Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-19 / 7. szám
Budapest, 1936 február 19 WINCHKLER ISTVÁN KERESKEDELMI MINISZTER KIJELENTETTE, HOGY A LEGSÜRGŐSEBBEN KIBOCSÁTJA AZ ÁRUHÁZI RENDELETET AZ IPARTÖRVÉNY NOVELLÁJA FELHATALMAZÁST AD AZ ÁRUHÁZKÉRDÉS RENDEZÉSÉRE Az áruházak túltengése immár a íorrpontig juttatta a kereskedő világ elkeseredését, amelyhez a vendéglátó és kézművesipar is csatlakozik, mert az áruházak mohósága mind nagyobb területet sajátít ki. Erre a mohó terjeszkedésre, amely mind súlyosabban nehezedik a kereskedelemre, évek hosszú sora óta hívja fel az illetékes körök figyelmét a Fővárosi Hírlap, erélyesen sürgetve az áruházi rendeletet, amely a lehetetlen állapotnak gátat szab. Fabinyi Tihamér volt kereskedelemügyi miniszter már elő is készítette a rendelettervezetét, amely szerint két éven keresztül új áruházat nem lehetett volna alapítani, a meglevők pedig nem terjeszkedhettek volna. A továbbiakban az élelmiszerárusítást és a vendéglátó iparűzést, az utcán át való árusítást és az ipari üzem folytatását tiltotta a tervezet. Végül pedig az áruházi adó behozatalairól intézkedett. Fabinyi Tihamér azonban közben a pénzügyi tárcát vette át s így a rändelet kiadású elmaradt. Fabinyi utódja, Bornemisza Géza, mint annak idejében a Fővárosi Hírlapnak adott nyilatkozatában kijelentette, teljes egészeben hozzájárult a rendelet-tervezet intencióihoz. A megvalósítás azonban ezúttal sem történhetett meg, mert közben. Bornemisza Géza is tárcát cserélt. Most azonban, mint a legbiztatóbb jelek mutatják, végre siker koronázza küzdelmünket: az áruházi rendelet kiadása, mint az alábbiak mutatják küszöbön van, s ebben az eredményben méltó részt követelhet magának a Baross Szövetség, amely nagy erővel állott az áruházakat megszabályozó mozgalom szolgálatára. Éppen idejében jön a kérdés rendezése, mert az áruházi rendelet megjelenésének hírére —, hogy a kiadandó rendszabályokat megelőzzék — újabb áruházak alakulásának tervéről hallunk. Az egyik áruház vezérigazgatója külföldi tőke igénybevételével akar a Belvárosban új áruházat alapítani s ugyanakkor az a hír járja, hogy a Berlini-téren bezárt London-szálló épületét a szomszédos Ilkovics nagybüffé tulajdonosa áruház-étteremmé akarja átalakítani. Más alapítási és terjeszkedési tervek is nyugtalanítják a kereskedelmet, amelynek érdekét] nagy súllyal képviselte most lefolyt közgyűlésién a Baross Szövetség. Megnyitó beszédében Ilovszky János elnök, aki az áruházak megrend- szabályozásáért óvék óta léik es munkát fejt ki, nagy erővel szállt síkra a kereskedői álláspont mellett s mind a jelenlevő Winchkler István kereskedelemügyi minisztert, mind a zajosan helyeslő hallgatóságot meggyőzte a küzdelem igazságáról. A gyűlés folyamán Purébl Győző nyug. fővárosi tanácsnok, a Baross Szövetség alelnöke határozati javaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében a Baross Szövetség felkéri a kereskedelemügyi minisztert, hogy a detailkereskedelmet az áruházak versenyével szemben védje meg. Erre nézve a következő három pontba csoportosítja kívánságait: 1. Bocsásson ki' a miniszter rendeleti tilalmat arra nézve, hogy további intézkedésig áruházi üzem létesítésére iparengedély ne adassék ki, a meglevő áruházaknak pedig akár új cikkek bevezetése, akár pedig üzletük térfogatának nagyobbítása útján való terjeszkedése függesztessék fel. 2. Adjon ki a miniszter rendeletet arra nézve, hogy az áruházaknak élelmiszereket és élvezeti cikkeket közvetlen forgalomba hozni tilos; azok az áruházak pedig, amelyek élelmiszerkereskedelmi osztályokat, vendéglői üzemeket, büfféket tartanak fenn, köteleztessenek, hogy ebbeli tevékenységüket záros határidőn belül hagyják fel. 3. Terjesztessék a törvényhozás elé törvényjavaslat, amely az áruházi üzemeket kapacitásuknak és nagyobb ellenálló és teljesítő képességüknek megfelelően az egyéni kereskedelemmel szemben felmutatott sokkal nagyobb forgalmukat külön adózás alá vonja és ezáltal a jelenlegi méltánytalan helyzetet, amely akár az általános kereseti, akár pedig a társulati adó kulcsának azonosságából kifolyólag fennáll, megszünteti. A közgyűlés egyhangú helyesléssel elfogadta a határozati javaslatot, amelyet végighallgatott Winchkler Istvá/n kereskedelemügyi miniszter is. Gyorsabb eredményt javaslat nem érhetett el, mint ez. Értesülésünk szerint Winchkler István kereskedelemügyi miniszter még ott, a gyűlés folyamán nyilatkozott az áruház-kérdésről a Baross-Szövotség vetőségének és kijelentette, hogy az áruházi rendeletet a legsürgősebben kiadja. A nyilatkozat nagy örömet keltett a Baross-Szö- vetség vezetői körében s bizonyára teljes megnyugvással vesz tudomást a miniszter Ígéretéről a felzaklatott kereskedő és iparos társadalom, amelynek most a régen várt áruházi rendelet közeli megjelenését a Fővárosi Hírlap elsőnek hírül adja azzal a jóleső érzéssel, hogy hosszú, lankadatlan küzdelmének eredményét és jutalmát látja a rendeletben. * Winchkler István kereskedelemügyi miniszter az áruháziakra vonatkozó álláspontját az iparügyi novella bizottsági tárgyalása során is leszögezte. Az új iparügyi novella, amelynek rendelkezései már közismertek, hétfőn került a képviselőiház egyesített bizottsága elé és azt egész napon át a késő éjszakai órákig tárgyalták. Az egyes felszólalók valósággal rohamot indítottak az áruházkérdésben és annak rendezését sürgették, ugyanazokból az intenciókból kiindulva, mint amelyeket a Fővárosi Hírlap kezdettől fogva hangoztatott, hogy tudniillik nem lehet megengedni a nagyáruházak további terjeszkedéséit, mert ez az önálló kereskedők és kisiparosok létét alapjában támadja meg és veszélyezteti. Müller Antal kereszténypárti képviselő a kéz- műiparosság nevében azt hangoztatta, hogy úgy, amint az ipart megvédik egyes kereskedők kontárkodásától, ugyanÍLgy meg kell védeni a kereskedelmet a gyárak közvetlen árusításától és nagyárú- házak kíméletlen versenyétől. Az általános vita végén Winchkler István kereskedelemügyi miniszter válaszolt a szónokoknak a nagyáruház kérdésben is. Bejelentette, hogy mivel a felszólalások során felmerült az áruházak kérdése is, a részleges tárgyalás során olyan módosítást fog javasolni, amely felhatalmazza őt az áruház-kérdés rendezésére.- ■■■■■ — I Kilenc és félmillióval növekedett a keiét az Angol Magyar Bankban Tiszta nyereség; fl.na.OOO pengő \i intézet üzleteinek fejlődése Az Angol-Magyar Bank zárószámadásai az intézet üzleteinek az egész vonalon való fejlődéséről tanúskodnak. Leginkább figyelemreméltó a bank iránt megnyilvánuló bizalomnak az a jele, bogy a betétállomány közel tíz millió pengővel, tehát tizenkét és fél százalékkal emelkedett. Ez lehetővé tette, hogy a bank további hitelnyújtással álljon a gazadsági élet rendelkezésére és ezt igazolja is a váltótárca több mint 5 miUió pengővel való emelkedése. A bank vezetősége természetesen nem tévesztette szem elől a mobilitás követelményeit sem. A megnyilvánuló bizalomnak eléggé beszédes megokolása az a három kiváló közgazdasági név, amely a mérleg alatt olvasható: Schober Béla, Fleissig Sándor és Kálmán Henrik neve, Amiközben a gazdaadós-védelmi rendeletek a kamathozamot lényegesen csökkentették, a bank érdekkörébe tartozó ipari és kereskedelmi vállalatok javuló üzleteredményei mégis lehetővé tették a nyereség növelését. A kimutatott tiszta nyereség mellett lehetett volna osztalékot fizetni, a vezetőség gondos előrelátására mutat azonban az, hogy a belső energiák, a tartalékok megerősítésére fordították — a nagy részvényesekkel egyetértésben — az intézet egész nyereségét. • Az Angol-Magyar Bank R.-T. igazgatósága február 15-én tartott ülésében megállapította az 1935. üzletóv mérlegét, mely az előző évről áthozott 242.425 P betudásával 1,178.3/8 pengő tiszta nyereséget mutat. A lefolyt évben a gazdasági válság enyhülésének újabb jelei mutatkoztak és az intézet alanti mérlegadatai is számottevő további fejlődéséről s az üzletmenet általános élénküléséről tesznek tanúságot. Ennek megfelelően az eredmény számla szerint a brutto nyereség — —• a kamatjövedelemnek a gazda-adós\ cdelmi rendelkezések következtében beállott hanyatlása, valamint az áruüzlet hozamának csökkenése ellenére — 5.1 millió pengőre emlkedett. Az eredményt azonban csökkentette az a körülmény, hogy a leírások tétele az előző évi 539.OÜÜ pengővel szemben (551.UUU pengőre emelkedett, minthogy — a mérlegen beiül keresztuivitt jelentékeny rendkívüli tartalékolásokon felül — leírásra kerültek a legújabb gazda-adósvédelmi rendeletek folytán az intézetet terhelő engedmények is. Ezenkívül befolyásolja a végeredményt a személyi és dologi költségek nemi emelkedése, amely főként a kisebb javadalmazású tisztviselőknek juttatott fizetésjavítások és á nyugdíj pénztári tagfelvételek újbóli megindításával kapcsolatban a bankot terhelő nyugdíjjárulékok növekedése miatt állt elő. A fenti nyereségegyenleg lehetővé tenné ugyan osztalék fizetését, azonban a még mindig nem konszolidált általános gazdasági helyzetre való tekintettel az igazgatóság a nagyrészvényesekkel egyetértőén ezidén is fenntartja azt az álláspontját, hogy az elért tiszta nyereség az intézet erejének növelésére használtassék fel és ezért azt az indítványt fogja a március 2-ára egybehívandó 45. évi rendes közgyűlés elé terjeszteni, hogy a rendelkezésre álló összegből 600.000 P a tartalékolt, 350.000 pengő a nyug- és kegydíjalapok dotálására fordittassék, míg a fennmaradó 228.378 P az 1936. üzletév számlájára vitessék át. A bank mobilitásának kedvező alakulását jellemzi, hogy a takarék- és folyószámlabetétként elhelyezett ősz- szegnek túlnyomó részét tartotta készpénzben, bankári követelésekben és váltókban; a pénztári készletek és bankári követelések összege az előző évi 13.1 millió pengőről 13.6 millió pengőre, a váltótárca pedig az 1934. évi 48.1 mengői'ől 53.2 millió pengőre emelkedett. A váltó- leszámítolási forgalom az előző évi 329 millióról 338 millió pengőre emelkedett. A bank érdekkörébe tartozó, úgyszólván valameny nyi ipari és kereskedelmi vállalatnál már az 1934. évben észlelt javulás a lefolyt esztendőben fokozódott; a forgalom emelkedésével a legtöbb vállalat üzleteredménye is megjavult, ami legközelebbi közgyűléseik határozatában is kefejezésre fog jutni osztalékfizetés formájában, olyan vállalatoknál is, amelyek az elmúlt években nem fizettek oszalékot. általános gazdasági jjavulásrói számol be a MOKTáH A Magyar Országos Központi Takarékpénztár most közzétett mérlege azt mutatja, bogy a polgári középosztálynál ismét megindult erősebb ütemben a tőkegyűjtés, ugyanekkor azonban az üzleti élet menete új hiteligényeket és új hí tel ellátási feladatokat támasztott. Az intézet, amely 65 esztendeje a középosztály bankja, az elmúlt év végén közel 70 millió pengővel állt a hitelélet rendelkezésére. Jellemző a gazdasági viszonyok általános javulására, hogy amiközben a kamatláb csökkent, az intézet kamatjövedelme emelkedett. Az ügyvezetés gondosságát, egyben pedig széleskörű tevékenységét tanúsítja egyfelől az intézet nyereségének további növekedése, másfelől az, hogy a mérleg különböző adataiból kitűnik az erős tartalékolás. Egész bizonyos, hogy erős látens tartalékok vannak az intézet érdekeltségeinek értékelésében, miután köztudomású, hogy a MOKTÁR érdekeltségeihez tartozó nagyipari vállalatok egyre fejlettebb és lüktetőbb üzletmenetről tanúskodhatnak, ugyanekkor ezek a vállalatok már ingatlanaikban is hatalmas értéket reprezentálnak. A jelente® egyébként így hangzik: ❖ A Magyar Országos Központi Takarékpénztár igaz gatósága február 11-én tartott ülésében állapította meg a múlt év mérlegét. A zárszámadások 823.344.90 P nyereséget mutatnak, ami 36.362.32 pengővel haladja meg az 1934. év végén jelentkező eredményt. Minthogy a konjunktúra javulása, melynek jelei 1934-ben már feltünedeztek, 1935 fopmmán határozott irányban folytatódott, az intézet üzletmenete ennek meg felelően ez évben is haladást mutat. Az intézet összforgalma 3 milliárd 742 millióra rúgott s a tavalyit 188.5 millióval haladta meg. Elénkebb üzletmenet és kedvezőbb eredmény volt tapasztalható az intézet érdekkörébe tartozó vállalatoknál is. A kisemberek anyagi erősödése mellett bizonyít a könyvecskékre elhelyezett betéteknek 1,893.000 pengőnyi emelkedése 22,095.000 pengőre, ami többszörösen meghaladta a betéteknek a kamatok hozzáírása által előálló .%LOP4# NIKOPÁLL szipkában M\_ M ülKOPáLL betéttel ÓVJA NIKOPÁLL betéttel dohányozzon^ mert az egészségére ártalmas nikotin, pyridin, kátrány, gyanta stb. származékok ezáltal nem jutnak a szájba és a tüdőbe. Minden dohánytőzsdében kapható! 1 elegáns bakelit szipka és 5 betét ára 1.50 pengd 1 betét - mely 4© cigarettára elég ... — 1® fillér fyáitja és forgalomba hozza: Jkopáll" kft,, Budapest,IK., Gerlóa)f-u.tU,89-2-30
