Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-16 / 50. szám
Budapest, 1936 december IG. 1 Adótehermegosziás Fellner Frigyes dr. szenzációs könyve a közteher viselésről — Az ország közszükségletemek fedezéséhez az ipar lényegesen nagyobb összeggel járul hozzá, mint a mezőgazdaság A székesfővárosi statisztikai hivatal igazgatójának, dr. Illyefalvi I. Lajosnak szerkesztésében megjelenő statisztikai közlemények sorozatában újból egy igen érdeke« és értékes tannilmány jelent meg Feline;r Frigyes dr. ismert küzgazdász-profesz- szor tollából „Adói eher megoszlás“ címen. E kitűnő tanulmány, mely a hazánkban jelenleg érvényben levő adózás rendszerét és annak eredményeit rendkívül áttekintően mutatja be, mint úttörő forrásmunka a kutató statisztika módszerével feltárja azt, hogy az ország különböző foglalkozású rétegei miképen .részesednek a közterhek viselésében. A mű külön ismerteti a közvetlen adóterhek (egyenes- adók), a társadalmi adóterhek (társadalombiztosítás és. járulékok) és a közvetett adók (a fogyasztási-, forgalmi adók, jövedékek, vámok) megoszlását a foglalkozási ágak között. Míg egyrészről a szerző feltárja az adóteher megoszlását, amelyet a közvetett adóknál eredeti és elmés számítások útján old meg, másrészről megállapítja annak a jövedelemnek a nagyságát, mely az adózás alapjául tekinthető. Az így kiszámított országos adóalap igénybevételének mértéke mutatja, hogy a jelenlegi adózás mennyire közelíti meg a túladóztatás határát, illetve az adóteher összessége mennyiben felel meg az ország szolgáltatási képességének. E munka, melynek minden fejezete újabb és újabb érdekes megállapításokat tartalmaz, méltán érdeklődésre tarthat számot a közönség széles rétegeiben. A megállapítások között igen érdekesen tűnik ki, hogy az ország közszükségleteinek fedezéséhez legnagyobb összeggel az ipar járul hozzá, amennyiben az összes közterlieknek 30.35 százalékát viseli, míg az ország legnagyobb termelési ága, a mezőgazdaság, a közterhekben ennél kisebb mértékben, csupán 24.14 százalékkal részesedik. A mezőgazdasági népesség számának felénél jóval kevesebb az iparból élők száma és az ipar által szolgáltatott adó ennek dacára mégis meghaladja a mezőgazdaság által szolgáltatott adó összegét. Ez a körülmény világosan mutatja, hogy az államháztartás egyensúlyának fenntartását aránylag jobban képes biztosítani az ipar, mint a mezőgazdaság. Ezért oly fontos és egyetemes érdek a hazai ipar továbbfejlesztése és állandó erősítése. Igaz, hogy az állam és az önkormányzati testületek háztartásához a mezőgazdaság és az ipar csaknem egyenlő ősz- szeggel járul, de az utóbbi a közterhekben jelentékenyen nagyobb összeggel részesedik, mert a társa1 daiombiztosítás terhe a mezőgazdaságra nem terjed ki, ami pedig az ipart ép olyan mértékben terheli, mint az adó. Az ipar közteherviselésében a nagyobb rész a kisiparra esik; az utóbbi részesedése úgy az egyenes, mint a közvetett adóikból meghaladja a gyáripar részesedését. Ennek oka a kisiparban foglalkoztatottak nagyobb lélekszámúban rejlik, ami abból is kitűnik, hogy az egyenes adó fejhányada a gyáriparban 78.86 pengő, a kisiparban pedig csupán 51.17 pengő. A kereskedelem 15.82 százalékkal részesedik a közteherben, a szabad és értelmi foglalkozások 3.16 százalékkal, a közalkalmazottak 5.67 százalékkal, a magánalkalmazottak 2.74 százalékkal, a vagyonukból élők és egyéb foglalkozásúak 18.39 százalékkal részesednek. Miután az egyes foglalkozási ágak jelentősége az állam és az önkormányzati háztartások fenntartásának szempontjából a fenti megoszlás szerint már megállapítást nyert, meg kell említeni, hogy lényegesen másképen alakul az egyes foglalkozási ágakon belül az egy fejre eső közteher-kvóta. Míg összegszerűleg az ipar és mezőgazdaság vesz a legnagyobb mértékben részt a közteherviselésben, addig a köztehernek az egy fejre eső hányada más képet mutat. Eszerint a hitel-, illetve banküzletben foglalkozók viselik aránylag a legtöbb közterhet, tekintettel arra, hogy a bankoknál vezető állásban ÍRÓGÉPSZALAG VEZÉRKÉPVISELET Sícülci Lajos Budapest, V, _____Vijrriós csós2ár-út 42. le vő tisztviselők illetményei lényegesen magasabbak, mint más magán vállaltoknál és a közszolgálatban. A legnagyobb fejenkinti közteher-hányadot a banküzlet után a gyáripar viseli, szemben a kisipar már említett kisebb fejkvótájával. Az összes foglal kozási ágak közül az egy fejre eső legkisebb köz- telier-hányad a mezőgazdaságra esik, ami érthető, ha figyelembe vesszük a mezőgazdasági népesség nagy tömegeinek csekély kereseti viszonyait és igénytelen életmódját, továbbá a mezőgazdasági munkásbiztosítás hiányát. Egy fejre eső közteher önmagában véve még nem jellemző az adózás mértékére, mert a közteher- bíróképesség szoros összefüggésben van a jövedelem nagyságával. E tekintetben igen érdekesek a szerzőnek azok a számításai, melyeket a különböző foglalkozási ágak jövedelmének nagysága alapján a nemzeti adóalap kiszámításával végzett. Az egy fejre eső nemzeti adóalap egybevetése a közteher hasonló hányadával mutatja azt, hogy egyes foglalkozási ágak teljesítőképességükhöz mérten mennyire vannak közadókkal megterhelve. Ezen összehasonlítás eredményeiként kitűnik, hogy az országos állagnál aránylag nagyobb mértékben járulnak a közterhekhez a vagyonukból élők, a hitel-, illetve banküzletben foglalkozók, a kisiparbeliek, az értelmi és szabad foglalkozásúak, továbbá a kereskedelem körében foglalkozók csoportjai, míg aránylag kisebb mértékben járulnak jövedelmükhöz képest a közterhekhez a gyáriparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban és bányászatban foglalkoztatottak, valamint a közalkalmazottak. Természetesen e megállapítás mellett figyelembe keld venni a jövedelmi viszonyok abszolút mértékét, illetve azt, hogy az adóalapul szolgáló jövedelem mennyire közelíti meg .a létminimumot. Eszerint a mezőgazdasági népesség aránylag alacsonyabb adóterhe éppen olyan indokolt, mint amilyen súlyosnak látszik a kisipar és a szabadfoglalkozásúak magasabb adóterhe. Eltekintve az egyes foglalkozási ágak közteherviselésétől, a kitűnő szerző megállapításai közül igen figyelemreméltó, hogy aiz ország adózóképessége maximális mértékének 86.82 százalékáig van igénybevéve, tehát csaknem addig a határig, amelyet az ország lakossága egyáltalában teljesíteni képes és amelyen túl már a gazdasági élet prosperitását fenyegető túladóztatás áll be. Az ismertetett fenti munka újabb nagy nyeresége a magyar közgazdasági irodalomnak. Biztosítás a fessisikeri vállalkozások @!l@rs Érdekes terv a szabadalmi bíróság előtt Figyelemreméltó bejelentés érkezett a Szabadalmi Bírósághoz: Kis Márton magántisztviselő szerző jog-védelmeit kért közgazdaságilag kidolgozott tervére, amely a vagyonelvesztést, anyagi ösz- szeomlást és elszegényedést — biztosítás útján akarja elhárítani. Az újfajta biztosítás, amellyel a Fonciére biztosító intézet már hetek óta foglalkozik, a statisztikusok szerint hatalmas gazdasági fellendülést idéz majd elő, amennyiben azt a közgazdasági életbe bevezetik. — A tönkremenés veszélye, az elszegényedéstől való félelem, — mondja a tervezet — minden kezdeményezés kerékkötője, a vállalkozási elhatározások legnagyobb akadálya. A biztosítás megvalósulásával súlyos lidércnyomástól szabadul majd meg a mai élet. A statisztikai adatok szerint hozzávetőlegesen meg lehet állapítani, hogy nagy vagyonnal, illetve befektetéssel rendelkező, látszólag jómenetelű üzleti vállalkozások közül tíz év alatt körülbelül ötezer megy tönkre, vagyis a vállalkozások öt százaléka bálsikerű. A biztosítás célja ezt az öt százalékot is mentesíteni a kockázattól, ami önmagában nagy horderejű lesz a közgazdasági életre, mert ötezer tönkrement vállalat legalább százezer ember egzisztenciáját dúlja fel és a biztosítás révén megmenthető lesz ugyanannyi dolgos, munkás kéz. A biztosítás részletei felől természetesen addig, amíg a Szabadalmi Bíróság a szerzői jogvédelmet meg nem adta, csak kisebb részletek szivárogtak ki, de már ezek is elegendők arra, hogy a gazdasági élet lehangolt állapotába némi optimizmust vigyen. A biztosítás azonban kifejezetten csak az üzleti természetű veszteségből származó teljes vagyon- elvesztésre szól. Tehát nem terjed ki olyan esetekre, amikor a biztosított hazárdjáték, spekuláció, köny- nyelmű életmód, a felélés, vagy a vagyonról való önként lemondás következtéből szegényedik el. Nagy fontossággal bir továbbá az új biztosítási nemnek az az ígérete, hogy a jövőben a biztosító intézet sohasem mint ellenfél, hanem mint jó barát kerül összeköttetésbe a biztosítottal, miután a vagyonelveszt és veszélye egyaránt sújtja a biztosítót és biztosítottat, így saját érdekében mérlegelni fogja a biztosító társaság: vájjon el lehet-e hárítani a biztosított vagyoni összeomlását? Itt jelentkezik az új biztosításnak a mai életre kiható hatása, amikor a vagyouelvesztés egyik leggyakoribb oka a pénztelenség, a készpénzhiány, az immobilitás. Ilyen esetekben a biztosító társaság kénytelen lesz, hogy elhárítsa a kár bekövetkezését, segítségére sietni a biztosítottnak. Ez a tény már önmagában is a legnagyobb figyelemre méltó. A biztosító társaság reméli, hogy az új biztosítási ág bevezetésével ismét, megnyerik az emberek bizalmát, aminek mind a vállalkozási kedv, mind az egész közgazdasági élet hasznát venné. Milyen pénzintézeteknél helyezhető el a székes- főváros forgótőkéje. Mint minden esztendőben, a pénzügyi ügyosztály az idén is előterjesztést tesz arra vonatkozóan, hogy a székesfőváros forgótőkéi milyen pénzintézetekben és milyen mértékben helyezhetők el. A legközelebbi közgyűlés elé kerülő előterjesztés szerint az elhelyezési határ korlátlan a P. K. első kúriájába tartozó következő pénzintézeteknél: Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Itt., Angol-Magyar Bank Rt., Belvárosi Takarék- pénztár Rt., Hazai Bank Rt., Magyar Általános Hitelbank Rt., Magyar Általános Takarékpénztár Rt., Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt., Magyar- Olasz Bank Rt., Magyar Országos Központi Takarékpénztár Rt., Österreichische Kreditanstalt Wiener Bankverein, Országos Központi Hitelszövetkezet, Országos Földhitelintézet, Pesti Hazai Első Takarék- pénztár Egyesület, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, — A P. K. második kúriájába tartozó pénzintézeteknél már csak a bank alaptőkéjének megfelelő összegig terjed az elhelyezési halár. Ezek az intézetek a következők: „Hermes“ Magyar Általános Váltóüzlet Rt., Magyar Általános Ingatlanbank Rt., Magyar-Cseh Iparbank Rt.. Magyar Jelzálog Hitelbank, — Ugyancsak az alaptőke határáig helyezhető el székesfővárosi pénz a P. K. harmadik kúriájába tartozó következő pénzintézeteknél: Budapesti Kisipari Hitelintézet, Budai Általános Takarékpénztár, Fabank Rt., Iparosok Országos Központi Szövetkezete, Kereskedők és Iparosok Hitelintézete Rt., Kőbányai Takarékpénztár Rt., Központi Leszámoló Bank, Magyar Mezőgazdasági Hitelintézet Rt., Magyar Nemzeti Gazdasági Bank Rt., Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog Bankja, Magyar Tisztviselők Takarékpénztára Rt., „Mercur“ Váltóüzleti Rt., Nemzeti Hitelintézet Rt., Nemzeti Takarékpénztár és Bank Rt., Országos Iparbank Rt., Törekvés Takarékpénztár Rt. ÁRBAN olcsóságával, MINŐSÉGBEN v l I 9 kiválóságával VEZET g ---== W NÉMETH ISTVÁN ÉS TÁRSAI _TCry;_véave^ £;«.$ Magyar asztaEospácgyár Budapest, VI., Szondy-u. 55. Tel: 1-293-11. MÁZOLÓ KÜLÖNLEGES KIVITEL REiss r.-né is $ámrz a. 1 Budapest, V., Vadász-utca 6. Telelőn : 1-125-93. SCHNEIDER JÁNOS Belső-berendező, épíiletasztalosáru-üzerae BUDAPEST, VIII., KISFAL UDY-UTC A 8. ALAPÍTÁSI ÉV 1907. - TELEFON : 1—346—16 ifi Tóth Pál ÉPÍTŐMESTER Budapest, II. Halász-utca 1. Telefon: 1—553—Oá. «—B——■m Burnyóczky Gyula bádogos- és szerelőmester Bádogosmunkák. — Vízvezeték, egészségügyi berendezések, csatornázás, gáz, berendezések vállalata Budapest, Vili., Sándor-u. 15. Tel.; 1-408-89. Tetőszerkezetek, textíliák ■ inni nn ■ ej ntt lingmen- lángmentesítését vállalja sSsr/tIiLI tesítőv»! EISNER GYULA laboratóriuma Budapest, VI., Andrássy-út 87. Telefon: 1—285—24,
