Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-21 / 16. szám
Budapest, 1937 április 21. 3 J'ffimkoáiÁ'íizMp A Horthy Miklós-híd felépítésével kapcsolatban széleskörű városfejlesztési program^ indul meg, amely nemcsak a budai hídfő körúti területrende- zéséro vezet, hauem hatalmas befolyással lesz egész Kelenföld ríj városképének kialakulásáról. Egyik nevezetes részo ennek a városfejlesztési programnak, mint velünk illetékes helyen közölték, az á hatalmas útvonal, amely az új hídtól egyenes irányban vonul 'egészen a Kelenföldi pályaudvarig. Budapest egyik legszebb sugárutja lesz ez az út, amelynek hossza három és fél kilométer. tehát túlhaladja az Andrássy-út hosszúságát is. Egyenes folyatása lesz az út a Nagykörútnak és a Kelenföldi pályaudvar előtt kialakított Etele- térbe torkol. Egyik, már megnyitott szakaszát Szent István útnak keresztelték el és kétségen kívül ezt a nevet fogja kapni az egész sugárút, amely ezzel a Szent István jubileumi év ünnepi hangulatához is stílszerűen alkalmazkodik. A Horthy Miklós-Mdtól elindulva, azt út imponáló méretű lesz, előbb 100 méter széles, majd 00 és 80 méter szélességű. A Budaíoki-útnál az út körtérré alakul majd tovább vonul a Fehérváry-út keresztezéséig. Ezen a részen a vonala nincsen kitűzve, mert a szabályozási terv még nem készült cl. v Az eddigi tervek szerint ide kerül a Gellért- térről a Hév-állomás. do ebiben a kérdésben még tárgyalások folynak és ez késlelteti a Fehérvári-úti keresztezés környékének szabályozási tervét. A Fehéirvári-útkeresztezéstöl a Kelenföldi pályaudvarig terjedő részen az út vonala már pontosan ki van tűzve, itt a kisajátítások is megtörténtek. Az Etele'tér, amelybe az útvonal betorkol, méltó lezárása lesz Budapest legújabb sugárútjának. Kifejletsszáite a gyermelziiyaFal- faÉás c&erealkcMójáí /Is ingyennyaralíaíás mérete as elősző éveK Keretei Kősóit fog mosogni A Fővárosi Hírlapban több ízlben beszámoltunk már az elmúlt betek folyamán az idei gyermeknyaraltatási akció előkészületeiről. Sajnos, az alig enyhülő szociális nehézségek újabb és újabb problémák elé állítják a főváros vezetőségiét. Nem csökken az ingyen nyaraltaifcásra rászorultak száma, viszont a költségvetés egyensúlya a legszigorúbb elbírálást követeli meg. A főváros vezetőségének szociális érzékéit dicséri az a körülmény, hogy ebben a szinte megoldhatatlan helyzetben is megtalálta a helyes megoldás útját. A közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztály vezetője, Horony-PáBffi Aurél €r. az 1937. évi gyermeküdültetési akcióról a következőket mondotta el a Fővárosi Hírlap munkatársának : — A fővárosi iskolaorvosi intézmény orvosainak vizsgálata szerint 20—21.000 körül mozog azoknak a szegénysorsú iskolásgyermekeknek a száma, akiknek egészségi okokból rendkívül kívánatos lenne a nyaraltatási akció. Költségvetésünk jelentékenyen megszűkült keretei azonban korántsem nyújtanak módot arra, hogy ilyen nagyszámú gyermeket kapcsolhassunk be a nyaraltatási akcióba, akárcsak három hétre is. Éppen ezért, a'polgármester úrral való előzetes megbeszélés alapján, arra az álláspontra helyezkedtem, hogy a gyermeknyaraltatási akció kereteinek tágítása érdekében fokozottabban fejlesszük ki a cserenyaraltatási akciót, amely azt eredményezheti, hogy a nagyváros rászorult gyermekei elkerülhetnek a vidék friss, üde levegőjére. Ennek a célnak megvalósítása érdekében átiratot intéztem az ország valamennyi vármegyéjéhez és városához és arra kértem ezeket, bogy a tavaszi tiszti értekezleten beszéljék meg maguk között a budapesti gyermeknyaraltatás kérdését. Amennyiben a városok, illetve a vármegyék hajlandónak mutatkoznak arra, hogy bizonyos számú budapesti gyermeket saját költségükön nyaraltassanak pár héten keresztül az egyes városokban és községekben, úgy mi hasonló számú vidéki gyermeket látunk szívesen Budapesten, gondoskodva azok teljesen díjmentes ellátásáról, megfelelő felügyeletéi ről és szórakoztatásáról. Ezeket a vidéki gyermekeket, akiknek száma, remélem, meglehetősen tekintélyes lesz, a székesfőváros iskolaszállóiban fogjuk elhelyezni és szakképzett felügyelők gondoskodnak majd a teljesen megfelelő körülmények biztosításáról. Ezenkívül természetesen fenntartjuk ebben az esztendőben is a múlt években megszokott nyaraltatási méreteket, részben a saját tulajdonunkban lévő üdülőhelyeken, részben olyan községekben, ahol már évele óta szoktak tartózkodni nyaraló csoportjaink. Ennek az akciónak keretében mintegy 10.000 gyermek nyár altatásáról fogunk gondoskodni, én azonban erősen bízom abban, hogy az előbb említett csereakció ezt a’ számot legalább egy pár ezerrel emelni fogja. A nyaraltatási akciót egyébként eddigi terveink szerint m'ár május folyamán folyamatba tesszük, elsősorban a Balaton menti üdülőhelyeken. A gyermekek iskolai tanulmányai ezáltal kárt nem fognak szenvedni, mert a tanév bezárásáig magán az üdülőtelepen is meg fogjuk találni a lehetőségét annak, hogy a szükséges oktatás el ne maradjon. Szabályrendelet készül a hatósági eljárási díjakról Sok jogbizonytalanságot és vitát szüntet meg a polgármester tervezete A közönség legszélesebb rétegeit érdekli az a szabályrendelet, amelynek megalkotásával Szendy Károly polgármester egy régi hiányt pótol. A hatósági eljárásokkal kapcsolatban fizetendő eljárási díjakról szól az egyelőre tervezet formájában elkészült szabályrendelet, amely a mindennapi élet számos vonatkozásában könnyíti majd meg a közönség és az eljáró hivatalos közegek helyzetét, úgy telepengedélyeknél, lakhatási engedélyeknél, tűzrendészet! eljárásoknál, közterületfoglalásnál, gépük, liftek használhatási engedélyénél és sok más- engedélyhez és hatósági eljáráshoz vagy vizsgálathoz kötött esetben. A szabályrendelet-tervezettel, amely az április 21-iki közgyűlés elé kerül, behatóan foglalkozott a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja is, amely Pályi Kemény Tibor gépműhely készít gépalkatrészeket, szerszámokat, minta vagy rajz szerint precíz kivitelben. VI., Horn Ede-u. 13. Telefon: 1—203—26. Gyula dr.-t kérte fel a kérdés közgyűlési előadójául. Ebből az alkalomból kérdést intéztünk a szabályrendelettel' ve zet ről Pályi Gyula dr. törvényhatósági bizottsági taghoz, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta: — A Világháború utáni időben nagy mértékben megszaporodott azoknak a hatósági aktusoknak a száma, amikor a hatóságok döntésüket megelőzően helyszíni eljárást és vizsgálatot követelnek meg és ezekkel kapcsolatban díjakat számítanak fel a kérelmező érdekelt fél terhére. Ezeknek a díjaknak megállapítása azonban ezideig megfelelően szabályozva nem volt, ami, amellett, hogy jogilag kifo gás alá esik, bonyodalmakra is alkalmat adott. Éppen ezért csak örömmel üdvözölhetjük a polgár- mester elhatározását, amely szerint egységesen és szabályrendelet erejével kívánja rendezni a felszámítható díjakat, sőt. nagyon helyesen, kiterjeszkedik a szabályrendelet-tervezetben az eljárások módjára és időpontjára is, és nem csak a díjak összegét, hanem azok szedésének módját is szabályozza és rendelkezik a díjmentesség tekintetében is. — Legutoljára 1931-ben, még a törvényhatósági tanács foglalkozott a felszámítható díjak kérdésével és egyes eljárásoknak <a díját összegszerűleg meg is állapította tanácsi határozattal. Ez a határozat azonban egyrészt nem terjeszkedik ki az összes eljárásokra, másrészt pedig neon tartalmaz mcgfolelő szabályokat az ilyen esetekben történő eljárásokra vonatkozóan és ezért feltétlenül szükséges az új szabályrendelet megalkotása. De szükséges azért is. mert az 1930-iki XVIII. törvénycikk a közgyűlés hatáskörébe utalta a díjak megállapítását .— Újítása a szabályrendeletnek, hogy a díjszabás független az eljárásban résztvevő tisztviselők számától. Enyhíti a terheket azáltal, hogy az időközi ellenőrzésekért a jövőben nem lesz helye díj felszámításának. Több esetben díjmentességet biztosít szociális szempontból a szabályrendelet-tervezet. így például az egyszoba-konybás, legfeljebb még mellékhelyiségekből álló lakóházak lakhatási engedélyének kérdését megelőző hatósági eljárás után díjat felszámítani nem szabad. — Úgy rendelkezik a szabályrendelet, hogy az eljárásokat lehetőleg hivatalos órán túl kell teljesíteni. Ez indokolja első sorban a díjak felszámítását, amely ilyenformán külön munkát honorál. — Újítása a tervezetnek az a közönség érdekét szolgáló rendelkezés, amely szerint az ilyen hatósági eljárások megtartása iránt előtcrje-sztett kérelmeket a beérkezés sorrendjében kell elintézni és ha különös akadály nem merül fel, nyolc napon belül le kell bonyolítani. — Pontosan megállapítja a tervezet, hogy a befizetett eljárási díjak miképpen osztassanak meg. Az új rend szerint a díjakból fedezni kell az eljáró tisztviselő készkiadásait, meg kell! fizetni az eljáró tisztviselő különmunkáját, végül juttat ni kell az eljárásban közvetlenül részt nem vevő, de az eljárás miatt munkatöbblettel terhelt tisztviselőknek is. Az eddigi gyakorlat is ezt az elvet követte, de a kérdés jogilag nem volt rendezve. — Csak a legfőbb rendelkezéseit ragadtam itt. ki a szabályrendelet-tervezetnek, amely ..ok, nagyon üdvös, a közönség és a tisztviselők érdekét egyaránt szolgáló intézkedést tartalmaz. szabályozza a munka menetét, a bizonytalanság helyett megteremti a jogbiztonságot és elejét veszi sok panasznak és vitának, amely eddig <a hatósági eljárások körül bőséggel jelentkezett. HANNAUER ISTVÁN központi fűtés-, víz-, gázszerelő és bádogos Budapest, I., Injpedi-u. 8 —Tel.: 1-528-9S Bermann Miksa oki. mérnök-vállalkozó * Budapest, VI., Lövöldetér 4. Telefon: 1-222-18. ÓTH JÓZSEF építőmester Józsel-üörút 21. Telefon: 13-03-00 HAAS EMIL HAAS LIPÓT F1ÁI FAKERESKEDÉSjj Mindennemű fenyőfák és keményfák állandó raktára BUDAPEST. V.. DRÁVA-UTCÁ lé ÖÄÄ"!B TELEFON: 2-W5-43--------------------Ép ül üisdapesj új sugárűtfja, amely a Hfacgykörűrfad a Kelenföldi pálya- sscivarrai fköái • össze
