Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-03-11 / 10. szám

Budapest, 1936 március 11 a Öt bizottság légii a ktngszernqiigddazäsoh elöhésiítésd Sipöcz leiio főpolgármester kinevezte a ftizollságoh elnökeit, a (azokat a közgyűlés választja A hénuszcrnviugtiiliizásohat sfáfircrenaezcs Kövei! A szanálási akció kereteiben a főváros tisztvi­selői és tanügyi alkalmazottai körében nagyobb számban fognak nyugdíjaztatások történni. Ez a terv mogt!ieh.etősí nyugtalanságot kelteit, annál is inkább, mert olyan hírek keltek szárnyra, bogy (zeket a nyugdíjazásokat feltűnően nagy' számban fogják végrehajtani. A Fővárosi Hírlap munkatársa az egymást ker­gető, nyugtalanítói hírek hatása alatt, a való témy- állás megalapítása céljából dorogi Farkas Ákos dr. tanácsnokhoz, az elnöki ügyosztály vezetőjéhez fordult, aki a kö­vetkezőket mondta: — Olyan hatalmas testületnél* mint ami­lyen a székesfőváros alkalmazotti kara, foly­tonosan tart az alkalmazottak természetes ki- cserélődése, de a nyugdíjazások megtörténté­ről rendesen csak a magasabb pozíciókat be­töltő személyeknél értesül a közönség. Ezúttal tényleg szó vau arról, hogy a nyugdíjazások a megszokott méreteknél szélesebb keretekben fognak történni, minden alapot nélkülöznek azonban azok a híresztelések, amelyek szerint a végelbánás alá kerülő közigazgatási tisztviselők és tanügyi alkalmazottak együttes száma közel jár az ezerhez. Az utóbbi hónapok folyamán azok közül az alkalmazottak közül, akik különböző okok­nál fogva nyugdíjazás előtt állottak, sokan saját elhatározásukból kérték nyugállo­mányba való helyezésüket és ez meg is tör­tént, ami már magában véve is kizárja azt, hogy a legközelebbi időben bekövetkező to­vábbi nyugdíjazások száma túlontúl nagy lehet. — A napokban egyébként leérkezett hoz­zánk felügyeleti hatóságunktól, a belügymi­nisztertől az a leirat, amely a kényszernyug­díjazási bizottságok megszervezésére hívta fel a székesfővárost.^ Sipőcz Jenő dr. főpolgár­mester a leirat vétele után nyomban intézke­dett arra vonatkozóan, hogy a bizottságok összeállítására tegyék meg az előkészületeket. — A főpolgármester úr döntése szerint öt bizottság fog működni, ezek közül három vegyesen foglalkozik a köz- igazgatási és a közoktatási státusban álló al­kalmazottak nyugdíjazási kérdéseivel, két bi­zottság pedig kizárólag a tanügyi státus kere­tében történő kényszernyugdíjazási ügyek megvitatására lesz hivatott. A főpolgármester úr rendelkezése szerint az egyik bizottság el­nöki tisztét ő maga tölti be, a másik bizottság elnöke Liber Endre alpolgármester úr, a har­madiké Babarczy István báró tanácsnok, a negyediké Felkay Ferenc dr. tanácsnok lesz, az ötödik bizottság elnöki tisztét pedig én magam töltöm be. A legközelebb összeülő tör­vényhatósági bizottsági rendeis közgyűlés fogja ezután megválasztani a bizottsági tagok kö­zül a kényszernyugdíjazási bizottságok tag­jait éspedig a közigazgatási állások nyugdíj­kérdéseivel foglalkozó bizottságokhoz két-két tagot, a tanügyi bizottságokhoz pedig egy-egy tagot. Az utóbbi bizottságoknak másik tagját a vallás- és közoktatási miniszter úr delegálja. A nyugdíjazás okául szolgálhat, többek között a megfelelő képzettség hiánya, az alkalmazott egészségi állapota, vagy egyébb olyan körül­mény, amely szolgálatképtelenséget vagy kor­látozott munkakihasználási lehetőséget jelent. — A kényszernyugdíjazási akció befejezte után nyomban sor fog kerülni a székes- fővárosi alkalmazottak státusrewdezésé- nek keresztülvitelére. — Az ebben az irányban készült javasla­tok már huzamosabb idő óta a főpolgármester úr előtt fekszenek és ezidőszerint az a hely­zet, hogy mielőtt a 17-es ellenőrző bizottság megkezdené az előterjesztések megvitatását, tisztázni kívánunk minden olyan eltérést, amely a különböző tényezők felfogása között mutatkozik. Annyi máris megállapítható, hogy az ítélkezésre hivatott tényezők között csak egyes lényegtelennek mondható pontokban van véleményeltérés. A státusrendezésnél kü­lönös súlyt kívánunk helyezni arra a körül­ményre, hogy a székesfővárosi állásoknak ezidőszerint majdnem ötven százaléka ideig­lenes jellegű alkalmazás. ^ A főpolgármester úrnak és a polgármester úrnak egyaránt az a szándéka, hogy elsősorban a végleges jellegű állások 1 számát szaporítsák és így a tisztviselők cs egyéb alkalmazottak előmenetelének lehetőségeit megjavítsák. — A dolog természetéből következik, hogy a státusrendezési javaslatukat elfogadásuk után csak fokozatosan fogjuk életbeléptetni, mert a jelenlegi pénzügyi helyzetben gondosan keli ügyelnünk arra, hogy az átmeneti kiadási többletek előállása meg ne rázkódtassa a főváros anyagi teherbiróképességét. — Bizonyosnak látszik, hogy a státus­rendezési javaslatokkal is máir a közeljövőben foglalkozni fog a főpolgármester úr mellé rendelt 17-es bizottság, ennél fogva megdőlnek azok a híresztelések is, mintha a székesfőváros az alkalmazot­tak által hosszú idő óta olyannyira várt előlépési lehetőségeket a bizonyta­lan jövőbe kívánná elodázni.-- A státusrendezósi javaslatokat rendkí­vül uagy gonddal állítottuk össze és különö­sen vigyáztunk arra, hogy a különböző alkal­mazotti kategóriák által több-kevesebb joggal hangoztatott sérelmek kiküszöböl fessenek, más szóval a javaslat olyan határozmányokat lép­tessen életbe, amelyeknek alkalmazásával a lehetőség szélső határáig kimunkálható legyen a fővárosi alkalmazotti és tisztviselői kar jogos boldogulása, Munkatársunk arra vor°4 ' 1 fe gosítást kórt Farkas Ákos dr. tanácsnoktól, vaj jón a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítő alapja döntött-e már a felépíteni szándékolt új üdülőtelep elhelyezésére nézve. — A Segítőalap intézőbizottsága egyik legközelebbi ülésén a legbehatóbban foglalko­zik majd azokkal a lehetőségekkel, amelyek a Segítőalap üdülőhelyeinek bővítésére és gyarapítására vonatkoznak. Annak ellenére, hogy huzamo­sabb idő óta foglalkozunk a kérdéssel, az még ezidőszerint is csak az előkészítés stádiumá­ban van, mert nagyon alaposan akarjuk meg­fontolni, melyik lesz az a megoldás, amelynek révén a legkedvezőbben biztosíthatjuk a tagok részéről felmerülő kívánságokat. V ált ozat ta­nul a magaslati helyen épülő üdülőtelep terve áll előtérben. Tervünk az, hogy ötven-hatvan szobás magaslati üdülőtelepet létesítünk, azt a helyet azonban, ahol ennek a felépítésére ke­rül a sor, ezideig még nem választottuk ki. Amennyiben az új üdülőtelep megépül, joggal mondhatjuk majd el, hogy a fővárosi alkal­mazottak szempontjából annyira fontos jóléti intézmény minden irányban korszerű beren­dezkedésekkel siet tagjainak szolgálatára. Azt hisszük, ez a nyilatkozat a kellő értékére szállítja le a nyugdíjazásról elterjedt híreket és mindenkit meggyőz arról, hogy a szanálás kényszerű parancsán belül a tisztviselői kar és a tanügyi sze­mélyzet érdekeinek teljes megóvása a legfőbb gondja a polgármesternek és az autonómiának egy­aránt, JVegyeás&ássaáos jubileumát üli a főváros Hiráeiővállalaía Jubilál a Székesfőváros Hirdelővállalata. Már­cius 11-én, szerdán díszgyűlésen emlékeznek meg a vállalat üzemesítésének huszonötödik évfordulójá­ról és ez a jubileum egyúttal ünnepe lesz a gazda­sági és kulturális élet erőforrásának és mozgatásá­nak, a reklámnak, amelyet a legújabb nagyhatalom­nak neveztek el. A lepergett huszonöt esztendő alkalmából a Fő­városi Hírlap munkatársa Liber Endre alpolgármesterhez fordult, aki a Hirdetővállalat múltjáról és ezzel kapcsolatban a régi és mai Budapest reklámóletóről a következőket mondta: — Az elmúlt negyedszázad alatt a Hirdető­vállalat modern, fejlődőlkiópes intézménnyé alakult. Amidőn 1909-ben háziikezelésbe vettük a vállalatot, még egészein mások voltak a vi­szonyok Budapesten, mint ma. Akkoriban nem fektettek olyan súlyt a reklámra a kereskedők és az iparosok, mint manapság, úgy, hogy az intézmény működése sokkal szűkabb keretek között történt. — Eredetileg Emmerling Vilmos Károly bérelte tőlünk a hirdetési monopóliumot, ké­sőbb azonban úgy láttuk, hogy jelentékenyebb anyagi eredményeket tudunk produkálni a székesfővárosnak, ha a vállalatot saját kezelé­sünkbe vesszük. 1909-ben hozta meg a törvény- hatósági bizottság az 1537. számú szabályren­deletet, amely megszüntette az Emimerlingge! szemben fennálló bérletet és részletesen körvo­nalazta az iizemesített hirdetővállalat műkö­dését. Az első igazgató Szántó István volt, őt Hevesi Sándor, a neves író váltotta fel, majd Lamotte Ernő került a vezérigazgatói székbe. A tulajdonképpeni nagy fejlődés Lamotte ide­jében kezdődött és azóta egyre jobban bővül a működési kör. — A vállalat vagyona a meginduláskor mindössze 36.000 koronát tett ki, ma pedig 908.000 pengő. Az elmúlt huszonöt esztendő alatt mintegy öt és félmillió pengő készpénz­zel járult hozzá « vállalat a székesfőváros háztartásához, ami ilyen kicsiny létszámmal dolgozó üzem részéről minden elismerést meg­érdemlő teljesítmény. A kezdet kezdetén csak a plakáthirdetések tartoztak a vállalat ügy­körébe, később azonban más ágazatok is ki­épültek és amidőn a fényreklámok lettek di­vatossá, a vállalat alig győzte kielégíteni a jelentkező igényeket. A kitűnő vezetőség és tisztviselői kar páratlan önzetlenséggel és lelkiismeretességgel folytatta mindig munká­ját és ez szintén nagymértékben járult hozzá a vállalat jövedelmezőségéhez. — Természetesen, mint mindenütt, itt is számolni kell a megváltozott idők megvál­tozott követelményeivel és valamennyien tud­juk, liogy a jelenleg érvényben lévő hirdetési szabályrendelet korszerű módosítására nagyon hamarosan sort kell kerítenünk. A vállalat élén jelenleg helyettes vezérigazgatói minő­ségben Pogány Zsigmond áll, aki ugyanazzal az ügybuzgalomimal és hozzáértéssel végzi fon­tos teendőit, mint nagynevű elődje. — A mai idők nem alkalmasak arra, hogy az egyébként nevezetes dátumot széles keretek között ünnepelje meg a vállalat, éppen ezért csupán háziünnepséget rendezünk. A vállalat jubileuma alkalmából a központi városháza tanácstermében szerdán délelőtt 11 órakor jubiláris díszgyűlést tart az üzem választmánya. A díszgyűlésen a választmányi tagokon kívül Szendy Károly polgármester vezetésével résztvesznek a fő­tisztviselők, továbbá a budapesti kereskedelem és ipar meghívott képviselői is. Szakái Antal dr., az üzemi választmány elnöke fogja megnyitni a dísz­ülést, ezután Liber Endre alpolgármester méltatja az üzem jelentőségét, végül Pogány Zsigmond he­lyettes vezérigazgató tart előadást a lepergett huszonöt esztendő tevékenységéről és az üzem fejlő­déséről. Itt az Ültessen UnGHVí LÁSZLÓRA faiskolájánál, Cegléd—Budapest, Veres Pálné- utca 8. Telefon: 88-3-31. Árjegyzék ingyen Hasid fanningyár és gozfürész r.-tj BUDAPEST, V., Nádéra. 21. Tel.: 27-2-58 íj jj Szlavón tölgy- és bükk-parkettája fj világmárka!!

Next

/
Thumbnails
Contents