Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-18 / 46. szám
Budapest, 193G november 18. romeo-vu/jzfirp 7 Iparosok, háztulajdonosok és bérlők közös érdeke a tatarozás! kedvezményeknél Rendkívüli figyelmet keltett Darányi Kálmán miniszterelnöknek az a bejelentése, hogy a tataro- zási és modernizálási adókedvezményeknek rendeleti úton való kiterjesztésével foglalkozik. Az építőipari érdekeltségek az örvendetes elhatározás nyomán azonnal megmozdultak és kívánságaikat memorandumba foglalták. A kívánságok sorában a helyi iparos fogalmának pontos meghatározását, a műszaki fellebbezési fórum felállítását, az adókedvezménynek a portálépitésre való kiterjesztését kérik és változtatást azon a rendszeren, amely a benyújtott hiteles számlák összegének csökkentésével megvizsgálja az adókedvezményt. Kérdést intéztünk ebben a nagyfontosságú ügyben láereos mérnök, törvényhatósági bizottsági taghoz, aki a Fővárosi Flirlap munkatársa előtt az adókedvezmények kiterjesztésének jelentőségét a következőkben méltatta: — A miniszterelnök úr bejelentését, amely a ta- tarozási és modernizálási adókedvezményeknek rendeleti úton való kiterjesztését helyezte kilátásba, nemcsak az építőipari körökben — és itt is elsősorban a kisiparosok körében — fogadták nagy megelégedéssel, hanem a régi házak tulajdonosai és a kispolgárság részéről is. A kispolgárságot azért érdekli a kérdés, mert a tatarozás és modernizláilás az a munkaterület, amely számára a legbiztosabban jelent munkalehetőséget. A régi házak tulajdonosai örömmel üdvöz- lik a kijelentést, mert az adókedvezmény módot nyújt nekik arra, hogy a modernebb kor igényeinek ma már semmiképpen meg nem felelő lakásokat korszerűen átépíthessék. "Végül a kispolgárság körében azért talált kedvező fogadtatásra az adókedvezmény kiterjesztésének terve, mert az utóbbi években épített modern, sőt az átlagos igényeken sokszor túlmenőleg luxuriőz berendezésű lakásokat megfizetni nem tudják és csak a régi házak olcsóbb eszközökkel keresztülvihető modernizálása teszi számukra lehetővé, hogy a ma már semmiképpen meg nem felelő lakásaikat higiénikusabb és esztétikusabb lakásokkal kicserélhessék. — Ez a háromszoros szempont teszi indokolttá a régi házak tatarozásának és modernizálásának elősegítését, nem is beszélve arról a nagy figyelmet érdemlő körülményről, hogy a régi házak korszerű átépitése városszépészeti szempontból is nagyjelentőségű. A régi házak tulajdonosai adókedvezmény nélkül nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy az elavult, rozoga házakat felújítsák és ezzel megszüntessék a városkép szempontjából tűrhetetlen helyzetet. — Hogy az adókedvezmény meghozza a tőle várt eredményeket, természetesen egyszerűbbé kell tenni a korábban ilyen nehézkes és szövevényes műszaki ellenőrzést. * ■miihiwm nimii.ii.iw mi a [■w«iWi^náK!aiaMn»\*A*aB8a^ Érdekes tervekkel igyekeznek belevonni a kisiparosokat a közszállításokba Ügyosztályi kalkuláció az árrombolások megakadályozására Mint a Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen értesült, Szendy Károly polgármester a legközelebbi jövőben értekezletre hívja össze a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, továbbá a különböző ipari érdekképviseletek tagjait, abból a célból, hogy meghallgassa azokat a séi'elmeket, amelyeket az iparosok, különösen pedig a kisiparosok a fővárosi közmunkák vállalatbaadását illetően oly régóta hangoztatnak. A polgármester tisztában van azzal, hogy a felmerülő panaszoknak javarésze pusztán azért áll fenn, mert a székesfőváros annak ellenére, hogy költségvetési keretein belül mindent igyekszik mgltenni minél szélesebbkörű munkaalkalmak bitosítása érdekében, korlátolt anyagi lehetőségei miatt mégsem tud olyan összegű közmunkát biztosítani, amely alkalmas lenne az anyagi válsággal küzködő kisiparos-társadalom tökéletes megsegítésére. Ezeken a kereteken a polgármester természetesen változtatni nem tud. ismerve azonban a kisiparnak a főváros életében hosszú évtizedek óta való nagy szerepét, igyekszik mindent megtenni abban az irányban, hogy a kiadható közmunkák arányos és méltányos megosztása feltétlenül biztosítható legyen. Lamotte Károly alpolgármesternél a múlt héten a törvényhatósági bizottságban képviselt pártok vezető tagjai már foglalkoztak ezzel a kérdéssel, minthogy azonban az ipari érdekeltségek tekintélyes része ragaszkodik ahhoz, hogy őket is meghallgassák, a polgármester kifejezte abbeli készségét, hogy a szóbanforgó ankétot saját elnöklete alatt hamarosan összehívja. Az értekezleten tudomásunk szerint elsősorban az a kérdés kerül szóba, miképpen lehetne biztosítani a versenytárgyalásokon való részvételt azoknak a kisembereknek is, akik hozzá nem értés folytán versenytárgyalási ajánlataikat nem a közszállítási szabályzatban foglalt előírásoknak megfelelően terjesztik be. A kisiparosság képviselői azt hangoztatják, hogy méltánytalan, hogy kisiparosokat azért üssenek el a versenytárgyalásban való részvételtől, mert ^llllll■lllll■llllllllllllllllllIllll^llllllll i limn mi iiiiiiiiiiii«miiiiiiii in min nem csatolnak cégkivonatot, vagy OTI-kimutatást. Véleményünk szerint az ilyen fogyatékosságokat maga a fővárosi hatóság pótolhatná, mert ha a közmunka vállalatbaadásával foglalkozó | ügyosztály hivatalos úton kéri be a hiányzó adatokat, ez költségmentesen és sokkal gyorsabban történhetik, mintha a mindennapi megélhetéssel amúgyis küzködő kisiparosnak kell délelőttöket eltölteni a szükséges iratok után való szaladgálással. Az értekezleten hír szerint az árrombolások elleni védekezés kérdései is szóbakeriilnek. A Nemzeti Egység Pártjának egyik közgyűlési szónoka, Nagy Antal törvényhatósági bizottsági tag, a Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a költségvetés részletes vitája alkalmával már feltárta a törvényhatósági bizottság előtt azokat az anomáliákat, amelyek ezen a téren uralkodnak. A gyakorlati életből vett példákkal bizonyította, hogy egyre gyakrabban fordul elő az, hogy teljesen irreális árak mellett adják vállalatba a fővárosi megbízásokat és ezek mellett az árak mellett az iparos nemcsak hogy nem keres, hanem azokra rá is fizet, aminek szinte szükségszerű következménye, hogy minőségileg rosszabbat szállít, mint amilyen a kikötött áru. így azután rosszul jár az iparos, de veszteséget szenved maga a székesfőváros is, következéskép a közmunka nem tölti be azt a hivatást, amelynek érdekében életre hívták. Értesülésünk szerint a polgármester hajlik a felé a megoldás felé, hogy a közmunkák vállalatbaadásával foglalkozó polgármesteri ügyosztályok a verseny tárgyal ások kiírása előtt az ipari érdekképviseletek szakvéleményének kikérésével maguk végezzék el a normális kalkulációkat és ezek megejtése után esak azokat az ajánlatokat vegyék figyelembe, amelyek ennek megfelelnek. Ha ezt a rendszert alkalmazzák, az ipari érdekképviseletek nézete szerint ki lehetne küszöbölni a tűrhetetlen árrombolásokat és egyúttal meg lehetne szabadulni a kisipar rákfenéjétől: a kontároktól is, akik ma mindenféle alattomos módon befurakodva, messzemenően veszélyeztetik a legális, adózó iparosság jogos érdekeit. Tormay Béla rádióelőadása. Tormay Béla, a Postatakarék vezérigazgatója és egyben az Országos Takarékossági Propagandabizottság elnöke, nagysikerű előadást tartott „A józan takarékosság“ címen. Az ilusztriis előadó a kisemberek pénzmegtakarításának magán- és nemzetgazdasági jelentőségével foglalkozott kellemes, világos és az egyszerű hallgatóság által is félre nem érthető stíluban. Általános vélemény szerint Tormay Béla előadása mély nyomot hagyott hallgatóközönsége lelkületében. És bizonyosra vehető, hogy a kiváló vonalvezetésű előadás a Icisbetevők újabb tömegét hódította meg a Posta- takarék betéti osztályának, amely immiáir sok évtizede propagálja nagy sikerrel a kisemberek között a józan takarékosság gyakorlati hasznosságát. Elutasította a bíróság a NOVA közgyűlési határozatait megtámadó pert. Fischer László kereskedő a budapesti kir. törvényszék előtt pert indított a NOV A Közlekedési és Ipari R.-T. ellen a közgyűlési határozatok megsemmisítése iránt, A felperes megtámadási keresetét ama alapította, hogy a NOVA egy új vállalatot, a Szállodaüzemi, Ipari és Kereskedelmi Részvénytársaságot törvényellenesen alapította meg, mert a NOVA alapszabályaiban ilyen üzletkörnek a felölelése nem szerepel. A felperes szerint tehát az új részvénytársaság létesítése törvényellenes és ennek folyományakép a közgyűlésen hozott összes határozatok megsemmisítendők. Dr. Ruff Lajos budapesti kir. törvényszéki bíró Fischer László keresetét alaptalannak nyilvánította, azt elutasította és a felperest kötelezte 178 pengő perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint a megtagadott közgyűlési határozatok önmagukban törvényelleneseknek, vagy alapszabály elleneseknek nem tekinthetők. Megtámadásra csak akkor lenne ok, ha a szabálytalanság a közgyűlési határozat meghozatala által kö vettetett volna el és a jogsérelmet a közigyűlési határozat okozta. Ángyán Béla a Hollandi Biztosító vezérigazgatója. Mint ismeretes, Halász Miklós halálával megüresedett a Ma gyár-Hollandi Biztosító vezérigazgatói pozíciója. Az intézet igazgatósága egyhangúan dr. Ángyán Béla v. államtitkárt kérte fel a ve: zérigazgatói tisztségre. Ángyán már régebben helyet foglal az igazgatóság tagjai között és a választás mindenképpen hasznos és szerencsés. Az Első Magyar Általános Biztosító életosztályának vezetését, amelyet eddig Balabán Imre, az intézet új vezérigazgatója látott el, Molnár Oszkár kor- mányfőtanáesos, az intézet igazgatója vette át. Molnár Oszkárt az igazgatóság egyúttal a vezérigazgató helyettesítésével is megbízta. A Dreher—Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde multévi mérlegét 2 millió pengő tiszta nyereséggel zárta, amelyből 4.20 pengő osztalék kerül kifizetésire a tavalyi 3.60 pengővel szemben. A Budapesti Mérnöki Kamara jelentése 1935. évi működéséről. A Bornemisza Géza iparügyi miniszter elé terjesztett jelentés részletesen foglalkozik a kamara munkásságával, amely kiterjedt a magánmérnökökre, a közszolgálatban álló mérnökökre és a magánalkalmazásban álló mérnökökre. A kamara a szociális vonatkozások mellett erőteljesen kiépítette a mérnöki társadalmi mozgalmakat és hathatósan kifejlesztette a mérnökök önkormányzati szerveit. Eközben természetesen részt vett a jogalkotásban, a törvénykezésben, de széleskörű közgazda- sági tevékenységet is kifejtett. viliin Vízmentes Impregnált erőpapír lég- és vízmentes csomagolásnál tengerentúlra vagy exportra nélkülözhetetlen. A csomagolt árut megvédi fagy, rozsda, rothadás és nedvesség által okozható károktól. OSER JAKAB Gyártja: Magyar Vegykészítményfi Papírgyár Budapest, VL, Ó-utca 49. Telefon: 1—238—90. Alapítva: 1808. Győr», pontos, ölesé PAÁR FÉNYMÁSOLÓ L,Mészáros-n. 10.(Bejárat Ág-otca) • Telelőn : 1-661-87.* ||||HIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIII ScQüffer Dessö ácsmester |||||||| Te/:2-9J2-68. Bpest,V. Kárpát u. 5.
