Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-12-09 / 49. szám

Hilda pest, 1936 december 9. ^om^J^knip 5 December 18-án megkezdődnek az új repülőtér nagyobbítására szükséges kisajátítások A mátyásföldi repülőtér továbbra is üzemben marad A budaörsi határban megépítésre kerülő új légi kikötő építkezési munkálatai most már a legrövi­debb idő alatt megindulnak. Minthogy a műszaki szakértők véleménye szerint az eddig rendelkezésre álló terület nem elég egy teljesen modern repülőtér kialakításához, a kereskedelemügyi miniszter a szé­kesfőváros előterjesztésére most hozzájárult ahhoz, hogy a Kőérbereki és az Örsöd-dűlobcn lévő ingat­lanok egy részét kisajátítsák. Az itt lévő ingatlanok budapesti polgárok tulajdo­nában vannak, akikkel a főváros vezetősége már hetekkel ezelőtt tárgyalásokat folytatott, azonban mindössze néhány esetben sikerült megállapodást létesíteni. Ezen az alapon azután a polgármester a, kereskedelemügyi minisztériumot a hivatalból tör­ténő kisajátítási eljárás megindíthatására kérte. Mivel a repülőtér létesítése igen sürgős feladat, a főváros tiszti ügyészsége küzbenjöttével a kisajá­títási albizottság még ebben az esztendőben konkrét intézkedéseket kíván tenni. Jövő keddre tűzték ki a kisajátítási bizottság ülését-és arra megidézték azokat a telektulajdonosokat is, akik érdekelve vannak. A minisztériumnak a fővá­roshoz intézett leirata szerint, arra való tekintettel, hogy elsőrendű közérdek forog fenn. a székesfővárosnak jogában áll a kisajátí­tásra kerülő területen szükségesnek mutat­kozó munkálatokat a bírói kártalanítási el­járás befejezte előtt megkezdetni. Ugyanígy nem lesz akadálya a repülőtéri munkála- j toknak az a körülmény, hogy a kisajátítást szenvedő i telektulajdonosok beleegyezése ezidőszerint még j hiányzik. A főváros vezetősége egyébként a szóban- ) forgó területeket hivatalos úton szakértői becslés j alapján értékelte és a kisajátítási albizottság ezen I az alapon folytatja le a telektulajdonosokkal a szük­ségesnek mutatkozó szóbeli tárgyalásokat. Az új repülőtér különböző építkezési munkála­taira kiírt versenytárgyalások részben már lejártak, részben pedig közeli meghirdetés előtt állanak. A ke­reskedelemügyi minisztérium egyenes kívánságára fokozott ütemben folynak az előkészítő munkák, mert rendkívül fontös közérdekek amellett szólanak, hogy a lehetőség szerint Budapest. új légi kikötője 1837-ben már át­adható legyen rendeltetésének. A mátyásföldi repülőtér további hasznosítására vonatkozóan is vannak tervek és szó van arról, hogy ugyanakkor, amidőn a személyszállító- és postagépek légiforgalmát teljes mértékben átterelik az új repülő­térre, továbbra is meghagyják a mátyásföldi repü­lőtér üzemét abból a célból, hogy az iskola­repülések ott legyenek lebonyolíthatók cs a legtávolabbról se zavarják a közforgalmi re­pülőtér szabad légterét. Atlamí iápnűfatásmí akac{a folytatni a fovácas a twMU Jetitek a Icuz&zcdaHcát — A vidék t>eka\%ceolódá*a a* icUye+tfozyatatnba NAGY LENDÜLETTEL FOLYIK BUDAPEST-FÜRDŐ­VÁROS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK MUNKÁJA A törvényhatósági bizottságban egyre gyakrab­ban merül fel az a kívánság, hogy Budapest jövendő idegenforgalma érdekében minél előbb realizálják azokat az elképzeléseket, amelyek a fürdőváros nagyarányú kifejlődését hivatottak szolgálni. Mint a Fővárosi Hírlap munkatársa beavatott helyről prtesült, ezen a téren a legutóbbi napokban lényeges előhaladás történt. Egyrészt teljes erővel dolgoznak a városrendezési ügy­osztályban a tabáni terület új felhasználását illető tervek elkészítésén, másrészt bizalmas tanácskozások során, amelyeket a székesfővárosi és az országos idegenforgalmi szervek egymással folytattak, megvitatás tárgyává tették a fürdőváros ki­alakításának legfontosabb előfeltételeit. Elméletileg kialakult például már az a meggyőző­dés, hogy a felépítésre kerülő fürdőváros legfőbb központjául szolgáló kurszalont hol állítsák fel. Minthogy a fürdővárosra vonatkozó tervek páratla­nul nagymérvű fejlődés esélyeivel számolnak, az a gondolat alakult ki, hogy a kurszalon nem magán a tabáni területen létesüljön, hanem vagy annak köz­vetlen közelében, vagy pedig a város olyan más pontján, ahol az idegenforgalom ugyancsak centra­lizálható. Két terv áll jelenleg egymással szemben. Az egyiknek a hívei azt hangoztatják, hogy a kurszalon céljára nagyon alkalmas lenne a budai Karácsonyi-palota, amely meg is érné a megvételével kapcsolatos áldo­zatokat, mert a főváros egyik leghatalmasabb mé­retű főúri palotája, amely a tágas helyiségek egész során kívül külön színházteremmel és nagyszabású fogadóhelyiségekkel is rendelkezik. Hogy a palotá­hoz hatalmas méretű kert is tartozik, csak szimpati- 'kusabbá teszi a gondolatot, amely ezidőszerint azon­ban elképzelésnél egyébnek nem tekinthető. A másik felfogás hívei amellett kardoskodnak, hogy a kurszalont a Margitsziget aisó részén kel­lene felállítani, ahol a jelenlegi Márkus-féle vendéglő épülete meg­felelő átalakításokkal szintén ki tudja elégíteni a felmerülő szükségleteket. Minthogy az utóbbi esz­tendők bebizonyították, hogy a Margitsziget idegen- forgalmi vonatkozásokban egyik legjelentékenyebb vonzóereje Budapestnek, az idegenforgalmi beren­dezések bővítésére már korábban is gondoltak és a legközelebbi hónapokban újabb nagyméretű szállo­dát akarnak a sziget területén létesíteni. A főváros elhatározása szerint a tabáni fürdő­város kialakításánál a legsürgősebb és szinte ha­laszthatatlan jellegű előintézkedésnek annak kell lenni, hogy most, amidőn még semmiféle épület sem zavarja a munkát, elvégezzék az új forráskutatásokat. A források egész soráról lévén szó, a székesfőváros saját költségvetési keretein belül nem tudja rövid idő leforgása alatt előteremteni a szükséges költsé­geket, éppen ezért az előzetes tárgyalások során fel­merült az az ötlet, hogy miután a fürdőváros meg­valósítása nemcsak budapesti, hanem országos ér­dek is, az állam járuljon hozzá a kutatómunkálatok következtében felmerülő költségekhez. Ezt a felfogást támogatják az állami idegenforgalmi szervek vezetői, ennélfogva remélhető, hogy a szé- ■ kesfőváros meg fogja kapni az ezidőszerint összeg­szerűleg még nem körvonalazott támogatást. A magyar városok idegenforgalmának jelentéke­nyebb megszervezése érdekében is történnek intéz­kedések. Tavasszal a Dunakorzón már állani fognak azok a megvilágítható hirdetőoszlopok, ame­lyeknek falait a vidéki városok legkiemelke­dőbb pontjairól készült diapositivek tar­kítják. A főváros készségesen siet ezen a téren a vidéki vá­rosok segítségére, abban a tudatban, hogy a Buda­pestre érkező idegenek tekintélyes része, különösen ha hosszabb ideig szándékozik Magyarország terü­letén maradni, felkeresi a turisztikai, vagy florklo­risztikns szempontból érdekesnek mutatkozó vidéki helyeket is. A Magyar Városok Országos Szövetsége különösen szívügyévé tette ezt a kérdést és szakosztályainak keretén belül szünet nélkül azon fáradozik, hogy a vidéki városok áldozatok meghozatala árán is csino­sítsák és moderznáilják a területükön lévő szállo­dákat, egyben pedig gondoskodjanak a hozzájuk ér­kező idegenek megfelelő kalauzolásáról, elhelyezésé­ről és szórakoztatásáról. A jövő év tavaszán országos idegenforgalmi ankétra készülnek a különböző hatósági szervek és eltökélésük szerint erre az értekezletre meghívják valamennyi vidéki város idegenforgalmi ügyének intézőjét, ahol pedig ilyen nincsen, ott a város polgármesterét. Az orszá­gos ankéton az általános irányelvek megvitatásán kívül sorra fogják venni mindazokat a kérdéseket, amelyeknek megoldása újabb fejlődéshez és tartós lendülethez juttathatja az idegenforgalom ügyét. Biztonsági felszerelések a villamoson a balese­tek csökkenésére A gyakran előforduló közúti balesetek állandóan foglalkoztatják a Beszkárt vezetőségét és mindent megtesznek abban az irányban, hogy a közúti for­galom biztonságát növelni lehessen. Amióta a Besz­kárt bevezette a kisszakasz-rendszert, a kocsiveze­tőkre újabb feladatkör hárult, mert a tantuszok bedobásának ellenőrzése is az ő feladatukká vált. Különösen tél idején, amidőn rövidebbek a napok és a közlekedésnek mind hosszabb tartama jut a sötét­ség idejére, vannak nehéz helyzetben a koesivezetők. A Beszkárt most a kocsivezetők szabad kilátásának biztosítása érdekében azzal a kérdéssel foglalkozik, nem lehetne-e a villamoskocsik vezető-állása előtti ablakokat ugyanolyan rendszerű auto­matikus ablaktörlővel felszerelni, mint ami­lyen törlőberendezések az autóbuszkocsikon vannak. Jóllehet a kocsik nagy számára való tekintettel az egyébként nem költséges berendezés felszerelése te­kintélyes összegekbe kerülne, értesülésünk szerint az a felfogás győzedelmeskedett, hogy fokozatosan, a költségeket több esztendőre felosztva, alkalmazzák minden gépes kocsinál ezt a törlőberendezést. Azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy a még mindig sűrűn történő fel- és leugrálások megakadályozása céljából automatikus záróberendezéssel lássák el a villamoskocsikat. Több európai nagyvárosban megvan ez a rendszer, a villamosoknál éppúgy, mint az autóbuszoknál és ahol bevezették, az utasok figyelmetlenségéből eredő baleseteket sikerült is a minimumra csökkenteni. Arra való tekintettel azonban, hogy a Beszkárt anyagi helyzete ezidőszerint meglehetősen nehéz, a felmerült gondolat megvalósítását későbbi időpontra kellett halasztani, mert ezeknek a berendezéseknek elkészítése nagyarányú átalakításokkal jár, amelyek igen sok pénzbe kerülnek. Kitüntetve 1936. évi ezredéves orsz. kiállításon LIND féraáruüzem Budapest, Vili., Gólya-utca 35. Telefon : 1-318-21 Készít: Autó- és koosilámpát, kórházi berendezéseket, háztartási bádog-árut, katonai és műszaki cikkeket BÖGÖZI JÁNOS kAdArüzeme Budapest, IX., Telepi-u. 27. (Ludovikánál)Tel. t-430-77 TI AKÁCS­TI--------------- 11 ÜV EG Kartei lem kírűl. TAKAC8 IMRE táblaflvetf- izakiizlete Budapest, II., Zslgmond-utca 24. Mám Telefon : 1-606-00 Sürgönyeim : tlvegcentrom Orosz frigyes oki. mérnök építési és kövezési vállalkozó Budapest, IX., Bakáts-utca L ® Telefon: 1-861-54. SZVETICS JÓZSEF ÉPlTÉSI-VÁLLALKOZÓ * BUDAPEST, XIV., TELEP-UTCA 8. TRAUB ÖDÖN I aszfalt, szigetelő, tetőfedő váll. Budapest, X^ Rezső-tór 3. — Telefon: 1-411-65.

Next

/
Thumbnails
Contents