Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-07 / 14. szám
Budapest, 1937 április 6. fijOf&OálftÍKLIP 3 Deficitmentes költségvetés a főváros mintaszerű gazdálkodásában A belügyminiszter elismerése az előirányzat biztonságáról — Az autonómia szervei rövidesen foglalkoznak a leirattal A belügyminiszter 99.607/1937. IV. számú leiratában értesítette a székesfőváros közönségét arról, bogy jóváhagyta a törvényhatósági bizottság által hozzá felterjesztett 1937. évi költségvetést. A közgyűlés annakidején 5,846.053 pengő hiánnyal zárta a budgetet, a belügyminiszter azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a deficitet a bevételek kedvező alakulása folytán mellőzni lehet. Ezzel a székesfőváros hosszú idő után újból elérkezett ahhoz, hogy költkijelenti, hogy a nagyüzemek községi hozzájárulási összegeit jelentős mértékben emcl- lietőnek tartja. Az általa kívánt emelés az Elektromos Műveknél 1,328.000, a Gázműveknél 300.000, a Vízműveknél 300.000 pengőt tesz ki, aminek révén a költségvetésben előirányzott deficites rész máris megszűntnek tekinthető. Nem járult hozzá a belügyminiszter a forgalmiadórészsedés felemelésére irányuló kérelemhez és hasonlóképpen elutasította azt a javaslatot, hogy a székesfőváros által fizetendő 2 millió pengős államrendőrségi hozzájárulási összeget redukálja. Behatóan tárgyaljjá a belügyminiszteri leírat ezután az egyes üzemek költségvtési adatait és ezekkel kapcsolatban megállapítja, hogy a Beszkártnak maradéktalanul be kell tartani a szanálási rendelkezésekben foglalt liatároz- mányokat, mert csak ezen a réven remélhető, hogy a közlekedési vállalat a jelenlegi stagnálásból kijutva, eljuthat az új fejlődéshez. A költségvetési leírat záradékában a belügyminiszter nyomatékosan figyelmébe ajánlja a polgár- mesternek azt, hogy mielőbb rendezze a székesfőváros közönsége és a gazdaközönség szempontjából egyaránt nagy jelentőségű városi vám- és vágóhídi díjkérdést. ségvetéso deíicitmentes, ami teljes mértékben igazolja a székesfőváros vezetőségének minden szempontot kielégítő óvatos gazdálkodását. A belügyminiszteri leirat megállapítja, hogy a kiadások emelkedésével a kiadások csökkenése megfelelő arányban áll és az, hogy a székesfőváros ennek ellenére közel hatmillió pengős deficitet volt kénytelen előirányozni, egyenes következménye a meglehetősen labilis pénzügyi viszonyoknak. Kijelenti a belügyminiszter a leiratban, hogy a költségvetésben a székesfőváros gazdasági téren a tőle elvárható kötelezettségeknek anyagi erejéhez mérten megfelelt és az előirányzást úgy a bevételi, mint a kiadási oldalon reális alapokra fektette, sőt a kiadási oldalon talán túlzott biztonsági előirányzást is figyelembe vett. A leirat megállapítja azt is, hogy az óvatos előirányzás mellett a költségvetésben megvan a kellő rugalmasság, amely az évközben felmerülhető, előre nem várt kiadások fedezésére is lehetőséget nyújt. Elismeréssel emlékezik meg a rendelet arról, hogy a személyi kiadásoknál csökkenés nincs, aminthogy ezt a belügyminiszter maga sem kívánta. A polgármester -a közelmúltban a mellékilletmények rendezése tekintetében már bizonyos szabályozást végrehajtott, szükséges azonban, hogy ezt a szabályozást a továbbiakban is folytassa. Különös érdekessége a belügyminiszteri leiratnak az a része1, amelyben a székesfővárosi tűzoltóság személyzeti kérdéseivel foglalkozik. Megállapítja, hogy mivel a közel hatszázfőnyi legénységi, létszámra mindössze tizenhat tűzoltótiszt jut, kívánatos lenne, ha a főváros a tiizoltótiszti létszámot fokozatosan kifejlesztené, amit természetesen az alsó állásoknál kell megkezdeni. Részletesebben foglalkozik a leirat az ínségesek támogatását célzó kiadások problémájával is és megállapítja, bogy a főváros közönségének az inség- enybítő tevékenység keretébe nem tartozó kiadásokat a jövőben elkülönítve kell előirányozni. Nehézményezi a leírat azt, hogy a székes- főváros az Idegenforgalmi Hivatal kiadási előirányzatát közel hetvenezer pengővel emelte. Ezzel kapcsolatban kiköti, hogy az előirányzott kiadási többletet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, amilyen mértékben a multévi kiadásokkal szemben eltérő kiadások merülnek fel, de akkor is csak olyan mértékig, amíg ezekre a multévi költségvetéssel szemben megszűnt kiadási tételek fedezetet nyújtanak. Törölte a leírat a házinyomdánál új állásokra előirányzott összeget azzal az indokolással, hogy a házinyomda tisztviselői létszámát a szanálás során már megálllapították. A belügyminiszter az üzemi gazdálkodás bírálatára térve, optimista felfogásról tesz tanúbizonyságot. Megállapítja, hogy a valnta-devalváció folytán mintegy 700.000 pengő megtakarítás érhető el, egyben pedig Kovács A. Ödön gépészm é rn ö k Központi fűtés-, vízvezeték-, csatornafelszerelési vállalata Budapest, Vili., Bezerédy-u. 8. Tel.: 13-82-93. CZIGÁNY ADÉL virágkereskedése Budapest, VI., Teréz-körút 60. Telefon: 1-130-09 Kertgazdaság: Budatétény, Villatelep. Tel.: 2-699-77 ifj. Tóth Ferenc Budapest, VI., Béke-tér 9. és Jahocla János Telefon: 2-915-72 fém-, alumínium- és kokilla-öntőde Az Andrássy-út rejtélye Miért nem modernizálták a megépítésük óta változatlanul átlő. ósdi berendezésű bérpalotákat? A tatarozása adókedvezmény hatása a főváros sok helyén meglátszik. Ügy a városfejlődési szempontból nem közömbös homlokzatok felújítása, mint a belső átalakítások: terén sok jó munkát végeztettek el a háztulajdonosok. Szinte csak egy útvonala van a fővárosnak1, amely mintha ki lenne rekesztve az adókedvezményből, olyan mozdulatlanul maradt meg eddigi mivoltában: az Andrássy-út. Bérpalotái úgy állanak ma is, ahogyan egykor megépítették, a modern kor szellője, amely korszerű átalakítást sürget az elavult épületeken, ide nem jutott el. Ez a probléma, amely — éppen az Andrássy-út előkelő jellegénél fogva — magára a fővárosra nézve sem közömbös, foglalkoztatja Katona János mérnök, törvényhatósági bizottsági tagot, aki, mint értesülünk, legközelebb az illetékes fórumok előtt is szóváteszi az Andrássy-úti állapotokat. Ebből az alkalomból kérdést intéztünk hozzá és a. következő érdekes választ kaptuk: — Egész érthetetlen és a háztulajdonosok anyagi érdekeinek szemszögéből nézve is alig megmagyarázható, hogy akikor, amidőn a főváros lakossága mind ^ nagyobb é|s nagyobb számban cseréli fel régi. elavult lakását a mai kor igényeinek megfelelő leve- gősebb és higiénikusabb, modern lakással, a főváros kétségtelenül legszebb útvonalán, az \Andrássy-úton épült bérházak tulajdonosai, mit sem törődve a korszerű igényekkel. a homlokzati tatarozáson kívül házaikon semmiféle egyéb átalakítási, vagy javítási munkálatokat nem végeztetnek. Amilyen megnyerők — egy- kettő kivételével — külső homlokzatukban ezek a bérházak, olyan szomorú képet nyújtanak akkor, ha azokat lakályosság, modern kényelem és higiénia szempontjából vesszük szemügyre. Bizonyára el sem hiszi az utcán járókelő közönség, hogy a szép Andrássy-úti házak, vagy akár paloták jó egynébányában még mindig a melléklépcsőházak mellett csak sötét folyosókon megközelíthető helv'en vannak elhelyezve a legnimimáílisabb igényeket sem kielégítő, úgynevezett közös W. C.-k. Azt sem hinné el az ember, hogy számos lakásban nincs fürdőszoba és ahol van, régi, elavult, cirádásan ídmázolt bádog fürdőkádakkal van felszerelve, aminek hátrányát alig pótolják a virágos csempékkel díszített falak. — Elismerjük, hogy a szobák alapterületei és főképpen magassági méretei olyanok, aminők a modern házakban csak nagyon ritkán találhatók, a lakásrészek összefüggése, a lakószobák és mellékhelyiségek közötti kapcsolatok azonban már annyira ósdiak és kényelmetlenek, hogy a mai kor igényeit a legkisebb mértékben sem elégítik ki, de még kevésbé felelnek meg ezeknek az igényeknek a lakások úgynevezett egészségügyi berendezései: az elavult fürdőszobák. W. C.-k és az alkalmatlanul épített konyhák. Hatalmas, többkarúi, díszes boltozatokkal alátámasztott szép lépcsőházak csak arra szolgálnak, hogy a turisták a város falain belül is edzhessék tüdejüket és izmaikat. Felvonóknak — néhány ház kivételével — nyomát sem látjuk, noha ezekben az épületekben egy-egy emelet magassága csaknem kivétel nélkül öt méter körül van. —■ Nem értjük a háztulajdonosakat és nem tudjuk megállapítani az okát annak, hogy akkor, amikor évek óta módjukban lett volna a modernizálási és tatarozásig egészen különleges adókedvezménnyel élve házaikat úgy a lakályosság, mint a higiénia szempontjából a mai kor igényeinek m’egf el élőén átalakít ani és rendbehozni, miért nemi éltek ezzel a háztulajdonosok számára nagy anyagi előnyt biztositó adókedvezménnyel. Nem értjük pedig azért, mert — tudomásunk Iszerint — a modernizált házakban egyfelől lényegesen kevesebb az üres lakás, másfelől a lakbérek nagysága is még a modernizálási költség figyelembevétele esetén is számottevően nagyobb, mint az elavult, ódivatú lakások házibére. — Ha talán az Andrássy-úti háztulajdonosokat az a kényszerítő körülmény akadályozza •meg a modernizálási és tatarozás! adókedvezmények igénybevételétől, hogy az ehhez szükséges kölcsönt csak elsőhelyi táblázás esetén van módjukban igényelni, úgy az _ illetékei« hatóságoknak sürgősen gondoskodniok kell arról, hogy a, fővárosnak ezen a legszebb, reprezentatív útvonalán akkor is lehetővé tétessék a házak modernizálása, ha ezeken az ingatlanokon bizonyos mennyiségű egyéb kölcsön is be van táblázva. Nem lehet fővárosi érdek az, hogy Budapest legszebb útján lévő, különben külsejüket illetőleg mutatós paloták ne elégítsék ki lakóik ig’ényeit olyan értelemben, ahogyen azt a ma embere lakásától joggal elvárhatja és nem lehet érdek az a könnyen bekövetkezhető látvány, hogy az Andrássy- úton majd egyre több és több üres lakást hirdető cédulák rikítsanak a kapukon. Ennek az Andrássy-úti problémának megoldásán mindenesetre gondolkodni kell, legközelebb magam is módot keresek arra, hogy a főváros megfelelő fórumai_ előtt és a közgyűlésen erre a figyelmet felhívjam és elősegítsem azt, hogy a tarthatatlan állapotokon, amelyeket a szép homlokzatok lepleznek, sürgősen segítsünk. — Van még egy jelenség az Andrássy-úttal kapcsolatban, amelyet ugyancsak nem tudunk megérteni. Ez nem az egész Andrássy-utra, hanem a Mussolini-tértől a Köröndiig terjedő útszakaszra vonatkozik. Egymásután sorakoznak itt a bérpaloták, amelyeket ósdi, vagy pedig primitív hatású üzlethelyiségek■ ékielení- tene'k el, olyanok, amilyeneket ma már csak a harmadrendű mellékutcákban látunk. Ma, amikor portálék, kirakatok és hiatásyilágítás terén hatalmas versenyre kelnek a főváros üzletei, éppen az Andrássy-útnak ez a része mutat ezen a téren nagyközségi nívót. A bérpalotáikban sok tehetős ember lakik, akiknek finomultabb igénye van és vásárlási kedvüket bizonyára nem fokozzák ezek az üzletek, amelyek a modern idők követelményedről nem vejsznek tudomást. Ez a második Andrássy-úti rejtély, amelyre feleletet szeretnék kapni, de felelet helyett mégis jobban szeretnék az előkelő útvonalhoz méltó üzletieket látni.
