Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-13 / 2. szám
1938 tevasiáig iciepHih a leden sportcsarnokot a regi lóversoigtcrcn Az eucharisztikus kongresszus üléseinek tízezres tömegeit helyezik majd el a hatalmas épületben Hosszabb idő óta szereped már a napirenden a fedett sportcsarnok megépítése a régi lóversenytéren, de mindezideig csak tervezgetések folytak. Ebben az ügyben most döntő fordulat történt és a fedett sportcsarnok életrehívása jelentékeny lépéssel közeledett a megvalósítás felé. Mint a Fővárosi Hírlap beavatott helyről értesült, az Országos Testnevelési Tanács az elinniL napok egyikén bizalmas megbeszélést folytatott a székesfőváros vezetőségével és hedyszini szemlét kért abból a célból, hogy a régi lóversenytér hatalmas területének melyik részét jelöljék ki a sportcsarnok céljaira.. Az építkezés sürgősségét sportszempontokon kívül az a körülmény is indokolja, hogy, mint ismeretes, 1938 májusában Budapesten kerül megrendezésre a nemzetközi eucharisztikus kongresszus. Budapesten ezidőszerint egyetlen olyan méretű épület sincs, — leszámítva a székesfővárosi Autóbuszüzem központi garázsát, — amelynek befogadóképessége elérné az ötezer főt, viszont a százezres tömegeket megmozgató eucharisztikus kongresszus ülésezési céljára feltétlenül szükséges, hogy rendelkezésre álljon egy nyolc-tizezer embert magába fogadó fedett helyiség. Az eucharisztikus kongresszus rendezőbizottsága, amely már hetek óta állandóan munkában van, azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy a maga részéről is könnyítse meg az eucharisztikus kongresz- szus ülésezéseit és hasson oda, hogy a magyar sport szempontjából amúgyis nélkülözhetetlen fedett sportcsarnokot, amely voltaképpen első lépés lesz a nemzeti stadion megvalósításához, minél! előbb hozza létre. A kormány szimpátiával fogadta ezt a tervet és állítólag Ígéret hangzott el abban az irányban, hogy a fedett sportcsarnok legkésőbb 1938 tavaszára teljesen elkészül. Ugyancsak nagyarányú tervek merültek fel az eucharisztikus kongresszusra érkező idegenek és a Szent István-év ünnepségein résztvevő külföldiek megfelelő lakásokban való elhelyezése érdekében is. A Budapesten jelenleg rendelkezésre álló szállodai szobák száma aránylagosan igen csekély és ha másfél esztendő múlva ezen a téren lesz is javulás, legfeljebb arról lehet szó, hogy a szállodai szobák mai száma nyolcszázzal, ezerrel megnövekszik. A kongresszus rendezőbizottsága éppen ezért az iskolaépületeket, a laktanyák egy részét és a székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal közbenjárásával a nagyobb magánlakások egy-egy szobáját is igyekszik majd a külföldi vendégek számára biztosítani. Az előzetes értesítések szerint már most is bizonyosra vehető, hogy azok az első becslések, amelyeket a pápa őszentsége elhatározásának nyilvánosságra jutása után eszközöltek és amelyek arról szóltak, hogy az eucharisztikus kongresszusra legalább százezer külföldi érkezését várják, nem túlzottak. Ezzel a tömeggel minden körülmények között számolni kell, de ezenfelül sem lehet meglepetéseknek kitéve a székesfőváros, ha az érkezők létszáma tizenöt-húszezerrel több lesz. Érdekes felfogás alakult ki abban az irányban, hogy mi történjék akkor, ha Budapesten minden előzetes intézkedés ellenére sem tudnak ekkora tömegeik elhelyezkedéséről gondoskodni. A rendezőbizottság tárgyalásokat folytatott a nagyobb balatoni hotelekkel és a jelentékenyebb vidéki városok vezetőségével és elvileg megállapodott abban, hogy mivel a külföldiek tekintélyes része amúgyis társas- gépkocsin fog a székesfővárosba érkezni, ezeket szükség esetén a vidéki nagy hotelekben juttatja fedélhez. MagánérdelzeltséQ&lc megfafta* dályosni alkarjait a Navásár- telep jjütötjásánate építését jj magám vállalat olt í$üt órait tárolása Uivonná as élei missercK áralakulását a Hatósági ellenőrzés alól A kereskedők és termelők állandó sürgetésére, ie meg a hatósági áralakítás érdekében is, a főváros tudvalevőleg elhatározta, hogy a Nagyvásártele- pen a meglévő, szűkös hűtőberaktározó helyiségek helyébe, nagyarányú, modern hűtőházat épít és hogy ennek felállítását a legközelebbi időben megkezdi. Vint, a Fővárosi Hírlap jól informált helyről értesül, a főváros terve ellen a hűtési magánérdekeltségek részéről szervezkedési kampány indult meg abban az irányban, hogy a főváros mondjon le a hűtőház építéséről. Az érdekeltségek ,,meg akarják menteni“ a fővárost az építkezés nagy költségétől, amely szerintük felesleges befektetés, miután a meglévő magánhűtőházak a beraktározási igényeket bőségesen kielégítik. Akár ellátják, akár nem, a legkevésbé sem kö- aömbös, bogy a hűtöházak ne a Nagyvásárteleptől távoleső helyeken álljanak rendelkezésre, ami az áruk oda- és visszaszállítása révén nagy költséget jelent a termelők és kereskedők számára. Ezenfelül megbénítja szabad mozgási lehetőségüket, amennyiben a hűtőházból a piacra dobandó készletek nem állanak minden sürgős eshetőségre úgy rendelkezésre, mintha a hűtőbáz a közvetlen közelben van. Hallunk olyan tervről is, hogy szükség esetén ezek az érdekeltségek hajlandók lennének a Nagyvásár- teleppel kapcsolatban egy hűtőházat is építeni és „a fővárost a kiadásoktól mentesíteni“. Ezzel a megoldással a termelők és kereskedők kiszolgálása közelebb jutna a kívánt célhoz, az érdekeltségek azonban kivennék a hatóság kezéből azt a lehetőséget, hogy a beraktározás révén az áralakulást szabályozhassa. Egyelőre csak az érdekeltségek törekvéséről hallunk olyan formában, hogy minden követ megmozgatnak a hatósági hütőberaktározás ellen, azt azonban nem hisszük, hogy ezek a „megmozgatott kövek“ el is temessék a főváros tervét. Tagadhatatlan, hogy a nagy ós modern hűtőház felépítése nagyon jelentős tőkét igényel, de ezzel szemben, mint a szakértői megállapítás kimutatja, a hűtő>jl» !•*<, ÁRBAN olcsóságával, MINŐSÉGBEN r 1 1 * °i» IrivAiónéírAvftl V R 7 R T • NÉMETH ISTVÁN ÉS TÁ Tojt. yMti Első Magyar asztalospá hsai «gyár 293-11HMIMRHHMl Budapest, VI., Szondy-n. 55. Tel:lházak jövedelmezősége általában 12 százalék, vagyis a kölcsöntőke kamatának legalább a kétszerese. Ez azt jelenti, hogy a hatósági hűtőház nemcsak elsőrendű közcélt szolgál, hanem még jövedelmező befektetés is. ^ Hogy milyen szerepet tölt be a hatósági hűtőberaktározás az élelmiszerpiac életében, arra a következőkben világít rá viíéz nemes Juhász Jenő dr. törvényhatósági bizottsági tag, aki, mint a piac-kérdések legkiválóbb ismerője, a Fővárosi Hírlap hasábjain már több értékes megnyilatkozásával keltett nagy figyelmet és akit most ebben a kérdésben is megkérdeztünk. Válasza a következő volt: — Nem hallottam arról, hogy olyan tervek volnának. amelyek megakadályozni szándékoznak a hatósági hűtőház felállításának tervét és nem hiszem, hogy a hűtőraktározás kérdése ilyen irányba terelődhessék. Az eddigi tapasztalatok is igazolják azt a feltevést, hogy a Nagyvásártelepen a hűtőraktározásra szükség van. Már eddig is volt ilyen berendezés, amely azonban az igényeket nem tudta kielégíteni és ez a tapasztalat indította az illetékes tényezőket arra, hogy a Nagy vásárteleppel kapcsolatban a hütöberaktározást. szolgáló helyiségek lényeges kibőbitésével foglalkozzanak. Felfogásom szerint, a Nagyvásárteleppel kapcsolatos beraktározás, illetve hűtőraktározás megoldása éppen úgy hatósági feladat, mint magának a Nagy- vásártelepnek létesítése, fenntartása és a hatósági élelmiszerforgalmi politika igényei szerint való alakítása. Úgy a raktározás maga, mint különösen a hütőraktározás a legszorosabb kapcsolatban dll a piaci árak egészséges vagy egészségtelen alakulásával és általános tapasztalatok szerint ott, ahol a raktározást és hütőraktározást magánvállalatok látják el, a raktározás mesterséges áralakító eszközzé válik vagy legalább is válhatik. — Ez a tapasztalat vezetett egyes helyeken a raktározásnak már szinte az abszurdumig vitt korlátozására, úgyannyira, hogy például Párisban, a háborúelőtti időkben a raktározás a legtöbb áruban egyáltalában nem volt megengedve, egyes árukra pedig csak párnapos terminusokra és kizárólag hatósági raktárak igénybevételével. A raktározás, illetvo hűtőraktározás helyesen nem is fogható fel, mint öncélú üzlet, csak kisegítő eszköze lehet a termelésnek, illetve a kereskedelemnek ahhoz, hogy az egyenlőtlen árukínálatot ki- egyenlítse é& ilyon módon a közgazdaságot a rom- lássál előálló nemzetgazdasági veszteségtől, a kereskedelmet pedig a rendkívüli árhullámzások rizikójától nemtesítse. — A hűtöraktározásnak a Nagyvásártelepen magánkézbe adása áttörné azt az elvet, hogy az élelmiszerforgalom megszervezése és felügyelete hatósági feladat, már pedig a Nagyvásártelep létesítése és fenntartása ezen az elven alapszik. Október 31-i$ bosszabítotíók meg a tatarozás! kölcsönök folyósítóifit A Fővárosi Hírlapban Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter legutóbb nyilatkozott és kijelentette, hogy a tatarozást kölcsönakciót a kormányzat ismét meghosszabbítja. Ez azóta meg is történt: a lakásépítési állandó bizottság a kormánytól nyert felhatalmazása alapján január 4-ón hirdetményt bocsátott ki, amelyben közli, hogy a bérházak és családi házak helyreállításának, átalakításának és modernizálásának lehetővé tételére a tatarozást kölcsönakciót folyó esztendő október 31. napjáig meghosszabbították. A bérházaknál tervbevett tatarozási munkálatokra elfogadott költségvetési előirányzat keretében az engedélyezhető hitel nem lehet nagyobb annál az öszegnél, amely négy év alatt a kamatokkal együtt a tatarozás alá kerülő bérház tiszta jövedelméből visszafizethető. Családi lakóházaknál a tatarozási hitelt csak elsőhelyi telekkönyvi bekebelezés mellett, olyan ösz- szeg erejéig folyósítják, ami kamatokkal együtt köz- alkalmazottaknál és nyugdíjasoknál azok négyévi lakpénzéböl, más foglalkozásúaknál pedig az igazolt évi összjövedelem negyven százalékából visszafizat- hető. A tatarozási kölcsönakció során elvégzett munkálatokra rendkívüli adókedvezményeket is biztosítottak. ami végeredményben azt jelenti, hogy az ingatlantulajdonosok bizonyára szívesen veszik igénybe a tatarozási kölcsönösszegeket. A rendelet hatálya Budapesten kívül a vidéki városokra is kiterjed. Különösen nagyjelentőségű a tatarozási kölcsönakció ebben az esztendőben annál az oknál fogva, mert a székesfőváros műszaki igazgatásának megállapításai szerint, mint ezt az eddig lefolytatott vizsgálatok bizonyítják, feltűnően nagy számban vannak olyan házak, amelyek a hosszas használat, vagy régóta való fennállásuk következtében olyannyira tönkrementek, hogy jelentékenyebb helyreállítási munkák elvégzése nélkül emberi lakások céljaira alkalmasnak alig tekinthetők. Az utóbbi esztendőkben nagyobb arányban megindult építkezési és tatarozási munkálatok azt bizonyítják, hogy a kisiparos társadalom szempontjából is elsőrangúan fontos munkálatok legfontosabb ösztönzője a LÁB-kölcsön, amelynek meghosszabbítását mindenki örömmel fogadja. V Porszivógép és fítítöszeJiréray újra kapható SZENDE, MAüYAA-UTCA 3. TELEFON: 1-868-15 Nagy Gyula lateaío&árugy ár Budapest, Vili., Kőris utca 10, Telefon: 1-343—15. PRIMUSZ JÁNOS ÉPÍTŐMESTER TELEFON : 1-876-42. BUDAPEST. FEREMC-KRT 24. Burnyóczky Gyula bádogos- és szerelőmesíer Bádogosul unkák. — Vízvezelék, égé zségiigyi berendezések, csatornázás, gáz, berendezések vállalata Budapest, Vili., Sándor-u. 15. Tel.: 1-408-89. SCHNEIDER JÁNOS Belső-berendező, épületasztalosáru-üzeme BUDAPEST, Vili., KISFAL UDV-UTCA 8. ALAPÍTÁSI ÉV 1907. - TELEFON : 1—346—IC
