Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-07-29 / 30-31. szám
Budapest, 1936 július 29. 7 Készül a terrasz-vizek első kútja a Rákóc Tervezet a polgármester előtt Budapest vízellátásáról Aggodalmas szemle az áruházakban — Levél a szerkesztőhöz — Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! A székesfőváros polgármestere, mint a Fővárosi Hírlap megírta, engedélyt adott arra, liogy a liá- kóczi-téren terrasz-víz leitárására próbakutakat fúrjanak Ma jer István dr. kidrogeológus elgondolása alapján. A napokban a próbafúrással elkészültek és bár 6—11 méter közti mélységben megtalálták a terrasz-vizet, kísérleti okokból búsz méter mélységig hatoltak le. Most a végleges kísérleti kút kiépítése folyik, úgyhogy rövidesen üzembehelyezhető lesz. A főváros figyelmét a terrasz-vízre és annak gyakorlati felhasználására Majer István dr. hidro- geológus, a külföldön is ismert nevű tudós kutató hívta fel, aki több mint húsz éve foglalkozik, vízmegoldási problémákkal és másfél évtizede Budapest vízkérdéseivel. A polgármester megbízása alapján legutóbb mediterrán- és pannon-vizek kihasználási lehetősége körül végzett kutatásokat, amelyek eredményeként tíz csőkutas önálló vízmű létesítésére tett javaslatot. Figyelemre méltó megállapításai vannak Majer Istvánnak a karszt-vizekre vonatkozólag is, amelyeknek felhasználását főképen Pávai-Vajna Ferenc, Mazalán Pál és Becsei/ Antal propagálták, — valamint a szűrt dunavíz felhasználására is. A szűrt dunavíz alkalmazásának az újjá épülő Tabán és a Gellérthegy parkjai öntözése szempontjából van fürdővárosi jelentősége. A főváros lakott részei alatt lévő könnyen és olcsón hozzáférhető terrasz-vizekre vonatkozó kutatásai eredményét Majer István dr. felajánlotta hasznosítás céljából a fővárosnak, azzal, hogy a város különböző pontjain fúrandó kutak vizével a parkok öntözését és az utak pormentesítését végezzék, majd legutóbb Hofbauer Gyula építővállalkozóval együttesen, arra az esetre, ha a főváros nem óhajtaná a kutakat felállítani, a fúrásra és az egész terrasz-víz- üzem lebonyolítására ajánlatot nyújtott be a fővároshoz. A terrasz-vizeken kívüli vízellátási megoldásokra vonatkozóan a közelmúltban egy összefoglaló és minden szempontot felölelő tervezeti tanulmányt nyújtott be Majer István dr. az összes illetékes székesfővárosi tényezőkhöz. Az első kút készítése alkalmából kérdést intézett a Fővárosi Hírlap munkatársa ^s|er isfwáü drhidrogeológushoz a texrasz-vízzel való vízellátási problémáról és a felmerült aggodalmakról, amelyek a terrasz-víznek a növények öntözésére nem alkalmas meszes tartalmáról és esetleges tisztátalanságáról elhangzottak. Kérdésünkre a következő nyilatkozatot kaptuk; — A terrasz-vizek nagy tömegben Budapest legsűrűbben lakott részein a régebbi és fiatalabb Duna terrasz-kavicsokban és homokokban találhatók. A Cél ezeknek a vizeknek kitermelésénél azoknak legtökéletesebb és legnagyobb mennyiségben való kivétele. Ezt elérhetjük szűrős csőkutakkal is, ahol a víznek nagy nyomása van és viszont, ahol a nyomás kisebb, szűrőbetétes aknakutakkal. A vízadó, durva homok- és kavicsosréteg különféle szemcséi és nagyságú kavicsai úgy vannak egymás mellett elhelyezve és egymásra nyomva, hogy már összenyom- hatatlanok, de mégis van bennük üreg, minthogy a szemcsék felülete nem simult teljesen egymáshoz. Ezeket az üregeket a víz tölti ki és a terraszrétegek Július 30-án délután fél 3 érakor Ügetőverseny HOFBAUER ll PIAZZA ÉPÍTŐMESTEREK T„_. TELEP IRODA VI., BÉKE-TÉR 5. VI., SSOHDY-U. 34. TELEFON» 1-188-59. HSIfilGER PÜL „ P A Ii SI N G “ GYÁRTMÁNYOK IRODÁJA Iroda tel.: 1—110—02 BUDAPEST, V., TATRA-UTCA 20 B. Irodai cikkek 9 Carbonpapir • ÍRÓGÉPSZALAG MIKA TIVADAR fémöntőde és rézárugyár Budapest, VII., Kazinczy-utca 47. Telefon: 1-428-27. Központi fűtőiek, egészségügyi berendezések Uobray Kálmán mérnök Budapest, V., Katona Jézseí-u- 41. Tel,: 1-210-19 (Újpesti rakpart sarok.) köbmóterenkint 40—50 százalék tiszta vizet tartalmaznak. Bármilyen mennyiségei veszünk is ki, ha szilárd anyagot nem hozunk fel, változás a talajban uem történik és akkor nem tarthatunk semmiféle útbeomlás- tól, házfalrepedéstől. Arra törekszünk tehát, hogy a vízadó kutak ne homokoljanak. — A terrasz-vizek kitermelése igen olcsó, mert 0.6 filléres kwóra áramár mellett, amilyen áron a Vízművek az áramot kapja, ez a terrasz-víz 20—25 méter emeléssel, búvárszivattyúk segítségével nem kerül többe, mint 0.45 fillérbe. Ha 3 millió köbméter vizet veszünk fel, mint amennyi az 1935-ik költség- vetési évre öntözési célokra fel van véve, úgy ennél a mennyiségnél a főváros megtakarítása 285.000 pengő. Ha pedig négyszeres mennyiséget veszünk, a megtakarítás 1,140.000 pengő. Pedig eny- nyire feltétlenül szükség lesz, sőt még többre is, ha az új belügyminiszteri rendelet értelmében visszatérünk az úttestek mosásához. — Ezt az olcsón kitermelt vizet, amely a főváros területének minden kiszemelt pontján rendelkezésünkre áll: ott és annyi ponton, ahol és ahány kutat fúrunk, mindenekelőtt a parkok öntözésére (ha kell, vízzel való elárasztására) és az utcák portalanítására használjuk fel. A víz hőmérséklete 10—13 C fok, ami megfelel a kellemes, hideg pince hőmérsékletének. Ezzel a vízzel, amelynek hőfoka 3—4 fokkal alacsonyabb a Vízművekénél, nyáron hűsíteni is tudunk. Míg viszont télen a hó eltakarítására is igen jól felhasználható a terrasz-víz, mert a 12—13 fokos víz igen gyorsan olvasztja a már esetleg úgy is olvadó havat és így az úttestekről egyszerű lemosással igen gyorsan eltávolíthatjuk a hótömegeket. — Az említett gyakorlati felhasználások mellett fontos, a terrasz-vizek feltárása a Vízművek decentralizálása szempontjából is. Háborús- és tűzveszély esetén a sok kút mind megannyi külön vízmű szerepelhetne, mert itt külön vízvezetőhálózat nincs, maga a vízadóréteg vezeti a vizet, amely összefüggően az egész főváros alatt megvan. Fontos légitámadás esetén a támadás megszűnte után a mérges gázok közömbösítésénél is a terrasz-vizek szerepe. Ezután a felhangzott aggályokra nézve fejtette ki véleményét Majer István dr. — Arra nézve, hogy alkalmas-e a terrasz-víz növények öntözésére, csak azt mondhatjuk, hogy a főváros egész környékén és vidéki városokban a kerteket, veteményeket, parkokat mind ehhez hasonló vízzel öntözik és a növényzet gyönyörűen díszük. — Hogy a terrasz-víz fertőzött legyen, ki van zárva, mert, ha valamikor Pest lakott helyein, amikor még nem volt csatornázás, az inficiálás megtörténhetett, olyan régen volt, hogy azóta a baktériumok mind elpusztultak és az organikus fertőzések is mind oxidálódtak. Ma legfeljebb nitrát alakjában vannak jelen, de olyan kis mennyiségben, hogy hasonló nitrát tartalmú vizeket vidéken, még i vasra is engedélyez a Közegészségügyi Intézet. De különben is a terrasz-vizek a folytonos használat mellett mindinkább tisztábbak lesznek, ha máskülönben a kellemetlen anyagokkal való telítést is megszüntettük. Igen fontos ebből a szempontból a gödrök és .alacsony területek feltevésénél a salaknak és szemétnek mellőzése, mert főleg a salak el nem égetett pirites részeinek oxidációjából kapjuk a helyenMnit igen magas sulfát tartalmat, amely az alapépítményeik állagát is veszélyezteti. — A helyes elkészítés révén azt is elérhetjük, hogy ezek a vizek ivásra is alkalmasak, még a kényesebb igényűek számára is. Természetesen erre csak végső szükség esetén gondolunk, de egy milliós város életében ilyen legtávolabbi lehetőségeket is számításba kell venni. — Fontosnak tartom a terrasz-vizek felhasználását azért is, mert ezek mint új vízmennyiségek a Vízművek higiénikus vizét takarítják meg oly mértékben, hogy a megtakarított vizet a még el nem látott városrészek és környező községek ellátására fordítjuk. — Ez a körülmény egészségi szempontból jelentős Űjpest, Rákospalota, Pestújhely stb. lakosságára és ugyanakkor több milliós jövedelmet jelentenek Budapest Székesfőváros évi költségvetésének. Miközben a Rákóczi-uti négyemeletes ház katasztrófája körül folyik a műszaki és rendőri vizsgálat, a közönség köréből tömegesen fordulnak a hatóságokhoz olyan aggodalmakkal, hogy vájjon az a régi bérház, amelyben laknak, nem roskad-e össze a fejük felett. Különböző portálépítések és faláttörések támasztják alá a közönség izgalmát, amely — a katasztrófa hatása alatt — bizonyára túlzott is. Ügy vélem azonban, hogy nem túlzott az én aggodalmam, amikor a közönség biztonságát az áruházak nagymérvű terjeszlíedésétől féltem. Nem az üzleti részre utalok, hanem a terjeszkedés építészeti vonatkozásaira. Köztudomású, de ezt az aktuálitás alkalmából végzett szemléimen most újólag megállapítottam, hogy az áruházak, nem elégedve meg azzal a területtel, amit eredeti üzletük nyújtott, sorra a szomszéd házakba hatoltak át, falakat törtek földszinten és emeleten, udvarokat építettek be, pincétől a padlásig mindent elhódítottak és olyan labirintusokat teremtettek, hogy az ember ijeden áll meg a láttára. A hatóságnak, amely a belügyminiszter úr rendelkezéséből megvizsgálja a régi épületeket és ráépítéseket, legelőször az áruházi fronton akadna dolga. Nem csak azért, hogy a Rákóczi-utihoz hasonló katasztrófáknak elejét vegyék, hanem tűzbiztonsági szempontból is. Ma az összeroskadt négy- emeletes ház az aktuális, de nem árt visszagondolni a Rákóczi-út egy másik katasztrófájára, amely harminc év előtt volt, akkor, amikor a Párisi Áruház égett és húsz ember lelte a tűzvészben halálát. Ne várjuk he, amíg egy ilyen aktualitáshoz jutunk. Kiváló tisztelettel B. Gy., építész-mérnök. \ Széni I§l?áiMiéfen semmiféle mnnka nem fölüli s hdzferiiefeken A polgármester által pár hónappal ezelőtt egybehívott ankéten, amelyen a városgazdasági ügyosztály mellé rendelt szakbizottság tagjain kívül különböző meghívott szakértők is résztvettek, több olyan óhaj hangzott el, hogy a Budapest felé irányuló idegenforgalom nagyhetében, augusztus 15-e és 22-ike között a közterületeken folyamatban lévő minden munkák szüneteltessenek. A polgármester annakidején helyesléssel fogadta a tervet, amely most valóra is válik. Liber Endre helyettes polgármester ' ugyanis rendeletet bocsátott ki, amelyben figyelmezteti az összes üzemeket, továbbá azokat az ügyosztályokat, amelyek közmunkák vállalatba adásával foglalkoznak, hogy a Szent István-liét tartama alatt a székesfőváros tulajdonában lévő közterületeken mindenféle munkálatot szüneteltetni kell. A rendelet végrehajtása úgy történik, hogy olyan esetben, amidőn a főváros megbízásából magánvállalkozók végeznek munkát, ezeket idejekorán kibocsátott figyelmeztetéssel eltiltják a munka folytatásától. Igen természetes azonban, hogy olyan esetekben, amidőn egy-egy munka befejezése a vállalati feltételek szerint határidőhöz van kötve, ezt a határidőt a kényszerű munkaszünet nyolc napjával meghosszabbítják. RED QM Y Ö K KORÁKYI és FRÖLICH napellenző- és fémportáigyár Budapest, Vili., Kisfaíudy-u. 5. Tel.: 1-323-7«, 1-459-8« ALAPÍTTATOTT 1865. ÉVBEN. LITSCHAUER És GÖTZ LAKKGYÁR BUDAPEST, 11., MARGIT-KÖRÚT 42. SZÁM ___________________Telelőn; 1-529-52,_____ SALG ÓTARJÁN! KOSZ£NSÁNYA R. T. Építőanyagipaira: Budapest, V., Sas-utea 25. szám j Telelőn: 1-252-84, 1-108-58. Cementgyár: Lábatlanban...............évi telj. kép. 12.000 v. Mé szgyárak: Lábatlanban „ „ 5.000 ,, Dorogon...................,, „ „ 3.000 ,, Té glagyárak : Buda-Ujlak, Kőbánya, Nyergesujfalu évi telj. kép. 60,000.000 drb. Cserépgyár: Buda-Ujlak ,, ,, ,, 8,000.000 drb. HANDLOVITS és HORVÁTH BUDAPEST, Vili., EFUTÓ-U. 8/B. TEL: I 409-92 FELVON0-IPÄR Mindennemű felvonót gyárt, Javít és karbantart
