Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-02 / 48. szám
Bndapest, 1936 december 2. Új székházéval a Közmunka- tanács nagy városrendezési folyamatot indít el Reális számítás szerint három év alatt elkészül a Madách Emre-út legfontosabb szakasza A közvetlen megoldás előtt áillló városrendezési tervek sorúban, a Legnagyobbsaabású és legérdekesebb a Madách Imre-út megnyitása, amelynek még külön jelentősséget ad az a körülmény, hogy Károly király-úti torkolatával belekapcsolódik városközpontunk, a Fórum kialakításának grandiózus tervébe is. A Madách Imre-útnak még Erzsébet- sngárút korából papiroson nagy múltja van és szinte természetesnek látszott, bogy arról, minden komolyabb jelentőség mellőzésével, csak beszélni szoktunk. A Közmunkatanács azonban a tisztes és bosszú múlt fejezetét most lezárta, a tervet a papirosról a való életbe helyezte át, amihez a szankciót a legutóbbi napokban megjelent pénzügyminiszteri rendelet adta meg' az út első szakaszának beépítését biztosító 30 és 25 éves házadómentes- sóggel. Másrészről a megvalósulás első látható jele a Károly király-útón megindult munka: az ideiglenes üzletház építkezése, amely a nyitánya az új út torkolatába eső régi épülettömbök lebontásának. A múlt az itt történt első csákányütéssel zárult le, a tervek élettel teltek meg és most már reálisan beszélhetünk az új fejezetről, mely felé ezt a régi tervet a Közmunkatanács elindította. Elsősorban azok a lehetőségeit érdekelnek, melyeket a pénzügyminiszter rendelet© nyújt. Annál is inkább, mert. a rendelet soraiban és sorai között a Madách Imre-út első részének egész kialakulása le van fektetve azzal, hogy a legszélesebb jogkört biztosítja a Közmunkatanács rendelkezéseinek. Ebben bizonyára mindenki megnyugszik, de ugyanakkor mindenkit érdekel, hogy a Közmunkatanács milyen elvek szerint akarja kiépíttetni a Madár} Imre-utait. A Fővárosi Hírlap munkatái’sa ezért a legilletékesebb fórumhoz fordult felvilágosításért és a ICözmurataatanács részéről megkapta a nagyérdekű magyarázatokat. Mindenekelőtt arról kértünk pontos tájékoztatót: milyen szakaszon nyílik meg a Madách Imre-út, mi a jelentősége az ennek kapcsán engedélyezett házadómentességnek és várható-e most miár az építkezés gyors üteme? — A Közmunkatanács — volt a válasz — a Madách Imre-útnak először azt a kezdő szakaszát fogja megnyitni, amely a Károly királyát és Ilombach-utca közé esik. — A pénzügyminiszter úr 30 évre szóló teljes házadómentességet engedélyezett azokon a telkeken tervezett építkezésekre, amelyeknek homlokzatuk lesz a Károly király-útra, illetve a megnyitandó Madách Imre-útnak a Károly király-út és Rombach-utca közé eső szakaszára, ha azokat három év alatt beépítik. Ez a kedvezmény olyan nagyarányú, hogy emberi számítás szerint az új fő- útnak legfontosabb része a meggállapí- totl 3 év alatt be is fog épülni. — 25 évre szóló teljes / házadómentesség illeti meg a Madách Imre-úti városrendezéssel kapcsolatban ^ keletkező új telkeken emelendő azokat az épületeket, amelyeknek sem a Madách Imre-útra, sem a Károly király-útra homlokzatuk nincsen. Milyen lesz a Közmunkatanács által megállapított homlokzatkiképzés? — A létesítendő épületek homlokzati kiképzése tekintetében a Közmunkatanács, a Wälder Gyula műegyetemi professzor által készített és a tanács által egyhangúlag elfogadott homlokzati terveket fogadta el és azok kötelező betartását írta elő. — Ezek szerint: az árkádok a földszinten és félemeleten 8 méter magasságig magyar travertin burkolattal látandók el; — a homlokzat többi része budapesti Klin- ker-téglábó! készül; a színárnyalat megállapítása végett mintadarabot kell engedélyezés céljából bemutatni; — a felső párkánydíszítések (párkányza- tok) lefödése budakalászi mészkővel eszköz- lendő; — a homlokzaton látható rácsok fekete, az ablakok és erkélyajtók fehér színre mázolan- dók. Melyek a telekrendezósre a Közmunkatanács által megállapított szabályok és hogy értelmezendő az, hogy az építtető biztosítsa a város- rendezéshez szükséges területszolgáltatásokat? — volt a következő kérdésünk. — Üj utca- és tér-területet természetben kell szolgáltatni azoknak az ingatlantulajdonosoknak, akiknek telkét az új utca keresztülszeli, illetve, amelyek az új utcára és térre homlokzatot fognak nyerni. Ennek hiányában az építtetőknek meg kell váltaniok azt a területet, amelyek a tél* és út céljaira szolgálnak. Fő szabály tehát az, hogy az a tulajdonos, aki az új űínyifás folytán új homlokzatot nyer, természetben tartozik szolgáltatni azt a területet, amely az úthoz szükséges. Amennyiben a telek alakja a természetbeni szolgáltatást nem tenné lehetővé, a területet meg kell fizetni. — Mielőtt az építési engedélyt kiadják, a természetbeni területeket telekkönyviig le kell jegyezni és a hatóságnak birtokba adni, illetve a területmegváltást ki kell fizetni. A Kombach-utcán túl milyen irányban és meddig megy a sugárút a jövőben? — szólt ezután a kérdésünk. — A Romba eh- utcán túl az út a ma beépített területet áttörve, keresztül fog haladni többek között a Gosdu-udvar közepe táján és a Klauzál-tér és Kisdiófa- utca sarkán álló, aránylag modern bér- ház feláldozásával fog ki jutni a Klauzál- térre. Ettől kezdve nedig végig fog vezetni a mai Dob-utcának egész vonalán a RotteuMller-utcáig, természetesen a Bob-utcának nagyimértékű kiszélesítésével. Mikor indulnak meg az építkezések? — A Közmunkatanács 1937. év január 5-én megkezdi a Kár oh) király-út. 15. számú kétemeletes régi ház lebontását. Ugyanakkor kezdődik az Orczy-ház lebontása, amelvnek tulajdonosai már építik is a bérlők befogadására szolgáló ideiglenes üzletházat. A bontást a vállalkozónak április hó közepéig kell befejezni és az új épületek felépítése május elején megkezdődik. — Itt építi tavasszal a Tanács a maga új székházát is, amely toronyszerűén kiemelkedő két épületrészével és az ezeket összekötő átíveléssel fogja lezárni a teret. — Azzal tehát, hogy a Közmunkatanács ezen a helyen építi meg székházát, nagy városrendezési folyamatot indít meg és így nem csupán magáról a székházépítésről van szó, hanem egy városfejlesztésileg és vá- rosképileg kimagasló fontossággal bíró építkezési műveletről. Ezek a plasztikus magyarázatok bizonyára széles körben keltenek nagy érdeklődést és nem hagynak megvilágítás nélkül egyetlen olyan momentumot sem, amely ebben a pillanatban a nagy tervvel kapcsolatban az érdekeltségeket és a közvéleményt érdekelheti. A budapesti postaigazgatóság új elheluezése a pesti oldalon A. főváros pénteki közgyűlése elhatározta, hogy a Hársfa-, Dob- és Csengery-utca. mentén fekvő telektömbjét eladja a kincstárnak. A területet a kereskedelemügyi miniszter a m. Mr. posta részére építendő Erzsébet-telefonközpont céljára akarja felhasználni és ezért, a közérdekre való tekintettel, a főváros kedvező feltételeik mellett, 300.000 pengőért bocsátotta’ a kincstár rendelkezésére a telkeket. Mint értesülünk, a kereskedelemügyi miniszter nem esik a telefonközpontot alkarja elhelyezni a felépítendő postapalotában, hanem a budapesti postaigazgatóságot is, amelynek eddig a posta- veaérigazgatóság budai palotájában volt a székhelye. Erről a tervről SSeiícz Lejos űr. törvényhatósági bizottsági tag, postaigazgató a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket, mondta: — A közönségnek már régi panasza, hogy a budapesti postaigazgatóság a budai postapalotában van elhelyezve, holott a pénzügyi, kereskedelmi és ipari világ túlnyomórészt a pesti oldalt népesíti be. Emiatt a nagy távolságban lévő, nehezen megközelíthető postaigazgatósággal való érintkezés igen sok ügyfélnek nagy hátrányt jelent. Most a. kereskedelemügyi miniszter változtat ezen a helyzeten a fővárosi telektömb megszerzésével. Ide építik az Erzsébet-telefonközpontot, mert, tekintettel a kérelmezők nagy számára, az igényeket kielégíteni a jelenlegi központok már nem tudják. A telefonközponton kívül ide telepítik a budapesti postaigazgatóságot, amelynek a megközelíthető volta ellen majd nem liehet panasz. Az új postapalota, amely monumentális épület lesz, városfejlesztési szempontból is jelentős és .legelsősorban az új építkezésekből kimaradt VII. kerület örül neki. Viiitienfes ircsssrsgn&Ei erőpap ir lég- és vízmentes csomagolásnál tengerentúlra vagy exportra g?éS- SiüEőzhetsSIen. A csomagolt árut megvédi fagy, rozsda, rothadás és nedvesség által okozható károktóL ©SER JftlC&B Gyártja: Magyar Vegykészítményű Papírgyár Budapest, VL, Ó-utca 49. Telefons 1—238—90. Alapítva: 1893. ifj. Tóth ÉPÍTŐ MESTER Budapest, II. Halász-idea 1. Telefon: 1—553—04. Burnyóczky Gyula bádogos- és szerelőmesíer Bádogosmunkók. — Vízvezeték, égé zségügyi berendezések, csatornázás, gáz, berendezések vállalata Budapest, Vili., Sándor-u. 15. Tel.: 1 408-89. VARHfii KAROLY vízvezeték, gáz, me/egviz-fűtés, egészségügyi berendezés, bádogos munkák vállalata Budapest, V., Kálmán u. 25. 1-240-17. Távbeszélő: 1—879—65. IXXX. ÜITXUNOS AUKC1Í. KIÁLLÍTÁS: 1936 nov. 29-től dec. 2-áig bezárólag, naponként d. e. 10—V22 óráig, azonkívül november 30-án és december 1-én d. u. 4 /20 órák között. ÁRVERÉSEK: 1936. évi december 3-tól 16-ig bezárólag, naponként d. u. V24 órai kezdettel. Vasárnap nincs árverés. ÁRVERÉSRE KERÜLNEK: Műbecsű festmények, rajzok, metszetek, szobrok, porcellánok, ezüst^ tárgyak, keleti szőnyegek, művészi és közhasználatú bútorok, ékszerek, érmék, kézimunkák, keletázsiai tárgyak, fegyverek, könyvek stb. Katalógus a helyszínen 1.20 P-ért kapható.
