Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-25 / 47. szám
Budapest, 1936 november 25. ^OMZOSlJÍmMP RH 5 Mowfy és dem a fniüíás szárnak &.ic(tílcdfná&CM ídyé Béla/ a vácasUá&a teyú(a&& fnéltáság&s uta Néhány hét előtt volt tíz éve annak, hogy a főváros törvényhatósági bizottsága Sebő Béla főszámvevőt a számszék élére állította. Akkor melegen ünnepelte a jubilánst a városháza, most pedig a legfelsőbb elismerés ad külön fényt az évfordulónak: a kormányzó Sebő Bélát kormány főtanácsossá nevezte ki. A városháza legújabb méltóságos urának, aki nyakig ül a számokban, ezeken a napokon jelentékenyen megszaporodott amúgy is nehéz munkája. Nem győzi fogadni az üdvözlőket és olvasni a halmokba tornyosuló leveleket, amelyekkel a kitüntetés alkalmából elárasztották. Bizonyos aggodalommal lépünk be ezért hozzá, hogy ebben az ovációs lavinában egy új feladattal terheljük, hogy a kedvünkért nézzen vissza a múltba, a fővárosnál eltöltött pávájára, amely most ünnepi dátumhoz jutott. Do Sebő Béla derűsen vállalja ezt a feladatot is, amint derűs nyugatommal vállalt mindig mindent a számok milliós rengetegében. — Nem lehet csak úgy ingyen jubilálni: keresztül kell -esni a nyilatkozaton is — mondja és bizonyára az élet főkönyvére gondol, ahol mindig szemben áll egymással a bevétel és a kiadás. — Bizony negyv'n év? már. hogy a főváros szolgálatába léptein, A IX, kerületi adó-hivatalnál kezdtem 1886-ben, mint napidíjas, majd számgyako-rnok lettem és a IV. kerületi adóhivatalhoz kerültem, újabb két éves szolgálat után pedig, mint számtiszt a központi adószámviteli osztályhoz, majd 1909-ben, az akkor még együttes pénzügyi és gazdasági ügyosztályhoz osztottak be. Miközben adóhivatali főszámtanácsos lettem, az 19Í1. évi szervezés után előbb a városgazdasági. ma’d a pénzügyi ügyosztályban teljesítettem szolgálatot, 19‘24-től, mint adóhivatali igazgató. 1926- ban a törvényhatósági bizottság a főváros főszám- vevőjévé választott meg. Aki Sebő Béla kiválóságát ismeri, megérti és természetesnek •ta1ál.ia, hogy a kerületi adóhivatal napidíjasából főszámvevő lett. De a kezdet? Vájjon a vé1étien sodorta pályája kezdetén éppen a számok felé. — Nem a véletlen — mondja Sebő Béla — A Barcsay-utcai gimnáziumba iártam, majd jogot végeztem, de mmrlig a matematika érdekelt a legjobban. Éreztem, bogy a nekem való helyre kerültem az adóhivatal számiabiruntusában és nagy kedvvel szereztem meg az államszámvítelii államvizsgát, az adóhivatali szakvizsgát és a hites könyvvizsgálói oklevelet, miközben a jogi tanulmányaimhoz hűtlen lettem. És nem bántam meg. Örülök, hogy a matematika szeretot-e olyan térre vitt, amelyen a fővárost szolgálhattam négy évtizeden át. És amikor erre a>z időre gondolok, hálával és szeretettel kell visszaemlékezni azokra a felebbvalóimra, akik felkaroltak és érvényesülni engedtek: néhai Bódy Tivadar pénzügyi tanácsnokra, a későbbi polgármesterre, a „grófra“, ahogy röviden Festetich Géza gróf tanácsnokot neveztük, Csupor Józsefre és a többiekre, akik alatt szolgálatot teljesítettem. * Sebő Béla röviden csak így állapítja meg tevékenységét, hogy „szrgálatot teljesítettem.“ Ha azonban belenézünk ebbe a „szolgálatba“, kiderül, bogy a főváros pénzügyi kezelésének egy új, modern korszakát kell érteni alatta, kezdve attól az időtől, amikor még egészen fiatalon, mindössze négy évi szolgálat után a központi adószámviteli hivatalban Pogány Lajos igazgató mellett tevékeny részt vett a póstatakarékpénztári csekk- és kliringforgalomnak az adókezelés terére való bevezetésben. Később & pénzügyi ügyosztályban az átírási és engedelmi díjaknak, valamint az adóügyeknek volt az előadója, 1919-től pedig ő volt a költségvetési referens. Éveken át jegyzője és előadója volt a pénzügyi bizottságnak HESZ LAJOS BUDAPEST, 1., LÓGODI-U. 9. építőmester Telefon: 1—603—21. Ptézo&H utána. kottyan cs&kkenUi&ii Uá&tadá&a költségeit. Használjon gázt, mert olcsó, gyors és tiszta Forduljon díjtalan költségvetésért Botos! SziísMos (Mrí Városi Máihoz. és Crup"r József dr. tanácsnoA; irányítása mellett az 1917-ben készült adójavaslatokat készítette elő. A községi adórendszer reformja, az üres telkek adója, az átírási díj, a városi fogyasztási adó és ebadó és az egészen lij vigalmi adó szabályrendeleteinek tervezete esik erre az időre. Mint költségvetési referens átdolgozta és modern alapokra fektette a főváros költségvetési és zárószámadási rendszerét, majd mint főszámvevő nekilátott az inflációs idők miatt előállott többéves -restancia feldolgozásának. Mikor ezzel készen lett, meghonosította a számvevőségnél a naponkintl könyvelés rendszerét, visszaállította az utalványozási jegyzékek szerkesztését, meghonosította a havi zárszámadásokat. Működésének egyik nagyon jelentős eredménye, hogy felállította a hUelnyílvántarió osztályt, amely megbec Hihetetlen szolgálatot tesz a hiteltúllépések meggátlására. Felállította a leltári osztályt, megszervezte a bírói letiltások és engedély zéseik osztályát, átvette a számvevőség ügykörébe az ápolási díjak kezelését, felállította az öregségi és rokkantsági járulékok kezelését végző osztályt és meghonosította a rendszeres, váratlan pénztárvlzs- gálatok tartását. Ezt kell érteni az alatt, hogy Sebő Béla a negyven év alatt ide vagy oda volt beosztva és hogy „szolgálatot -teljesített“, s ebbe a szolgálatba, amely számok millióival van kirakva, nem szürkült bele. — Megnyerő kedvesség, csíny és sugárzó tisztaság külső megjelenésében a mi főszámvovőnk, — mondta valaki, aki nagyon jól ismeri. — És ez a külső a jellemzője egész belső lényének is. Kedves és kiváló úr a szó ritka értelmében. El lehet mondani róla, hogy a legélvezetesebb hivatalfőnök. Valósággal ki csiklandozza az ellenvéleményt és nem tűri a szervilizmust. Ezek a jótulajdonságai is hozzájárultak ahhoz, hogy magasra emelte a számvevőség presztízsét. Emellett a szelleme modern és örökké haladó, amit a külföldi nagyvárosok figyelmét is felkeltő reformjainak egész sora igazol. Megmutatta, hogy a száraznak nevezett számok birodalmát hogyan lehet derűvel és mosollyal kormányozni. Ismét előtérben a 40 órás munkahét a fővárosnál Az üzemi munkások jövedelme nem csökken még1 a kisebb munkaidő mellett sem — A főváros példaadó szociális üzemi politikája Az a hatalmas szociális tevékenység, amely a tulajdonképpeni gerince az országos kormányzat és a fővárosi autonómia egész munkásságának, végeredményben a munkanélküliség miatt vált szükségessé. A munkanélküliség ez a világ jelenség, a tulajdonképpeni oka mind annak a rengeteg bajnak, nyomorúságnak, amelyek -eliminálása manapság úgyszólván a legfontosabb feladat. Az iparügyi minisztérium fennállása óta szakadatlanul ennek a kérdésnek megoldását szorgalmazza, ezt célozza a legkisebb-munkabér megállapítás és a munkaidő szabályozása. De ebből a munkából derekasan kiveszi -a maga részét a főváros autonómiája is. Alig néhány nappal -ezelőtt határozta el a szociálpolitikai szakbizottság, hogy a polgármester által készített felterjesztésit, amely a munkaidő törvényes úton való csökkentésére vonatkozik, pártoló javas lattal juttatja el a törvényhatósági bizottsághoz. A negyvenórás, illetve a vygyvennyolcórás munkahét törvényes úton való megállapítását javasolja a polgármester e-bben a felterjesztésében, amelynek konzekvenciáit természetesen levonná a főváros tulajdonában levő üzemeknél is. Morvay Endre dr. tanácsnok, a fővárosi üzemi ügyosztályának vezetője, állandóan statisztikai ösz- szeállításokat készíttet a fővárosi üzemekben fizetett munkabérekről és ezeket a kimutatásokat most betekintés céljából rendelkezésére bocsátotta a Fővárosi Hírlapnak. Az adatok szerint a három nagyüzem munkásainak évi átlagos keresete 2133 pengőt tett ki. a számszéki igazgató zárószámadási jelentésének adatai szerint peelig 2187 pengői. A differencia onnan ered. hogy a fővárosi számszék olyan kiadásokat is figyelembe veti a munkabérek kiszámításánál, amelyeket nem közvetlenül kapnak a munkások, hanem különböző jóléti szolgáltatások formájában. Morvay Endre dr. tanácsnok a statisztikai adatok kiegészítésekóp elmondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának, hogy az átlagos munkabérnek mai mértéke akkor is megmarad, ha a székesfőváros rátér a negyvenórás munkahét rendszerére. — Hosszas munkával — mondotta Morvay tanácsnok _ valamennyi számítást elvégeztettük már üzemeinkben arra vonatkozóan, hogy a nagyyenórás munkahét bevezetése milyen kihatásokkal járna a negyvennyolcórás munkahéttel szemben. Azzal teljesen tisztában vagyunk, hogy addig, amíg ez ügyben kormányrendelkezés nem történik, a székesfőváros sem vezetheti be a negyvenórás munkahetet, mert a munkaidő leszállításának csak akkor van értelme, ha generálisan következik be és ezáltal a rendelkezésre álló munkaalkalmak jelentékeny méi tékben megszaporodnak. — A polgármester úr állandóan élénk érdeklődéssel kiséri a rounkabérprobl-émákat és különösen nagy súlyt helyez arra, hogy a székesfőváros elsőrendű köz szükségleteit kielégítő intézményeinél jól fizetett, megfelelő szociális elbánásban részesülő munkások dolgozzanak. Túlzásokra a város jelenlegi anyagi helyzetében nem ragadtathatjuk azonban magunkat és minthogy megállapíthatóan a fővárosi üzemi munkások keresnek legtöbbet az egész munkapiacon, úgy érezzük, nincs is arra szükség, hogy a béreket a. jelenlegi szintnél magasabbra emeljük. Éppen a munkások nagy száma miatt az a helyzet ugyanis, hogy már egy-kétfilléres órabéremelések is milliós kiadastöbbletekben jelentkeznének, ami által nagyüzemeink munkája megnehezülne és hovatovább elkövetkeznék az a helyzet, hogy a tarifák emelése nélkül az egyensúlyt fenntartani lehetetlen lenne. — Más téren azonban állandóan történnek intézkedések, amelyek azt célozzák, hogy az üzemi munkásság sorsa a lehetőség szerint még jobban bizto- sítlassék. Éppen a napokban küldöttük szét a polgár- mester úr intézkedése folytán az értesítéseket annak a mintegy ötszáz öregségi és rokkantsági járadékot húzó volt üzemi munkásunknak, akiket a székesfőváros saját kötlsógén biztosított az 077-nál, illetőleg a MABI-nól. Ezekben az értesítésekben ügyosztályom tájékoztatta az érdekelteket, hogy betegség esetén nekik, vagy igényjogosult családtagjaiknak ingyenes orvosi kezelésre, gyógyszerellátásra, gyógyfürdőkbe való beutalásra, fogászati kezelésre, gyógyászati segédeszközökre és szülészeti segédkezésre van joguk, minden külön költség nélkül. — Nagy érdeklődéssel figyeljük persze mi is, mit szándékozik tenni a kormány a még mindig- jelentős mértékben fennálló ipari munkanélküliség enyhítése céljából. Az ideális megoldás valóban a negyvenórás munkahétnek intézményes, minden szakmára való kiterjesztése lenne, sokat lendítene azonban a bajokon az is, ba egyelőre legalább valamennyi iparágban biztosítanák a negyvennyolcórás munkahetet. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a munkaadók sok esetben visszaélnek helyzetükkel és azokban az iparágakban, amelyekben már a minisztérium bevezette a negyvennyolcórás munkaidőt, szinte állandó túlóráztatással játsszák ki a rendeletszerü megkötéseket. A nagyüzemekben és nagyvállalatoknál általában tűrhető ugyan a helyzet ezen a téren, a középvállalatok és a kisvállalatok azonban, értesülésem szerint, egyre- másra követik el a kihágásokat, amire azonban valószínűleg nem kerülhetne sor akkor, ba valamennyi ipari ágazatban azonos alapelvek szerint lenne megállapítva a munkaidő. JCraMSÄ Ferenc foroMi&önlő Budapest, VI., Babér-utca S0. Telefon: 2-932-36 jídsek fekde Jóm* f TETÓFEDÓMESTER Budapest, l„ Karolina-út 16. ® TeL 2-695-59. Első Magyar Beépíthető kismotor üzem KOVÁCS JANOS Budapest, XI., Fadrusz-utca 2. — Telefon : 2-693-26 ^dett Nagy árammegtakarltás l Nagyobb fényi KOMOR HEÍIRIK-Séle lényteehnIkaJ-, viimmosságt- éa műszaki vállalat K. P. T. BüI)ArEST,VH.,WESSELÉÍI'tHJ.S#. lámpatestekkel Telelő»: Í-414-76
