Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-23 / 51-52. szám
IB uadi* pest, 1931* decem.'bdr 23. Új egészségügyi alkotásokat I tervez a jövő évre a A .niehéz gazdasági viszonyok sem ámították meg I azL az Impozáns fejlődési folyamatot, amelyet, a főváros közegészségügy© mutat. Az elmúlt esztendő- | ben is több új alkotással szaporodott a közegészség- ügyti mtézményók száma és a jövő évi költségvetés ; keretében is folytatja, a főváros a fejlesztési programot, amelynek keretében több nagyobbszabású terv már elő is van készítve. Ezekről kérdést intéztünk Salamon Géza dt. tanácsnokhoz, a közegészségügyi ügyosztály vezitőjébez, aki a legközelebbi jövőben megoldásra kerti lő terveket ^ Fővárosi Hírlap munkatársa előtt a következőkben ismertette: — Közegészség-ügyi tönen a legutóbbi pár esztendő örvendetes e.lőrehaladásl mutatott a székesfővárosban. Különösen nagyjelentőségű volt az 1936. év, amidőn üzembe helyeztük a mind nagyobb hírnévnek örvendő Eötvös Loránd rádium- és röntgen intéseiét, emellett pedig gondoskodtunk arról, hogy részben a Szent László-, részben az Űj Szent János - kórház területén nagyobbarányú átalakítási, illető- ! leg építési munkálatok végrehajtásával Mküszöböljük: a mutatkozó hiányosságokat. — A jövő esztendőben sem fog ezen a téren visszaesés mutatkozni. Nem annyira a kórházak fejlesztésére fog esni a fősúly, mint inikább az a szempont Lesz domináló, hogy a tüdőbetegg-ondozó intézetik jól bevált hálózatának mintájára a két másik, igen sok áldozatot követelő betegség leküzdés© céljából létesítsünk diszpatnizer eiket. Árva gondol ok, hogy elsősorban a szívbeteg-gondozó és a nemibeteg-gondozó intézetek nagyobbarányú ki- építéséi-e fog kerülni a sor. — A tiszti főorvos havi jelentéseiből meggyőződést szerezhet arról a nagyközönség is, hogy ez a két betegség feltűnően nagy számban követel áldozatokat. A mozgalmas idők, a nehéz megélhetési viszonyok nenn csekély mértékben járulnak ahhoz, hogy a betegek túlnyomó része. — áll ez elsősorban a ezerényobb életkörülmények között élőkre. — csak akkor fordul orvoshoz, amidőn baja. már kereseti lehetőségedben veszedelmesen korlátozza. Az új disz- panzerek kiépítése természetesen tekintélyes áldozatokat kíván meg a fővárostól. Ezeknek az áldozatoknak azonban mégis meg kell történniük, mert a székesfőváros általános közegészségügyi érdekei parancséiban írják elő, hogy átütő erejű rendelkezéseik megtételével enyhítjük a fennálló bajokat. Bizonyítják az orvosi statisztikák és a már meglévő intézményeik számszerű adatai, hogy a két kór ellen csak akkor lehet a siker reményével szembeszállni, ha a. betegeket ingyenes orvosi, kezelés biztosítása; útján idejekorán juttatjuk el a rendelőintézetekbe. — A jövő esztendő folyamán éppen ezért már sor fog kerülni két újabb nemibeteg-diszpanzer és egy vagy két szívbeteg-diszpanzer felállítására. Előbbieknek már a helyét Js megállapítottuk: az egyik a főváros tulajdonában lévő Madarász-utcai kórházzal lesz kapcsolatos, a másikat a kőbányai Horthy Miklós-kárház keretében állítjuk fel. A szív- befceg-dtezpanzerek elhelyezésére vonatkozóan még írem alakult ki a felfogás, annyi azonban máris bizonyosnak tekinthető hogy előreláthatóan valameKARDOS JENŐ EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZŐ, KÖZPONTI FŰTÉS, VÍZVEZETÉK ÉS’ CSATORNÁZÁSI VÁLLALATA Budapest, Vi,, Ó-utca 31. TeS.s 1-179-05 1 Tírr, °4C ÁRBAN olcsóságával, MINŐSÉGBEN t kiválóságával VEZET HÉHETH ISTVÁN £S TA 78 Első Macivar asztalossá m\ «gyár 293-11. gggMM} Budapest, VI., Szondy-n. 55. Tel: 1TRAUB ÖDÖN j aszfalt, szigetelő, tetőfedő váll. I Budapest, X, Rezsó-tér 3. — Telefon: 1-411-65. < rosínwai piób j »IinlltSEZtSI VMLMATJt j BBPAPCSL V„ TAIRA-D. 26 1908-ban Bftlg Íj Fgl ffjUfa g MAQYAKORBZÁQ ARANYKOBZORPS PBAlJsS HEQEDŰKÉSZITŐ MESTERE BUDAPEST, V!„ OSZT FE8ENC-TÉR 10. SZ. A Zeneművészeti Főiskola mellett. • Tel.; 1-110-03. Scimtai.an kitüntetés, elismerő oklevelek éa díjak. Quinttiszta hurok. Bég! mosterhegedűt a legmagasabb áron veszek és becserélek. Javítás bármilyen hangszeren, fúvós és vonóshangszeren szakszerűen és mérsékelt áron. _______________________ ly iJc belgyógyászati osztállyal is rendelkező kórházunk közelében létesítjük azokat. — Közegészségügyi térien más irányú beruh ázá - sok keresztül vitel éré is sor kerül. Be fogjuk fejezni a Szent Lászlú-közkórház elavult pavilonjainak átépítését, keresztülvisszük a Rókus-kórház újabb bővítését, emellett pedig elvégeztetjük valamennyi kórházunkban az eseitről-esetre felmerülő taiarozási munkála- \ tokát. A főváros által tervezett légvédelmi intézke- I eléseknek itt van közegészségügyi vonatkozású része. Gondoskodni kell ugyanis arról, hogy decentralizált módon a város különböző részein fekvő kórházakban megfelelő számú férőhelyet biztosítsunk a gáz- védelmi intézkedésekkel kapcsolatban. Ezt átmenetileg a meglévő kórházi ágyak kisebb-nagyobb mérvű szaporítása útján kívánjuk elérni. T-dcsedtedírfffl a ttádÍMn 'áCffáify Budapest amerikai tempójú fejlődésének legpregnánsabb bizonyítékai nem a sokemeletes házak, a zakatoló villamosok és a dübörgő autóbuszok, nem is méreteinek egyre táguló keretei, hanem inkább azok a belső és lényegbevágó intézmények és intézkedések, amelyek lehetővé teszik, hogy ez a fejlődés ne fulladjon önmagába. Ezek közül egyike a legfontosabbaknak a köz- egészségügy, amelynek terén elsősorban látjuk, hogy nem csupán a számmal kifejezhető méretek bővültek’, nem csupán arról van szó, hogy több kórház és több orvos van a milliós Budapesten, mint volt a régi Pesten és Budán, hanem elsősorban az egészségvédelem szelleme változott meg. Valaha, nem is olyan régen a tömegek számára berendezett közkórházak célja és hivatása meglehetősen primitiv volt. A legrégebbi időkben tulaj- ponképpen csak arra szolgáltak. hogy összezsúfolják bennük azokat a haldoklókat, akiken már semmiféle orvosi tudomány nem volt képes segíteni. Vonatkozott ez elsösorbayi a fertőző betegségekre és alapjában véve a legtöbb kórház ennek köszönhette létezését. Tudott dolog, hogy a pesti Rókus-kórházat is a nagy járvány idején építették. Az újabbi időkben, amikor a nagyvárosias jelleggel egyszersmind elszaporodtak a különböző, de leg- fóként közlekedési szerencsétlenségek, a súlyos fertőző betegek társasága megszaporodott a szerencsétlenül jártakkal, akiket felcser tudománnyal igyekeztek összeragasztani. Mindez így volt egészen a legutóbbi időkig: a közkórházak a tömegek befogadására készültek, az egyéni kezelésnek vajmi kevés szerepe volt és természetesen szó sem lehetett speciális kezelésekről, A röntgenezés, a kvarckezelés, a különböző termikus beavatkozások még másfél évtizeddel ezelőtt is olyan drágák voltak, hogy a közkór házaiéban nem igen lehetett igénybevenni azokat. A rádiumkezelés pedig olyan különlegesség volt, amelyet gazdag emberek sem igen vehettek igénybe idehaza. A fővúirosnák örök érdeme, hogy nem csupán a konjunktúra esztendeiben, de a világválság kezdete óta is pillanatra sem adta fel a közegészségügyi intézmények fejlesztését, hanem épp a legutóbbi időkben bővítette olyan lehetőségekkel, amelyek világviszonylatban is első helyet biztosítanak Budapestnek. Szinte fölösleges rámutatni az előbb felsorolt specialitásokra, amelyekkel manapság már fel van szerelve valamennyi fővárosi kórház. Nincs az a szegény beteg, aki, ha szüksége van rá, minden további nélkül hozzá ne juthatna a modern gygyító- technika bármelyik eszközéhez. De rá kell mutatni a nemrég megnyílt rádiumkórházra, amelynek bővítési terveibe épp most kalkulálták be a társadalom- biztosítás keretébe tartozó szegény betegek gyógyítását. Ez tehát azt jelenti, hogy Budapesten a szegény ember olyan speciális gyógyintézetben nyerhet elhelyezést, amilyenből egész Európában mindössze három van, De ismeretesek azok a tárgyalások is, amelyek a rheuma kórház létesítésére vonatkoznak. Tudvalévő, hogy ezeknek a tárgyalásoknak homlokterében is a társadalombiztosítás által beutalt betegek sorsa áll, ami tehát azt jelenti, hogy Európa első és egyetlen ilynemű intézményét is elsősorban a szegény betegekre alapozza a főváros. Ezekben az elgondolásokban egyaránt figyelemreméltó a szociális érzés és a józan üzleti érzék. Ami közben ugyanis a főváros vezetőségét kezdetben kizárólag a szociális jóindulat vezette, ugyanakkor olyan nagy mértékben kiépültek ezek a közegészség- ügyi intézmények. hogy fennmaradásukat csakis a tömegek bevonásával lehetett rentábilisén biztosítani, Ma tehát az a helyzet és a főváros közegészségügyi irányításának az a. vezetőmotívuma, hogy a legmodernebb gyógyeszközöket ne csupán a gazdagok vehessék igénybe, hanem a gazdagok is hozzájuthassanak azokhoz a költséges csodákhoz, amelyeket a szegény tömegek tartanak fenn. Egységes egészség- ügyi igazgatást! Irta: vitéz EGERVÁRY TIBOR dr. törvényhatósági bizottsági tag Minden, a fővárost foglalkoztató kérdést egyetlen szemszögből szabad és kell mérlegelni: mire van szüksége a közönségnek? Azért, mert éppen orvos vagyok, nem akarom feltárni az orvosrendi anomáliákat, az orvosnyomort, az orvostúlprodukciót, hogy ebből a szemszögből keressek az orvosok számára intézkedési lehetőségeket. A székesfőváros külön orvoskérdést nem ismerhet. Az ügyvitel számára közömbös, hogy állástalan orvosok utcát söpürnek-e, rőffel mérnek-e, ügynökösködnek-e, vagy betegeket látnak el. Ezáanára csak egyetlen szempont irányadó és egyben parancsoló, hogy a közönség egészségűgyi szükségletéről kellőképen gondoskodás történjék. De bárhogyan induljak is ki ebből a szemszögből, bármilyen irányban haladjak, bármilyen egészségügyi kérdést kövessek nyomon, bármilyen egészségügyi intézmény jelenlegi helyzetképét állítsam fel, a következtetés mindig ugyanaz: az egészségügyi ellátás további kiépítésére van szükség. Ez a közönség érdeke, történetesen orvosi érdek is. Viszont az, hogy^ orvosi érdek egyben a közönség- érdeke is, nem indíthatja a fővárost arra, hogy az okozatot az okkal felcserélje és elhárítsa magától annak a kötelességnek a teljesítését, amely valójában tárgyilagos ügyszolgálat. A közegészségügyi ellátás teljes és céltudatos kiépítését erősen hátráltatja az a fonák széttagoltság, amely szerint a városigazgatás hét különböző ügyosztályaiba sorozva találkozunk fontos közegészségügyi vonatkozásokkal, úgyhogy maga a közegészségügyi ügyosztály szinte a maradék-kérdések gyűjteményének tekinthető. Holott természetszerűleg ez az ügyosztály volna az, amely a főváros milliós lakosságának egészségügyét szolgálni, egészségének nívóját emelni és ennek egyenes következményeképpen az orvosi tevékenységet alátámasztani és fokozatosan tökéletesíteni hivatott. El kell ugyan ismerni, hogy a főváros az utóbbi években sok egészségügyi intézményt létesített, amelyek a prevenciót és a főváros egészségvédelmi gyógyító tényezőit egyaránt kiegészítették. Ezek a kétségtelenül kitűnő alkotások azonban, amelyek sorából különösen ki kell emelnem a minap megnyitott mintaszerűen modern nőgyógyászati pavillont, az időszerűség aktualitásai, de nem előre megszabott terv időrendi megoldásai. Ennek a széttagoltságnak és tervszerűtlenségnek tudom be azt a szembeszökő és a, közegészségügyet hátrányosan befolyásoló állapotot, ami a közkórházi orvosok fizetésének alacsonyságát és státusrendezetlenséget illeti. A közkórházak összes illetménykiadásaiból az orvosok 60 százalékot kapnak, egyéb tisztviselői személyzet pedig 40 százalékot. A költségvetésből nem tűnik ki világosan ez az elosztási arány, de kétségtelenül megállapítható, hogy a kisebb kvalifikációval bíró tisztviselői illetmény általánosságban magasabb, mint az orvosoké. A közegészségügy költségvetésének többletét részben a kórházak mellékszolgáltatására, részben a köztisztaság intézményeinek karbantartására, illetve fenntartására fordítjuk, ugyanakkor orvosi munkára többletnek csupán 2—5 százaléka jut. A közegészség- ügyet pedig közvetlenül a betegellátás orvosi vonatkozásai szolgálják és a közönség érdeke, bogy a betegellátás megfelelő orvosi létszámmal történjék. Erre a súlyos anomáliáira alkalmam volt rámutatni a költségvetés tárgyalása alkalmával, amikor, múlt évi indítványomra utalva, ismételten indítványt terjesztettem elő a tisztifőorvos hatáskörének megállapítására vonatkozólag. A belügyminiszter legutóbbi rendelet© megjelöli ugyan a tisztifőorvos ügykörét és jogállását, a hatásköréről azonban nem intézkedik. Ez is egy részlete annak a rendezetlen helyzetnek, amelyen a közegészségügyi ellátás teljes levezetése érdekében változtatni kell. Az egészségügyi szolgálat és az egészségügyi intézmények kialakulása generális rendezést kíván, mely csak úg-y képzelhető el, hogy a közegészségügyi komplexum irányításának egykézbe kell kerülnie. Ha ez megtörténik, jogos reményünk lehet arra, hogy az egészségügyi közigazgatás és egészségvédelem, továbbá a gyógyító orvosi intézmények egymásközotti viszonya kiegyensúlyozott és egységes lesz és lei fogja elégíteni azokat a szempontokat, amelyeket egy milliós város közönsége az egészségügy terén adófílléreinek racionális felhasználása mellett a köz- egészségügytől jogosan megkívánhat.
