Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-12-23 / 51-52. szám

1937 Az év alkonya felé megindulnak a vissza­tekintő, összefoglaló, statisztikával foglalkozó, jövendőtmondó cikkek végtelen lavinái az ol­vasók irányába. Az 1936. év mérlegét kell fel­állítani s ebből a mérlegből kell levonni a kö­vetkező év valószínűségi számításait: banknál, vállalatnál, biztosítónál ez természetes és tör­vényes folyamat, éppen csak a világ és az ország mérlege szempontjából nem olyan egyszerű. A mérlegből a közönséget, az egyest, a gazdasági rend közkatonáját természetesen az elért és a várható osztalék kérdése érdekli elsősorban. Mit hozott az 1936. évi — ez a be­csületes és nyers probléma, amire becsületesen és nyersen válaszolni kell, mielőtt az 1937. év­ről lehetne beszélni. Optimista és pesszimista álláspontot kell összeegyeztetni, az arany kö­zéputat kell megkeresni, hogy erre a kérdő­jelre felelhessünk. Senki, akármilyen vérmér­sékletű legyen is, nem tagadhatja, hogy a közérzés és a köztudat hőmérője felfelé emel­kedett. Nem a munkanélküliség csökkenése, nem az export fokozása, nem a búzaárak javu­lása, mégcsak az adóbehajtás több eredménye sem jelentené a konjunktúra megfordulását, ha az emberek lelkében, a tudat alatt, az ösz­tönös érzékelés során nem volna adva az a meggyőződés, hogy — jobban megy! Ezt nem kell közvetlenül tapasztalni — sajnos, igen je­lentős rétegek még nem is tapasztalják —, ezt hinni kell, ennek terjednie kell. ennek bele kell itatódnia a közvéleménybe. Maga a hit gyorsítja ezt a javulást, erősíti, egyenletesebbé és általánosabbá varázsolja. Ez a hit meg van és kell is hogy meg le­gyen. Matematikailag talán úgy fejezhetjük ki, hogy négyzetre emeli a tényleges haladást az a yn.í^y, cin a® akarat, rvz a hizlalom, ez a javulás itt van, serdül és merész sudárba szökken. Ezt a nizust látjuk abban az ener­gikus folyamatban, amellyel bankjaink és ta­karékjaink visszatérnek a békebeli üzletágak­hoz és megint a betét- és váltóforgalomra he­lyezik a súlyt, ezt tapasztaljuk iparvállala­taink fokozott és rendszeres beruházásaiban, amelynek haszna csak később és lassan je­lentkezhet, ez van a kereskedelem nehéz és véres küzdelmében, amely ezer akadály elle­nére el nem lankad, mert érzi, hogy életjogo­sultsága van és erre alkalmas és méltó. A jövő programmja ma már az élet terére lépett, a megvalósulás stádiumába. Idő és vi­szonyok kétségkívül nyomot hagynak minden Programm kivitelénél és ez elől a magyar gaz­dasági élet javulásának tudatos és tudattalan programmja sem lehet kivétel. De kétségte­len az, hogy egy ország ítélete megnyilvánul azok kiválasztásában, akik zászlajukra írták ennek a programmnak megtestesítését. Ennek a programmnak az akcióképessége és cselekvő­ereje az egész ország egységes elszántságában gyökeredzik, amellyel a normális vérkeringést a finánctőke, az ipar, a kereskedelem és a me­zőgazdaság volumenjében egyaránt megköve­teli. Egy olyan korszakban, amikor egy Poosevelt, egy Mussolini, egy Hitler, egy Pilsudszki is nemcsak az élet egyes vonatko­zásaira, köztük a tömegek materiális szükség­leteire vetettek súlyt, hanem a nemzeti lét minden tényezőjét fogták össze, hogy az ország népét emberi nívóra helyezzék vissza, a ma­gyar magángazdaságnak eminens szerepe van abban, hogy az 1937. év közelebb vigye a ma­gyar népet, a magyar polgárt az emberhez való élethez. Az 1936. év szerény osztalék mellett egyben Ígérvényt bocsátott ki az 1937. év hasznában való intenzív részesedésre mindenkinek, aki itt 61, itt dolgozik 6a idő tartozik. Az egész országnak, elsősorban a főváros derék és hű polgárságának dupla osztalékot kívánunk! Kéz o kézben — elfte! Irtó: ILOVSZRy JÁNOS, o Baross Szövetség elnöke , Az elmúlt év alkonyán meg kell állapíta­nom, hogy az érdekképviseleti rendszer, amelyet sokan eltörölni kívánnak, inkább megerősödött, mint veszített értékéből. Az ér­dekképviseleteknek nagy hivatásuk van a jövőben, amikor remélhetőleg a törvényhozás összetételében is meg fogják nyerni a belső értéküknek megfelelő képviseletet. Hogy mennyire szükség van az érdekkép­viseleti munkára, azt mutatja az áruházi kérdésben teljesített közérdekű munkássá­gunk is. A g’azdasági élet sokszor érzi, hogy valahol baj van, de egyrészt nem képes a baj valódi forrására rátalálni, másrészt hiányzanak az eszközök, amelyeknek felhasz­nálásával az orvoslás módjai megtalálhatók. Velemenyem szerint a kereskedelem és ipar hivatott érdekképviseletei a jövőben még na­gyobb befolyást fognak gyakorolni a keres­kedelmi és iparjog kialakulására, mert a való életet képviselik és meg fogják találni a mód­ját annak, hogy gyakorlati értékű javaslatai­kat gyorsan és zökkenő nélkül átvihessék a megvalósulás stádiumába. Amidőn munkánk sikeréről beszélek, nem mulaszthatom el, hogy hálásan meg ne em­lékezzem a Fővárosi Hírlap lelkiismeretes es következetes munkásságáról, amellyel min­den nemes és nagy ügyünket felkarolta. A sajtónak^ nem minden orgánuma mutat áll­hatatosságot a nagy vezető gondolatok iránt es gyakran alkalmazkodik az újabb áramla­tokhoz. A Fővárosi Hírlap távol áll az opportunitásnak ilyen gyakorlásától. A ma­gyar kereskedelem és ipar mindenkor számít­ói!* ennek a lapnak erkölcsi színvonalára. Kötelessége^ teljesítek, midőn az áruházi kér­désben kifejezésre juttatott és megalkuvást nem ismerő álláspontért a lap igen tisztelt szerkesztőségének a magyar társadalom egyik értékes rétege, a kiskereskedők ezrei nevében hálás elismerésemet fejezem ki. Annak a reményemnek adok kifejezést, hogy ez az egyetértés a lap és a nagyközön­ség között a jövőben még jobban ki fog mé­lyülni és _ termékeny együttmunkálkodásra fog vezetni. Ha mindnyájan egyformán fog­juk szeretni a mi gyönyörű fővárosunkat és szívvel-lélekkel szolgáljuk nemzetünk újjá­építésének ügyét, közös munkánkat a meg­újhodás és a friss életerőtől duzzadó, bőséges eredményeket termő gazdasági tevékenység fogja jutalmazni. A kormányzóné a TÉBE karácsonyfaünnepélyén. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete vasár­nap délelőtt tartotta karácsonyfaünnepélyét. Horthy Miklósáé, Fabinyl Tihamér pénzügyminiszter, Iklódy- Szabó Andor miniszteri osztályfőnök. Weiss Fiilöp, Erney Károly, Fleissig Sándor, báró Madarassy- Bcck Marcel, Milos György, Műnk Péter, Rapoch. Jenő, Alapi Béla és mások jelenlétében. A kor- mányzónét Hegedűs Lóránt, a TÉBE elnöke fogadta meleghangú beszéd kíséretében, majd Schider Dezső alpolgármester a székesfőváros nevében üdvözölte a TÉBE vezetőségét, azért, mert 2800 olyan szegény gyereket látott el télikabáttal, cipővel és fehérnemű­vel, akiket a főváros elemiiskoláiban a tanítók ki­jelöltek. A kiosztást az idén is bankvezérek fele­ségei Vállalták, akik a gyermekeket még külön, cukorkával, süteménnyel, képeskönyvvel és játék­szerrel is megajándékozták. A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése. A Magyar Nemzeti Bank 1937 február 1-én délután hat órakor székhazában tartja közgyűlését. A közgyűlésen ezen évi ülésén a Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak tizenkettedik cikke értelmében csak azok a részvé­nyesek vehetnek részt, akik huszonöt részvénynek birtokát a banknál 1936 július 31-ig eszközölt letétel útján igazolták és ezen. részvényeket azóta -vissza nem vették. A Fonciere megvette a Magyar-Francia részvény­többségét. A Fonciere Általános Biztosító Intézet — amely január 1-vel, működésének 73-ik évébe lép —, a Münchener Rückversicherungs-Gesellsehaflt- tól megszerezte a régi és kitűnő hírnevű Magyar Francia Biztosító Rt. részvényeinek túlnyomó több­ségét és január 1-től kezdődően ennek a társaságnak legfelsőbb irányítását is a Fonciere ügyvezető igaz­gatói, Janovits József és Kún Károly veszik át. A Magyar-Francia élén változatlanul megmarad Ba­labán György igazgató, aki ezt a jóhímevű bizto­sító társaságot a kor igényeinek megfelelően mai előkelő színvonalára emelte. Megújították a dunai hajózási társaságok együtt­működési megállapodásait. A dunai telieráruszállítás közös lebonyolítására a Magyar Folyam- és Tenger­hajózási r.-t., az Első Duna-Gőzhajózási Társaság, a Bajor Llyod Hajózási r.-t. és a Délnémet Dunagőz­hajózási Társaság között 1927- óv óta fennálló együttműködési megállapodásokat, amelyek felmon­dás folytán 1937 február 28-án lejártak volna, az érdekelt vállalatok 5 évre megújították. Az együtt­működési megállapodásokhoz a Continentale Motor­hajózási r.-t. is csatlakozott. Ugyanekkor ugyan­ennyi időre megújították a tankuszályok forgalmára vonatkozó megállapodásokat is. Az új egyezmény tekintettel van Magyarországnak és a magyar nem­zeti hajózásnak a dunai áruforgalomban megnöve­kedett jelentőségére és ennek megfelelően a magyar hajózás részére az eddiginél kedvezőbb feltételeket biztosít. Tisszíííórongy és Teycíil&ulla&éte tett. Budapest X/P.( Franda-úl 4G Tisztítórongyok legjobb kivitelben! .■ 2-oei-7s LEDNICZKY I VEJE S fÓDOSANDOR TELEFON 0 1-399-36 fi LAKATOSIPARI ÉS REDÖNYGYÁRTÓ ÜZEME 1 BUDAPEST, IX., TOMPA-U. 32. Központi fűtések, egészségügyi berendezések Dobray Kálmán mérnOk Budapest, V„ Katona József-u. 41. Tel,* (Újpesti rakpart tarok.) 1-210-19 PETIK JÁNOS épületbádogos munkák vállalata BimAPEST, VI., Ó-UTCA 14. S2L» Telefonszám: 1-188-81 és 2-920-75. 0RDI1ZER NÁNDOR ===== ÉPÍTÉSZ, ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, YHL, Nap-u. 10. Telefon: 1-310-90. ifj. FABRÓ FERENC kőfaragó-mester kőgyárűzeme Vili»] borolotattd barkó! ált trmreitinből M mindennemű kőfaragóm unkát Bmaage«t^fl2^I^heI-nte«^JS__íjreIefonj_2-»07-46_ Linóleum és gummi burkolási szakvállalat |MRB BUDAPEST, IX., LÓNYAY-UTCA 88. Tel. 1-887-49. Ajánlatok díjmentesen LEGJOBB LEGOLCSÓBB REDŐH9KÉSZiT$ ÉS KARBANTARTÓ VÁLLALAT SCHMIDT FRIGYES Vállal: (»redőny, Yáaionroletták, ssaluziák és napellenzők készí­tőkét és javítását. Faredönyök karbantartását, Jótállás mellett. Budapest, Vili., Vlg-utca IO. Telefon» 1—383—88. Mihálka és Társai reszelő- ás szerszámáru Iparvállalat k, I, t, Budapest, V., Zápolya-utca 34. Tel.: 2-924-98 Ro&sdlaineníes és vörösrés edények, nickel fösöüstök, ónozások RICHTER és TÁRSAI Budapest, Vili., Dankó Pista-utcts 5, Telefon: 1-330-97 írta: ICósa Miklós dr.

Next

/
Thumbnails
Contents