Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-08 / 1. szám

9 Megbélyegezte a törvényszék a pékkartel árdrágító mesterkedését Miéri kaplak a ferencvárosi fogyasztók féléven ál kél filléres dömpingáron a péksütemény! Most, hogy a folyvást növekvő élelmiszerdrága­ság- a főváros fogyasztópolgárságát mind nagyobb gondokba sodorja, amikor a megélhetés egyre nehe­zebbé válik, a budapesti sütök érdekképviselete el­határozta, hogy a félbarna kenyér sütését beszün­teti. Az elhatározás után nyomban be is szüntették, azzal az indokolássál, hogy a hatóság által előírt irányárakon ezt a szegényebb néposztályok által fo­gyasztott kenyérfajtát előállítani nem tudják. A pé­kek határozata és részleges produkció-szabotázsa azt is jelenti, hogy jelentékenyen megdrágul a min­dennapi kenyerünk. És ha akadtak olyan sütöiparo- sok és élelmiszerkereskedök, akik a „nagy forgalom és kevés haszon” üzleti elv alapján tartózkodtak az árak emelésétől, akkor ezekre a jószándékú üzlet­emberekre rátámadt a maga teljes hatalmi súlyával és erejével a pékkartel. Nem is csináltak titkot abból, hogy az olcsón árusító pékeket és élelmiszer- kereskedőket gyilkos konkurenciával kipusztítják az üzleti világból. Ennek a harcnak folyománya az a polgári per, amelyet a pékkartel egyik tagja tisztességtelen ver­seny címén indított egy élelmiszerkeres­kedő ellen, mert olcsó áron hozta forga­lomba a péksüteményt. A per bizonyítási eljárása lerántotta a leplet a pék­kartel mesterkedéseiről és rávilágított arra a tényre, hogy a kartelnek mennyi pénze van akkor, ha azt a célt kell szolgálni, hogy a főváros területén senki olcsó áron péksüteményt ne árusíthasson. A pert Stiller Artur ferencvárosi sütőmester in­dította Török. Dezső Mester-utcai élelmiszerárus el­len és keresetében arra kérte a bíróságot, hogy ál­lapítsa meg alperes rovására a tisztességtelen ver­seny fennforgását és annak folytatásától pénzbírság terhe mellett tiltsa el. A tisztességtelen versenyt a kereset szerint azzal követte el az alperes, hogy a péksüteményeket a rendes napi áron alul, darabon­ként három és fél fillérjével árusítottaKóozán Ödön dr. kir. törvényszéki bíró széles keretekben bizonyí­tási eljárást folytatott le. Megállapította a törvény­szék, hogy Török Dezső élelmiszerüzlete számára a Favorit sütöde szálította a péksüteményt, naponkint átlag kétezer darabot. Eleinte három fillérért, majd később két egész háromnegyed fillérért, legutóbb pedig két és fél fillérért. Amikor tudomást szerzett a pékkartel arról, hogy Török Dezső élelmiszer- kereskedő olcsóbban árusítja a péksüteményt, mint amilyen árat a kartel előírt, felhatalmazást adott több pékmesternek arra, hogy Török Dezső élelmiszer-kereskedővel vegyék fel a versenyt és indítsanak ellene áralá­kínálás útján hadjáratot. Azt az utasítást adta ki a pékkartel, hogy Török Dezső üzletének környékén lássák el péksütemé­nyekkel a konkurrenseket, akik a kiflit és a zsem­lyét két filléres áron hozzák forgalomba. Gondosko­dott a kartel arról is, hogy a kétfilléres péksüte­mények árusításáról minél szélesebb körökben és minél gyorsabban szerezzenek tudomást és evégből Török Dezső üzletének környékén röpcédulákat osz­togattak. A dömpingáron forgálombahozott árusítás több, mint egy félesztendőn át tartott. Megállapí­totta a törvényszék azt is, hogy a felperesként sze­replő Stiller Artur sütőmester ugyancsak tagja a pékkartelnek, amelynek hivatalos neve Sütők Ipar­védő Egyezménye és mint ilyen, a felperes is részt- vett az áralákínálási akcióban. A bizonyítási eljárás lefolytatása után a tör­vényszék Stiller Artur felperest keresetével elutasí­totta és őt kötelezte a felmerült JjOO pengő perkölt­ség megfizetésére. Ennek az ítéletnek az indokolása több igen érdekes megállapítást tartalmaz. Hang­súlyozza, hogy az alperes nem foglalkozik péksüte­mények előállításával, hanem más árucikkekkel együtt a péktermékek továbbadásával. Már ebből a továbbeladó kereskedői tevékenység természetéből is következik — mondja az ítélet —, hogy a tovább­árusító kereskedő árubeszerzésénél nem annak van jelentősége, hogy mi az áru önköltségi, illetve elő­állítási ára, hanem, hogy mi annak a beszerzési ára. Nagyon messzemenő és a rendes kereskedő köteles gondosságát meghaladó kötelezettséget róna a ke­reskedőre annak a megkívánása, hogy árubeszerzé­seinél elsősorban az áru előállítási, önköltségi árára legyen figyelemmel. Ez azt jelentené, hogy a keres­kedő köteles, az áru önköltségi előállítási árát vizs­gálat tárgyává tenni és csak olyan árut vásárol­hatna meg, amelynek a beszerzési ára az önköltségi ár felett van. Az ilyen követelménynek az előtérbe­állítása — folytatja az ítélet — a kereskedelem ter­mészetével ellenkezik, mert annak első és föhivatása a legjobb és a legolcsóbb árubeszerzési források felkutatása és ekként a jó és olcsó áru eladása. E jogi álláspontnál fogva a törvényszék nem is tette vizsgálat tárgyává, hogy a szóbanforgó időkben, ak­kor, amikor a kartel áralákínálási akciója folyt, mi volt a péksütemény önköltségi előállítájsi ára. E jog­elvből kifolyólag utasította el a törvényszék a fel­perest arra irányuló keresetével, hogy az alperest attól is tiltsa el a bíróság, hogy önköltségi áron, vagy ezen alul hozza a portékáját forgalomba. Megállapította a bíróság, hogy a tisztességtelen versenyről szóló törvény alapján kialakult bírói gyakorlat értelmében az áruknak rendszeresen és i állandóan beszerzési áron, vagy ezen alul történő eladása az üzletvitel alapelveivel ellenkezik ugyan, de tisztességtelen versenycselekménnyé csak akkor alakul, ha a kísérő körülmények, nevezetesen a ver­senyzés módja és célja a tisztességes üzleti felfo­gásba, a jóerkölcsökbe ütközik. Ebből a szempontból vizsgálva az esetet, megállapítható, hogy Török De­zső a napi kétezer darab péksüteményt haszon mel­lett adta el. Üzleti tevékenysége tehát nem tekint­hető olyannak, amely veszteséges üzleteredményt mutatna s így jogellenesnek és a versenytárs tönkretételére irányulónak nem tekinthető. Éppen fordítva, jogellenesnek és a versenytárs tönkretéte­lére irányulónak a pékkartel kiküldött cso­portjának az akciója minősíthető, amely­ben a felperes is részt vett, mert ennek az üzletvitelnek az volt a célja, hogy az alperest is magasabb ár megszabására kénysze­rítsék. Török Dezső üzleti tevékenysége tisztesség­telennek már azért sem minősíthető, mert még a legélesebb verseny idejön is a beszerzési árnál ma­gasabb áron adta tovább áruját. Keresztes-Fischer Ferenc a Pénzintézeti Köz­pont új elnöke. Mint ismeretes, a Kormányzó a pénzügyminiszter előterjesztésére vitéz Keresztes- Fischer Ferenc ny. magyar királyi belügyminisz­tert a Pénzintézeti Központ elnökévé az alap- szabályszerü időtartamra kinevezte. Ezzel a kinevezéssel ismét kitűnő szakember került a. P. K. élére. Tudvalevő ugyanis, hogy mielőtt belügyminiszter lett, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc dr., mint gyakorló ügyvéd igen élénk szerepet játszott a vidéki hitelélet mozgalmai­ban, tekintve, hogy pénzintézeti jogtanácsos volt. Igen alaposan ismeri a magyar hitelszövetkezet valamennyi problémáját, már pedig éppen ezek­nek a gondozása és rendezése a P. K. feladata. Figyelemreméltó egyébként, hogy amióta vissza­vonult az aktív politikai élettől, azóta ismét be­kapcsolódott régi munkakörébe, mert a Magyar Nemzeti Bank vezetőségétől kapott külön meg­bízás alapján a gazdatartozások ügyével és azok­nak rendezésével foglalkozott a jegybank szem­pontjából. A kinevezésről szóló hírt osztatlan örömmel fogadta a gazdasági körökön túlmenően az egész magyar közvélemény. Pőzel István tír. a Községi Takarék jogtaná­csosa. A Székesfővárosi Községi Takarékpénztár R.-T. nyugdíjazás folytán megüresedett jogtaná­csosi székébe az igazgatóság javaslattétele alap­ján a polgármester Pőzel István dr. országgyűlési képviselőt nevezte ki>, az ugyancsak üresedésben lévő ügyészi állásba pedig Nemes Nagy Mihály dr. került. Pőzel István dr. állásának elfoglalása előtt lemond képviselői és tvh. bizottsági tagsági mandá­tumából. Az ország házában Nagy Antal, a tör­vényhatóságban Dongó Orbán kerül helyére. Nemes Nagy Mihály utóda a közgyűlésen Hegedűs Armand dr. cisztercita-rendi áldozópap lesz. Kinevezések a biztosítási szaktanácsba. A pénzügyminiszter iái biztosítási szaktanácsba az 1838 év végéig terjedő megbízatással kinevezte a biztosító vállalatok érdekképviseletének kijelölése alapján: Gergely Tódor gazdasági főtanácsos, biztosítótársasági vezérigazgatót, Janovitz József biztosítóintézeti ügyvezető igazgatót, Kende Artúr dr. m. kir. gazdasági főtanácsos, biztosítótársasági vezérigazgatót, Kutast Elemér dr.-t, a Biztosító- intézetek Országos Szövetségének igazgatóját, Láng József m. kir. gazdasági főtanácsos, biztosító- szövetkezeti vezérigazgatót és Lugos János biz­tosítótársasági vezetöigazgatót; a Magyar Gyár­iparosok Országos Szövetsége kijelölése alapján: Knób Sándor dr. országgyűlési képviselő, szövet­ségi titkárt, baranyavári Ullmann István dr. nyu­galmazott miniszteri tanácsos, részvénytársasági igazgatót és csepeli báró Weiss Alfonz részvény- társasági igazgatósági tagot; a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete kijelölése alapjául: KreSz Károly m. kir. kincstári főtanácsost és Nyulászi János dr. kincstári főtanácsost. A felsoroltakon kívül a bizottságnak még számos tagja van, akiket a különböző érdekképviseletek jelöltek, továbbá más elismert biztosítási szakemberek. A bizottság elnöke Pap Elek nyug. államtitkár, alelnöke Bercelly Jenő dr. államtitkár. A Baross Szövetség köszöneté a Fővárosi Hír­lapnak. A Baross Szövetség az alábbi levelet intézte lapunk szerkesztőségéhez: Mélyen tisztelt Szerkesz­tőség! Az év lejártával a Baross Szövetség szük­ségét érzi annak, hogy hálás köszönetét mondjon az igen tisztelt Szerkesztőségnek azért a megértő támogatásért, amellyel a magyar kereskedelem és ipar érdekeit mindenkor felkarolni és nagybecsű lapjának hasábjain hathatós védelemben részesíteni méltóztatott. Amidőn Szövetségünk nevében az újév alkalmából őszinte szerencsekívánataimat fejezem ki, arra kérem az igen tisztelt Szerkesztőséget, hogy a gazdasági élet mostani nehéz helyzetében a magyar kereskedelem és ipar nagy kérdéseit a jövőben is érdeklődéssel kísérni és Szövetségünk közérdekű törekvéseit támogatásban részesíteni méltóztassék. Budapest,, 1935 december 30. Kiváló tisztelettel: Ilovszky János, m. kir. kormányfő­tanácsos, elnök. A Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Részvény-Társulat igazgatóság legutóbbi ülésén Stein Sándor, Ambi'ózy Gusztáv, ifj. Heinrich Antal dr. cég­vezetőket igazgatóhelyetteseké, Neurohr Béla dr., Erdély Sándor dr., Márkus György dr. főtiszt- viselőket cégvezetőkké nevezte ki. Két fillérre szállították le a részvény névértékét. A Borsod-Szendrödi Köszénbánya Részvénytársaság legutóbbi közgyűlésén érdekes alaptőke leszállítást és felemelést határozott el. A közgyűlésen az alap­tőkét 49.900 pengővel leszállították akként, hogy a társaság a részvények névértékét két fillérre szállí­totta le, majd 4.890 darab 10 pengős névértékű új részvény kibocsájtásával az alaptőkét újból fel­emelte. Amikor az igazgatóság a közgyűlésre vonat­kozó iratokat jóváhagyás és bevezetés végett be­terjesztette a cégbírósághoz, az iratokkal egyidejű­leg egy kérelem is futott be a törvényszékhez. Ezt egy másik kőszénbánya részvénytársaság adta be és arra kérte a törvényszéket, hogy hivatalból semmisítse meg az alaptőke emelésre vonatkozó közgyűlési határozatot. A kérelmet azzal indokolta, hogy a két vállalat között ia szénjogra vonatkozó­lag elintézetlen jogyita folyik és annak eldöltéig az alaptökeemelés az elhatározott módon nem vihető keresztül. A cégbíróság azonban a kérelmet eluta­sította, mert a cégügyi perenldvüli eljárásban a szénjogokra vonatkozó jogvita nem bírálható és nem dönthető el. A Gaedicke bank új alapszabályait megsemmi­sítette a törvényszék. A Gaedicke bank rt. leg­utóbb tartott közgyűlésén alapszabálymódosításokat határozott el. Alapszabályainak egyik új pontja szerint az igazgatósági tagok szavazati jogukat más igazgatósági tag, mint meghatalmazott útján, vagy írásban is gyakorolhatják. Ugyanez az új alapszabálypont azt is tartalmazza, hogy >az igaz­gatóságnak joga van a közvetlen vezetést egy ke­beléből kiküldendö végrehajtóbizottságra átruházni, 'amelynek tagjai a közgyűlés által az üzleti költség- számla terhére megállapított tiszteletdíjat élvezik. Az igazgatóság a [kereskedelmi törvény előírásához képest a közgyűlésre vonatkozó iratokat beterjesz­tette a törvényszékhez, amely az alapszabályt módo­sító közgyűlési határozatot hivatalból megsemmi­sítette. A törvényszéknek végzése leszögezi, hogy az új alapszabályszöveg nem törvényszerű. Az igazgatósági tagság személyhez kötött természeté­vel aa igazgatósági tagok cselekményeikért és mu­lasztásaikért terhelő anyagi és büntető jogi felelős­séggel nem egyeztethető össze az, hogy az igaz­gatóság bármelyik tagja helyett szavazati jogát egy másik igazgatósági tag, mint meghatalmazott gyakorolja. Megindultak a jelentkezések az idei nemzet­közi vásárra. Mint ismeretes, az 1936-ik évi nem­zetközi vásárt május 8—18-ig rendezik meg. A 31-ik évfolyamába lépő vásár iránt — különö­sen a magyar nagyipar részéről — igen erős érdeklődés nyilvánul meg. Ez az érdeklődés rész­ben a magyar gyáriparosok szervezetének a vásár rendezésébe való intenzív bekapcsolódásával függ egybe, részben pedig az 1935. évi vásár kedvező üzleti eredményeinek a következménye. A vásárra jelentkezni február közepéig lehet, de a január 25-ig jelentkező cégek a miniszterileg jóváhagyott szabályzat értelmében 10 százalékos hely díj-ked­vezményben részesülnek. A jelentkezéshez szük­séges nyomtatványok szétküldés alatt állanak. Felvilágosítások a nemzetközi vásár irodájában (V., Alkotmány-utca 8, telefon: 196—49) nyer­hetők. OrensÉeiü és Koppé! M/1GTAR R.-T., ni/RAREST, VI., VILMOS CSÁSZÁR-tJT 31. Mo3orosmozdonyok — Útjavító- gépek — Kisvasutak — Iparvá­gányok — Autobuszkarosszériák

Next

/
Thumbnails
Contents