresete szerint az Excelsior-gyár kizárólagossági egyedárusítást biztosított neki. mégis hasonló üzemeket és üzleteket tartott fenn Budapesten, sőt a gyár jóval a Vinczének meg­szabott áron alul hatalmas mennyiségű, úgynevezett partie-árut dobott a piacra a Corvin áruház útján. Az elsőbíróság elutasította Vincze keresetét Felülvizsgálat útján most foglalkozott az üggyel a Kúria, amely megállapította harisnyagyár szerződés­szegését és megállapította a kártérítés jogosságát. A legfelsőbb bíróság marasztaló ítéletének kü­lönös jelentőséget ad az a tény, hogy az Excelsior Harisnyagyárnak mintegy huszonkét egyedárusí- tója van, akik közül többen a jogerős ítélet alapján szintén fel akarnak lépni hasonló igényekkel. A béliparosok kartellje foglalkoztatta a napokban a törvényszéken Ruff bírót. Brai Ferencné béliparos pert indított a Bél- iparosok Országos Egyesületének elnöke, Miskey Béla ellen. Keresetében 7660 pengőt követelt. Elő­adta, hogy 1935-ben megállapodott egy csepeli bél­tisztítómesterrel, hogy annak telepén béltisztító üzemet épít, amely a bérleti idő lejárta után vissza­kerül a csepeli béltisztítómester tulajdonába. ják, akiket a gondviselés testvérekké avatott. A munka és a tőiké viszonyában egészséges viszonyt kell létrehozni. Ezután Ilovszky János felolvasta a kormányzói kabinetiroda főnökének táviratát, amelyben a kor­mányzónak küldött üdvözlő táviratot köszönte meg, sok sikert kívánva a< Baross Szövetségnek. Csiliéry András azt tartja a legfőbb feladatnak, hogy a kereskedők és iparosok soraiban a keresztény erkölcs legyen úrrá. Marton Béla hangsúlyozta, hogy közös erővel kell harcolni az értelmiségnek és munkásságnak a magyar állam szociális átalakulá­sáért. Szigeti Endre dr. a magyar ifjúság feladatai­ról beszélt, Krúdy Ferenc dr. pedig arról szólott, hogy iparnak, mezőgazdaságnak, kereskedelemnek össze kell fognia, még pedig az egyoldalú, monopo- lisztikus és koncentrációra való törekvés mellőzésé­vel, főként kisebb és középipari vállalatok szaporí­tásának érdekében. Szendy Károly polgármester mondotta a záró­beszédet, amelyben örömének adott kifejezést, hogy ilyen hatalmas tömeg hallgatta meg a Baross Szö­vetség szónokait. Felhívta a jelenlevőket arra, hogy nyissák meg lakásaikat, adjanak helyet az eucha­risztikus kongresszus alkalmából Budapestre érkező sokezer főnyi idegennek. Az eeharisztikus kon­gresszusnak nemcsak idegenforgalmi eredményei lesznek, hanem, legnagyobb eredménye az lesz, hogy cdviszik az ideérkező vendégeink jóhírnevünket szerte a világba. Brai Ferencné megkezdte az építkezést, mielőtt azonban az épület elkészült volna, a vágóhíd veze­tősége közölte vele, hog-y a bél tisztítómester további működését nem engedi meg a telepen. Utóbb — amint keresetében állítja — a szerződés felbontása a béliparosok kartelljének beavatkozása folytán tör­tént, emiatt a béliparosok kartelljét kártérítés meg­fizetésére kéri kötelezni. A törvényszék megállapította a bélkartell kár­térítési kötelezettségét és üzleti tisztességbe ütköző cselekménye miatt most közbenszóló Ítélettel a pol­gári bíróság fog határozni: milyen összeget tartozik fizetni a béliparosok kartellje Brai Ferencnél bél­iparosnak. Érdekes akcié indult meg a debreceni iparkamara kebelében. A debreceni iparkamara és az OMKE debreceni cso­portja közös akció keretében meg akarja változtatni Debrecen és Hajdúböszörmény városoknak határo­zatát, amely szerint az ottani idegenforgalmi irodáik képviselőjével és a Hajdúhét megrendezésével a Corvin-Aruház idegenforgalmi irodáját bízták meg. Az ügy ellenzői nem szívesen látják a Corvin- Áruházzal kötött kapcsolatot, zokon veszik, hogy egy nagy budapesti áruháznak a Hajdúság ingyen reklámot csinál, hiszen a Corvin-Áruház a hozzája forduló üzletfeleknek kihangsúlyozza a Corvin- Aruház jellegét, tehát akaratiamul is fehívja a vidéki vásárló közönség figyelmét a Corvinra. Osztalékot fizet a Láng Gépgyár. A Hitelbank egyik legszámottevőbb érdekeltsége, a Láng L. Gép­gyár Rt. június hó 10-én tartja közgyűlését. A mér­legben az általános gazdasági viszonyok javulása tükröződik, amennyiben az 1935. évi 46.300 pengő tiszta nyereséggel szemben az 1936. évre 161.991 pengő tiszta nyereséget mutat ki. Emelkedett az üzemi jövedelem, úgy hogy az értékcsökkenési ala­pot 140.000 pengővel lehetett dotálni és nagy latens tartalékot jelent az a körülmény, hogy körülbelül 3 millió pengőre taksálják az ingatlanok, gépek és felszerelések értékét, holott a vállalat nagy kiter­jedésű gyártelepe nyilván sokkal nagyobbszabású értéket képvisel. A múlt esztendőben nem fizettek osztalékot, hanem a nyereségmaradványt áthozták az 1936. évre, az idén azonban a kedvezőbb mérleg bizonyára lehetővé teszi az osztalék fizetését. A vál­lalat, mint az eredményes mérleg is mutatja, Láng Gusztáv vezérigazgató vezetése alatt a legkedve­zőbb fejlődés útjára lépett. Az Óbudai Fehérítő közgyűlése. Most tartotta közgyűlését az Óbudai Fehérítő Festő és Impreg­náló Rt., amelynek elnöke Szterényi József báró. Az utóbbi esztendők során kitűnően végrehajtott racionalizálási program következtében a nyereség tetemesen emelkedett, úgy, hogy a vállalat a ta­valyi 60 fillér osztalékkal szemben az idén 1 pengő osztalékot fizet. A Finály Ernő vezérigazgató és Fischer Pál igazgató kitűnő vezetése alatt álló vál­lalat beválasztotta igazgatóságába Andréka Károly ny. főkapitányhelyettes, örökös törvényhatósági bi­zottsági tagot és Fekete László dr. közjegyzőt. A felügyelőbizottság tagjai lettek Albin János épí­tész és Beer János dr. fővárosi ügyvéd. Három pengő a Gummi osztaléka. A Magyar Rúg gyantaár úgy ár Rt. igazgatósága elhatározta, hogy a közgyűlésnek az elmúlt üzletévre 3 pengő osztalék kifizetését fogja javasolni. Az igazgatóság egyidejűleg Fleischl Sándor cégvezetőt igazgatóhe­lyettessé, továbbá Fraknói Rezső gyárvezetőt és Gotléb István üzemvezető főmérnököt cégvezetőkké nevezte ki. Két- és félpengős osztalékot fizet az Urikány- Zsilvölg'yi. Az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszén­bánya Részvény tár saság június 4-én tartott közgyű­lése az 1936. üzletévre szóló osztalékot részvényen­ként 2.50 pengőben állapította meg. A részvények 46. számú szelvénye június 12-tőli kezdve a Magyar Általános Hitelbanknál kerül beváltásra. Két pengő osztalékot fizet a Kispesti Textilgyár. Ismét kitűnő mérleget mutat fel a Kispesti Textil­gyár, amelynek mérlegében ezúttal első ízben sze­repel a felemelt, 3 millió pengős alaptőke. A válla­lat prosperitása minden vonalon gyarapodott, amit elsősorban bizonyít a munkáslétszámnak hatalmas emelkedése: a tavalyi kétezres átlaggal szemben az idén mér kétezerötszáz ember dolgozik a gyárban. A vállalatnak ez a nagy fejlődése elsősorban Ágos­ton Manó körültekintő vezetésének érdeme, de az ő munkáljál hathatósan támasztja alá az elsőrangú igazgatói gárda, élén Fábián Tiborral. Figyelemre­méltó, hogy a Kispesti Textilgyár .ennek az emel­kedő üzletmenetnek megfelelőn a tavalyi 1.80 P-röl 2 P-re emelte fel az osztalékot. TRAUB ÖDÖN aszfalt, szigetelő, tetőfedő váll. Budapest, )C, Rczsó-tér 3. — Telefon: V-4U-68l STRAUB U. FESTÉKÜZLETE Budapest, IV., Eskü-tér 3. FESTÉK, LAKK, KENCE, STB. Alapítva 1856-ben. Telefon: 1—554—26. Fischer Ferenc és Fischer Ágoston szobrászok XIV., Czobor-utca 6. Telefon: 2-977-20. KUTSCHER SZILVESZTER flz „ftrany Kalapácshoz” Lószerszámveretékek, szíjgyártó-, nyerges- és cipészkellékek. Budapest, VII., Rákóczi-űt 32. telefon: 141-809. tel EZÜSTKOSZOR&S mester üvegfestészeti műterme Budapssf, lllll. kér., Oaross-ufca 59. Telefon: I-302-28. A Első Magyar Beépíthető kismotor üzem KOVÁCS JANOS Budapest, XI., Fadrusz-utca 2. — Telefon : 2-693-26 Székely Mihály EaBHMBBMraBBHgBBBgSBagni oki, mérnök és építőmester jj Budapest, II., Keleti Károly-utca 30. Tel.: 1-541-88. KECSE NAGY SÁNDOR Építési vállalkozó, ácsmester Budapest, X, Keresjturi-út 8. Telefon: 1—i2i—97. £ampl MGIakatosáru- és vasszerkezeti gyára Városi iroda: V., Bálvány-utca 14. Telefon«1—133—1«. Gyár: XIV., Hungária közép-krt. 107. Teief on : 2—919—33. Cserépkályhák POSPISCHILL OSWALD-CÉGNÉL Iroda: Baross-u. 69. — Telep: Táncsics-u. 4/a. Tel.: 1-430-71. Tel.; 3-320-64. . boborcs- és beton vtzboflontfO «****: POSNAN8KT ém 8TRBUTZ R. T. K6«pooö into: Bpeat, V„ BOlyii ■. U. Tttóei 1-000-0*, 1-000-00.

Next

/
Thumbnails
Contents