Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-26 / 8. szám
Budapest, 1936 február 26 Egyedülálló balneológiái és Ivókúra-kincset ígér a Városliget második artézi kútja Pávai Vájná Ferenc dr. főgeoiógus a fúrás várható nagy eredményeiről és Budapestnek az egész világon páratlan egyéb gyógyvizeiről A Széchenyi-fürdő mellett tervezett második artézi kút régen húzódó kérdése most már végre megoldáshoz jut. A városgazdasági bizottság után a pénzügyi bizottság foglalkozott legutóbbi ülésén a kérdéssel s foglalt állást a fúrás mielőbbi megkezdése mellett, úgyhogy előreláthatólag a szerdai közgyűlés ki is mondja ebben az ügyben a döntő szók A tárgyalások során bizonyos aggodalmak merültek fel arra nézve, hogy az új kút esetleg elapasztja a már meglévő kút vizét, másrészről viszont megcsillogtattak olyan kilátásokat, hogy a fúrás nagy gyógyértékű, jódtartalmú, konyhasós vízhez juttatja Budapestet. Ezt a kút-problémát, most, hogy a) megvalósulás küszöbéhez jutott, úgy a szakkörök, mint a közönség széles rétegei részéről nagy érdeklődés kíséri, ezért a Fővárosi Hírlap a magyar geológ-iai kutatás európai hírű tekintélyéhez, Pávai Vájná Ferenc dr. m. kir. íőbányatanácsos, főgeologushoz fordult, aki a Városliget második artézi kútja körül már tüzetes tanulmányokat folytatott é:s a kút helyére, valamint a várható eredményekre nézve irányadó megállapításokat tett. — Mi a véleménye főgeoiógus úrnak a tervezett városligeti fúrásról? — volt az első kérdésünk. — A második városligeti kút megfúrásának terve már régi keletű, mert hiszen először 1928- ban kértek fel a székesfőváros illetékes tényezői: hogy adjak -szakvéleményt arra vonatkozólag, vájjon a városligeti ártézi kút környékén lehetne-e újabb termális vizű kutat fúrni és az nem veszélyeztetné-e a megelőző kút vízhozamát? Akkoriban már tudatában voltam az általam telepített Hajdúszoboszlói és karcagi, azóta híressé vált földigázas, gyógyítóerejü liévvízü kútak adatainak és így a székesfővárosnak adott szakvéleményem oda konkludált, hogy a Városligetben egy második termális vizű kút fúrása a geológiai viszonyok tüzetesebb tanulmányozása után megvalósítható és az megfelelő távolságban valószínűleg lényegesen nem. fogja befolyásolni a régi kutat. 1929- ben a m. kir. Földtani Intézet — tudomásom szerint — ugyancsak a létesítendő második városligeti kút mellett foglalt állást. — 1930 elején a székesfőváros jóformán az összes érdekeit tényezők bevonásával hívott össze népes értekezletet a Széchenyi-fürdőbe, amely végeredményében Vendl Aladár műegyetemi professzor elnöklete alatt egy ötös szakértő bizottságot küldött ki a geológiai és hidrológiai viszonyok tanulmányozására. Ebben a szakértő bizottságban még az év folyamán a fúrások és leásások egész sorával megállapítottuk, hogy a mai millenáris emlékműnél levő ártézi kút helyéhez hasonló viszonyok között, az Állatkert egyik exponált részén lehetne a tervezett második fúrást megejteni. A következő évek gazdasági viszonyai, úgy látszik, nem kedveztek a második kút megfúrásának, így csak négy évvel később került megint ez a kérdés szőnyegre; és pedig most már abban^ a, formában, hogy nem lehetne-e a tervezett fúrást a Széchenyi-fürdőhöz közelebb telepíteni? Mivel időközben a székesfőváros költségén, de a Földtani Intézet keretében munkatársaimmal részletes geológiai felvételeket végeztünk Budapest környékén, éppen a gyógyvizek és földigáz kutatások szempontjából, újabb ismereteink alapján a problémának ilyenirányú megoldása is lehetségesnek látszik. A múlt évben Vendl professzorral együtt végzett ^ további tanulmányi fúrásaink eredményeként a régebbi kőzetekben olyan földalatti szerkezeti viszonyokat sikerült kinyomoznunk, amelyek összevágtak a felszín alatt néhány méteres leásásokban észlelt tapasztalataimmal, ' így a tervezett második városligeti kút helyét a Széchenyi-fürdő keleti sarka közelében tűztük ki. . ~ Röviden ez vonla az immár elég régen vajúdó városligeti második fúrás eddigi története. Kemelhetőleg most már a megvalósításra is sor kerül, amikor a magam részéről a műszakilag is minden tekintetben helyesen lefolytatott kutató forrásban ezer méter körüli mélységben nemcsak az első kút termális gyógyvízéhez hasonló forró vizet, hanem a magasabb rétegekben olyan földgázas, konyhasós, jód- és brómtartalmú gyógyvizet is várok, /mint amilyent eddig buda- pestkörnyéki /geológiai kutatásaim alkalmával már ugyanolyan földrétegekből újabban több helyen sikerült megismernünk. Ezeknek a konyhasós* jódos vizeknek a feltárása különösen fontos volna a Széchenyi- fürdő szempontjából, mert hiszen ezek egészen új hézagpótló, balneológiái jelentőséget adnának annak, ami feltétlenül nagymértékben lendítené fel nemcsak a Széchenyi-fürdő, hanem az egész Budapest-fürdővái’os idegenforgalmát. — Külön súlyt kell helyeznünk azokra a hidrológiai vizsgálatokra, amelyek azt ^ hivatottak eldönteni, hogy vájjon már a pár száz méter mélyen várható földrétegekből nem kaphatunk-e olyan langyos vizeket, amelyek melegítés nélkül is alkalmasak lehetnek a Széchenyi-fürdő vízszükségletének ellátására, vagy legaláibb annak kiegészítésére? Mindenesetre már az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy a lefolytatandó második városligeti mélyfúrásnál még a megindulása után sem lehet csak a jó szerencsében bízni, hanem a technikai kivitel közben sok olyan geológiai és hidrológiai problémát kell figyelemmel kísérni és megoldani, amelyek, jóformán oroszlánrészét képezik a* további munkálatoknak. — Mi a véleménye főgeológus úrnak azt az aggályt illetőleg, hogy a tervezett második kút károsan befolyásolhatja az első kutat, — kérdeztük ezután. — Aki már ennyi eredményes kút helyét jelölte meg egymás közelében, mint én azt megtettem Hajdúszoboszlón, Karcagon, Debrecenben, a Rudas-fürdőnél és más helyeken, sokszor alig 200 méterre egymástól, de néha 30—49 méter távolságra s évekre visszamenőleg ismeri azoknak a kutaknak működését, mint azt szerénytelenség nélkül magamról is elmondhatom, nem lehetnek ilyen aggályai. Lássunk csak néhány példát, éppen a fővárosban. 79 éve fúrta a gyógyforráskutatás atyamestere, Zsigmondy Vilmos, a margitszigeti kutat, s enek azóta elfolyó rengetek vize nem apasztotta meg a szcimszéd&aigá- ban levő Császár- és Lakács fürdő kn ek egyetlen hőforrását sem. A Rudas-fürdőnek 1932-ben megfúrt, immár hírneves Attila- és Juventus-forrása nemcsak hogy egymáshoz^ képest is különböző gyógyhatású, hanem bár az egészen közelükben levő csörgedező Hung ária-forráshoz képest óriási vízmennyiséget hoznak felszínre, mai napig sem befolyásolták még ezt a kis vízhozamú forrást sem. Az elmúlt nyáron Tabánban megfúrt két felszálló vizű gyógyforrás sem apasztotta el a közelükben levő Szent Imre-fürdő forrásait, amint hogy a magasan felszínre ömlő források nem is csapolhatják meg a mélyebb térszínen fakadó vizeket, hiszen ez a farkas és bárány közismert meséje lenne, s nyilvánvaló, hogyha közvetlen összeköttetésben volnának a régi és újonnan fúrt források, akkor azok vizéig nem lennének különböző összetételinek és hőmérsékletűek s különösen nem apaszthatja el a felszínre ömlő forrás a mellette felszín alatt fakadót, hiszen az is nyilvánvaló, hogyha a vízvezeték vize a pincében folyhatik el, nem sétál, fel az emeletre. Egyszóval ezek után az lenne a csoda, ha az elsőtől több száz méterre telepített második városligeti fúrás károsan befolyásolni! az elsőt, de még akkor is ez közelebb lesz a Széchenyi- fürdőhöz s új, jobb kutat kapunk, mint az immár elöregedő hatvan éves régi. — Ezek utóin főgeológus úr nem tartja valószínűnek azt sem, — volt a további kérdésünk — hogy az alsómargitszigeti kút károsan befolyásolhatja a felső kutat vagy a Császár- és Lukács- fürdők forrásait? — Éppen ezért szakvéleményeztem a Közmunkatanács felkérésére^ ezt a fúrást, mert tudtam azt, amit az előbb elmondottam, sőt azt is tudom, hogy a Lukács-fürdő parkjában, tehát már megint egészen az ottani források szomszédságában van egy olyan forrás, amelyik ennek a fürdőnek legforróbb vizű'kút. jia s ez több, mint egy évtizede nem apasztotta el a többi forrást. Miért bigyjem azt, hogy a sokkal mesz- szebb, imár a Dunaáigon túl telepített alsómargitszigeti fúrás fog kárt tenni a tuLsó parton levő forrásokban? De tudom azt is, hogy az a budai márga, amelyik az Alsómargitsziget fúrásának 70 fokos vizét adja a feltárt repedésekből, megvan a Duma-ág Lukács- és Császár-fürdő felőli medre alatt is s azok a kőzetrepedések, amelyek a Lukács-fürdő^ parkjában adnak 64 fokos vizet, a Duna fenekén is ú. n. szökevény forrásokat táplálnak. Ezek a kőzetrepedések a fürdők melletti hosszú Dunamederben nyilván sokkal többen lehetnek, mint az aránylag még neon is araszos átmérőjű alsómargitszigeti fúrásban. Már megint azt kell mondanom, mint az előbb: vájjon milyen fizikai törvény kényszerítheti ^ még az ugyanazon hőmérsékletű és összetételű termális vizet is, hogy ne mélyen a közeli Duna fenekén ömöljék ki, hanem 9—10 méter magasra szökjön fel a Margitsziget felszíne fölé? — A tények felsorakoztatott példái, azt hiszem, megnyugtatják a szkeptikusokat és az üzletileg érdekelteknek el kell ismerni, hogy a konkurrencia az egészséges fejlődés útja és Budapest-fürdővárosnak éppen a fürdőlehetőségek terén kell haladást és fejlődést felmutatnia. Ismerem Budapest altalajának felépítését s az abban levő balneologiai kincseket s ezek alapján bátran merem állítani, hogy a balneologiai irányban való egészséges fejlődés fővárosunkat rövidesen a világ betegeinek legnagyobb patikájává teheti, mert nincsen a világon még egy olyan hely, ahol a hévvizek, keserűsós és konyhasós, jódos-brómos vizeknek, a rádiumos, toriumos, kénes, lithiumos, kalci- urnos stb. termális forrásoknak olyan gyűjteménye, mint itt, együtt volna. Haladéktalanul keil, hogy ezt az egyedülálló balneológiái és ivókúra kincset — mint kétségtelenül gyümöcsözőt — még a legnagyobb áldozatok árrán is idegenforgalmunkba és gazdasági életünkbe beállítani. Az Attila- és Juventus-forrás egyetlen év alatt behozták a rájuk fordított összes költségeket, Hajdúszoboszló, Debrecen fúrásai évente százezreket jövedelmeznék. Jobb üzleti befektetésekben ma nem nagyon dúskálunk! SÖPRŰ SÍH00B ÉS FIA RÉZMŰVES ÜZEME, SZESZ ÉS VEGYÉSZETI GYÁRBEREKDEZÖ VÁLLALAT IS., őrét Hüller-n. 5. TELEFON: 37-8-43. MINDEN ÁEAMNEMRE MSKION, mM®S ff S/SSfC TELEFONSZÁM: 80-1-48 FORRÓ ÉS EPPSTEIN BŐRKÜLÖNLEGESSÉGEK ÉS TENGERI SZIVACSOK VII., DOHÁNY-UTCA 22/24. SZ. TELEFON: 40—5—61. Ilii FÉNYMÁSOLÓ-INTÉZET rénymásoiá és més©I©psplr©ií MAGVAK VEGYKÉSZITMÉNYÍJ PAPÍRGYÁR NÄGY SÁNDOR CIPÉSZMESTgR úri-, női», sport- és ortkopädeipesz IV., 52. TeOefosi 87-5-59 ÉPÜLETFA, PARKETTA, BÚTOR g saát, §amm&6si, fendésedéd megeäözo, védekezési és javítási tanácsadás LÉVAI ELE ál É R faipari szakértő Budapest, VI., Szív-utca 11. Telefon : £82-57
