Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-11 / 10. szám
Huszonötödik évfolyam __________JSiftfqpesi, 1936 március 11. SS » ■■!!!■ ■'!! Il lISFm——————^————— ÍO. szám EGÉSZ ...... 24 PEWGÓ FÉLÉVESE......................................12 RENGÓ EGYES SZÁM ÄRÄ: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavíIIonok&an FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL MEGJELENEK MINDEN SZERDÁD Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ÍI^DKáSSY-ÓT 60 Ysüsíoü : 13-7-1S — ßosiütäekk : 40.434 n gáncsoskodók SZEMŰT KÁROLY a főváros nagyarány ű úf beruházásairól A beruházások célfaira a főváros a huszonegy milliós NASI-köScsöni harminc millióra egészíti ki — Hatmillió pengővel kielégítik a BSzKRT szükségleteit — U| létesítmények a kivénült Rudas-fürdő helyéi — Tervek a Széchenyi-fürdő fellendítésére — A Tabánban egyelőre nem lesznek beruházások« mert e»:t a gyönyörű városrészt a magánvállalkozásnak kell a fürdőváros központjává kiépíteni! A polgármester a vidéki városoknak az idegenforgalmi akcióba való bekapcsolódásáról Budapest minden polgára a legnagyobb lelkiörömmel és reménykedéssel olvashatja azt a nyilatkozatot, amelyet a Fővárosi Hírlap mai számában Szendy Károly polgármester tett. Ma már a budapesti polgár törődik a városával és igenis, számon tartja, hogy hol, mit kellene még alkotni, de viszont tudatában, van annak is, hogy a nehéz időkben nem lehet, mindent egyszerre megvalósítani. Alkotni és teremteni azonban kell és hogy a főváros adminisztrációjában meg is van erre a vágy, semmi sem bizonyítja jobban, mint éppen a polgármester mai nyilatkozata. Ebből a nyilatkozatból kitetszik először is az, hogy a leromlott közúti közlekedést látja a polgármester elsősorban meg javítandónak. Tökéletesen igaza van, mert a polgárság nem lát ennél sürgősebben megvalósítandó teendőt. Ugyanakkor ott van a kilencmilliós új beruházási programban a Széchényi- fürdő megmentése mellett az a szándék is, hogy az elaggott Rudas-fürdő helyére valami szépet, valami modernet, valami olyat kell alkotni, amely a közönség egészségügyet szolgálja és Budapest fürdővárosnak is komoly tényezője lesz. Minden polgár tisztában van azzal, hogy a budai Dunaparton éktelenkedő Rudas-fürdő helyét valami szép alkotásnak kell elfoglalnia és ugyanakkor azt is tudja ez a polgárság, hogy a mérhetetlen pénzen fölépített nagyszerű Széchenyi-fürdőnek komoly életlehetőséget kell adni, mert lehetetlenség, hogy ezt a nagyszerű intézményt csak súlyos ráfizetésekkel lehessen fenntartani. Ezekre a beruházásokra és még egynémely nagyon fontos és nagyon sürgős probléma megoldására úgylátszik, most lesz pénze a fővárosnak. Ezekben az órákban azonban, amikor új beruházásokról van szó, amikor valósággal rajzanak a tervek, meg kell emlékeznünk azokról a mindenáron való gáncsoskodók- ról, akik folyton követelődznek és bármilyen konkrét, bármilyen okos, bármilyen szükséges terv kerül eléjük, belekötnek és mindent elkövetnek, hogy a legszükségesebb alkotások se valósulhassanak meg. Nemcsak a törvényhatósági bizottság közgyűlési termében ülnek ilyen, talán jószándékú, de semmiesetre sem a való életben kapcsolatokat kereső „negatív magyarok“. Vannak hivatali szobák is, vannak igen előkelő fórumok, ahol szintén jelentkeznek ezek a gáncsvetők, akiknek talán lehet néha igazuk is, de hogy mindig igazuk legyen, az kizárt dolog, pedig ők mindig és minden alkalommal jelentkeznek. Ma igazán nem ezekre a negatív magyarokra van szüksége Budapestnek, amely fejlődni, szépülni akar, hogy vonzó legyen a külföldi számára, hogy világvárossá fejlődjék, hogy polgársága kényelmét, nyugalmát és szépérzékét szolgálja. Jelentkeztek ezek a negatív magyarok akkor is, amikor a virágos Dunapart, a dunaparti korzó kiépítéséről volt szó és csak a gúny fegyvertárát tudták használni, jelentkeztek akkor, amikor az Alagút kicsem- pézéséről volt szó, de mindig jelentkeznek, mihelyt valaki az Andrássy-út meghosszabbítását, az új városháza megépítését, vagy a Madácb-út megvalósítását említi. Ezeknek minden drága, ezeknek minden luxus, pedig végre megtanulhatták volna, hogy a városszépítés a legjövedelmezőbb beruházások közé tartozik. Ezt ma már a budapesti gáncsoskodókon és negatív magyarokon kívül Európa minden városában tudják. Vagy ki ne emlékeznék a párizsi Boulevard Haussmann történetére, amelyet egy egész palotatömb lebontásával lehetett csak belekapcsolni a később épült nagy Boulevardba, amely művelet maga sok-sok millió frankba került. Vagy ezek^ a gáncsoskodók nem tudnák, hogy Londonban új városrészek épültek, hogy Bécset megfiatalították, hogy Berlin ma is rohanó iramban fejlődik, hogy ne is beszéljünk a kisantant államainak fővárosairól, amelyekkel nekünk elsőrendű, nemzeti kötelességünk nem a versenyt kiállani, hanem azokat toronymagasságban túlhaladni. Ma csak kilencmillió újabb tőke áll rendelkezésre, hogy Budapesten ismét egy kicsit segítsünk. De a feladata magaslatán álló adminisztráció majd meg fogja találni a módokat, hogy a többi tervek is megvalósuljanak még akkor is, ha ezek a gáncsoskodók, ezek a negatív magyarok nem szűntetik be áldatlan tevékenységüket, Hosszabb idő óta van már szó arról, bogy a fő- I város legsürgősebb beruházási kérdéseinek megvalósítására újabb kölcsönt tuán 1'kozik fölvenni. Ez a kérdés ma már körülbelül dűlőre jutott, amennyiben a MABI-val történt tárgyalások lezárultak. Ezek eredményeképpen a főváros a buszoneg5rmilliós MABI-kölcsönt harminc millióra kerekíti ki. Egyelőre ennek a belföldi kölcsön-ügyletnek lebonyolításához még hiányzik a kormányhatóság jóváhagyása, szóbelileg azonban Szendy Károly polgármester már ezen a téren is komoly biztatásokat kapott. A főváros újabb kölcsönét legelsősorban azok a beruházások tették szükségessé, amelyekkel a BSzKRT, ha üzemét fenn akarja tartani és ha a közlekedést újból európai nivóra akarja emelni, egyáltalában nem váahat tovább. A BSzKRT maga kölcsönhöz jutni nem tud és így a főváros veszi föl a kölcsönt, bocsátja a vállalat rendelkezésére, de amint Szendy Károly polgármesternek a Fővárosi Hírlap számára adott alábbi nyilatkozatából kiderül, a BSzKRT pár esztendő alatt abban a helyzetben lesz, hogy a kölcsön kamatait és törlesztő szolgálatait a maga erejéből tudja eszközölni. ezeken kívül nagyfontosságú nyilatkozatokat tett a Fővárosi Hírlap munkatársának, részben a Budapest környékén való földgázkutatások lehetőségeiről és reménységéről, valamint azokról a feladatokról, amelyek a magyarországi idegenforgalom fejlesztése körül a vidéki városokra várnak. A polgármester nyilatkozata itt következik: A SSzSSRT megsegítése — Az új MABI kölcsönből a BSzKRT-nak hatmilió pengőt engedünk át, mert a gyorsabb és gazdaságosabb közlekedés érdekében feltétlenül ki kell cserélni a villamoskocsik meglehetősen elavult motorjait, másrészt, mert egy esztendőn belül jelentős vágányépítkezésekre kerül a sor. 1937-ben ugyanis nemcsak a Margithíd kiszélesítési munkálatait fejezik be teljesen, hanem átadják rendeltetésének a Boráros-teret és a Lágymányost összekötő Horthy Miklós- hidat is. Mihelyt a két híd munkálatai befejezésükhöz közelednek, nyomban be kell rendezni a feljárókat. A Horthy Miklós-hídon át akarjuk vezetni Budára a körúti villamosvonalat és be akarjuk azt kapcsolni körforgalomézerűen a XI. kerület közlekedésébe. A Margit-hídon a síneket át kell helyeznünk a híd közepére és ezek a vágányfektetési munkálatok nagyon hatalmas összegeket emésztenek majd fel. A Beszkárt által felveendő kölcsön kérSzendy Károly polgármester az alábbiakban még igen nagyfontosságu nyilatkozatokat tesz a Rudasfürdőnél eszközlendő építkezésekről, amelyek között ott van a jobb polgári közönség érdekeit szolgáló új gyógyszálioda, valamint az Erzsébet-híd budai lábánál elterülő gyógyforrásoknak megfelelő keretekbe való foglalása és a Hungária-forrás ivóhelyiségeinek modernizálása. A fürdők közül új jövőjét látja a polgármester a Széchényi-fürdőnek azon a réven, hogy magas hőfokú és bőséges forrást remélnek a fürdő környékén. Ez a forrás lehetővé teszi, hogy a Széché- nyi-fiirdőben, a Szent Gellért-fürdő mintájára szanatóriumszerű fürdőorvosi kezelést fognak biztosítani. A Szent Imre-fiirdő kisebbarányú modernizálását is tervbe vették, itt azonban mindaddig, amíg a Tabán körül teljesen kialakult tervek nincsenek, nagyobb mértékű beruházásokról szó sem lehet. A Tabán fölépítését viszont a polgármester magánvállalkozási feladatnak tartja és egészen bizonyos, hogy ezen a téren rövidesen beteljesednek a várakozások. Akkor pedig — ahogy a polgármester mondja, — sok levegőt és napfényt akarnak erre a területre beengedni, amely predesztinálva van arra, hogy itt legyen a fürdőváros igazi központja. tlése egyébként a vállalat meglehetősen nehéz anyagi helyzete miatt nem tartozik a legegyszerűbb kérdések közé. Manapság hosszú amortizációs kölcsönhöz jutni a pénzviszonyok alakulása miatt szinte lehetetlen, inkább csak átmeneti jellegű kölcsönökről lehet szó. Én most, amidőn a törvényhatósági bizottságnak majd a nmit esztendőben engedélyezett huszonegymilliós kölcsön harmincmillió pengőre való kiegészítését illetően teszek javaslatot, természetesen alkalmazkodni vagyok kénytelen a pénzügyi lehetőségekhez. A tárgyalások eddigi eredménye szerint az újabb beruházó kölcsönt húsz esztendő alatt kell a székesfővárosnak visszafizetnie, ami a ^viszonyok figyelembevételével elég jelentős eredménynek mondható. A kölcsönt a Bszkrt részére maga a székesfőváros veszi igénybe, de a visszafizetés természetesen majd a vállalat által történik. Én bízom abban, hogy a közlekedési üzemeknél a gazdasági helyzet javulásával és a közlekedési igények maradéktalanabb kielégítése révén jelentős anyagi fellendülés fog mutatkozni, ennélfogva a Bszkrt pár esztendő alatt abba a helyzetbe kerül, hogy a most rendelkezésére bocsátandó kölcsönkamat és törlesztő szolgálatát önerejéből maradéktalanul le tudja bonyolítani. — A kilencmillió pengős beruházó kölcsönt azonos feltételek mellett kapjuk, mint a tavalyi Kelemé p®igáFiti€&£@r
