Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-08 / 1. szám
9 Megbélyegezte a törvényszék a pékkartel árdrágító mesterkedését Miéri kaplak a ferencvárosi fogyasztók féléven ál kél filléres dömpingáron a péksütemény! Most, hogy a folyvást növekvő élelmiszerdrágaság- a főváros fogyasztópolgárságát mind nagyobb gondokba sodorja, amikor a megélhetés egyre nehezebbé válik, a budapesti sütök érdekképviselete elhatározta, hogy a félbarna kenyér sütését beszünteti. Az elhatározás után nyomban be is szüntették, azzal az indokolássál, hogy a hatóság által előírt irányárakon ezt a szegényebb néposztályok által fogyasztott kenyérfajtát előállítani nem tudják. A pékek határozata és részleges produkció-szabotázsa azt is jelenti, hogy jelentékenyen megdrágul a mindennapi kenyerünk. És ha akadtak olyan sütöiparo- sok és élelmiszerkereskedök, akik a „nagy forgalom és kevés haszon” üzleti elv alapján tartózkodtak az árak emelésétől, akkor ezekre a jószándékú üzletemberekre rátámadt a maga teljes hatalmi súlyával és erejével a pékkartel. Nem is csináltak titkot abból, hogy az olcsón árusító pékeket és élelmiszer- kereskedőket gyilkos konkurenciával kipusztítják az üzleti világból. Ennek a harcnak folyománya az a polgári per, amelyet a pékkartel egyik tagja tisztességtelen verseny címén indított egy élelmiszerkereskedő ellen, mert olcsó áron hozta forgalomba a péksüteményt. A per bizonyítási eljárása lerántotta a leplet a pékkartel mesterkedéseiről és rávilágított arra a tényre, hogy a kartelnek mennyi pénze van akkor, ha azt a célt kell szolgálni, hogy a főváros területén senki olcsó áron péksüteményt ne árusíthasson. A pert Stiller Artur ferencvárosi sütőmester indította Török. Dezső Mester-utcai élelmiszerárus ellen és keresetében arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg alperes rovására a tisztességtelen verseny fennforgását és annak folytatásától pénzbírság terhe mellett tiltsa el. A tisztességtelen versenyt a kereset szerint azzal követte el az alperes, hogy a péksüteményeket a rendes napi áron alul, darabonként három és fél fillérjével árusítottaKóozán Ödön dr. kir. törvényszéki bíró széles keretekben bizonyítási eljárást folytatott le. Megállapította a törvényszék, hogy Török Dezső élelmiszerüzlete számára a Favorit sütöde szálította a péksüteményt, naponkint átlag kétezer darabot. Eleinte három fillérért, majd később két egész háromnegyed fillérért, legutóbb pedig két és fél fillérért. Amikor tudomást szerzett a pékkartel arról, hogy Török Dezső élelmiszer- kereskedő olcsóbban árusítja a péksüteményt, mint amilyen árat a kartel előírt, felhatalmazást adott több pékmesternek arra, hogy Török Dezső élelmiszer-kereskedővel vegyék fel a versenyt és indítsanak ellene áralákínálás útján hadjáratot. Azt az utasítást adta ki a pékkartel, hogy Török Dezső üzletének környékén lássák el péksüteményekkel a konkurrenseket, akik a kiflit és a zsemlyét két filléres áron hozzák forgalomba. Gondoskodott a kartel arról is, hogy a kétfilléres péksütemények árusításáról minél szélesebb körökben és minél gyorsabban szerezzenek tudomást és evégből Török Dezső üzletének környékén röpcédulákat osztogattak. A dömpingáron forgálombahozott árusítás több, mint egy félesztendőn át tartott. Megállapította a törvényszék azt is, hogy a felperesként szereplő Stiller Artur sütőmester ugyancsak tagja a pékkartelnek, amelynek hivatalos neve Sütők Iparvédő Egyezménye és mint ilyen, a felperes is részt- vett az áralákínálási akcióban. A bizonyítási eljárás lefolytatása után a törvényszék Stiller Artur felperest keresetével elutasította és őt kötelezte a felmerült JjOO pengő perköltség megfizetésére. Ennek az ítéletnek az indokolása több igen érdekes megállapítást tartalmaz. Hangsúlyozza, hogy az alperes nem foglalkozik péksütemények előállításával, hanem más árucikkekkel együtt a péktermékek továbbadásával. Már ebből a továbbeladó kereskedői tevékenység természetéből is következik — mondja az ítélet —, hogy a továbbárusító kereskedő árubeszerzésénél nem annak van jelentősége, hogy mi az áru önköltségi, illetve előállítási ára, hanem, hogy mi annak a beszerzési ára. Nagyon messzemenő és a rendes kereskedő köteles gondosságát meghaladó kötelezettséget róna a kereskedőre annak a megkívánása, hogy árubeszerzéseinél elsősorban az áru előállítási, önköltségi árára legyen figyelemmel. Ez azt jelentené, hogy a kereskedő köteles, az áru önköltségi előállítási árát vizsgálat tárgyává tenni és csak olyan árut vásárolhatna meg, amelynek a beszerzési ára az önköltségi ár felett van. Az ilyen követelménynek az előtérbeállítása — folytatja az ítélet — a kereskedelem természetével ellenkezik, mert annak első és föhivatása a legjobb és a legolcsóbb árubeszerzési források felkutatása és ekként a jó és olcsó áru eladása. E jogi álláspontnál fogva a törvényszék nem is tette vizsgálat tárgyává, hogy a szóbanforgó időkben, akkor, amikor a kartel áralákínálási akciója folyt, mi volt a péksütemény önköltségi előállítájsi ára. E jogelvből kifolyólag utasította el a törvényszék a felperest arra irányuló keresetével, hogy az alperest attól is tiltsa el a bíróság, hogy önköltségi áron, vagy ezen alul hozza a portékáját forgalomba. Megállapította a bíróság, hogy a tisztességtelen versenyről szóló törvény alapján kialakult bírói gyakorlat értelmében az áruknak rendszeresen és i állandóan beszerzési áron, vagy ezen alul történő eladása az üzletvitel alapelveivel ellenkezik ugyan, de tisztességtelen versenycselekménnyé csak akkor alakul, ha a kísérő körülmények, nevezetesen a versenyzés módja és célja a tisztességes üzleti felfogásba, a jóerkölcsökbe ütközik. Ebből a szempontból vizsgálva az esetet, megállapítható, hogy Török Dezső a napi kétezer darab péksüteményt haszon mellett adta el. Üzleti tevékenysége tehát nem tekinthető olyannak, amely veszteséges üzleteredményt mutatna s így jogellenesnek és a versenytárs tönkretételére irányulónak nem tekinthető. Éppen fordítva, jogellenesnek és a versenytárs tönkretételére irányulónak a pékkartel kiküldött csoportjának az akciója minősíthető, amelyben a felperes is részt vett, mert ennek az üzletvitelnek az volt a célja, hogy az alperest is magasabb ár megszabására kényszerítsék. Török Dezső üzleti tevékenysége tisztességtelennek már azért sem minősíthető, mert még a legélesebb verseny idejön is a beszerzési árnál magasabb áron adta tovább áruját. Keresztes-Fischer Ferenc a Pénzintézeti Központ új elnöke. Mint ismeretes, a Kormányzó a pénzügyminiszter előterjesztésére vitéz Keresztes- Fischer Ferenc ny. magyar királyi belügyminisztert a Pénzintézeti Központ elnökévé az alap- szabályszerü időtartamra kinevezte. Ezzel a kinevezéssel ismét kitűnő szakember került a. P. K. élére. Tudvalevő ugyanis, hogy mielőtt belügyminiszter lett, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc dr., mint gyakorló ügyvéd igen élénk szerepet játszott a vidéki hitelélet mozgalmaiban, tekintve, hogy pénzintézeti jogtanácsos volt. Igen alaposan ismeri a magyar hitelszövetkezet valamennyi problémáját, már pedig éppen ezeknek a gondozása és rendezése a P. K. feladata. Figyelemreméltó egyébként, hogy amióta visszavonult az aktív politikai élettől, azóta ismét bekapcsolódott régi munkakörébe, mert a Magyar Nemzeti Bank vezetőségétől kapott külön megbízás alapján a gazdatartozások ügyével és azoknak rendezésével foglalkozott a jegybank szempontjából. A kinevezésről szóló hírt osztatlan örömmel fogadta a gazdasági körökön túlmenően az egész magyar közvélemény. Pőzel István tír. a Községi Takarék jogtanácsosa. A Székesfővárosi Községi Takarékpénztár R.-T. nyugdíjazás folytán megüresedett jogtanácsosi székébe az igazgatóság javaslattétele alapján a polgármester Pőzel István dr. országgyűlési képviselőt nevezte ki>, az ugyancsak üresedésben lévő ügyészi állásba pedig Nemes Nagy Mihály dr. került. Pőzel István dr. állásának elfoglalása előtt lemond képviselői és tvh. bizottsági tagsági mandátumából. Az ország házában Nagy Antal, a törvényhatóságban Dongó Orbán kerül helyére. Nemes Nagy Mihály utóda a közgyűlésen Hegedűs Armand dr. cisztercita-rendi áldozópap lesz. Kinevezések a biztosítási szaktanácsba. A pénzügyminiszter iái biztosítási szaktanácsba az 1838 év végéig terjedő megbízatással kinevezte a biztosító vállalatok érdekképviseletének kijelölése alapján: Gergely Tódor gazdasági főtanácsos, biztosítótársasági vezérigazgatót, Janovitz József biztosítóintézeti ügyvezető igazgatót, Kende Artúr dr. m. kir. gazdasági főtanácsos, biztosítótársasági vezérigazgatót, Kutast Elemér dr.-t, a Biztosító- intézetek Országos Szövetségének igazgatóját, Láng József m. kir. gazdasági főtanácsos, biztosító- szövetkezeti vezérigazgatót és Lugos János biztosítótársasági vezetöigazgatót; a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége kijelölése alapján: Knób Sándor dr. országgyűlési képviselő, szövetségi titkárt, baranyavári Ullmann István dr. nyugalmazott miniszteri tanácsos, részvénytársasági igazgatót és csepeli báró Weiss Alfonz részvény- társasági igazgatósági tagot; a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete kijelölése alapjául: KreSz Károly m. kir. kincstári főtanácsost és Nyulászi János dr. kincstári főtanácsost. A felsoroltakon kívül a bizottságnak még számos tagja van, akiket a különböző érdekképviseletek jelöltek, továbbá más elismert biztosítási szakemberek. A bizottság elnöke Pap Elek nyug. államtitkár, alelnöke Bercelly Jenő dr. államtitkár. A Baross Szövetség köszöneté a Fővárosi Hírlapnak. A Baross Szövetség az alábbi levelet intézte lapunk szerkesztőségéhez: Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Az év lejártával a Baross Szövetség szükségét érzi annak, hogy hálás köszönetét mondjon az igen tisztelt Szerkesztőségnek azért a megértő támogatásért, amellyel a magyar kereskedelem és ipar érdekeit mindenkor felkarolni és nagybecsű lapjának hasábjain hathatós védelemben részesíteni méltóztatott. Amidőn Szövetségünk nevében az újév alkalmából őszinte szerencsekívánataimat fejezem ki, arra kérem az igen tisztelt Szerkesztőséget, hogy a gazdasági élet mostani nehéz helyzetében a magyar kereskedelem és ipar nagy kérdéseit a jövőben is érdeklődéssel kísérni és Szövetségünk közérdekű törekvéseit támogatásban részesíteni méltóztassék. Budapest,, 1935 december 30. Kiváló tisztelettel: Ilovszky János, m. kir. kormányfőtanácsos, elnök. A Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Részvény-Társulat igazgatóság legutóbbi ülésén Stein Sándor, Ambi'ózy Gusztáv, ifj. Heinrich Antal dr. cégvezetőket igazgatóhelyetteseké, Neurohr Béla dr., Erdély Sándor dr., Márkus György dr. főtiszt- viselőket cégvezetőkké nevezte ki. Két fillérre szállították le a részvény névértékét. A Borsod-Szendrödi Köszénbánya Részvénytársaság legutóbbi közgyűlésén érdekes alaptőke leszállítást és felemelést határozott el. A közgyűlésen az alaptőkét 49.900 pengővel leszállították akként, hogy a társaság a részvények névértékét két fillérre szállította le, majd 4.890 darab 10 pengős névértékű új részvény kibocsájtásával az alaptőkét újból felemelte. Amikor az igazgatóság a közgyűlésre vonatkozó iratokat jóváhagyás és bevezetés végett beterjesztette a cégbírósághoz, az iratokkal egyidejűleg egy kérelem is futott be a törvényszékhez. Ezt egy másik kőszénbánya részvénytársaság adta be és arra kérte a törvényszéket, hogy hivatalból semmisítse meg az alaptőke emelésre vonatkozó közgyűlési határozatot. A kérelmet azzal indokolta, hogy a két vállalat között ia szénjogra vonatkozólag elintézetlen jogyita folyik és annak eldöltéig az alaptökeemelés az elhatározott módon nem vihető keresztül. A cégbíróság azonban a kérelmet elutasította, mert a cégügyi perenldvüli eljárásban a szénjogokra vonatkozó jogvita nem bírálható és nem dönthető el. A Gaedicke bank új alapszabályait megsemmisítette a törvényszék. A Gaedicke bank rt. legutóbb tartott közgyűlésén alapszabálymódosításokat határozott el. Alapszabályainak egyik új pontja szerint az igazgatósági tagok szavazati jogukat más igazgatósági tag, mint meghatalmazott útján, vagy írásban is gyakorolhatják. Ugyanez az új alapszabálypont azt is tartalmazza, hogy >az igazgatóságnak joga van a közvetlen vezetést egy kebeléből kiküldendö végrehajtóbizottságra átruházni, 'amelynek tagjai a közgyűlés által az üzleti költség- számla terhére megállapított tiszteletdíjat élvezik. Az igazgatóság a [kereskedelmi törvény előírásához képest a közgyűlésre vonatkozó iratokat beterjesztette a törvényszékhez, amely az alapszabályt módosító közgyűlési határozatot hivatalból megsemmisítette. A törvényszéknek végzése leszögezi, hogy az új alapszabályszöveg nem törvényszerű. Az igazgatósági tagság személyhez kötött természetével aa igazgatósági tagok cselekményeikért és mulasztásaikért terhelő anyagi és büntető jogi felelősséggel nem egyeztethető össze az, hogy az igazgatóság bármelyik tagja helyett szavazati jogát egy másik igazgatósági tag, mint meghatalmazott gyakorolja. Megindultak a jelentkezések az idei nemzetközi vásárra. Mint ismeretes, az 1936-ik évi nemzetközi vásárt május 8—18-ig rendezik meg. A 31-ik évfolyamába lépő vásár iránt — különösen a magyar nagyipar részéről — igen erős érdeklődés nyilvánul meg. Ez az érdeklődés részben a magyar gyáriparosok szervezetének a vásár rendezésébe való intenzív bekapcsolódásával függ egybe, részben pedig az 1935. évi vásár kedvező üzleti eredményeinek a következménye. A vásárra jelentkezni február közepéig lehet, de a január 25-ig jelentkező cégek a miniszterileg jóváhagyott szabályzat értelmében 10 százalékos hely díj-kedvezményben részesülnek. A jelentkezéshez szükséges nyomtatványok szétküldés alatt állanak. Felvilágosítások a nemzetközi vásár irodájában (V., Alkotmány-utca 8, telefon: 196—49) nyerhetők. OrensÉeiü és Koppé! M/1GTAR R.-T., ni/RAREST, VI., VILMOS CSÁSZÁR-tJT 31. Mo3orosmozdonyok — Útjavító- gépek — Kisvasutak — Iparvágányok — Autobuszkarosszériák
