Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-04 / 9. szám
Remélhetően sikerülni fof a polgárság lényeges megterhelése nélkül a költségvetés egyensúlyát biztosítani Terbócz Imre országgyűlési képviselő, a £§EP fővárosi szervezete főtitkárának nyilatkozata az autonómia érvényesüléséről Az üzempolitikai bizottság' munkáját, amint arról a meglehetősen szerényre szabott híradások megjelennek, immár nem csak a szakemberek figyelik nagy érdeklődéssel, hanem a közönség széles rétegei is. Budapest polgársága, amely nyugtalan érzésekkel vett tudomást a szanálási tervről, az üzempolitikai bizottság működéséhez mind több reményt fűz abban az irányban, hogy a főváros mérlegét nem egyedül az ő újabb megterhelésével fogják helyrebillenteni. Az üzempolitikai bizottság, amelynek működését a közérdeklődés mellett egyre több rokonszenv is kíséri, azzal az elgondolással indult el munkás útján, hogy egy mindent átfogó célszex-űségi program érvényesítésével, egyrészt az okszerű takarékosság révén, másrészt a kínálkozó erőforrások jobb felhasználásával, minél jobban mentesítse a polgárságot a terhektől. Hogy megalakulása óta nem töltötte tétlenül a napokat, azt mindnyájan tudjuk, de hogy lehet-e munkája eddigi eredménye alapján biztató reménységet táplálni, hogy eljut-e a kitűzött célhoz, erre szeretnénk megnyugtató választ kapni s liogy ezt elérjük, Terbócz Imi'éhez, az „alkotó szanálás“ leglelkesebb hívéhez és mozgatójához fordultunk. Kérdésünkre Terbócz Imre országgyűlési képviselő, a NÉP fővárosi szervezetének főtitkára a következő, nagy figyelmet érdemlő választ adta: — A városházán nagy munka folyik <a főváros pénzügyeinek renbehozatala, gazda" sági és pénzügyi helyzetének megjavítása érdekében. Pártunk elnöke az üzempolitikai bizottságot azzal az elgondolással hívta életre, hogy a főváros pénzügyi viszonyainak végleges rendezése céljából, az organikus intézkedések keresztülvitelével olyan helyzetet teremtsen, amely a főváros pénzügyi és gazdasági helyzetét hosszú időre biztos alapokra fektesse. Az üzempolitikai bizottság eddigi működése, munkájának eddigi eredményei máris garanciát nyújtanak arra, hogy ezt a mindenki által óhajtott célt el is fogja érni. Eddig a válasz, amelyben megtaláltuk mindazt, ami minket éi*dekelt: a bizalmat az áldozatos és komoly munka sikerében és a jogos reménységet arra. hogy azok a célok, amelyeket Zsitvay Tibor az üzempolitikai bizott— Ebben a terhes és odaadó munkában igen nagy elismerés illeti a főváros illetékes vezető tisztviselőit és^ a külső szakértőket, akik áldozatot nem kiméivé^ rendkívüli műn, kát fejtenek ki teljesen önzetlenül. — Ennek a vállvetett munkának ered- ményeképen remélni lehet, hogy a költségvetés egyensúlyba hozatala végeredményben az autonómia útján fog sikerülni és pedig, az organikus hibák sikeres kiküszöbölése után, a főváros polgárságának lényeges megterhelése nélkül. ság életi’ekeltésekor kitűzött, mindnyájunk javára be is fognak teljesülni. Ezek a kijelentések ma már nem csak elgondolásokon alapulnak, hanem eredményeken, amelyeket az eddigi munka kitermelt. KOZMA MIKLÓS belügyminiszter rendeletileg biztosította a főváros pénzügyi gazdálkodásának hatályosabb ellenőrzését A székesfővárosi számszéknek ]oga van betekinteni minden üzleti könyvbe, iratba és okmányba, továbbá felvilágosítást és adatokat kívánhat a vizsgált szerv vezetőjétől Hat esztendeje, hogy megjelent az új fővárosi törvény, amely a többi közt természet- szerűen szabályozta a székesfővárosi számszék problémáit is. A végrehajtási utasítás, amely meghatározza a feladatkört, mind- ezideig késett. Hosszas előkészítő munka után és az elért tapasztalatok eredményeként a pénzügyminiszterrel egyetértésben most adta ki Kozma Miklós belügyminiszter ezt a végrehajtásig utasítást, amelynek fontos intézkedései valósággal fordulót jelentenek a főváros gazdálkodásának ügymenetében és annak ellenőrzésében. A hivatalos lapban szombaton jelentek meg Kozma Miklós belügyminiszter erre vonatkozó rendeleti, amelyek rendkívüli fontosságát és az újítások révén várható következményeit elsőnek közli a Fővárosi Hírlap. Mint ismeretes, az 1930:XVIII. t.-c. 51 §- ának megfelelő pontjai és bekezdései szerint a székes fő vái'os vagyonának, ^ gazdálkodásának és számvitelének _ ellenőrzését a székes- fővárosi szám szék teljesíti, amelynek élén a Rzámszéki igazgató áll, ezidőszerint Veres Imre dr., akinek helyettesítésére Szmolenszky József dr.-t igazgatóhelyettesi ranggal épp a napokban nevezték ki. Az idézett törvénycikk meghatározza, hogy milyen problémák tartoznak a szávevőség ügykörébe. A most megjelent belügyminiszKHUCMMMK MINDEN ABAMNEMRE MIKRON/ VILMOS CSKSIÁR-fT 0 TELEFONSZÁM: 80-1-48 téri rendelet viszont végrehajtásként megálla.- pítja, hogy a székesfővárosi számszék tartozik állandóan figyelemmel kísérni mind a főváros, mind pedig a hozzátartozó gazdasági komplexumok számvitelét és kezelését és észleletéiről — esetleges javaslataival együtt — köteles a főpolgármesternek jelentést tenni. Figyelemre méltó a rendelet második paragrafusa, amelynek értelmében a megszabott feladat kőiébe tai’tozó vizsgálatokon kívül „a számszék köteles a vizsgálatokat évközben sokszor váratlanul, az önkormányzat ellenőrző szerveinek előírt szabályszerű ellenőrzési tevékenységeitől függetlenül teljesíteni.“ A rendelet következő paragrafusa a városi hatóságok és a számszék részéről teljesített vizsgálatok nyilvántartásáról intézkedik, ezután pedig rendkívül érdekes intézkedést olvasunk a rendeletben. A számszéknek vizsgálatai megtartásánál főleg arra kell ügyeimet fordítani, hogy a pénz- és a vagyonkezelés nemcsupán szabályosan, hanem, egyben gazdaságosan történik-e. de mindezen túlmenően „a szabályzatok, utasítások a székesfőváros vagyoni érdekei szempontjából megfelelőek-e, vagy esetleg nem szorulnak-e megváltoztatásra, vagy kiegészítésre . . .“ A szolgálati pragmatikának megfelelő útmutatások után a belügyminiszteri rendelet a számvevőség feladatkörébe utalja annak megállapítását, hogy „a székesfőváros pénztárai a pénztári forgalom zavartalan lebonyolításához szükséges pénzkészleten felül jelentkező összegeket a polgármester utasításához képest gyümölcsözően helyezik-e el . . .“ Ugyanebben a pontban kötelességévé teszik a számvevőségnek, hogy ellenőrizze: ,/i törvényhatóAacittetdfc... méták rtŰMűMi gondját sági bizottság a pénzek elhelyezésére alkalmas pénzintézeteket, valamint azt, hogy a pénzkészleteket az egyes pénzintézeteknél milyen összeg erejéig lehet elhelyezni, kijelöli-e; és hogy az elhelyezés a törvények és a törvényhatósági bizottság rendelkezéseinek megfelel-e? .. Szigorúan kell ellenőrizni a számvevőségnek azt, hogy az üzemek megfelelően gondoskodtak-e a tartalékok erősítéséről, a nyereséget beszolgáltat- ják-e a községi háztartás javára. Az alapok, alapítványok, továJbbá a házi kezelésben levő és az önálló vagyonkezelésű legkülönfélébb intézmények számláját nem terhelik-e olyan kiadások és terhek, amelyek céljukkal és rendeltetésükkel szerves összefüggésben nincsenek. Milyenek a jövedelmek és milyen az eljárás az adósokkal szemben. Nincse nek-e meg nem engedett hitelátruházások. A zárszámadásnál a számszéknek főleg arra kell figyelmét fordítani, hogy a kiadásokat és bevételeket a rendeltetésüknek megfelelő költségvetési hitel terhére számolták-e el és a budget-tervezettel szemben mutatkozó eltéréseket valódi okaikkal és kimerítően indokolták-e. Figyelemreméltó intézkedés van ia hetedik paragrafusban: „Ha a számszéki vizsgálat olyan mulasztást vagy szabálytalanságot állapít meg, amely azonnali intézkedést igényel, mert a rendes úton teendő rendelkezés bevárása esetleg kárral vagy veszéllyel járna, erről a; számszék a. főpolgármesternek haladéktalanul jelentést tenni köteles.“ „Ha a vizsgálatok eredményéről szóló jelentésben foglalt számszéki észrevételekkel szemben a polgármester eltérő véleményen van, a számszék erről a főpolgármesternek véleménye kíséretében jelentést tesz.“ Végül íszószerint idézzük a rendelet nyolcadik pontjának első bekezdését: „A számszéknek joga van a vizsgált hivatal, alap, alapítvány, intézet, intézmény, közmű, továbbá úgy a házikezelésben levő, mint az önálló vagyonkezelésű és a kereskedelmi társaság alakjában vezetett üzem ösz- szes könyveibe, irataiba, levelezésébe, okmányaiba betekinteni, a vizsgált szerv vezetőitől felvilágosításokat és adatokat kívánni, az egyes ügyekre vonatkozó eredeti iratokat, vagy azok hiteles másolatait a vizsgálat érdekében beszerezni.“ Ez az utolsó, vagyis nyolcadik paragrafus ezek- után taxatíve felsorolja a most idézett bekezdés valamennyi lehetőségét, tekintettel az egyes intézmények, vagy szervek alapszabályaira és külön tekintettel a beszerzendő vizsgálati anyag megszerzésének módozataira. * Itt említjük meg1, hogy ugyancsak a hivatalos' lapnak ebben a számában jelent meg egy rendelet, amely végrehajtási utasításként szabályozza a székesfővárosi számszék szervezetét, szolgálati eljárását és a számszéki tisztviselők szolgálati viszonyát. r A két végrehajtási utasítás mindenesetre a legnagyobb figyelmet érdemli meg és a rendelkezések részletei minden bizonnyal egészen új fordulatot jelentenek a főváros gazdálkodásának ellenőrzésében, ebből kifolyólag pedig — elsősorban ügymenetében. CSIPÁK SÁNDOR ÉS FIA közszáílítási vállalkozók PESTÚJHELY BUDAPEST Neptun-utca 24 XIV., Telep-u. 98 TELEFON: 97-5-62 M. kir. Postatakarékpénztári csekkszámla 57.837
