Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-10-28 / 43. szám
Budapest, 1936 október 28. ✓jrr "j **—- ~ tfovazav iiijzfj£p 7 SÜRGŐSEN FEL KELL ÉPÍTENI A KÁROLY KIRÁLY-ÚTI ÜZLETHÁZÁT ELKÉSZÜLT A NAGYARÁNYÚ IDEIGLENES ÉPÜLET TERVE, DE AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYRŐL MÉG NINCS INTÉZKEDÉS Mint ismeretes, a Madách Imre-út megnyitásával kapcsolajtosan a Károly király-út 15., 17. és 19. számú hatalmas háztömbök lebontásra várnak. A Közmunkatanács és az Orozy-ház tulajdonosai úgy a lakóknak, mint az összes kereskedőknek és műliely- tnlajjdonosoknak idejében felmondottak. Nemsokára felvonulnak a csákányos hadak és megkezdik a bontási munkálatokat. Megnyitják a Madách Imre-utat. Ez a kérdés foglalkoztatja ma az egész kerület lakosságát, mert végre elérkezett az ideje annak, hogy az Erzsébetváros belterületén megszűnjenek azok az egészségtelen és szűk sikátorok, amelyek eddig elcsúfították a főváros szívében fekvő legértékesebb területet. Az Erzsébetváros az egész Madách Imre-út megnyitásává^ kapcsolatos problémákat valósággal szívügyének tekinti, mert elsősorban az ott meginduló nagyarányú építkezésektől várja a munka- nélküliség enyhülését és Végre levegőhöz fog jutni ez az évszázados elhanyagoltságban maradt kerület- rész is. Erre a területrészre már 30 éven át nem E|dtak seen építési, sem tatarozás!, sem épület ráépítési engedélyt, mert a különböző hatóságok nem tudták magukat elhatározni városrendezési szempontból valamely végleges megoldásra. Végre most megszületett a megoldás: elhatározták a Madách Imre-út megnyitásiát. Az út megnyitásával előtérbe lépett egy igen súlyos és gyors megoldást váró probléma. Mi történjék azokkal a kereskedőkkel, akik a házak lebontása következtében helyiség nélkül maradnak? Felmerült tehát az az elgondolás, hogy a több éven át húzódó nagyszabású építkezés tartamára a háztulajdonosok az épületeik Károly-körúti homlokzata előtt terjedő területsávon, saját költségükön, ideiglenes jellegű üzletházat létesítsenek. Ez elsősorban azoknak a kereskedőknek és iparosoknak áll érdekükben, akik közül némelyek ötvenhatvan év óta bérlik jelenlegi helyiségeiket és akiket megélhetési lehetőségük feltétlenül ehhez a területhez köt. Ezek ai kereskedők az újonnan felépítendő nagyszabású épületkomplexumokban ismét üzlet- és műhely- helyiségeket akarnak bérelni. Egyelőre három liatal más bérpalota kerül lebontásra és közel hatvan kereskedő és iparos válna hajléktalanná, illetve kénytelen volna valahol a külvárosokban üzletet vagy műhelyt bérelni, ami a- mai súlyos gazdasági viszo- nyok között valósággal létérdekükben támadná meg őket. De Sgardelli Caesar, a Nemzeti Egység Partja Fővárosi Szervezetének erzsébetvárosi pártelnöke, meleg szeretettel karolta fel a kereskedők és iparosok jogos és indokolt kérelmeit, hogy az üzletház építkezéséhez a legsürgősebben hozzá lehessen fogni, mert nemsokára megkezdik az épületek lebontását és így a kereskedőket a főváros minden irányában szét kellene szórni. A helyzet ma az, hogy az üzletház tervezetét idejében elkészítették, az üzlteliáz felépítésének költségeit a Helvetia építő és ingatlan r.-t. biztosította, de a főváros az építési engedélyt mind ez ideig nem adta meg. Felkerestük ennek a nagyfontosságú mozgalomnak élén álló DE SGARDELLI CAESART, a NÉP erzsébetvárosi pártelnökét, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — A Madách Imre-út megnyitásával kapcsolatos összes gazdasági és szociális kérdésekkel kezdettől fogva a legbehatóbban foglalkozom, mert ennek a kérdésnek egész komplexuma az Erzsébetvárosnak úgyszólván szívügye. Hosszú évtizedek után végre rendet teremthetnénk ebben az elhanyagolt, valósággal patkányokat tenyésztő városnegyedben. Ez nagyon örvendetes ugyan, de résen akaiunk lenni, hogy ez a városrendezési műtét ne járjon áldozatokkal. Az Erzsébetváros lakosainak adottságánál fogva közismerten a főváros kereskedelmi és ipari gócpontja. Nekem, mint kerületi pártelnöknek, kötelességem kereskdő és ipagos polgártársaimnak érdekeit a legmesszebbmenően megvédeni. De különösen most, mikor régi kereskedő- és iparosdinasztiáknak valósággal exisztenciáilis érdekei forognak kockán. OETL ANTAL vasöntöde és «gépgyár részvénytársaság Budapest, X., Asztalos Sándor-út 9. szám Telefon: 1-161-09. — Ezt az ideiglenes üzletházat sürgősen fel keil építeni! Nem lehet bürokratikus okokból egész kereskedő- és iparoscsaládokat tönkretenni. Nem lehet szétszórni azokat a| kereskedőket és iparosokat, akik több évtized óta ugyan abban a helyiségben folytatták kereskedésüket és tisztes iparukat. Bizonyosra veszem, hogy az üzletház építéséhez napokon belül hozzá lehet fogni. — Sajnos, egyelőre a helyzet afz, hogy a fővárosnál az üzletház felépítésével kapcsolatban még semmi irányban döntés nem történt, egyelőre az egyes ügyosztályaiban ide-oda utazik az engedélyezés kérdése. A nagyfontosságú kérdés, hónapok óta húzódik. Az illetékesek a kérelmet a fővároshoz 314.696/1936. III. szá)m alatt nyújtották be, kérve az elvi engedély kiadását és akkor kilátásba helyezték, hogy a kérelmet az augusztus 17-iki bizottsági üésen fogják tárgyalni, de ez nem történt meg. — Most arról értesülök, hogy a kérelem elintézésébe a Beszkárt, a Gáz-, Elektromos- és Vízművek, szóval az összes városi közüzemek beleszólnak. Ez a bürokratikus eljárás az egész nagyfontosságú ügy felborításával járhat. A pénzügyminiszter ugyanis a rendkívüli adómentesség megadását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az egész nagyszabású építkezés három év alatt bonyolíttassék le. Ez természetesen csupán akkor volna lehető, ha az építkezéshez a legsürgősebben hozzá lehetne fogni. De viszont az érdekeltek csak akkor bontliatnajk, ha régi bérlőiket elhelyezhetik. Égetően szükséges tehát, hogy a városi hatóságok az elvi engedélyt az ideiglenes épület emelésére megadják, mert ezt az üzletházat fel is kell építeni. Megjegyzem még, hoigy a Közmunkatanláics a Károly-körút 15. szám a|latti házát szintén lebontja és imivel neki is érdekében áll az, hogy a lebontott ház helyére kerülő épületben évtizedes bérlői szintén visszakerüljenek, az üzletbáz tulajdonosai kilátásba helyezték, hogy a Közmunkatanács régi bérlőit is ebben az ideiglenes üzletházban helyezik el. — Az érdekelt kereskedők és iparosok természeteden mindinkább növekedő nyugtalansággal tekintenek a kérdés bizonytalan és elhúzódó döntése elé. Megmondottam a nálam járt kereskedőknek és iparosoknak, liogí' felesleges az aggodalmuk, mert bizonyos, hogy a főváros építkezési engedélye még idejekorán meg fog érkezni és az ideiglenes üzletház felépítéséhez végre hozzá lehet fogni. — A fővárosnak erkölcsi kötelessége, hogy a jelen súlyos gazdasági helyzetben megértse ezeknek az évtizedes kereskedő- és iparosdinasztiáknak vészjelzéseit és ne hagyja tönkremenni ezeket az évtizedek óta hűségesen adót fizető polgárokat. Ennek a súlyos gazdasági kérdésnek semmi köze a| politikához. Mi egyébként is a kerületben vajmi keveset politizálunk, de annál intenzívebben foglalkozunk a kereskedők és iparosok szociális és gazdasági kérdéseivel. Ezért karoltam fel most is kötelesség- szerűen a bajbai jutott kerületemben kereskedők és iparosok ügyét. Ők már nagyon jól tudják, hogy minden igazságos és jogos kívánalmukban bizton számíthatnak pártunk támogatására. # Az üzletház a már elkészült terv szerint hosszú, földszintes és felerészben egyemeletes lesz, amely hajóhoz fog hasonlítani. Az emeletre kerülnek a régi Orczy-kávéház és a gyapjú- és borkereskedő-érdekeltség helyiségei. A földszinten 34 tágas üzlethelyiségnek jut hely. A hosszú építményen, nehogy a közlekedést elzárja, átjárót is építenek. A modern technika és higiénia összes eszközeivel felszerelt, modern üzletházat 8—10 hét alatt teljesen fel tudják építeni. Külső hatásában nagyon tetszetős lesz, úgy hogy nem fogja rontani, még rövid időre sem a Károly-körút külső képét. Természetesen az új paloták felépülésével egyidőben, azonnal lebontják az ideiglenes üzletházat. Purmann Jenő Speciális üzem, az emberi testet egyenesítő-, idoÍ mító-, segítő- és kiegészltőkészülékek számára. Budapest, IX., Üllői-út 21. Telefon: 1—891—87. Érdeklődéssel tekintünk az ideiglenes üzletház felépítése körüli fejlemények elé. Reméljük, hogy legközelebb már a megindult építkezésekről számolhatunk be. Mindenesetre az érdekelt kereskedők és iparosok hálásain fogják elkönyvelni De Sgardelli Caesar kerületi pártelnök önzetlen és erélyes támogatását. Gergely Tódor nyugalomba vonul. A magyar biztosítás ügyének nagytekintélyű, kiváló vezéregyénisége, Gergely Tódor október 31-én megválik az Első Magyar Általános Biztosító vezérigazgatói állásától. Fólszázados működés után adja át helyét kiváló utódjának, Balabán Imrének. Gergely Tódor ezzel nem mond búcsút intézetének, mert továbbra is tagja marad az igazgatóságnak. Megtartja a BIOSz elnöki tisztét is, és ezzel továbbra is vezető szerepet tölt be a magyar biztosítás terén, ahol az elmúlt félszázad alatt munkásságával elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az Első Magyar igazgatósága és választmánya nevében október 31-én Teleszky János elnök, a tisztviselői kar részéről Balabán Imre vesz búcsút Gergely Tódortól, akinek tiszteletére ünnepi vacsorát is rendeznek, ai Biosz pedig teljes ülésén fogja ünnepelni. Az Eurogasco Budapestre helyezte európai központját, A Standard olajtröszt érdekkörébe tartozó European Gas and Electric Company amerikai cég néhány hót előtt felszámolta bécsi központját és a vállalat egész Európára kiterjedő központjóit Budapestre helyezte óit. Most folyik a berendezkedés a Gresham-palotába, ahova átszállítják a megszüntetett bécsi központ egész berendezését. Az Eurogasco. mint ismeretes, öt évre koncessziót kapott a magyar kormánytól olajkutatásra, Görgetegen, Mi- hályin, Inkén és Budafán végeztek fúrásokat Rotary- rendszerű fúróikkal és bár Mihályiban és In- kén 2000 méter mélységben csak olajai szennyezett szónsavkitörésre és tömény sósvízre. Budafán 1400 mélységben csupán olajos homokrétegre bukkantak és még vagy 2000 méterre kell fúrni az olajért, rendűéitlenül folytatják tovább az eddig 350.000 dollárt felemésztő munkát, mert az Eurogasco feltétlenül bízik abban, hogy Magyarországon petrolemm- forrásokat fog feltárni. Üjra Usettj' Bélát választották meg a Dohány- árusok Szövetségének elnökévé. Mária-utcai székházában vasárnap délután tartotta meg népes közgyűlését a Dohányárusok Országos Szövetsége Usetty Béla1 országgyűlési (képviselő1 elnöklésével. Megnyitója után a főtitkár terjesztette be jelentését, majd a szövetségi pénztáros számolt be a jóléti intézményeik anyagi helyzetéről. Az új tagfelvételek után megválasztották a tisztikart. Elnök újból Usetty Béla, ügyvezető1 elnök: Remethei Fülepp Dezső, lalelnökök: Pettkó Béla, Szentgály Antalné és özvegy dr. Márffy Gusztávné, főtitkár: Sikolya István. Tizenöt millió pengő folyik be a Salgó-Handlovai tranzakcióból. Mint a Fővárosi Hírlap mnltheti számában megírta, most hivatalosan is jelenti, hogy a Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Részvény-Társulat hosz- szabb időn át tartó tárgyalások után a Handlovai Kőszénbánya Részvénytársaságnál bírt teljes részvényállományát, azaz 116.720 darab részvényt, amely e vállalat részvényeinek 60%-át jelenti, eladta a Verein für chemische und metallurgische Produktion prágai részvénytársaságnak. Az eladásnál elért vételár, mely folytatólagos részletekben fog a Salgó- Tarjáni Kőszénbánya Részvény-Társulathoz befolyni, körülbelül 15 millió pengő értéket képvisel. A Salgó- Tarjáni Kőszénhánya R.-T. o,z így nyerendő összegeidet meglevő magyar vállalatainak további fejlesztésére, ipari tevékenységének kiszélesítése útján a magyar gazdasági élet szolgálatába fogja állítani. A MATEOSz nem emeli szállítási1 tarifáit. A szállítmányozási körökben az a hír terjedt el, hogy a Magyar Teherautófuvarozók Országos Központi Szövetkezete, a MATEOSz szállítási tarifáit emelni óhajtja. A MATEOSz-tól vett értesülésünk szerint a tarifaemeléssel kapcsolatban elterjedt hírek a valóságnak nem felelnek meg és a tarifaemelés kérdése még csak szóba sem került. A Futura közgyűlése. A Futura a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi részvénytársasága október 20-án tartotta Ipolyi-Keller Gyula ny. államtitkár elnöklete alatt XVII. évi rendes közgyűlését. A részvényesek elé terjesztett évi jelentés az intézet további örvendetes fejlődéséről számol be. Az 1935. évi termésű gabonakivitelben a Futurának jelentékeny szerepe volt. A közgyűlésen Darányi Béla vezérigazgató részletben tájékoztatta a részvényeseket az intézet elmúlt évi közérdekű működéséről és ismertette azokat a kiemelkedő eredményeket, amelyeket a Futura az elmúlt üzleti évben tevékenységével elért; majd Balogh Elemér m. kir. titkos tanácsos és Teleki Mihály gróf, az Országos Mezőgazdasági Kamara alelnöke a részvényesek megbízásából kö- szönetüket tolmácsolták úgy az intézet vezetőségének, mint tisztviselőkarának. A közgyűlés az igazgatóság javaslata alapján a mérleg szerint mutatkozó 329.324.95 pengő tiszta nyereségből a részvényeseknek az 1935—36. üzleti évre az előző évhez hasonlóan 3% osztalékot iállapított meg, az Elismert Vállalati Nyugdíjpénztárnak 40.000 pengőt juttatott, egy mikszúthfalvi háznak felépítési költségeit megszavazta és az alapszabály szerinti juttatásokon felül maradó összeget a jövő év számlájára vitette át. A Futura érdekeltségéhez tartozó Nostra Általános Áruközraktárak és Kereskedelmi Rt., valamint az intézet irányítása alatt álló Mezőgazdasági Termelők Egyesüli Szövetkezete, mint az OKH tagja, ugyancsak nyereséggel zárták mérlegüket.
