Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-11 / 10. szám
tJ Budapest, 1936 március 11 Eszményi terv a Dunakorzó végleges szabályozására A közlekedési problémák megoldása — A dunaparü villamost Ee keli süllyeszteni a mai viadukt alá — Csatlakozás a Kálviniéig búzódó földalatti vasúttal és pályaudvar a Vígadó-tér alatt Pénzügyi akadály a megvalósítás útjában Mint ismeretes, Bessenyei Zénó, a Közmunkatanács elnöke elhatározta, hogy feltétlenül eltávolítja a Dunakor ól a villamossíneket. A megoldásra vonatkozóan kétféle terv merült fel. Az egyik, a nagyszabású terv szerint véglegesen megszüntetik a Dungpartján a villamosforgalmat, a másik, az ideiglenes megoldás,, amelyre az idén már sor keiül, mindössze kasírozza a villamosvasúti pályát, még pedig — amiint azt a Fővárosi Hírlapban is ismertettük — aszfaltlemezekkel, amelyek biztosítják egyrészt a sétány felületének egyszintűét, másrészt módot adnak arra, hogy azokat eltávolítva, bármikor ismét megindulhassam a villamosforgalom, amennyiben ennék szüksége mutatkoznék. Ez utóbbi, tehát az ideiglenes tervhez sok hozzáfűzni valónk nincs, tekintve, hogy a megvalósítás előtt álló eljárás nem csak helyesen, de igen szellemesen hidalja át a megoldásra váró kérdés anyagi és technikai nehézségeit. Annál inkább figyelemreméltó a végleges megoldás, amelynek különös időszerűséget ad az a körülmény, hogy Szendy Károly polgármester épp a napokban utasította a BE3ZKÁRT vezetőségét, hogy dolgozza ki az erre vonatkozó terveket. Ebből az alkalomból emlékeztetünk a Fővárosi Hírlap egyik tavaly tavasszal megjelent figyelmre- móltó riportjára, amelyben jelentettük, hogy a Magyar Mérnök- és Építészegylet eszmei pályázatot hirdetett a Vigató-tér és ezzel kapcsolatban a korzó rendezésére. Ennek az eszmei pályázatnak első díját Ághy-Benkhard Ágost és Cserba Dezső építész- mérnökök nyerték el. A szellemes és kézenfekvő terv részleteit mindezekre a problémákra megoldást találni. Az elgondolás a következő: a áunaparti villamost le kell süllyeszteni a mai viadukt alatti raktárházát helyére egy ablaksorral ellátott fal inögé, amely védené a pályát az igen gyakori áradásoktól. A csatlakozást a földalatti vasúttal földalatti megállóhely segítségével lébet megoldani, amely a Vigadó-tér szintje alatt épülne meg. A Vigadó-tér alatt kisebb méretű földalatti pályaudvar létesülne, ahonnan a különböző irányba haladó villamosokat közös perronról lehetne elérni. A korzó a villamos eltávolítása révén a mainak kétszeresével lenne szélesebb, amelyet a sivár aszfalt helyett parkíroznának. A Vigadó-tér és a Vigadó épületének hatásosabb kihamgisúlyozáöa kedvéért a terv megbontja a korzó egyenes vonalát és a Vigadó-térnél egy erkélyszerű árkádsorra állított kiugrással a korzón túl, további tiz méterrel bővítené a teret. Ez a kiugrás, amely az egyetlen lenne az egész Dunapart mentén, szükségképpen magára vonja a szemlélő ügyeimét és innen lenne legjobban élvezhető az egész Dunavonal és a budai panoráma-. A terv gondoskodik arról is, hogy az alsó rakparton vezetett autóút és autóbuszmegállóhely a korzóról könnyen megközelíthető legyen. A hajóállomások természetesen megszűnnének, ezek helyett imotoroshajó-állomások létesülnének. A terv egyik érdekes előnye az is. hogy nemcsak gyalog, vagy autóról volna zavartalanul élvezhető az egész dunaparti panoráma, hanem még a lesüllyesztett villamosból is. * Eddig szól a nyilatkozat, amelynek helyességét eenki nem vonja kétségbe, sőt — értesülésünk szerint — Szendy Károly polgármester ebben az értelemben utasította a BSZKRT vezetőségét a részletek kidolgozására. Az első kalkulációnál kitűnt azonban, hogy o pillanatban nemigen lehet gondolni erre a megoldásra, miután ez körülbelül két és fél millió pengőbe kerülne. Szinte hihetetlenül hangzik ez a hatalmas! ösz- szcg, amelyet azonban magyaráz a BSZ K Ill'-ruik az a véleménye, hogy a villamos síneket nem lehet egyszerűen a viadukt alatt vezetni, hanem előzőleg jó mélyre kell ieásni, vízteleníteni kell a dunaparti talajt, majd pedig gondoskodni kell a kellő szigetelésről. Függetlenül azonban ettől az anyagi nehézségtől, vannak olyan kifogasok is, hogy a Dunapartot egységesen kell rendezni, nem szabad tehát a rendezésből egyetlen .szakaszt kiragadni, bármilyen fontos lenne is ez idegenforgalmi, tehát speciális szempontból. A helyzet ugyanis az, hogy a parton levő közraktárak engedélye csak 1942 nyarán jár le, következéskép 1943 előtt az általános rendezésről szó sem lehet. Előre lefoglalt szobák várják a külföldieket Agliy-Benkhard Ágost a következőkben ismertette a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: — Budapest Európa egyik legszebb városa, a legszebb dunamenti város. Szerencsés településénél fogva egy helyen van itt összpontosítva mindaz, ami egy várost széppé, kellemessé, vonzóvá tesz. Elvárhatjuk, hogy Magyarország idegenforgalma ne elsősorban a hortobágyi csikósoktól és népies specialitásoktól függjön, mert ezek csak ideig-óráig, vagy csak egyetlen alkalommal bírják a külföldiek érdeklődését lekötni. Joggal kívánhatja mindenki, aki ezt a várost szereti, hogy Budapest fejlődésének iránya úgy alakuljon, hogy egységes szépségével és hibátlanságával az idegenek ittariózkodása minden alkalommal a legkellemesebbé váljon. — Vitathatatlan, hogy a főváros egyik legszebb pontja a korzó és a Vigadó-tár: idegenforgalmi jelentőségük óriási. A nálunk megforduló külföldiek idejük számottevő részét a korzón, vagy a korzó környékén töltik el. Itt vannak a nagy, előkelő hotelek, innen élvezhető legzavartalanabbul az egész budai panoráma, ß a korzónak szánt ajándék: az esti kivilágítás és minden, ami szép, a tűzijáték, a virágos csónakkorzó, a sétahajók stb. Ezzel szemben mi ma a helyzet? A páratlanul szép kilátást füstölgő hajókémények és percenként csörömpölő villamosak zavarják. A Vigadó-tér, a Hanglit körülvevő kis kert fái pedig Európa egyik legnevesebb, legszebb épületét, a magyar architektúra büszkeségét, a Vigadót takarják el a szemlélő elől. Az úttest olyan szűk és annyira felaprózott, hogy nemcsak a kávéházak áhítoznak több heiy után, hanem a sétálók is. A korzó közönsége egymás hegyén-hátán szorongva szívhatja nyári időben a forróra tüzesedett úttesten a hajófüstös levegőt. Ezért tűzte ki a Mérnök- és Építészegylet tavaly az eszmei tervpályázat tárgyául a korzó és a Vigadó-tér rendezésével kapcsolatos városrendezési és közlekedési problémákat. Régóta szükségét érzik annak is, hogy a korzót, különösen a Vigadó-teret a város többi részeivel közlekedésileg is szorosabb kapcsolatba hozzák. A szűk mellékutcák miatt azonban sem autóbuszjáratokat. sem vil lamosvoná l a kát létesíteni nem lehetett. Csak egy teljesértékű megoldás kínálkozott volna: a földalatti villamos meghosszabbítása olymódon, hogy a dunaparti villamoshoz csatlakozzék. Ennek pedig legfőbb akadálya az, hogy a Dunapart mentén, a földalatti vasút pályamagasságában húzódik végig Budapest egyik főgyűjtőcsatornája, amelynek áthelyezésére gondolni sem lehet. A pályázat éppen azt tűzte ki célul, hogyan lehetne Reumakórház helyett: fürdőkórház — Világhírű külföldi utazási irodák Budapest szolgálatában Ninos még egy esztendeje, hogy' megkezdte működését a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság, népszerű nevén a Kurkommissió, lamely- nek igazgatója, Szviezsényi Zoltán dr. most állította össze a Budapest-Fürdöváros életére vonatkozó mult'évi adatokat, valamint az 1936. év idegenforgalmi programját, balneológiái szempontból. Ebből az alkalomból a Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Sivtezséngl ZoSíán dr. igazgatót, aki a következőket mondotta: — Az idegenforgalom hatalmas arányú emelkedésével kapcsolatban és erre az örvendetes tényre rámutatva, legelső sorban számokat közlök. A legimponál óbb eredmény az, hogy az elmúlt évben 18,009-reI több idegen járt Budapesten, mint 1934-ben, viszont az itt töltött éjszakák száma 132.000-rel növekedett. Ebből folyólag pedig bizonyos mértékben már az a helyzet állt elő, hogy propagandánk szinte túlhaladt azon a vonalon, amelyen belül még eleget tudunk tenni az idegenek részéről felmerülő kivánalmaknak. — Sok minden fejlesztésre vár. Nálunk az ilyen irányú fejlődés majd a fokozódó érdeklődés nyomán fog kialakulni, — Egyike az elsősorban megoldandó feladatoknak: a tudományos fürdőkutatás megszervezése. Budapesten a gyógyvizeket minden különösebb instrukciók nélkül isszák, de ugyancsak megoldásra vár a gyümölcskűra megszervezése, amelynek segítségével hazai viszonyaink mellett szeptemberben, vagy októberben is itt tarhatjuk vendégeinket, amivel lényegesen meghosszabbíthatnék a szezont. — A tudományos fürdőkutatás hiánya következtében most az a helyzet, hogy a gyógyfürdőkben a szegény, ingyenes betegek gyógyítása ezidő- szerint lehetetlen: nincs tehát kísérleti hely, kövotkezésk'ép orvosaink szalicillal kúrálják azokat a betegeket is, akiknek gyógyulását a gyógyfürdők jobban elősegíthetnék. Kozma Miklós belügyminiszter épp a napokban jelentette ki, hogy egyedül a reuma-kórház építéséi tartja indokoltnak. Valóban égetően sürgős probléma a fürdökórház megépítése. Tudatosan használtam ezt a kifejezést, mert, hosz- szas megfontolás után rájöttünk, hogy kár lenne a renmabeíegségre specializálni Budapest gyógyvízkultúráját, amely a legkülönbözőbb betegségek gyógyítására alkalmas. Éppen ezért a fürdőkőrliáz elnevezést alkalmazzuk, amely hozzá simul Budapest-Fürdöváros jellegéhez. Még nem történt döntés: hol legyem a fürdőkórház. Szó van a Császár-fürdőről, ahol az irgalmas-rend építené meg, de szó van a G-ellért-szállóhoz tartozó körülbelül 1400 négyszögöles telekről is. — Meg kellene javítani Budapest levegőjét is, azonkívül számos modernizálásra lenne szükség, de, mint mondottam, mindezek önmaguktól megvalósulnak, ha idegenforgalmunk az utóbbi idők arányában növekedik. Erre pedig megvan minden kilátásunk, mert ma inár a leghíresebb külföldi utazási irodák jó üzletnek tartják Budapestet bekapcsolni idegenforgalmi propagandájukba és tevékenységükbe. Hogy egyebet ne említsek, a Kurkomissiónak a múlt esztendőben sikerült értékes külföldi nexusokat teremtenie, így többek között megállapodást kötött a Dean & Davson és a Cook utazási irodákkal. — Végül, de nem utolsó sorban, megemlítem azt a kedvező jelenséget, hogy július és augusztus hónapra nagyjában már le vannak foglalva a szállodai szobák, sőt szeptemberre is nagyszabású előjegyzés történt. Felesleges talán mondanom, hogy az illetékes tényezők máris gondoskodtak az idegeneknek minden igényt kielégítő elhelyezéséről. TelOszsrkezBiSk, laxliliák lánginenlesiíését vállalja f|L 9 @ ü & H & y D*6 lángmentesítővei EISlNlis^ GYULA drogéria laboratóriuma Budapest, VI., AndráBsy-út 37. Telefon: 28—5—24. GERŐ LÁSZLÓ vízvezeték, központi fűtés, egészségügyi berendezések ifi, CcSumbus’U. 74. és épület-bádogos munkák TELEFON: 97-S-29. vállalata. CSIPÁK SÁNDOR ES FIA közszáliítási vállalkozók PESTÚJHELY BUDAPEST Neptun-utca 24 XIV., Telep-u. 98 TELEFONI »7-5-02 M. kir. Postatakarékpénztári csekkszámla Ö7.837
