Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-26 / 21. szám
2 Budapest, 1937 május 26. 12 emeleten izállÁa a qq á qq szálL é -kéedés mtqúldcubáru edz érdekes, úttörő téri)y amely, a ^itdai-fiirdot alakítja (ürít óvá ros-e eaten mmú, íeqközelehl) az illetékes körök elé kerül Most, araikor a gyógyszálló, a Tabán-kórdés és ezek körül a egész fürdőváros-terv kialakítása fog- lajlkoztatja a Tabán-bizottsjágot és vonja magára a közérdeklődést, egy nagyszabású, érdekes és merészen újszerű terv ad új irányt a vajúdó tárgyalások számára. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártjában került bemutatásra a terv, amelyet Ray Rezső és Fiala Géza nyug. miniszteri tanácsos, műépítészek készítettek, de legközelebb foglalkozni fog vele a főváros vezetősége és a Tabán-bizottság is, mert a párt, mint nagyon figyelemreméltó koncepciót az illetékes fórumok elé viszi, mielőtt a gyógyszálló kérdésében döntés történnék. Zsitvay Tibor dr. pártelnök és' a párt számos tagja rendkívüli érdeklődéssel fogadta a tervet, amely a Rudas-fürdő átépítésével és a gyógyvizek egész sorát magában fogj- laló fürdővel közvetlen kapcsolatban a Gellérthegy lejtőjén tizenkét teri'aszos emelettel tervezett, teljesen újszerű szálló építésével akarja a fürdőváros-centrumot és a gyógyszálló-kérdést megoldani. Szálloda, amelynek „a világon nincsen párja“. A tervező műépítészek: Ray Rezső és Fiala Géza ny. miniszteri tanácsos a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt a következőkben ismertették tervüket: —- Tervünk a gyógyforrások fakadási helyén tervezett, összefüggő fürdőkomplexumot mutat, ahol zárt területen is hozzáférhetni az összes gyógy - és frissítőfürdőkhöz, szórakoztatóhelyiségekhez, sétányokhoz és a szállodához is, amelyet az úttestet átívelő, zárt hid kapcsol össze közvetlenül a fürdővel. — A szálloda épületét a természet által megadott és önként kínálkozó helyre állítja a terv: a Gellérthegynek a Rudasfürdő éttermi részével szemben levő oldalára, amely 120 méter hosszban, mintegy 12—60 méter mélységben a hegy lejtősíkjával haladó, széltől védett, keletre néző katlan. A szállodában 290 szoba létesíthető, minden szoba külön kijáró erkéllyel, fürdővel, W. C.-vel, előszobával és ágyfülkével. Negyvennyolc méter magasságban tizenkét emeletsor húzódna. Az egyes emeletsorok terraszszerüen, a hegy lejtősíkjának megfelelő beugrással, Semiramis függőkertjeihez hasonlóan épülnének és az így létesített erkélyek virággal díszítve olyan szemgyönyörködtető látványt nyújtanának, amelyet a világon sehol nem láthatni. — A vendég a szállóból a fürdőkbe közvetlen fedett helyeken is eljuthat, úgyszintén a szálló minden egyes emeletsoráról két siklón át a Gellérthegy 80 méter magasságban levő, nyílt, és vízszintesen körülfutó sétányára. A Rudas-fiirdő átépítése. — Az egész fürdőkomplexumot félkilométer hosszú tírkád határolja, amely a földszinten, mint az emeleten, aihol nyitott, sétányul szolgál. A váró1 szenimargUszigeíi . Palaáisius ! Strand- és Hullámfürdő megnyílt! csarnokból zárt folyosókon juthatni a Juventus- fürdőkhöz, amelyek közepén, a centrális elrendezés folytán, vízmedence épül. A nagy várócsarnokból fedett és zárt sétányok vezetnek az Attila-, Hungária- és Juventus-forrásokhoz. Az előcsarnokból érhetők el a gőzfürdők, ahol érintetlenül marad a régi török fürdő, valamint zárt folyosón át érjük el az iszapfürdőt. Az uszodába a bejáró a Gellérthegy felőli oldalra terveztetett. — Az uszodához csatlakozó, mai ásványvíz- palackozó helyiségek az alsó rakparton nyernének elhelyezésit és ezek helye, valamint a jelenleg beépítetlen, 36 méter hosszú területsáv a fürdőszálló és konyhák befogadására szolgálna. Az emeletre kerülne a rheuma-szanatórium és a kísérleti osztály. Az uszoda emeletén mindkét oldalon télikert van. Az emelet többi részét, a 392 négyzetméter nagyságú, három oldalról szabad kilátást nyújtó nagy díszétterem és rz ehhez csatlakozó hall, szalon, írószoba, reggeliző- éis játszótermek foglalják le. — A szállóépítkezés összköltsége 290 szobával, 97.272 légköbméter űrtartalommal 3,890.000 pengő, a Rudas-fürdő átépítési költségének, új fürdők építése és az átalakítási munkák költségének összege 1,636.000 pengő, a berendezési és üzembehelyezési költségeké 1,300.000 pengő. A fürdőkomplexum és a szálloda, összes költsége tehát 6,826.000 pengő. * A tervről, annak egyelőre csak gyors áttekintése után LÍsitoaq ^Jihúr dr. a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának elnöke a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt a következőképpen ny i latkozott: — Hálás köszönet illeti a tervezőket, amiért ez- bel a nagyszabású, rendkívül érdekes, sok szempontból nagyon figyelemremétól tervvel előjöttek. Egészen egyedülálló ez a terv, amelynek a költség- számításai is megérdemlik a figyelmet. A Rudas- fürdő felhasználásával oldja meg a terv a gyógyszálló-kérdést, de előnyösebben, mint az az egyébként szép, régebbi terv, amelyet nem lehetett elfogadni, mert akadályozta volna a közlekedést. A Fiala—Ray-féle terv azonban nem igényel többet a mai beépített területnél. Természetesen fontos volna eldönteni azt, hogy a szálló árt-e és milyen mértékben árt a Gellérthegy természeti szépségének. — A végleges városrendezési tervek még nem alakultak ki, ezért a legjobb időben jött ez a koncepció. Pártunk szeretettel foglalkozik ezzel a kérdéssel és megmarad azon álláspontja mellett, hogy semmiféle elhamarkodott elhatározásba nem megy bele. CBeejry cd utal törvényhatósági bizottsági tag, aki a Tabán-bizottságban is résztvesz, a következőket mondta az új tervről: — Nagyon szép, úttörő tervről van szó, amely megérdemli, hogy hangulatot csináljunk neki. A terv egyebek között hadat üzen annak a felfogásnak, amely szerint a Gellérthegy eddig tabu volt, amelyhez nem lehetett hozzányúlni. Ezzel szemben más országokban klasszikus értékű építményeket építettek hegyekre. Mint architektonikus megoldás páratlanul sikerült ez a terv, amely belealkalmazkodik egy természeti adottságba és a legcélszerűbben használja ki a vizet, a széltől védettséget és a panorámát. (Vúlyi Jlajú s díf. törvényhatósági bizottsági tag, aki ugyancsak tagja a Tabán-bizottságnak, így nyilatkozott a most felmerült tervről: — Nagyon helyénvaló, hogy éppen most, a Ta- bán-kérdés tárgyalása alkalmával kerül élénkbe ez a nagy koncepció. A tabáni bizottság meglehetősen nehéz helyzetben van, mert a gyógyszálló és a gyógyfürdő kérdése összeütközik egymással. Ha magaslati helyre történik az építkezés, akkor van kilátás, de fel kell vezetni a vizeket, ha pedig lemegyünk az építkezéeisetl a vizekhez, akkor hol a kilátás. A Ray—Fiala-féle terv szerencsés, mert sok fontos szempontot elégít ki. A hegyre való építés mindenesetre érdekesnek látszik, de ennek elbírálásához nem érzem magamat elég szakértőnek. — A Rudas-fürdő kiépítésének a napirendről ‘levett terve nem volt megfelelő, mert akadályozta volna a közlekedést. Ez a terv ebből a szempontból jobb ugyan, de azért itt is a legbehatóbban kell foglalkozni azzal, hogy nem idézünk elő egy újabb Császár-szorost. Jelenleg az a helyzet, hogy a tabáni bizottság többsége a Rác-fürdő forrásai mellett akarja felépíttetni a gyógyszállót. A felmerült nagyszabású koncepció érdekében pártunknak oda kell hatnia, hogy ennek előnjjei is megfontolásra kerüljenek, mielőtt ebben a kérdésben elhatározás történik. Kitüntetve 1908. évi ezredéves orsz. kiállításon LSND fésstártsüzem Budapest, Vili., V .ya-utcu 35. Telelőn: 1-318-21 Készít: /.ntó- és koosilámpát, kórházi berendezéseket, háztartási bádogárnr, katonai és műszaki cikkeket Burnyóczky Gyula bádogos- és szerelőmester Bádogosmunkdk. — Vízvezeték, egé zségügyl berende- záselc, csatornázás, gáz, berendezések vállalata Budapest, VII!., Sándor-u. 15. Tel.: 1-408-89. IBOSENtWlFiffR tPCLKTGYCGEZtS! VALLÄLATA j BPDAPtSI. T. TáTBA-B. I» !%£ fdaméfdíc a ßmz&si i&któ&k vááityát A% ítezUuttátoK>U, Szueze a k&z Matasson A Kertész-utcai tszékesfővárosi polgári fiúiskolában szombaton érdekes esemény játszódik le. Felavatják az iskola rádióját és Budapesten ezúttal vonul be első ízben a rádió az iskolába. A megnyitásra Ispánovits Sándor igazgató, a finn—magyar kapcsolatok és irodalom ismert nevű művelője, meghívta Szendy Károly polgármestert és Felkay Ferenc dr. közoktatásügyi tanácsnokot is, aki az avató beszédet fogja tartani. A rádió-technikának erről az új hódításáról és az iskolai rádió pedagógiai jelentőségéről a következőkben érdekesen nyilatkozott a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt TztUay, Tcczhc de. tanácsnok, a közoktatásügyi ügyosztály vezetője. — A Kertész-utcai polgári fiúiskola rádiója az első, amelyet a fővárosi iskolában bevezetnek és ezzel kísérletül szolgál arra, hogy milyen célokat- tud betölteni a rádió az iskola szolgálatában. Külön, kedves nevezetessége ennek a rádiónak az, hogy a tanulók a saját jrénzükön vásárolták és talán még érdekesebb az, hogy a pénzhez gyógytermelő vállalatnak eladott narancshéjak árából jutottak. — A rádiót, az üzembehelyezés előtti elgondolásom szerint, az iskola tanítási és adminisztratív ccélokra használhatja fel. Ehhez természetesen a rádiónak gramofon-készülékkel való felszerelésére is szükség van, valamint arra, hogy a hangszórók az iskola különböző tantermeiben is felszerelteis/semek. így azután lehetővé válik, hogy egyes tanórákon, például a történelmi órán egyszerre több osztályban hallgathassák ugyanazt az előadást a tanulók. De éppen így használható a rádió más tantárgyak előadása alkalmából is, valamint a tornagyakorlatok zeneszóval való kísérésére. Jelentős szerep juthat a rádiónak iskolai ünnepélyek alkalmával is. Ezenfelül sok alkalom nyílik arra, hogy maga a stúdió műsora is helyet találjon az oktatásban, —• A rádió adminisztratív szerepét úgy tölti be, hogy egyes rendelkezéseket és tudnivalókat a tantermekben felszerelt hangszórók révén ugyanabban a percben tudomásul vesznek az iskola összes tanulói, —■ A rádiónak az iskolában való alkalmazása természetesen majd csak azután alakul ki a maga egészében, ha a Kertész-utcai első i*ádió üzemben lesz. Mindenesetre érdekes kísérlettel állunk szemben, amelynek eredményeit megillető figyelemben fogom részesíteni. A szombati megnyitón résztveszek, méltatni fogom az első kísérletet és az iskolának érdemét ebben az úttörő vállalkozásban. Ezt a megnyitót a magyar rádió is kellő érdeklődéssel fogadja és mint új érdekességet a nagyközönség számára is közvetíteni fogja. Turner István Dombortérképészete és modell-műterme Budapest, V., Tisza-utca 11. Telefon : 2-919-46. KECSE NAGY SÁNDOR Építési vállalkozó, ácsmester Budapest, X, Kare« tori-ét 8. Telefon: 1—424—97. PETIK JÁNOS épületbádogos munkák vállalata BUDAPEST, VL, Ó-UTCA 14. SZ. Telefonsxám: 1-188-81 és 2-920-75. ICcUcUTtUeteláKó* g=3 TETÖFEDÓMESTER El Budapest, U Karoflna-dt WL > TaL: 2-496-0. FROMMER JENŐ Ép Ulet-, mű- és tíízheiylakatos mester Vili., József-körút 69. Bejárat a Pál-iitcai oldal TELEFON: 1—390—78. VII., Murányi-utca 42. Dembinszky-utca sarolt TEL EFON: 1—360—31, cusiMis AmiOhs ALAPÍTÁSI ÉV 1876. — Mérnöki Iroda és építési vállalat ipar! berendezés részére. — Qyirkéményépftés, Qőzkazánbefalazás, Iparí kemencék építése és tervezése. Budapest, I/., ftádoc-uica 19. TELEFOfl: 1-120—07. ■
