Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-29 / 4. szám
Budapest, 1936 január 29 taa bonyodalmas ttí per ass Adriai biztosító ellen A bíróság a biztosító társulatot a Kár megfizetésére Kötelezte Az előzékenység, a kár esetén a féllel szemben való gyors és kul/áns eljárás a biztosítási (üzlet etikájához tartozik. A nagy biztosítótársaságok általában nemcsak vallják, hanem gyakorolják is ezt az üzletelvet, amely végeredményben gazdaságos befektetés is, mert erősíti az intézet jóhirnevét és növeli a közönség bizalmát. Nem mutatja ezeket az erénye- kot az az eljárás, amely az Adriai Biztosító Társasággal szemben a bíróság elé kényszerített egy ügyfelet, aki bonyodalmas szakbizottsági procedúra, majd pereskedés és ennek keretében ismételt szakértői eljárás után, hosszú idő elmúltával jutott csak pénzéhez. A „leégett“ félnek ez a küszködése a jogos pénzéért nem emeli a bizalmat a biztosítási üzlet iránt, s ez az irányzat, amely az Adriai Biztosító új vezetését általában jellemzi, nem válhat hasznára sem a biztosító szakmának, sem a közönségnek. Még 1928. óv tavaszán történt, hogy tüzbiztosí- tási ügyletet kötött Stark József kecskeméti fakereskedő az Adriai Biztosító Társulattal: 109.000 pengőre biztosította egész fatelepét, az abban felhalmozott minden ingóságot, irodai berendezését és a lakásán lévő ingóságokat. Stark éveken át pontosan fizette a meglehetősen magas biztosítási díjakat. 1933 tavaszán tűz ütött ki Stark fatelepén és leégett az egyik emeletes szín a benne felhalmozott faárukkal és egyéb ingóságokkal. A tűz átharapódzott az irodaépületre és a nádraktárra is és ezeken a helyeken is jelentős kár keletkezett. Strak 35.000 pengős tűzkárszámlát nyújtott be az Adriai Biztosítónak, amely azonban hallani sem akart a kárigény kifizetéséről. Azt állította, hogy a kár még megközelítőleg sem éri el a 35.000 pengőt és a maga szakértői becslése szerint a tűz által elpusz titott áruraktár értékét mindössze 13.000 pengőre becsülte. Miután Stark ezt az ajánlatot visszautasította, abban állapodtak meg, hogy a biztosítási szerződés értelmében a kár megállapítását szakbizottsági eljárás elé utalják. Megindult a becslés, de a biztosított fél és az Adriai által benevezett bizottsági tag a kár összege tekintetében nem tudott megegyezni. Abban egyetértettek, hogy a leégett szín maga 4000 pengőt ért, az irodaépületben esett kárt mindkét szakértő 620 pengőre taksálta, az egyéb ingóságok tűzkárát ugyancsak egyöntetűen 660 pengőben állapították meg, de a színben elégett faárü értékét Stark szakértője 33.000 pengőre becsülte, ezzel szemben az Adriai szakbecslője ezt a kárt mindössze 13.000 pengőre értékelte. Miután nem tudtak megegyezni, a döntést mint elnökre, Németh Ferencre, az Una Faértékesítő RT. igazgatójára bízták. Az elnöki döntés az Adriai Biztosító számára kedvezőtlen volt, mert Németh úgy döntött, hogy a színben elégett faáruk után 25.300 pengőt állapított meg kárösszegül, az egyéb kártételek épségben hagyása mellett. Gazdasági helyzetünk javulását tükrözi a Pesti Hazai mérlege Az ország legrégibb és legnagyobb takarékpénztára, a Pesti Hazai, most közzétett mérlegének tanúsága szerint, tevékenységét az elmidt esztendőben is az ország egyetemes gazdasági érdekeinek szolgálatába állította. Tradícióihoz híven, szolid és előrelátó politikájával ezúttal is összhangba hozta a gondjaira bízott tőkék biztonságos kihelyezését, valamint az intézet mobilitási szempontjait az egész magyar gazdasági élet Jogos hiteligényeinek kielégítésével. Üzletmenete ennek megfelelően most is párhuzamosan fejlődött az ország általános gazdasági fejlődésével. Ez megnyilatkozik az emelkedő betétállományban és ennek meg' felelően a váltótárca megnövekedésében. ÉPÜLETFA, PARKETTA, BÚTOR saút, faeotniást, 90mUsedást megelőző, védekezési és Javítási tanácsadás LÉVAI ELEMÉR faipari szakértő Budapest, VI., Szív-utca 11. Telefon: 282-57 Az elnöki döntés után az Adriai már tovább nem halogathatta a kárösszeg kifizetését és az elnök által megállapított 25.300 pengős kárösszeget kifizetté I Stark Józsefnek. A biztosított azonban csak jogfenntartással vette fel ezt az összeget, azzal, hogy a színben elégett faáruk értéke az elnöki becslésben megállapított összegnél is nagyobb volt ép a kü lönbözetre vonatkozólag követelési jogigényét fenn- t tartotta. Az Adriai újra arra az álláspontra helyezkedett, hogy többet nem fizet, úgy, hogy Stark József kénytelen volt a budapesti kir. törvényszéknél beperelni az Adriai Biztosítót Keresetében azt adta elő, hogy a Németh-féíe elnöki döntés súlyos tévedéseket tartalmaz. Magyar Béla dr. kir. törvényszéki bíró elé kitűzött tárgyaláson az Adriai a kereset elutasítását kérte és tagadta, hogy az elnöki döntésben tévedések lennének. Vitatta azt is, hogy bírói eljárásnak helye van, mert a kármegállapítás módját kölcsönösen kötelező hatállyal állapították meg a felek, ennélfogva Stark köteles az abban hozott döntést magára nézve is kötelezőnek elfogadni. A törvényszék azonban az Adriai Biztosítónak a védekezését nem tette magáévá és kimondotta, hogy a szakbizottság kármegállapítása megtámadható abban az esetben, ha a szakértők jobb tudomásuk ellenére, vagy tévedésből, illetve megtévesztésből, esetleg helytelen eljárás alapján, avagy kellő tárgyi adatok nélkül állapították meg a kárt. Megállapította a törvényszék, hogy a szakbizottsági elnöki döntésben két nyilvánvaló tévedés is van. A törvényszék ugyanis külön bírósági szakértői eljárást rendelt el annak megállapítása végett, hogy valójában mennyi értéket képvisel az elégett faáru. Ez^k a bírósági hites szakértők kimutatták, hogy az elnöki döntésben lényeges tévedések vannak és enpek folyományaként a bíróság kimondotta, hogy az elnöki döntés a kár megállapítására nem alkalmas. A törvény szék a bírósági szakértők részletes, szakszerű, tüzetesen megokolt szakvéleményét vette alapul. E szerint a felperes tűzkára faanyagokban 2300 pengővel nagyobb, mint amennyit az elnöki döntés megállapított. Ebhez hozzávették a nád és cementlapok tűzkára fejében megillető többletet is, úgyhogy a bírósági szakértők megállapítása szerint az Adriai 2696 pengővel fizetett kevesebbet a felperesnek, mint amennyi a tűzkár folytán bekövetkezett tényleges kár gyanánt mutatkozik. Ennek alapján a budapesti kir. törvényszék most kihirdetett ítélettel arra kötelezte az Adriai Biztosító Társulatot, hogy 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett, fizessen a felperesnek 2696 pengő tőkét, ennek a kamatait, 830 pengő szakértői költséget. A mérleg analízise azt az előrelátást és óvatosságot bizonyítja, amely az intézet élén álló kiváló pénzügyi szakembereknek, Erney Károly elnöknek és Milos György vezérigazgatónak közismert jellemző tulajdonsága. A múlt évi üzleteredményről egyébként az alább következő részletes jelentés ad számot: A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatósága folyó hó 25-én tartott ülésében megállapította az 1935. üzletévi mérleget, nyereséges veszteségszámlát és elhatározta, hogy a február 10-é re egybe hívandó 96. rendes közgyűlésnek az 1,220.294.76 P-t tevő nyereség felosztására nézve a kővetkező javaslatot fogja előterjeszteni: Fizettessék osztalékra minden egyes részvény után 3.— P, 200.000 drb részvény után tehát 600.009 P, fordíttassék a rendes tartalékalapra 100.000 P, az ingatlan értékcsökkenési tartalékalapra 100.000 P, jótékony- és alapítványi célokra a fővárosi intézetekkel együtt adott összegeken felül 32.000 P, a felügyelőbizottság és a választmány tagjainak tiszteletdíjára 18.280 F, a tisztviselők külön jutalmazására 70.000 P és az alapszabályszerű jutalékok levonása után fennmaradó 244.386.05 P az 1936. évi nyereség- és veszteségszámlára írassák át. A már az előző évben észlelt élénkebb üzleti tevékenység és az ennek következményeként az egyes álladékokban beállott emelkedés a lefolyt évben is folytatódott. Ez az emelkedés, néhány üzletág kivételével, az 1935. évben már fokozott mértékben jelentkezett és kiterjedt mind a megnövekedett ügyfélforgalomra, mind az intézet jelentősebb üzletágainak további fejlődésére. Ennek megfelelően a betéti könyvecskékre elhelyezett betétek állaga az 1934. évi 72,453.021.59 P-ről 74,972.144.63 P-re, a folyó- és csekkszámlára elhelyezett betétek álladéka pedig 40,496.065.67 P-ről 41,498.415.18 P-re emelkedett. A betétálladékok emelkedése örvendetes tanúbizonysága az újraéledt takarékossági tevékenységnek, amely az intézetnél is az említett további betétemelkedésben jutott kifejezésre. Az egyesületnél elhelyezett összes betétek álladéka, az évenként fogyó átmeneti hitelezőket teleszámítva, 120,984.457.53 P-ről 124,809.819.25 P-re nőtt. Az említett élénkebb üzletmenet és egyes álladékoknak emelkedése dacára, amelyekből egyébként a tiszta nyereség megnövekedésére is következtetni lehetne, a z 1935. évi nyereség- és veszteségszámla az előző évivel szemben a tiszta jövedelmet illetőleg változást alig mutat. Magyarázza ezt a körülményt, hogy azok a terhek, amelyek főkéin a. mezőgazdasági adósok érdekében kiadott és a lefolyt év őszén megújított kormányrendeletek következményeként az intézet által is vállalandók voltak, nemcsak semmiben sem csökkentek, hanem bizonyos, még e'.ő- állható veszteségek lehetőségét rejtik magukban. Ez szükségessé tette, bogy a takarékpénztár megfelelő tartalékolásokról gondoskodjék. A személyi kiadások egyes, a korhatárt elért tisztviselők nyugdíjaztatása folytán csökkentek, a létszámban beállott kieséseket azonban az Intézet fiatal munkaerők beállításával pótolta. Jelentéklele- nül emelkedtek az adók és illetékek is, amelyek az 1935. évi nyereség- és veszteségszámlában 1,251.417.19 P-vel szerepelnek, amely összegben bennfoglaltatik az a mintegy 500.000 P is, amelynek befizetésére az intézet a mezőgazdasági adósok kamatbozzájarulási alapjába kötelezve volt. Tavaly 6 millió pengővel gyarapodott a Kereskedelmi Bank PeieiaiKománya Most hozták nyilvánossággra a Kereskedelmi Bank mérlegét, amelynek az üzleti eredményre vonatkozó adatai nem mutatnak lényeges változást a műit evinez népest. Tavaly 3.2 millió volt a tiszta nyereség, az idén 3.3 millió, ennek megfelelően a- osztalék is azonos a tavalyival: 3 pengő. A zárszámadás részletei ezzel szemben élénken bizonyítják azt a hatalmas anyagi es erkölcsi erőt, amelyet a Kereskedelmi Bann jelent a magyar pénzügyi- es hiteléletben. Jellemző az egész magyar gazdasági élet részéről megnyilvánult bizalomra, hogy a belső tőkeképződés mai nehéz esztendőjében is sikerült 6 millió pengővel gyarapítania betétállományát, amely tudvalévőén a legnagyobb a magyar pénzintézetek közt. Nem kétséges, hogy a szolidság és az üzleti tisztesség a bank kivételes pozíciójának tulajdonképpeni alapja és ennek a két üzleti elvnek egyik leg- nagyvonalubb képviselője a magyar gazdasági életben Weiss Fülöp, a Kereskedelmi Bank elnöke. Bár ,i közvetlen üzletviteltől visszavonult, az általa meghonosított szellemtől ma sem tér el a legfőbb üzletvezetés, amelynek szálai Stein Emil dr. vezér- igazgató kezében futnak össze. Stein Emil dr. rudasa, agilitása, hozzáértése és a Kereskedelmi Bank nemes tradícióihoz való törhetetlen ragaszkodása viszont garanciája a nem lankadó bizalomnak, amelyet az alább részletesen ismertetett mérlegjelentés bizonyít a számok erejével. * A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága Weiss Fülöp elnöklete alatt e hó 21-én ülést tartott, amelyben megállapította, hogy az 1935. üzlet év 3,301.098.23 P tiszta nyereséggel zárult az előző évi 3,284.589.96 P-vel szemben. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően több, már lebonyolított üzlet nyereségének elszámolása ezúttal is későbbi időpontra tartatott fenn. Elhatározta egyben az igazgatóság, hogy a folyó év február hó 4-én, délután fél 5 órakor megtartandó 94-ik rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1935. évi osztalék kifizetésére ugyanúgy, mint tavaly, 1,500.000 P, vagyis részvényenként 3 P fordíttassék, továbbá, hogy a rendes tartalékalap 1,000.030 P-vel, az intézeti épületek értékcsökkenési alapja 200.000 P-vel, az alkalmazottak jóléti intézményei pedig 6O.O0O P-vel javadalmaztassanak, míg az 1936. üzletóvre 1.257.793.12 P nyereség vitessék elő. A bank 1935. évi zárszámadásai, szembeállítva az 1934. évi zárszámadásokkal, a következő jelentősebb változásokat mutatják: A z 1935. év tiszta nyeresége a tavalyit mintegy 17.000 P-vel haladja meg. A kamat- és szelvényjövedelem, dacára annak, bogy a kihelyezések állománya évi átlagban a tavalyihoz képest magasabb volt, a kamattételek csökkentése folytán kerek összegben, 185.003 P-vel visszaesett. Az ingatlanok hozadóka 22.000 P-vel, a jutalékok címén, valamint az értékpapír- és devizaüzletnél elért nyereség és a különféle egyéb nyereség pedig 160.000 P-vel csökkent. Leírásokra az előző esztendővel szemben 937.000 P-vel kevesebb fordíttatotr. A jelzálogüzlet 1934. évi különleges nyereségeinek felhasználása mellett ugyanis már tavaly — várható gazda- védelmi rendeletek kihatására való tekintettel — olymérvű leírások eszközöltettek, bogy a folyó évben e címen az előző évinél kisebb leírások szüksége merült fel. Ami a mérlegszómlát illeti, a könyvecskékben elhelyezett takarékbetétek kerek összegben, 2,261.000 P-v el, a folyószámlabetétek pedig 3,868.000 P-v el emelkedtek, úgyhogy az összbetétállomány 293,873.758 P-ős összege 6,128.073 P-vel nagyobb a tavalyinál. A kezességi üzlet állománya 23,906.565 P-ről 26,121.795 P-re emelkedett. Az aktívák között a pénztárkészletek, valamint a pénzintézeteknél és bankeégeknél elhelyezett tőkék állománya 34,113.303 P-ről 40,106.222 P-re, az adósok állománya 107,163.604 P-ről 108,644.901 P-re, a váltó- tárca pedig 144,531.769 P-ről 145,098.014 P-re emelkedett. Az értékpapírok értékelése ez alkalommal is az eddigi konzervatív elvek figyelembevételével történt. Az államadósságok, közkölesönök és egyéb értékpapírok állománya 24,132.915 P-ről 23,953.967 P-re, a pénzintézeteknél és egyéb vállalatoknál fennálló érdekeltségek állománya 23,231.640 P-ről 22,784.756 P-re csökkent. A forgalmi adatok az egész vonalon emiítóiiw- méltó emelkedési: mutatnak. Tön/, védett K. H. lámpatestekkel Nagy árammeglakaritás! Nagyobb fényi KOMOR HEN'RIK-iéie Budap*st, VII., W»ss«lényl-utca 39. T«l*fon , 41 —4 —7Í.
