Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-30 / 39. szám
Budapest, 1936 szeptember 30. «Mt*3teaBBSSg>„^3r.l yy —... . «"‘Banpi.J^O^C^íIí/JZMF A gyászjelentések sablonos fogalmazása szerint: Budapest Székesfőváros közönsége mély megrendüléssel és a legőszintébb részvéttel veszi tudomásul a lesújtó hírt, hogy meghalt az árvák atyja, a nyomorgók meg- segítője, a szegények és bajbajutottak istápolója, Liber Endre. Élt 58 évet, az ország fővárosának öt esztendőn át volt első^ alpolgármestere, meghalt sok szenvedés után az elesettek érdekében folytatott hosszú és szakadatlan munkálkodásban és — talán soha nem volt ennyire igaz szívből jövő a gyászjelentés hangjának egyformasága: — Az örök dicsőség fénye övezze emlékét. Amikor itt állunk e példaadó élet hamvai előtt, elszorul a szívünk, nem ad hangot a torok: önkéntelenül is azok a szavak jönnek ajkunkra, amelyek szinte évszázadok óta kifejezői a legnagyobb fájdalomnak, a legnagyobb tragédiának, annak, hogy elment valaki közülünk, akinek a távozását pótolhatatlannak érezzük, akiről nem hittük el, hogy az élet és halál kérlelhetetlen törvényei szerint nem is egyik napról a másikra, hanem egyik perc után a következőben már nincs közöttünk: derék, jóságos életének nagyszerű aktivitása már csak a múlt emlékezetében virul. Nehéz, majdnem lehetetlen feladat írni és beszélni a halott Liber Endréről, amikor itt él és virágzik szemünk láttára az élő Liber Endre munkásságának valamennyi halhatatlan alkotása. Az emberi élet természetes rangsora szerint Budapest első alpolgármestere volt, ez az adminisztratív megjelölés azonban korántsem tölti ki azokat a széles kereteket, amelyeket majdnem példátlanul álló munkássága betöltött. Hivatalos nyelven szólva, Liber Endre teremtette meg Budapesten a szó korszerű értelmében vett szociálpolitikát, amelynek azonban a különleges magyar viszonyoknál fogva mélyebb és átfogóbb értelme lett, mint amennyi ebből a kifejezésből következik. Nem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy Budapesten nem csupán az árvák, a szegények és> az ínségesek megsegítését szervezte a köz feladatává és kötelességévé, hanem olyan világpolitikai konstellációban teremtette meg az összes szociálpolitikai kérdéseknek ezt a nyugalmi állapotát, amikor a történelem legnagyobb világkatasztrófája után magunkramaradottan, kifosztottan és megcsonkítottál! azt sem tudtuk: mihez kezdjünk csekély megmaradt javainkkal, mihez kezdjenek^ azok, akik nem vesztették el százszázalékig az élethez való jussukat. Liber Endre a világégés kellős közepén, 1916-ban, amikor először jutott szóhoz felelős pozícióban, indította m^eg az élet gyámoltalanjainak érdekében való harcát, amely halála idejére, 58 esztendős korára, meghozta neki egy kiteljesült élet ragyogó és elvitathatatlan győzelmét. Amennyiben, elismerjük a pszichoanaliti- kusok tanítását, iáméiy szerint egész életünket elhatározó befolyással szabják meg legzsengébb gyermekkorunk élményei és tapasztalatai, úgy meg kell állapítanunk, hogy Liber Endre életének tevékenysége ennek a tudományos tételnek leg frappánsabb bizonyítéka. Ez a szép és köztiszteletben álló karóért befutott közéleti férfiú a legnagyobb tehertétellel, szüleinek elvesztésével kezdte életét. Árvaházban nevelkedett és ifjúságának ez a fájdalma nem csupán maradandó emléket, de maradandó nyomot is hagyott lelkében. Lla elemezni akarnék ennek a tiszteletreméltó férfiúnak lelki- rúgóit, rá kellene jönnünk, hogy a saját munkájával, tulajdon tehetségével elért magas állás, számos legmagasabb kitüntetés, végül, de nem utolsó sorban az általános közbecsiilés nimbusza soha, pillanatra sem homályosította el tudatában az^ árvasorban, árvák közt eltöltött esztendőket. Ellenkezőleg: mindig világosan vízhatlan erőpapirosból darabonként 28 fillérért szállít Mcgyar Uegykészítményü Papírgyár Ossr Jakab Buda-:' esS, VI., 6-utca 49. Tel.: 1-233-í-99 VAJDA LAJOS mű- és ércöntő PK8T8ZENTERZSÉBET, FRANCIÉ PA.N-UTC A 113. TELEFON: 1-476-69. ólt lelkében az a semmihez nem fogható ma- gáramaradottság, amelyet az árva-gyermek érez lelkében és amelyet csak a szó legigazabb értelmében vett ember szeretet, bölcsesség és jóindulat pótolhat, amelynek képviselői és fenntartói az árvaházak. Ennek tulajdonítható nyilván, hogy felelős állásban első tevékenysége az árvaházak kibővítése volt és sokoldalú szociális, valamint kulturális tevékenysége során egész életében elsősorban azok megsegítésén munkálkodott, akiket a Gondviselés kiszámíthatatlan akaratából megfosztott a sors a természet vagy a társadalom gyámolításától. Ebben >a pillanatban a Gondviselés elszólította az élők sorából a gyámolítatlanok gyá- molítóját és koporsója előtt a megrendülésen túl csak azt a kívánságot érezzük, hogy Liber Endre életének müve halála után is virágozzék és terebélyesedjék. Az árvák afyfának élete is halála Szóimba ton reggel kilenc óra tájban következett be — eléggé váratlanul — a katasztrófa. A főváros közönsége előtt közismert volt, hogy Liber Endre már hosszabb' liidő óta betegeskedett. A szívével, — amelyet egész életén át könnyű szerrel ajándékozott az élet elesettjeinek, — került bajba. Kezelőorvosai már régebben megállapították, hagy angina pectoris a van, amelynek tudvalévőén egyetlen biztos orvossága a pihenés. Liber Endre azonban egész életéit a legidegölőbb munkásságban töltötte el és ennek a hatalmas munkai áznak tempóját még a legutóbbi időkben sem csökkentette. A nyár folyamán pédáui egyszerre helyettesítette Szemly Károly polgármestert és Lamotte Károly alpolgármestert, ami ugyanis azt jelentette, hogy egyedül az ő kezében futottak össze Budapest egész szövevényes adminisztrációjának valamennyi szálai. Július utolsó napjaiban azonban, — amint a Fővárosi Hírlapban annakidején arról megemlékeztünk’.' — hivatalában rosszul lett, ^szívrohamot kapott, ami után néhány hétre Lillafüredre utazott, hoigy ott kipihenje magát. Amint kissé jobban érezte magsát, visszajött hivatalába, ahol azonban mindössze egy napig dolgozhatott, mert a hivatali szobájában kapott újabb szívroham figyelmeztette, hogy veszélyben forog az élete. Ettől kezdve a lakásán gyógykezeltette magát de alkotó tevékenysége itt sem hagyta nyugton. Betegágyában írta a Budavár visszavételével kapcsolatos ünnepségek befejező rádióelőadását, amelyet már nem is tudott személyesen felolvasni: a halálos ágyon készült előadást hitvese olvasta fel a inikrofón előtt. to uftólsé kenet Körülbelül két héttel ezelőtt állapota válságosra fordult, úgyhogy fel is vette az utolsó kénetet. Az isteni, közelség azonban, úgylátszik, megnyugtatta valamennyire háborgó szívét és szemmell áthatóan a javulás útjára lépett. Min cl azáltal most egy hete helyesnek látták orvosat, hogy bevigyék az Uj Szentjános-kórházba, miután a legteljesebb nyugalom látszott szükségesnek. A kórházban Kasper Károly főorvos kezelte, akivel még pénteken este is jókedvűen elbeszélgetett, semmi jelét nem mutatva a közeli katasztrófának. A péntekről szombatra virradó éjiszakát nyugodtan töltötte el, szombaton azonban váratlanul szívrohamot kapott, elvesztette eszméletét és szívszélhiidés következtében rövidesen meghalt. Csj?ászértekei let & városházán A budapesti városházán Szemly Károly polgár- mester mély megrendüléssel vette tudomásul a telefonon jött értesítést és azon nyomban összehívta a tanácsnokok értekezletét. Mély részvéttel, megin- dultan és keresetlen szavakkal jelentette he a polgármester a gyászértekezleten, hogy meghalt Liber Endre, aki első munkatársa volt és akihez ezenkívül harminc évre visszamenő személyes barátság kötelékei fűzték. A gyászértekezlet után Szendy Károly polgármester Lamotte Károly alpolgármester és Farkas Ákos tanácsnok kíséretében kisietett az Uj Szent- jános-kórházba, ahol kondoleáltak az özvegynek^ továbbá Liber Endre lányának, Görgényi László tűzérfőhadnagy feleségének, végül az elhúnyt alpolgármester fiának, aki a Gázmüvek mérnöke. A Fővárosi Rovatvezetők Testületé szombaton délben egy órakor Rá lkai Károly dr. elnöklésével ugyancsak gyászülést tartott. Az elnöklő Rátkai Károly dr. a következőket mondotta: — Szomorú bejelentést kell tennem. Budapest székes- fővárosnak súlyos gyásza van. Mélységes megrendüléssel jelentem, hogy ma délelőtt 10 órakor meghalt Liber Endre alpolgármester. Halála súlyos veszteséget jelent nemcsak a főváros közigazgatásának, amelynek lelki- ismeretes, fáradhatatlan, buzgó munkása volt, hanem a főváros egész közönségének is, amelynek érdekeit mindenkor önzetlenül szolgálta. Súlyos gyásza ez a magyar ujságírótársadalomnak is, amelynek Liber Endre alpolgármester mindenkor lelkes barátja és híve volt. Puritán közéleti férfiú, melegszívű emberbarát, az Ínségesek, szegények és elesettek mindenkor lelkes és szolgálatkész támogatója, a Fővárosi ltovatvezetők Testületének melegérzésű híve, minden ízében igaz ember távozott el az élők sorából. — Javaslom, hogy emlékezetét jegyzőkönyvünkben örökítsük meg, mélységes részvétünkről táviratilag értesítsük özvegyét, temetésén testületileg jelenjünk meg és sírjára koszorút helyezzünk. A Fővárosi Rovatvezetők Testületének a tagjai állva hallgatták végig az elnöki bejelentést és az előterjesztett indítványokat egyha<ngidag elfogadták. A szegényekért és a kultúráért... Liber Endre több mint négy évtizede volt a főváros szolgálatában. Egy időben a Fővárosi Közlöny társszerkesztője volt, majd hosszabb időn át a közgyűlés gyorsírója, végül 1916-ban a közjótékonysági ügyosztály helyettes vezetője lett cs mint ilyent, kinevezték a menekültügyek kormánybiztosává. A kormányzat legfelsőbb elismerésével töltötte be ezt a hivatását, ugyanekkor azonban fővárosi munkakörének keretein belül hozzálátott nagyszabású terveinek megvalósításához. Mint a József Fiúárvaház volt növendéke, legelőször az árvaházakat vette gondjába: háromszáz férőhellyel szaporította a budapesti árvaházak befogadóképességét, ami által csekély költséggel, a kommunitás számba- vehető megterhelése nélkül olyan eredményt ért el, mintha drága pénzen új és hatalmas árvaházat építettek volna. Az idők során Fonyód-Bélatelepen ő létesítette azt a modern üdülőtelepet, amely lehetővé teszi, hogy a főváros minden árvaházi növendéke évente legalább egy hónapig élvezze a nyaralás sokaknai: ismeretlen áldásait. Az ő kezdeményezésére vette át a főváros a saját biztos alapokon nyugvó kezelésébe a társadalmi jótékonyság hatásköréből a menhelyeket és ő vitte keresztül, hogy a szegényházakból szeretetotthonok lettek, ahol öregségükre meleg hajlékot és szeretetteljes gondozást nyernek a középosztály elszegényedett tagjai. Az egész magyar közvélemény előtt közismert Liber Endre áldozatos munkássága az ínségesek megsegítése terén. Manap is félszázezernél több ebédet osztanak ki naponta és éppen most kezdte el az új iskolaévet az a tizenötezer szegény gyermek, aki a főváros gyermeknyaraltatási akciója révén hozzájutott a napfény és a szabad levegő áldásához. A közjótékonysági és a szociális alkotások felsorolásával azonban korántsem merítettük ki Liber Endre sokoldalú érdemeit. Az ő nevéhez fűződik a Fővárosi Könyvtár nyugateurópai értelemben vett modernizálása, ő rendszeresítette a Székesfővárosi Zenekarnak azokat a népszerű előadásait, amelyek ma már Budapest kulturális életének elengedhetetlen tényezői és Liher Endre volt a festők és szobrászok istápolója, aki a Fővárosi Képtárt gazdaggá tette és pompás szobrokkal népesítette be Budapest tereit és parkjait. Egész könyvtárat töltenek be írói és újságírói munkásságának termékei, amelyek élvezetes olvasmány formájában tárták fel úgyszólván hétről-hétre a legégetőbb szociális és kulturális problémák tudományos és gyakorlati hátterét. A gyász perceiben meghatottsággal, egyben a kellő tisztelettel konstatáljuk, hogy Liber Endre értékes írásaival állandóan szerepelt a Fővárosi Hirlap hasábjain is. Figyelemreméltó., hogy írói és újságírói munkásságának honoráriumát, valamint tisztviselői jövedelmének egy részét félrerakva, harmincezer pengős alapítványt tett annak a József Fiúárvaháznak a javára, amely hajdan a korán elvesztett szülői otthont Pótolta életében. Érdemei elismeréséül megkapta a másodosztályú polgári hadi érdemkeresztet, 1927-ben kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki a kormányzó, 1931-ben először, másodízben pedig 1935-ben első-alpolgármesterré választotta a főváros törvényhatósági közgyűlése. £ temetés Kedden délelőtt temették el mélységes és impozáns részvét mellett a belvárosi plébániatemplomból Liber Endrét. Sok ezerre menő ember vonult fel a templom körül, aiz előkelőségek mellett ott voltak az egyszerű polgárok és sokan a szegények közül, akik jótevőjüket siratták az ehunytban. Egész Budapest könnyezve temette alpolgármesterét. A holttestet ai bevárosi plébániatemplom főhajójában ravatalozták fel. A család hatalmas, piros rózsakoszorúját és a Pannónia Evezős Egylet zászLIBER ENDRE
