Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-11 / 10. szám
8 Budapest, 1936 március 11 Alapításának huszonötödik évfordulóját a FŐVÁROSI HÍRLAP szeptember havában nagyszabású jubileumi szám kiadásával teszi emlékezetessé, amelyre már most felhívjuk előfizetőink és olvasóink figyelmét. L4 ELŐFIZETÉSI ÁR: félévre.................................................................12 pengő, egész évre............................................................24 pengő. Tisztelettel felkérjük a hátralékos előfizetőket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek Szendy polgármester előadása a közigazgatási továbbképző tanfolyamon Budapest háztartásáról és a főváros és a vidék egymásrautaltságáról. A belügyminisztérium közigazgatási továbbképző tanfolyamán pénteken Szendy Károly polgármester tartott előadást Budapest háztartásáról. A polgár- mester a milliós főváros kifejlődésére való történeti visszapillantás után négy részben ismertette a főváros gazdálkodásának szerveit. Az első részben foglalkozott a főváros kezelése alatt álló vagyon kezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokkal. A második részben a háztartási alap, valamint az üzemek költségvetéseivel és zárszámadásaival foglalkozott. A harmadik részben a főváros hitel- műveleteit és beruházó programját, a negyedik részben pedig az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat ismertette. Előadása végén kiemelte, hogy a főváros a maga gazdasági hatalmából sokat köszönhet az országnak, de viszont a főváros gazdasági erőforrásait és lakosságának fogyasztóképességét adja az országnak. Ebben a kölcsönhatásban az ország és a főváros olyan gazdasági javak kitermelését teszik lehetővé, amelyek alapját képezhetik egy jobb korszaknak, egy boldogabb jövőnek. . Zichy Gyula érsek a mohácsi emléktemplomért. Ebben az évben lesz 410-ik évfordulója a mohácsi csatának. Azóta minden magyarnak zarándokhelye a gyászos csatatér, nincs azonban a gyászos harcmezőn, sem pedig Mohács térségein olyan emlékmű, amely méltó lenne Mohács hőseihez. Zichy Gyula gróf kalocsai érsek most. mint Tömöri Pál utóda fordul Magyarország minden rendű és rangú népéhez, hogy a II. Lajos király emlékére a mohácsi csatamezőn emelendő templom megvalósításához adományaikkal jármijának hozzá. Adományok a postatakarékpénztár 58.357. számú csekkszámláján küldendők az emióktemplomra. RIIBOHIIIflllBBDSlBIBflEftSEIDEBBQEQBBIIIIBEIMIMIIIII CtfiC Salamon Géza tanácsnok a tüdőgondozó intézetekről. A szakemberek és a közönség figyelmét egyaránt kiérdemli Salamon Géza dr. tanácsnoknak, a közegészségügyi ügyosztály vezetőjének rendkívül érdekes tanulmánya, melyet a Városok Lapja legutóbbi számába írt a főváros tüdőbeteg gondozó intézeteinek működéséről. Ismerteti azt a nagy eredményt, melyet a főváros elért azóta, hogy a Lévai- utcában 1917-ben meguyilt első tüdőbeteggondozó mellé 15 év alatt még kilencet állított fel és ezeket az intézeteket kiegészítette a központban épült fekvőcsarnokkal. Beszédesen illusztrálják a hatalmas fejlődést az értékes tanulmány keretébe illesztett kimutatások. Az egyikből megtudjuk, hogy a tüdőbeteggondozók sokágú működési keretében 1930- ban az összes rendeiesek, kezelések, vizsgálatok és látogatások száma 189.880 volt. Ez a szám 1935-ben d03.429~re emelkedett, míg a tizenöt év alatti időben ■megközelíti a kétmilliót. A másik kimutatás az intézetek betegsegélyzésének fejlődéséről számol be és itt látni kell, hogy a tüdőgondozók nemcsak a prevenció és gyógykezelés munkáját végzik, hanem — bár nehézségekkel küzdve — szociális tevékenységet is fejtenek ki gyógyszer, élelmiszer és betegsegélyezés formájában. Ez a segélyezési szám 1930-ban 6523 volt, az elmúlt évben pedig 38.560. Mindez a munkát és az áldozatokat jelenti, az eredményről pedig az a plasztikusan összeállított grafikon számol be, amely szerint a tbc.-s halálozási arány szám a fővárosban 1918-ban í.23 voll és 1934~ben 1.03-ra zsugorodott össze, jóval lejebb szállva az országos arányszámon, amely pedig 1918-ban sokkal kedvezőbb volt, mint a fővárosé, hí agyon figyelemreméltók azok a megállapítások, amelyeket a vidéken megalkotott tüdőgon hozásról tesz Salamon Béla dr., aki lelkes ügyszeretetét és gondosságát a vidék felé is fordítja, mert a lüdővész elleni küzdelem igazi eredményét csak az országos együttműködéstől várja. Várospolitikai vitaülés. A Nemzeti Egység Pártjának V. kerületi szervezete a Lipótvárosi Polgári Kaszinó dísztermében társasvacsora keretében folytatta közérdekű kerületi várospolitikai vitaülését. Az ülésen megjelentek Bessenyey Zénó, a Közmunkák Tanácsának elnöke, a tanács több tagjának élén, Vadon Géza kerületi h. elöljáró, valamint számos közéleti előkelőség. Krompaszky Miksa kerületi pártelnök megnyitója után Varannai István al- elnök vezetésével indult meg a vita, amelynek során felszólaltak: Lajkó Pál, Fodor Lajos, Kossányi Lezső, Fényes László, Szombathy Kálmán és Dunay Béla, akik mindnyájan a kerület aktuális problémáit tették szóvá és sürgős lépéseket kértek az idegenforgalom fellendítése érdekében. A felszólalások után Bessenyey Zénó, aki a kerületnek országgyűlési képviselője, ismertette a NÉP várospolitikai programját. Negyvenéves hírlapírói jubileum. Vasárnap este a Központi Sajtóvállalat lapjainak munkatársai összegyűltek a Pátria-klubban, hogy köszöntsék Lukács Gusztáv Jenő dr.-t negyvenéves újságírói jubileuma alkalmából. Az ünnepségen résztvettek az újságíró-intézmények vezetői, a közgazdasági élet kiválóságai és nagyszámban az ünnepelt jóbarátai és tisztelői. Baranyay Lajos, a KSV vezérigazgatója, majd Tóth László dr., a Nemzeti Újság főszerkesztője, Márkus Miksa udvari tanácsos, Berkes Róbert dr. kormányfőtanácsos, a Központi Sajtóvállalat igazgatója és Kallós János, a Pesti Tőzsde főszerkesztője üdvözölte Lukács Gusztáv Jenőt, aki meg- hatottan mondott köszönetét a szereucsekívánatokért. Keszthelyi problémák. Lendl Adolf dr., a Székes- fővárosi Aidáikért volt tudós igazgatója, aki néhány év óta Keszthelyen lakik, „Keszthelyi problémák“ címmel érdekes könyvet írt, amelyben Keszthely városrendezési, idegenforgalmi, múzeumi, iskolai és gazdasági kérdéseivel foglalkozik. Tudományos alapon, de egyúttal vonzó és színes modorban ír Keszthely és a Badátoh nagy kérdéseiről^ foglalkozik Keszthely vízmüvével és ezzel kapcsolatban a szennyvíz mezőgazdasági hasznosításával. Az építendő nagyszálló, az idegenvonzó látványosságok sorában a Balatoni Múzeum állandósítása, balatoni acpiárium létesítése, kilátótorony éls sok más érdekes ötlet szereped1 a könyvben. A múzeum kertjének és a városligetnek kialakítás^, állami polgári fiúiskola, kereskedelmi iskola, gyakorlati kertésziskola kérdései következnek ezután, majd városrendezési tervekkel foglalkozik, amelyeket a jövő zenéjének nevez ugyan, de amelyek mindenlcéppen méltóak a figyelemre és a megvalósításra. Hévízfürdő fejlesztése érdekében is vet fel terveket s végül utal arra a lidércnyomásra, amely a város jelene fölött lebeg. „Ennek a magva — mondja — a szűk látókörben mozgó helyi gondolás, -amely Keszthely fellendülésétől félti Hévíz boldogulását. Pedig Keszthely városát fejleszteni kell és emelni, hogy vele együtt Hévíz-fürdő gazdagodjék. A lidércnyomást és a benne rejlő balhiedelmet kell elűzni és a helytelen üzletpolitikát megszüntetni. Ez volna a megoldásra váró első problémája Keszthelynek.“ A vizum-rendszer reformja és más idegenforgalmi problémák. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg a Magyqar Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetségé gyűlését, amelyen a kormány és főváros képviselői is megjelentek. Tasnády-Szüts András elnök a megnyitó beszéde után báró Madarassy-Beck Gyula dr. előadó megállapította, hogy az idegenMárcius 12 és 15-én délután ffél 3 órakor Ügetőverseny Nem felelős a főváros a járdára festett hirdetésekért Néhány esztendeje divatba jött, hogy különböző cégek áruikat a járdákra, főként az aszfaltra festett hirdetéssel propagálják. A nyáron történt, hogy özv. Antal Pálné takarítónő ilyen aszfaltra festett hirdetésen elcsúszott. Tönkrement a ruhája, de ezenfelül komolyabb sérüléseket is szenvedett, úgy hogy kártérítést követelt Budapest székesfőváros közönségétől. Mivel a főváros követelésének jogosságát nem ismerte el, az asszony pert indított, amelynek során 1000 pengő kártérítésen felül lecsökkent munkaképessége folytán még havi 80 P baleseti járadékot is követelt. A tárgyaláson a főváros képviseletében eljáró tiszti ügyészség a kereset elutasítását kérte és védekezésül előadta, hogy a járdára festett hirdetések nem a főváros üzleti vállalkozásának keretébe tartoznak. A fővárosnak az ilyen hirdetéseknél csak az a szerepe, hogy hirdető vállalata útján engedélyt ad különböző vállalkozóknak, hogy a gyalogjárókra hirdetéseket fessenek és az engedély után közterület i használati díjat szed a főváros. Mészáros Béla dr. kir. törvényszéki biró bizonyítási eljárást rendelt el ebben az ügyben, amelynek során beigazolást nyert, hogy a felperesnő akkor esett el, amikor egy ilyen hirdetést eltávolítani akartak. Ez az eltávolítás úgy történik, hogy valami maró folyadékkal leöntik a hirdetés szövegét, mire az rövid idő múlva nyomtalanul lekopik az aszfaltról Minden valószínűség amellett szól, hogy a felperesnő a frissen felöntött maró folyadékon csúszott el és így szenvedte a panaszolt sérüléseit. A bizonyítási eljárás befejezése után a törvényszék elfogadta a tiszti ügyészség jogi érvelését és az asszonyt kárigényével elutasította. Az ítélet indokolása szerint a járdahirdetések nem a főváros üzleti vállalkozása, azok nem is a főváros érdekeit szolgálják és e hirdetések elhelyezése és azok eltávolítása egyáltalán nem tartozik a főváros, sem pedig hirdető vállalatának ügykörébe. Ilyen körülmények között a főváros kártérítési felelősségét megállapítani nem lehet. forgalom nagy konjukturában van, úgy, hogy 27— 30 millió pengőt hoz évente az országnak. Helyteleníti a vizűm körüli rendszert. A múlt évben 40 százalékkal emelkedett az angol vendégek száma, de mégis csak próbaképpen szüntették meg a vízumot. Az amerikaikkal szemben is bürokrata játék folyik ezen a téren. Mindössze 1,700.000 folyik be a vízumokból és ennek az összegnek háromötödét az utódállamok fizetik, vagyis főképpen magyar véreinket adóztatjuk meg. A Nemzeti Bank egyes intézkedései is reformokra szorulnak. Bársony Oszkár olcsó tranzitó-vizum tervét veti fel. Gyömrey Sándor dr. túlzottnak tartja azt a számítást, hogy nálunk az idegen napi 40 pengőt költ. Válkay Bertalan dr., a kereskedelemügyi minisztérium osztályfőnöké kijelenti, hogy o hatóságok is meg akarják szüntetni a vízumot. Balkányi Kálmán dr. felszólalása után Gundel Károly tartott előadást a vendéglátó ipar nehéz helyzetéről. Tüske Jenő dr. a Máv. kedvezményeiről, Németh Aladár a szállók helyzetéről, Tausz Béla dr. egyes külföldi államok ellenünk irányuló intézkedéseiről emlékezett meg. J”f 1 v :ORRÓ ÉS EPPSTEIN BŐRKÜLÖNLEGESSÉGEK ÉS TENGERI SZIVACSOK 11., DOHÁNY-UTCA 22/24. SZ. TELEFON: 40—6—61. M A Y IMRE építőmester BUDAPEST, V., LIPÓT-KÖRÜT 29. SZ. 1 TELEFON: 22-1-S5. ti AVI3SM8S I BUAS festékgyár és ásvány érié mfi- 1 DlltfFíf IflnliV vek> éPítési uiyasrok 6s T®- j RUüLEl wratlU» gyészett termékek raktáré jj Központi iroda : Budapest, V., K Almán-utca 22. sz. 1 Telefonszám : 23—0—83. • Alapíttatott: 1812 I 259 Lantos Mihály 4-pltSmastaw V„ Váczl-üt 34. — Telefont 93-6-32 FÉNYMÁSOLÓ-INTÉZET I renumásoió és másolópapírok MAGYAR VEGYKÉSZITMÉNYÜ PAPÍRGYÁR OSERJAKAB BUDAPEST, VI., Ó-UTCA 49. SZ. TELEFON i 2«—8—90. Alapíttntott. 189S»•■■■■■■■■■■■■■■■'■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a
