Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-09-16 / 37. szám

Budapest, 1930 szeptember 16. 3 Fölöslegesnek tartja a főváros a Közérdekeltségek Felügyeleti Hatóságának ellenőrzését Elegendő az üzempolitikai bizottság felügyelete Három esztendeje folytalja közmegelégedésre és közmegnyugvásra működését a Közérdekeltségek Felügyeleti Hatósága, amelynek célja, hogy a köz­tulajdonban levő vállalatok, intézmények és üzemek ügykezelését, pénzügyi gesztiéit, általában működé­sét figyelemmel kísérje, hogy azonos szempontok figyelembevételével a rentabilitás az egész vonalon biztosítható legyen. Figyelemreméltó, hogy épp a legutóbbi hetekben a székesfőváros vezetőségének körében felmerült a gondolat, nem lenne-e kívánatos felterjesztésben kérni a kormányt arra, hogy a Budapest tulajdo­nában levő vállalatokat vonja ki a hatósági ellenőrzés alól. Beavatott heiyröS szerzett értesülésünk szerint, Szendy Károly pol­gármester el is készíttette a felterjesztést, amelyben arra kéri a minisztériumot, hogy fogadja el a székesfővárosi intézmények felügyeletének hivatott szervéül a törvényhatósági bizottság saját kebelében létesített üzempolitikai bizottságát. Ezzel azt a célt kívánta szolgálni a polgármes tér, hogy miután az iizempolitikai bizottság is ál­landó felülvizsgálat alatt tartja a fővárosi válla­latokat, ki lehessen küszöbölni a felesleges munka- és költségtöbbleteket. A felterjesztés mindössze né­hány napja került a minisztérium elé, ennélfogva elintézése még nem ismeretes. Megvan azonban a reménység arra, nogy a kormány teljesíti a székesfőváros közön­ségének kérését, mert az üzempolitikai bizottság köztudomás szerint a legalaposabb és legszakszerűbb tevékenységet folytatja és munkájába országosan elismert nevű szakértőket is bevon, akik felelősségük teljes tuda­tában tették meg a múltban is javaslataikat. Az iizempolitikai bizottság még korántsem készült el munkájával, annak ellenére, hogy nyolc hónapon keresztül foglalkozott az üzemek ügyeinek vizsgála­tával. Tevékenysége továb folytatódik a törvény- hatóság új szezonjában is, mégpedig már október folyamán, amikor újra sor kerül a Beszkárt, a Víz­művek és a Gázmüvek üzemvitelénél felmerülő kér­dések megoldására. A Beszkárt-nál csak a viteldíj kérdésében tudtak eddig állást foglalni, az üzemviteli szempontokra vonatkozóan azonban még nem történt meg sem a szakér­tők válaszadása, sem az üzempolitikai bizott­ság tagjainak állásfoglalása. Zsitvay Tibor dr., a bizottság elnöke éppúgy, mint a múltban, a jövőben is permanens üléseken kívánja foglalkoztatni az üzempolitikai bizottságot, mert meggyőződése az, hogy annak tevékenysége révén a székesfőváros tulajdonában lévő üzemek és vál­lalatok jelentékeny többleteredményeket tudnak majd felmutatni. V • Hatalmas arányú tervek a ferenc­városi helyi kikötő és a csepeli állami kikötő hasznosítása körül Ötven évre bérbe akarják venni a helyi kikötő raktárterül etet, ahova kizárólagossági joggal óriási méretű közraktáríeíepet terveznek A ferencvárosi helyi kikötő megfelelő haszno­sítása régóta nagy gondot okoz a székesfőváros vezetőségének. Annak ellenére, hogy az utóbbi évek folyamán mindent megtett a főváros a rendkívül nagyértékű objektum megfelelő hasznosítására, ez a mostoha viszonyok, de nem kis részben a rako­dást megdrágító magas vasúti illetékek következté­ben, nem sikerült. így a telep eddig inkább csak ráfizetéssel járt, semmint hasznot hajtott volna a fővárosnak. A legutóbbi időben azonban örvende­tes fejlemények következtek be a ferencvárosi helyi kikötőt illetően. Ezekről az eseményekről Rosta János dr. tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője a következők­ben nyilatkozott a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Pár nappal ezelőtt a Kereskedelmi Bank ér dekbörébe tartozó Mezőgazdasági Közraktárak Részvénytársaság a polgármester úrhoz írásbeli ajánlattal fordult, amely szerint a ferencvárosi kikötő közraktári területét ötven esztendő időtartamra bérbe akarja venni. A részvénytársaság úgy tette meg ajánlatát, hogy a kikötő közraktári területét a rajta álló nagy­méretű épületekkel, továbbá a közlekedési és kira­kodási berendezésekkel együtt akarja megszerezni és vállalja azt a kötelezettséget is, hogy az éleliniszernagyvásártelep raktárkészletei­nek befogadására alkalmas, hatalmasméretü közraktárakat létesít. —- Ezeknek a raktárházaknak 1200 vagon árú- befogadóképessége lenne, egyenként 300 vagon árú tárolására alkalmas területtel. A részvénytársaság bejelentése szerint négy raktárház építését azonnal megkezdenék, a továbbiak felépítésére, 2000 vagon be­fogadóképességig az igénybevételi szükséghez képest kerülne a sor. — A részvénytársaság igazgatósága fix bérösz- szeget nem ajánlott meg, hanem azt a kívánságát fejezte ki, hogy a székesfővárossál folytatandó szó­beli tárgyalások alkalmával egyezzenek meg a fize­tendő összegre nézve. Az ajánlatban közölték azt is, bogy az ötvenesztendős bérlet lejárta után a rész­vénytársaság által létesítendő valamennyi épület külön ellenszolgáltatás nélkül a székesfőváros tulaj­donlóba menne át, ezzel szemben kizárólagossági jo­got követelnek olyképen, bogy a bérlet tartama alatt a főváros hasonló célú közraktár építésére engedélyt senkinek sem ad. 1 — Az ajánlatot a polgármester úr áttanulmányo­zás után, szakszerű véleményezés céljából áttette a Kereskedelmi és Iparkamara vezetőségéhez és az ügyben való állásfoglalás, illetőleg a szóbeli tárgya­lások megkezdése csak akkor történik, ha a kamará­tól már megkaptuk a szükséges felvilágosításokat. — Minthogy városrendezési szempontok azt kö­vetelik tőlünk, hogy a Horthy Miklós-híd elkészültének időpont­jára a pesti hídfő környékén eltávolítsuk mindazokat az épületeket és berendezéseket, amelyek ennek a városrésznek fejlődését hát­ráltatják, kívánatos lenne a közraktári berendezések most ajánlott megoldási módja. A tervek szerint ugyanis a főváros tulajdonában lévő régi közraktárépületet, amelyet 1942-ig a Leszámítolóbank bérletébe bocsátottunk, a bérlet lejárta után le fogjuk bontani. Ha­sonlóképpen eltávolításra kerül a Horthy Miklós-híd közvetlen közelében lévő dnna- parti teherpályaudvar és úgy ezen a területen, mint a régi közraktár he­lyén a megfelelő parcellázási munkálatok elvégzése után bérházak fognak épülni. — Az élelmiszer nagy vásártelep, amelyet eleinte olyan nagy idegenkedéssel fogadott az élelmiszer szakma, egyre örvendetesebben tölti be hivatását, amihez nem kis mértékben járulnak azok az újabb áldozatok, amelyeket a székesfőváros a csarnokban elhelyezett kereskedők érdekében hozott és meg ez­után is meg fog hozni. A kifogások mindinkább szűnőfélben vannak és az érdekeltek egyre jobban belátják azt, hogy a székesfőváros vezetősége he­lyesen cselekedett, amidőn a nagykereskedelmet egy helyen összpontosította és ezzel kedvezően szolgálta egyrészt az áruelosztás, másrészt az egységes ár­alakulás problémáját is. Nagymértékben elősegíti a fejlődést az a körülmény, hogy a nagyvásártelep te­rületétől csekély távolságban van a csepeli kikötő, amely nagy méreteinél és modern berendezéseinél fogva rendkívül alkalmas úgy a víziúton, mint a vasúti úton érkező hatalmas szállítmányok befogadá­sára. * A csepeli kikötő a tranzitó áruforgalom lebo­nyolításának szolgálatára épült, a közbejött valu táris rendelkezések következtében azonban ezt a hivatását az utóbbi időben nem tudta teljes mérték­ben betölteni. Most azonban a kikötő nagyjelentőségű változások előtt áll. Az a terv, hogy a vámmentes ki­kötőt úgynevezett szabad kikötővé alakítják át, amely felépítésében teljesen hasonló lesz a „punto franco“ néven ismert tengeri szabadkikötőkhöz. A tervek iránt élénken érdeklődnek a főváros nagy pénzintézetei, amelyek arra is hajlandóságot mutat­nak, hogy a szabad kikötő nagy befektetéseket igénylő további berendezkedéséhez kölcsönösszegeket folyósítsanak, esetleg arra is hajlandók, hogy bérbe- veayék az egész telepet. Ingatlant cserél a Várban a főváros és a miniszter- elnökség Park a Szentháromság-téren Az idei Szent István-hét alkalmából az ai kelle­mes meglepte» érte a Vár lakóit, hogy a Szenthá­romság-tér déli részén éktelenkedő baraképületek szinte máról-holnapra, eltűntek. Szendy Károly pol­gármester intézkedésére ugyanis a Szentháromság-téri barakkiskolát lebon­tották és sziikségiskola céljaira áthelyezték a perifériára. A székesfővárosi kertészet szinte varázslatos gyorsasággal máról-holnapra üde gyepszőnyeget va­rázsolt a Szent István szobor környékére, ezzel azonban még nincs elintézve a barakképületek he­lyének végleges sorsa. Ez a telek ugyanis neon a székesfőváros tulajdona, hanem annak gazdája a miniszterelnökség. Éppen ezért, ha a székesfőváros a Szenthárom­ság-teret véglegesen rendezni akarja, szükség van arra, hogy a szóbanforgó telket tulajdonába kap­hassa. Szendy Károly polgármester a városrende­zési ügyosztály útján már tett is lépéseket, ame- iíleknek az a célja, hogy a miniszterelnökség ruházza át a kérdéses terület tulajdonjogát a székesfőváros közön­ségére. A megoldást úgy képzelik, hogy a főváros cse­reügylet útján szerezze meg magának a kérdéses ingatlant és a város más részén bocsásson az ál­lamkincstár részére kárpótlásként megfelelő terü­letet. A tárgyalások megindnltak ebben az irány­iban, döntés azonban egyelőre még nincsen. Amemy- nyiben a polgármester akciója sikerrel jár, úgy a tavasszal plamirozzák a barakkiskola helyét és ott a kertészet közben jöttével, a környezetnek megfe­lelő, kisebbszerű parkot létesítenek, KECSE NAGY SÁNDOR Építési vállaSkozé, ácsmester ? | Budapest, X., Kereszturi-út 8. Telefon : 1—424—9V IHM JOZSEf, ! SíözpoBü fűtés, vízvezeték ' síd. Derciitess váliítihozó Budapest, VII., Stefánia-út 25. TELEFON: 3-973- 59. DOMOKYJÓZSEF ===== asztalosmunkák gyára -----= Bu dapest, XIV«, ¥árraa-uSea_5-7 Telefon: 2-931-08 ■■ —^

Next

/
Thumbnails
Contents