Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-10-21 / 42. szám

Budapest, 1936 október 21. &#>2S 9 Előtérben a Budapesti Nemzetközi Vásár megfelelőbb elhelyezésének problémája írta: BECSEY a törvényhatósági bizottság örökös tagja 1930 április havában tartotta a Budapesti Nem­zetközi Vásár fennállásának 25 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból adta ki a Vásár azt az emlék­iratot, amely az intézmény megalakulásától a 25 esztendős évfordulóig való fejlődését ismertette. Csupán néhány számadatra óhajtok rámutatni. 1906-ban a Fővárosi Kereskedők Egyesülete gondo­zásában, mint Márciusi Vásár indult meg a Fővá­rosi Vigadóban rendelkezésre bocsájtott 450 négy­zetméternyi területen, körülbelül ott, ahol ma a Menetjegyiroda van elhelyezve. Ezen a vásáron 88 kiállító vett részt, főleg a papírszakmából. Utóbb Áruminta Vásár név alatt folytatta tevékenységét, amelynek jellemzője az volt, hogy a vásáron csak megrendeléseket kötöttek a kiállított minták alap­ján. Érdemes megjegyezni, hogy abban az időben Európában még csak két vásár létesült hasonló ren­deltetéssel: az egyik a híres Leipziger Messe, a má­sik a párisi Főire volt. Az összes többi európai áru­mintavásárok ezeknél jóval fiatalabbak és csak ak­kor jöttek erősebben divatba, amikor az akkori lyoni polgármester: Herriot felkarolta az árumintavásár gondolatát. Nálunk 1914-ben merült fel a gondolat, hogy a IX. vásár már nemzetközi alapon rendeztes- sék és 1925-ben, a háború utáni újraéledés idejében mint Budapesti Nemzetközi Vásár folytassa hasznos tevékenységét. A fejlődés mérvére jellemző, hogy 1930-ban a 25 éves jubileum alkalmából 18.600 négy­zetméter területen helyezkedett el, az 1936. évi vásár pedig 43.000 négyzetméter területet foglalt el, amely­ből 13.000 négyzetméter az Iparcsarnok területére esett, 30.000 négyzetméter pedig az Iparcsarnokot környező ideiglenes építményekre jutott. Egy pillantás az Áruminta Vásár területére mindenkit meggyőzhet arról, hogy mostani helyén az intézményt tartósan tová.hfejleszteni képtelenség. Dönteni kell tehát afelett, hogy vajon a Városliget megmaradjon-e eredeti hivatásánál, vagyis továbbra is a fővárosi közönség szórakozó és üdülő helyéül szolgáljon, vagy feladva régi hivatását, a kiállítás közgazdasági célkitűzéseinek szolgálatába álljon. A kérdés csak széles közgazdasági látókörben dönthető el. Ebben a keretben revízió alá kell venni egyfelől a székesfőváros fejlődése és szabályozása szempontjából felmerülő igényeket, de revízió alá kell venni a vásárintézmény köz- gazdasági hivatását, annak közelebbi és távolabbi célkitűzéseit és ahhoz képest a kívánatos tartalmat és formákat is meg kell állapítani. Egyfelől ez a meggondolás teszi ak­tuálissá a vásárintézmény ügyét, másfelől azonban egyéb körülmények is kívánatossá teszik a problé­mák mielőbbi eldöntését. A székesfőváros a jövő évben új hatalmas alko­tással: a Horthy Miklós-hid forgalombaállításával lesz gazdagabb. Befejezési nyeri aUandlovai kőszénbánya részvény- pakeijjéneb eladása Hónapok óta tartó tárgyalások után a Salgó­tarjáni Kőszénbánya R. T. eladta a tárcájában levő Handlovai Kőszénbánya részvénymajoritását az Aussig Chemische vállalatnak. A megállapodás sze­rint az Aussig Chemische 12 millió pengőt fizet a Salgónak a birtokában levő 60.8-%ot kitevő Handlo­vai részvénypakettért. Kétségtelen, hogy a tranzakció mindkét vál­lalatra szerencsés és rendkívül előnyös volt, mert egyrészt a Salgó a cseh 'államvasutak szénmegrende­lésénél hátrányosan érezte azt a körülményt, hogy a Handlovai Kőszénbánya többsége magyar érdekeltség kezében van, másrészt pedig az Aussig Chemische a Vág völgyében tervezett nagyobbarányú terjeszke­dése folytán kénytelen volt szénbázist szerezni magának. A transzferintézkedések következtében 1937 június 1-ig bonyolítják le a tranzakciót, amely legnagyobbrészt készpénzben történik, egész jelentéktelen részében nyer csupán kiegyenlítést az Aussig Chemische néhány magyar érdekeltségének átengedése útján. így például a Salgó tulajdonába megy át a Klotild Első Magyar Vegyipari Rt. rész­vénytöbbsége, itt azonban az egész alaptőke mindösz- sze 375.000 pengő. Minden várospolitikus tisztában van azzal, hogy ez a híd nemcsak a főváros jobb- és balpartját össze­kötő műtárgy, hanem olyan korszakos alkotás, amely megjelöli a jövő századok fejlődésének irá­nyát és sok megoldásra váró probléma kiinduló pontját is. Nemrég zajlott le a pályázók élénk részvétele mellett a budai liidfö környékének rendezésére kiírt tervpályázat, amely a zsűri megállapítása szerint nem hozta meg a kívánt eredményt. De ez termé­szetes is, mert hiszen itt nem egyszerű szabályozási, útvonalvezetési és hasonló közlekedési kérdések voltak csak megoldandók, hanem megoldásra vártak azok a nagy kontúrok is, amelyeket a problémához fűződő messzelátó célok ismerete és tanulmányozása nélkül dűlőre vinni nem lehet. Legyünk tisztában azzal, hogy itt nem csak lokális jelentőségű feladat­ról van szó, hanem a vízi, vasúti -és közforgalmi utak nagyjelentőségű csomópontjában olyan fel­adatokat is meg kell oldanunk, amelyek fővárosi, sőt országos vonatkozásban is bekapcsolódnak köz­gazdaságunk és termelőgazdaságunk érdekeibe. A Szent Imre-város közönségének az az óhaja, hogy ! 'i ü’h! a Nemzetközi Árumintavásár új köntösében ide telepíttessék. Szem előtt tartva a célt, amelyet a Nemzetközi Áru­mintavásár elnevezés determinál, tisztában kell len­nünk azzal, hogy annak keretében a kínálatnak és keresletnek olyan találkozó helyét kell kialakíta­nunk, amely alkalmas időben, megfelelő keretben az üzleti lebonyolítás összes kommerciális kívánalmai­val számol. Általában tehát aukciós vásárok, szak­szerűen csoportosított keretekben, hatóságilag ga­rantált márkázással lennének kívánatosak, még­pedig azokon a területeken, amelyeket a külföldi piac leginkább keres és amelyeken termelésünk a legprodu-ktívabb és így kínálatunk a legeredménye­sebb lehet. A Szent Imre-város közönsége, amely nemcsak a lakosság számarányában mutat fel hatalmas fellen­dülést, hanem amely látókörben, hivatásszerű isme­retekben is jelentős erkölcsi tőkét képvisel, uapról-napra fokozódó érdeklődéssel fordul e probléma felé, amely népességének kenyeret és új élet-lehetősége­ket igér. Meggyőződésem, hogy ez az érdeklődés nemcsak indokolt, hanem szükséges is, mert nagy várost vagy városrészt érintő problémák csak úgy érlellietők meg, ha azok nem csupán a hivatali szobák Íróasztalaitól indulnak ki, hanem a dolgozó tömegek meggyőződéséből fakadnak. Ezért helyes, ha a közvélemény az érdekeibe vágó problémákra felfigyel és azokat figyelemmel kíséri és ezért szá­míthat joggal a Szent Imre-város közönsége a hiva­talos tényezők, valamint a főváros széles köreinek legmelegebb érdeklődésére. vállalat üzleti forgalma 56.2 millió pengőt tett ki és a mérleg 1,980.818 pengő 54 fillér tiszta nyereség­gel zárult. Az igazgatóság október 30-ára egybehí­vandó rendes közgyűlésnek részvényemként 4 pengő osztalék kifizetését fogja javasolni. A külföldi devalvációk és a magyar idegenforga­lom. A Kamara idegenforgalmi szakcsoportja vitéz Gyulay Tibor főtitkár elnöklésével ülést tartott, ame­lyen fíyömrei Sándor titkár kifejtette, hogy óvintéz­kedésekre van szükség, nehogy a külföldi devalvá­ciók hátrányosan befolyásolják a szépen fellendült magyar idegenforgalmat. Nem szabad ugyanis fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a svájci, francia és hol­landi eredeti idegenforgalom ezután 43%-kal költsé- aesebb, mint volt eddig. Tormay Géza dr. államtitkár, Válkay Bertalan dr. miniszteri tanácsos, Balkányi Kálmán dr., Bársony Oszkár, Bélaváry-Burchard Rezső dr., Horváth Ernő, Magyar Miklós, Marenchich Ottó, Németh Aladár, Stein Sándor dr. és Tüske Jenő dr. MÁV igazgató felszólalása alapján a Ka­mara felhívja a kormány, a főváros és az idegen- forgalmi szervek figyelmét arra, hogy utasszerző te­vékenységüket a megváltozott viszonyokra való te­kintettel erősítsék meg, igyekezzenek ellensúlyozni a külföldi devalvációik hátrányos kihalásait. Egyben javasolják újabb államokkal szemben is az útlevél- láttamozási kényszer megszüntetését. A Belvárosi Takarék rendkívüli közgyűlése. A Belvárosi Takarékpénztár a hivatalos lap útján rendkívüli közgyűlést hívott össze, ami a gazdasági életben meglepetést keltett, mert az a vélemény alakult ki, hogy a rendkívüli közgyűlés valami tranzakcióról fog határozni. Ezzel szemben a rend­kívüli közgyűlés tisztára adminisztratív természetű, amennyiben a Belvárosi Takarék két elhunyt fel- ügyelőbizorttsági tagja helyett fog az alapszabályok értelmében új felügyelőbizottsági tagokat válasz­tani. G era lajos fiai épület- és bútorasztalos mesterek Budapest, VIII., Tliék Endre-utca 35 Telefon: 1-870-20 BDRBÉLy FERENC és OBERLÄNDER ENDRE okL mérnökök, építőmesterek és építési vállalkozók Vilim magas és mélyépítést BUDAPEST, VI., ANDRÁ88Y-ÜT 49. Telefon: 1-208-48 MAGYARORSZAG ARANY KÖSZÖRŰS HEGEDÜKÉ8ZITŐ ME8TERE ByUffiPEST, Vl„ LISZT FERENC-TÉR 10. SZ. A Zeneművészeti Főiskola mellett. • Tel.: 1-110-03. Számtalan kitüntetés, elismerő oklevelek és díjak. Qninttiszta hurok. Régi mesterhegedűt a legmagasabb áron veszek és becserélek. Javítás bármilyen hangszeren, fúvós és vonóshangszeren szak- ___________szerűen és mérsékelt áron. fC OŐS ISTVÁN FÉMÁRUGY&R BUDAPEST, XfiV., MEKIKÓS-ÚT 14. Sárgaréz és nikkel­bronz épiiletvasalás különlegességek • TELEFON: 2-9Ö8-32 Uj Lóverseny-tér mellett NESSZtt/ICMER IMRE- ■ = Épület- és mülakatosmester —■ ~ Budapest, VI., Aradi-utca 2. Telefon: 7—209—53. WEiszrűíöp RÉZMŰVES Budapest, VüL, Gólya-utca 13. Tel.: 1-460-36 “lAMÁSSY EMIL ÉPÍTŐMESTER = Budapest, VI., Lázár-u. 16. II. 7/a. Tel.: 1-171-55. TH1ÜMOLUX Felvonók, elektr. tűzhelyek, világítás VIH., Práter-utca 6. Telefon: 1-383-S8. KECSE NAGY SÁNDOR Építési vállalkozó, éesmasfer Budapest, X., Kereszturi-üt 8. Telefon: 1—424—97. „MÁGLYA" VASÖNTÖDE TARJÁN MÉRNÖK ÉS VOLK8GRUBER Budapest, VI. kér., Máglya-utca 06 szám. Nyers és megmunkált öntvények minta, rajz, méret, leírás sze­rint. Specialista ékszíjmeghajtásban.. Saját mintakészftö üzem. • Telefon : 2-915-21. • A Községi Takarékpénztár új klubháza és sport­telepe. A Horthy Miklós-út mellett, a szinte földből kinőtt új városrészben, a Daróczi-uton épült a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár líj sporttelepe. Gondosan hengerelt köves utak, fák és bokrok adják a keretet, amelyben nemes egyszerű­ségével pompásan hat az új klubház, amely 220 tagnak nyújt kedves otthont. Építése még tavaly kezdődött és, hogy most fennáll, Liptay Lajos dr. vezérigazgató sportszeretetének és bőkezűségének, valamint Furtkovics Béla igazgató agilis munká­jának köszönhető. A sporttelepen több tenniszpálya és tekepálya is áll a tagok rendelkezésére. A közel 600 négyzetöl nagyságú telek egyik kedves szín­foltja Budának és valóraváltója a Községi Takarék sportkedvelő tisztviselői régi kívánságának. A Faforgalmi Rt. koncessziója. Gazdasági kö­rökben hónapokon át folyt a vita akörül, hogy a földmívelésügyi minisztérium meghosszabbítja-e a Faforgalmi R.-T. hároméves koncesszióját, avagy más kezekbe jut az ország tüzifaellátása, amelyért a koncesszió lejárta előtt számos pályázó jelentke zett, ezek sorában az erdőbirtokosok egy csoportja is. A Faforgalmi R.-T. koncessziója ügyében a leg­utóbbi napokban fordulat történt, amennyiben a pályázók visszavonták ajánlatukat, úgy, hogy je- lonleg a Faforgalmi R.-T., amely a Kereskedelmi Bank, a Hitelbank és az Angol-Magyar Bank ala­pítása, az egyetlen pályázó. Értesülésünk szerint a legközelebbi napokban meg is kapja az 1939 végéig szóló koncessziót. Négy pengő osztalékot fizet a Rima. A Rima- murány—Salgótarjáni Vasmű Rt. igazgatósága ma megtartott ülésén az eléje terjesztett 1935—36. üzlet­évi zárszámadásokat megvizsgálta és jóváhagyta. A

Next

/
Thumbnails
Contents