Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-14 / 15. szám

Budapest, 1937 április 14. 3omkoSJH^Mp Bonyodalmak két lóexportőr és a Schenker szállítmányozási cég 350.000 pengős kártérítési perében Szenzációs tárgyalás a bíróság előtt, ahol a világcéget két, fél­félévi börtönre ítélt üzletfele valutával történt visszaéléssel vádolja Több mint egy esztendeje húzódik az az érdekes és bonyolult per, melyet Kreika Ferenc és Klein Sándor lóexportőrök indítottak a. Schenker nem­zetközi szállítmányozási r.-t. cég1 ellen. Az egész vi­lágon ismert Schcnker-féle szállítmányozó cég 1933- ban megállapodást létesített a két exportőrrel lóki­vitel finanszírozására. A Schenker-cég kötelezettsé­get vállalt arra, hogy a lóvásárlásokhoz szükséges összegeket kölcsön formájában Kreika Ferenc és Klein Sándor rendelkezésére bocsátja, egyúttal az exporttal kapcsolatos szállítmányozási munkát is a eég bonyolítja le. A megállapodás értelmében az export valutákat csupán Schenkerék meg­bízottja vehette fel. Az első nagyöbbarányú lókivitelt Franciaország feló bonyolították le: 1700 lovat szállítottak mintegy négyszáz pengős egységárban. A vásárlások Sehen- kerék kölcsönpénzéből történtek, a lovak vételárát pedig francia frankban a párisi Schenker-cég vette fel. Schenkerék a Magyar Nemzeti Banknál he jelentették exportkövetelésüket, tie — a kereset szerint — nem abban az arányban, mint amit a párisi Schenker-cég ténylegesen felvett. A francia üzlet lebonyolítása után a német pia­con kétezerötszáz lovat helyeztek el, a márka ösz- szegeket Schenkerék frankfurti megbízottja vette fel, akit később valutatörvénybe ütköző bűncselek­mény miatt a német rendőrség letartóztatott. A márkaösszegek —- állítják a felperesek — szintén csak részben kerültek a Nemzeti Bankhoz. A manipulációkról tudomást szerzett a Nem­zeti Bank és Schenkerék ellen megindult a bűnvádi eljárás. A cég azzal védekezett, hogy ha. valutavisszaélés- történt, azt Kreika és Klein követték el. Az exportőrök ellen le is folyt a bűnvádi eljárás, felévi börtönbüntetést kaptak, később azonban amnesztiában részesültek. A két exportőr ezután a budapesti törvényszé­ken perelte a Schenker-céget: 355.000 pengő megítélését kérik az elmaradt haszon és más címeken. Azt állítják keresetükben, hogy őket Sohenkerék megtévesztették, amikor reá bírták arra, hogy fik­tív kimutatásokat készítsenek. Vállaljanak mindent magukra, de jelöljék meg azokat az összegeket, amelyek a francia és német lóeladási exportüzletek­ből származtak. Viktor János dr. törvényszéki bíró már több tárgyalásit tűzött ki ebben az ügyben. A klót lóke­reskedő előadta, hogy Sohenkerék soha elszámolást nem adtak, és csak azokat a külföldi valutákat ír­ták Kreika és Klein javára, amelyeket a Nemzeti Bank útján értékesítettek, viszont Schenkerék ennek az összegnek többszörösét vették fel. i§. Tóth Ferenc és Jahoda János Budapest, VI., Béke-tér 9. Telefon: 2-9/5-721 fém-, alumínium- és kokilla-öntőde Campl Ödön Műíakatosáru- és vasszerkezeti gyára Városi iroda: V., Bálvány-utca 14. Telefon: 1—133—lé. Gyár: XIV., Hungária közép-krt. 107. Telefon : 2-919-33. Turner István Dombortérképészete és modell-műterme Budapest, V., Tisza-utca 11. Telefon: 2-919-46. Orosz: Frigyes oki. mérnök építési és kövezés! váflafkozó Budapest, DC, Bakáts-utca t • Telefon: 1-861-91 — Schenkerék által be nem szolgáltatott kül­földi valuták eltűnéséért hat-hat havi börtönre ítéltek bennünket — mondják beadványukban az exportőrök —, nyilvánvaló tehát, hogy ilyen be nem szolgáltatott valutáknak lenniük kellett, mert el­lenkező esetben nem lehetett volna bennünket meg­büntetni. Csak Schenkerék vehettek fel külföldön valutát, így tehát mi nem is manipulálhattunk a valutákkal. Keresetük további részében az exportörök azt állítják, hogy Schenkerék a zugíorgalomban értékesítették a valutákat, erre Vonatkozólag kérik a Sándor bankcég vezetői­nek és a Francia-Magyar Pamutipar igazgatóinak kihallgatását. Részletesen igyekeznek bizonyítani az exportőrök, hogy milyen óriási károkat szenved­tek azáltal, hogy Sebenkeréktől a velük fennálló üz­leti összeköttetésük során befolyt külföldi valuták túlnyomó része nem került a Magyar Nemzeti Bank rendelkezése alá és éppen azért az ő számlájukon ilyen összegek nem is szerepelnek. A tanuk seregé­nek kihallgatását kérik, akikkel bizonyítani fogják, hogy Schenkerék csupán azokat a külföldi valutá­kat írták javukra, amelyek a Nemzeti Bank kimu­tatásaiban szerepeltek. A tárgyalásokon különböző indítványok után az exportőrök kérték, hogy a törvényszék hallgassa ki Epstein Tibor cégvezetőt, Sonnenberg Marcellt, a Schenker-cég vezérigazgatóját és Székely Béla ügy­vezető igazgatót, akiket arra is kérnek kötelezni, hogy üzleti könyvekkel igazolják a lóexporttal kap­csolatos üzleti tevékenységüket. A különböző többrendbeli formális tárgyalás után Viktor János dr. törvényszéki bíró megkezdte az ügy érdemi tárgyalását. A Schenker eég a kereset elutasítását kérte, (mert szerintük az exportőrök kártérítési igényének semmi alapja sincs. A bíróság azonban elrendelte az összes hivatkozott tanuk ki­hallgatását. Elsőnek Epstein Tibor cégvezetőt hall­gatta ki tanúként, aki elmondotta, hogy Kreika és Klein a megállapodás értelmében nem volt megha­talmazva a külföldi eladásokból származó vételára­kat felvenni, ők azonban több esetben felvették a kölföldre eladott lovak ellenértékét. — A párisi Schenker céghez befolyt francia frank összegnek csak egy része került átuta­lásra a Magyar Nemzeti Bankhoz. Hogy a többi résszel mi történt, azt nem tudom, — vallotta nagy meglepetésre a tanú. Ezután a cégvezető a német lóexportról be­szélt. Weingendsam József és Jeszenszky Mihály szerinte a vételárat márkában vették fel és a frank­furti Schenker cégnek fizették be, ahonnan kliring útján került a pénz a budapesti Schenker céghez. Bizonyítást ajánlott fel a két felperes arra vo­natkozólag, hogy a Schenker cégnek milyen haszna volt a lókivitelből és hogy a Magyar Nemzeti Banknál történt valutajelentés fiktív volt. Az utolsóelőtti tárgyaláson a törvényszék uta­sította a Schenker céget, hogy indítványát és bizo­nyítékait jelölje meg és új határnapul a tárgyalás folytatását április 9-ére tűzte ki, amikor is elrendelte Sonnenberg Marcell és Székely Géza ügyvezető igazgatók kihallgatását. Ezen a tárgyaláson azután váratlan fordulat következett be. Az exportőrök kérték a törvényszé­ket, hogy szegényjogon folytathassák a pert. Hosz- szaíbh vita indult meg arról, vájjon a két lóexpor- tőrt megilleti-e a szegényjog, amikor 350.000 pengős kártérítési igényével lép fel a Schenker-cég ellen. De még az a bonyodalom is támadt, hogy Schenke­rék kétségbe vonták a felperesek jogait, akik ma­gukat mint a Dunántúli Gazdák Termelő és Érté­kesítő Szövetkezetének bevásárlóiként jelölték meg és indították a pert, vájjon a megállapodás létre­jöttekor megalakították-o azt a közkereseti társa­ságot, melynek (névéiben mint Kreika és Klein köz­kereseti társaság szerepelnek az iratokban, mert ha ezt igazolni nem tudják, — azt állítják a felperesek, — ebben az esetben a kereset alaki okokból elutasí­tandó. A törvényszék most utasította a felpereseket, hogy igazolják a közkereseti társaság létezését, mert ellenkező esetben csak saját nevükben folytat­hatják a bonyolult pereskedést az európai hírű szál­lítmányozó részvénytársaság ellen, amely — sze­rintük —( kül önböző eszközök 1 gén.yb e vét el éve 1 350.000 pengőtől fosztotta meg őket. Gazdasági szemle Ángyán Béla lesz a Magyar Hollandi Biztosító vezérigazgatója, mégpedig az április 22-iki közgyű­lés választja öt meg. Ángyán Béla jelenleg mint adminisztrátor delegé vezeti a Magyar Hollandi ügyeit nemcsak a részvényesek, hanem a felügyeleti l.alóságok bizalmából is. A BIOSz a hónap végén, április 30-án tartja közgyűlését, amely elé igen nagy érdeklődéssel tekintenek közgazdasági körökben, tekintve, hogy az évi jelentés során ismertetik a Phönix esettel kapcsolatos intézkedéseket. A szövetség vezetőségo hónapokon át permanens szolgálatot végzett, állan­dóan rendelkezésére állott a felügyeleti hatóságnak és pénzügyi kormánynak, ami által sikerült a vál­ságot megoldani. Stein Emil és Nagy Andor meleg ünneplésben részesült a minap a tőzsdetanács ülésén, amikor is megállapították, hogy, mint a tőzsdetanács tagjai, immár 25 év óta fejtenek ki igen értékes tevé­kenységet az intézmény javára. Huszonöt esztendeje működik vállalatánál Köves János dr., a Philaxia Rt. vezérigazgatója, akit most ünnepeltek munkatársai. Hatemeletes bérházat építtet nyugdíjpénztára számára az Üllői-útón a Pesti Hazai Első Takarék- pénztár. A palotát a Schmitterer és Bauer építész cég tervezi. A Providentia Biztosító Rt. most engedélyt ka­pott a felügyeleti hatóságtól, hogy működését a jég- és eső-biztosításra is kiterjessze. Magánegyességet kér -az Óbudai Keményítőgyár Rt., amely tudvalévőén régóta nincs Óbudán, hanem az Angyalföldön működik és nem keményítőt gyárt, hanem az úgynevezett Aklás pótkávét. Ugylátszik nincs áldás az Áldáson. A Goldberger Sám. F. és Fiai Rt. mérlegmeg- állapító ülését április végén fogja megtartani és a kifizetendő osztalék előreláthatólag az előző évi 3 pengővel szemben részvényenként í pengő lesz. A Franck Henrik Fiai Rt. bruttó bevétele az előző évi 3.2 millió pengővel szemben a múlt évben 3.3 millió pengőt tett ki. A kimutatott tiszta nye­reség a 3 millió pengő részvénytőke mellett az előző évi 112 ezer pengővel szemben 1936-ban 190 ezer pengőt tett ki. Szendy Károly és Chorin Ferenc látoga­tása az épüld áru­mintavásáron Szombat délben meglátogatta az épülő Budapesti Nemzetközi Vásárt a vásár elnöke: Szendy Károly polgármester, akit elkísért Babarczy István tanács­nok is. Vértes Emil ügyvezető alelnök és Hallóssy István ügyvezető igazgató fogadta a polgármestert, aki először az irodában tanulmányozta a külön­böző osztályok lázas tempóban folyó előkészületi munkálatait, majd pedig körüljárta a vásár terüle­tét, hogy tájékozást nyerjen a pavilonok beosztá­sáról és az egyes szakmák érdeklődéséről. Az épülő vásárváros megtekintése után a polgármester sajtó- nyilatkozatot adott, amelyben először is megállapí­totta, hogy az idei vásár területében nagyobb, el­rendezésében artisztikusabb, anyagában pedig im- pozánsabb és változatosabbnak ígérkezik, mint a tavalyi volt. A vásár sikere — úgymond — minden­kép fontos, a tavaszi idegenforgalom szempontjá­ból azonban egyenesen döntő jelentőségű. Rámuta­tott azokra a hatalmas munkalehetőségekre, ame­lyeket a vásárváros építése jelent, végül kijelen­tette, hogy az idei vásárra büszke lehet nemcsak a főváros polgársága, valamint a Kereskedelmi Ka­mara és Gyáriparosok Országos Szövetsége, hanem az egész ország közönsége is. Szendy Károly polgármester egyébként, mint a Nemzetközi Vásár elnöke, csütörtökön este hatásos rádióbeszédben vezette be a vásárt. Kijelentette, hogy ez a vásár túlszárnyalja az edigieket és példaadás lesz Európa felé. Végül a rádión keresz­tül meghívta a nagyvilágot a magyar fővárosba: házunk és szivünk, — mondotta, — nyitva áll az önök számára. A nagy arányaiban kibontakozó vásárvárosban folyó munkálatokat vasárnap Chorin Ferenc dr., a Vásár társelnöke is megszemlélte. Chorin Ferenc megelégedéssel állapította meg, hogy a Vásár elgon­dolásai még a terveknél is nagyobb vonalú, érdekes és egyben a gazdasági célnak kitűnően megfelelő megvalósulásra találtak. Liptay Lajos ünneplése. Meleg ünneplésben ré­szesítette a Községi Takarék tisztviselői kara Liptay Lajos dr. vezérigazgatót kormányfőtanácsosi címmel való kitüntetése alkalmából. A Gell ért-szállóbeli díszvacsorán több mint kétszázan jelentek meg, a fővárost Lamotte Károly dr. alpolgármester és Bódy László dr, pénzügyi tanácsnok képviselte. A felköszöntők során az intézet nevében Furtkovics Béla ügyvezető igazgató hangsúlyozta Liptay Lajos kivételes és kimagasló érdemeit, a főváros részéről pedig Lamotte Károly dr. méltatta meleg szavakkal Liptay Lajos vezérigazgatónak a főváros érdekében kifejtett működését. Liptay Lajos meghatott hangú köszönetében kiemelte, hogy az elért eredményeket a tisztviselői kar odaadó támogatásának és fárad­hatatlan munkásságának köszönheti.

Next

/
Thumbnails
Contents