Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-07-29 / 30-31. szám
Budapest, 1936 július 29. 3 SZENDY KÁROLY POLGÁRMESTER a Fővárosi Hírlapnak nyilatkozik a Rákóczi-úti katasztrófáról és a régi házak ellenőrzéséről A nyári szünet után megkezdődik a kötelező tatarozások előkészítése A Bákóczi-út 73. szám alatti négyemeletes ház katasztrófája nyomán keletkezett izgalmak még mindig nem ültek el. A székesfőváros műszaki ügyosztályaiban és a kerületi elöljáróságok mérnöki hivatalaiban napról-napra számos budapesti polgár jelentkezik és bejelentéseket tesz, amelyek szerint a város legkülönbözőbb részeiben álló régi épületekben sürgős hatósági szemle elrendelését kérik abból a célból, hogy az épületek vélt fogyatékosságait mielőbb kiküszöböljék. Kétségtelen ugyan, hogy ezeknek a bejelentéseknek javarésze a katasztrófa nyomán felizgatott kedélyek túlzóit rémlátása csupán, a székesfőváros vezetősége mindazonáltal nem tér a bejelentések felett egyszerűen napirendre, hanem, azokat jegyzékbe foglalva, máris elhatározta, hogy pár hét múlva alaposan végigvizsgáltatja a szóban- forgó összes épületeket, A hatóságok általában elhatározták, hogy ezen a téren minden irányban megnyugtatást szereznek maguknak, mert feltétlenül szükségesnek tartják azt, hogy még egy, a mostanihoz hasonló szörnyű szerencsétlenségnek még a lehetőségét is kizárják. Kozma Miklós belügyminiszter szombaton délben ankétot tartott a minisztériumban, amelyre meghívta a székesfőváros helyettes polgármesterét és a műszaki osztályok vezetőit is. A miniszter kijelentette, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a székesfőváros műszaki szervei az 1920 óta történt emeletráépítési munkálatokat a legalaposabb módon vizsgálják felül és statikusok bevonásával állapítsák meg azoknak a házaknak biztonságát, amelyekre emeleteket húztak. A fővárosi mérnökök és a szakértők a belügyminiszter rendelkezésének megfelelően valószínűleg már a legközelebbi napokban megkezdik ezirányú vizsgálataikat, amelyek főként arra fognak kiterjedni, hogy az új felépítmények kifogástalan anyagból, az előírt gondossággal épültek-e, illetőleg, hogy a házak régi alapjaiban nem történtek-e bizonyos elváltozások a későbbi időben előállott súlytöbblet folytán. A székesfőváros vezetősége azonban valószínűleg nem fog megelégedni azzal, hogy csupán azoknak a házaknak a felülvizsgálatát végezze el, amelyeknél az emeletráépítések miatt a belügyminiszter ezt a vizsgálatot elrendelte. Bizonytíja ezt az a nyilatkozat is, amelyet ebben az irányban Szendy Károly polgármester volt szíves adni a Fővárosi Hírlapnak. A polgármester’, aki Wolff Károly halála miatt megszakította üdülését és hazajött a temetésre, bár hivatalát nem vette át Liber Endre helyettes polgármestertől, résztvett az egyik hatósági szemlén, amelyet a katasztrófa színhelyén tartottak. Ezután fogadta SZENDY KÁROLY polgármester a Fővárosi Hírlap munkatársát, aki előtt a következő nyilatkozatot tette: — A székesfővárosnak, amely köztudomás szerint az elsőfokú építésrendészeti hatóság’, KARDOS JENŐ EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZŐ, KÖZPONTI FŰTÉS, VÍZVEZETÉK ÉS' CSATORNÁZÁSI VÁLLALATA Budapest, VI., Ó-utca 31. Tel.: 1-179-05 KISS JENŐ OKLEVELES MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, V., ZOLTÁN-UTCA 10. TELEFONSZÁM: 1—148—35 KOÓS ISTVÁN fémárugyAr BUDAPEST, XBV., MEXIKÓI-ÚT 14. Sárgaréz és nikkel- bronz épületvasalás különlegességek e TELEKOM: 2-968-32 Uj Lóverseny-tér mellett SORBED FERENC és OBERLÄNDER ENDRE oki. mérnökök, építőmesterek és építési vállalkozók Vállal magas és mélyépítést BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 49. Telefon: 1-208-48 DOMOKY JÓZSEF = asztalosmunkák gyára ===== Budapest, XIV-, Várna-utca 5-7 Telefon; 2-961-08 kötelessége azon őrködni, hogy az engedélyével felépülő minden ház a legmegfelelőbb anyagokból, a műszaki előírások értelmében alaposan és gondosan építtessék fel. Ez hivatali kötelességünk, ezenkívül azonban erkölcsi kötelességünknek tartom azt, hogy a lehetőség legszélsőbb határáig gondoskodjunk a budapesti polgárság teljes élet- és vagyonbiztonságáról. — A mostani katasztrófa, amely. Istennek hála, a véletlen folytán nem fajult borzalmas tömegszerenesétlenséggé, bebizonyította, hogy a székesfőváros területén álló rendkívül sok régi ház állapotát felül kell vizsgálni és esetleg állandóan ellenőrizni. — Ismeretes, hogy Budapest iparostársadalmának különböző köreiben már esztendőkkel ezelőtt megindult egy olyanirányú mozgalom, amely a székesfővárostól a budapesti bérházak kötelező tatarozásának elrendelését kívánta azért, hogy ugyanakkor, amidőn ezen a réven modern lakásokhoz lehet juttatni a közönséget, másrészt az építési szakma különböző ágazataiban terjengő munkanélküliséget is csökkenteni lehessen. Az ipari érdekeltségek e javaslata felett nem tértünk napirendre, mindezideig azonban olyan akadályok állottak a terv keresztülvitelének útjába, 'amelyeknek elhárítása nélkül a szóbanforgó rendelkezést kiadni nem lehetett. — A Kákóczi-úton bekövetkezett házibeom- lás szükségszerűen újból ebbe az irányba terelte a figyelmet. A törvényhatóság nyári szünetének letelte után eltökélt szándékom, hogy nyomban megkezdem a kötelező tatarozás előkészítésének ügyét. — Meg vagyok arról győződve, hogy a kormányhatóság, amely — mint a belügyminiszter úr által a napokban kiadott rendelet is bizonyítja — teljes^ megértést tanúsít, meg fogja találni a lehetőségét annak, hogy a székesfővárosi háztulajdonosok olcsó hitelhez, illetőleg hosszú időre elosztott adókedvezményekhez juthassanak abban az esetben, ha a tulajdonukban lévő ingatlanok generális tatarozását elvégeztetik. — Szinte bizonyosra veszem, hogy magántőke is érdeklődést fog tanúsítani általános tatarozást munkálatok iránt készséggel fog rendelkezésre bocsátani megfelelő hitelösszegeket, mert hiszen a kiadott pénzek fedezeti kérdése éppen a háztulajdonnál oldható meg a legkönnyebben. — Minthogy a városrendezésre vonatkozó törvényjavaslat körvonalai már kialakultak, és a kiboeslá'tandó határoz- mány okban, értesülésem szerint, éppen a fővárosban történő építkezéseket illetően lesznek rendelkezések, valószínű, hogy abban az időpontban, amidőn ez a javaslat az országgyűlés elé kerül, egyúttal sort lehet keríteni a régi építkezések kötelező felülvizsgálatára vonatkozó intézkedések megtételére is. a az és Még az ősz folyamán kibéreli az állam a ferencvárosi kikötőt Állandó tárgyalások folynak abban az irányban, hogy a csepeli állami kikötő betöltse eredetileg tervezett hivatását és a tranzitokareskedelmet, mint szabad kikötő, támogassa. Minden fórum akarja, a gazdasági élet sürgeti és még mindig csak a tárgyalások folynak. És ugyanakkor, amikor ezt a fontos szerepét nem tölti be Csepel, másrészről elnyeli azt a forgalmat, amelynek lebonyolítására a főváros a ferencvárosi helyi kikötőt építette. Nagy áldozattal, szép, modern raktárakkal ellátva létesült a ferencvárosi kikötő azért, bogy a] főváros fogyasztására szánt mindennemű árucikk kirakodó helye legyen és évek óta ott áll minden jelentősebb fogalom nélkül, mert atz eredetileg neki szánt áruk a csepeli állami kikötőbe érkeznek be. Hogy a forgalom ezt a kikötőt elkerüli, annak egyik főoka, bogy a főváros aiz Államvasutakkal nem tudott a tolatási illetékre nézve megegyezni. A vasút ugyanis a rendes tarifán felül úgynevezett parti illetéket is számít, ami lényegesen megdrágítja az áru kitárolását. Ezért a szállítmányok elkerülik a ferencvárosi kikötőt és a csepeli kikötőbe futnak be, mert az Állaimvasútak ott nem számítja fel a parti illetéket. A másik akadályozó körülménye a forgalomnak technikai ok: a zsilip szűk volta. A zsilipen át kerekes vontató hajók és szélesebb vontató gőzösök nem tudnak bemenni, az emiatt szükséges rakodás pedig körülményes és költséges. De emellett az uszályoknak zsilipelési díjat is kell fizetniök. Úgy a zsilipelési díj, mint a parti illeték a szállítmányozásnál, ahol a fillérek tört részével dolgoznak, nagyon jelentős beszámítás alá esik. Hátrányos a kikötőre nézve az a körülmény is, hogy a kikötő Dunaágának vízállása függővé van téve a|ttól, hogy a Csepelsziget alsó részei milyen vízállást kívánnak. Gyakran túlalacsony a vízállás, amelyen csak az segítene, ha a Dunaágat állandóan kotornák. A víz csekély sebessége külön nehézséget okoz télen. A kikötő Dunaága télen sokkal hamarabb fagy be, mint a Duna, úgy, hogy évenkint 3—í hónapig befagyásra kell számítani. Mindezek születési hibái a kikötőnek, amely miatt sok gondja van a fővárosnak. Különböző tervek merültek fel a kikötő jobb hasznosítására, de a legjobb megoldásnak az látszik, ha a főváros a kikötőt az államnak bérbeadja. Úgy az állaim, mint a főváros vízi forgalma szempontjából leghelyesebb, ha| a csepeli és a ferencvárosi kikötő egy kézbe kerül és így célszerűbb lebonyolítani a Budapestre irányuló és a tranzitó- forgalmat. A fővárosnak az állammal való tárgyalásai, mint arról a Fővárosi Hírlap illetékes helyen értesül, közel állanak a befejezéshez és előreláthatólag még az ősz folyamán a ferencvárosi kikötő az állam kezelésébe kerül. A kikötő modern raktárházát jelenleg a Nagy- vásártelep kisegítő raktárául bocsátotta; a főváros a kereskedők rendelkezésére. Éppen azért építi fel a főváros a Nagy vásártelepen sietve az új raktárházakat, hogy a ferencvárosi kikötő bérbeadásának a raktár mai felhasználása se álljon útjában. Státusrendezés a nagyüzemeknél A szanálással kapcsolatban, a főváros közigazgatási státusának rendezése után sorra megállapítják a nagyüzemek alkalmazottainak státusát is. A Beszkárt után a Gázművek alkalmazottainak új rangbeosztása került nyilvánosságra. A vezető tisztviselők beosztása: vezérigazgató Véssei Ede dr., helyettes vezérigazgató Schön Győző, aligazgatók: Szigeth Gábor, Szabó Árpád, Dragonits Kezső, Streck Ede, Herglotz Tivadar, Bordás Lajos, Kun Attila, Ózdi Lajos, jogtanácsos Bartó Pál, alügyész Töttössy Béla és Faragó László. Az Elektromos műveknél: vezérigazgató: Plósz Pál, vezérigazgatóhelyettes: Szaszovszky Ottó, igazgató: Tuboly János. Aligazgatók: Günther Ferenc, Kale tsky Lajos, Mártonffy Máriusz, Szikla Géza, Vára di Lajos, Bokodi István, Papp Lajos, Polgár Ignác, Beretzky Ödön, a fogalmazóosztályban, aligazgató: Török Béla, ügyész: Szebehelyi Jenő, főtitkárok: Ágh Zoltán, Tuly Árpád, Dobrovszky Kálmán, Misák Imre, Brabscz József, Lang Antal, Török Károly, Schramek Károly, álügyészek: Kasza Dániel, Nagy István, titkárok: Beney Erid tő, Vargyas Károly, Szentmiklósi György, Kovács Dezső, Pirovich Zoltán, Szentirmai Péter, Szilvássy Géza, Tormay Tibor, Gaál János Bánlaky Zoltán, Fdó Gusztáv, Várhelyi Géza, Wabrosch Károly, Horváth Béla, vitéz Karsa Tibor, segédtitkárok: Erdős Árpiád, Ja- rübek István, Tisic József, Gyalogh Géza, Wurmb Elemér, Dalmay Zoltán, Vass Imre, Dózsa István, Albrecht- Kálmán, Bártfai Péter, Salló János, Székely Gyula, Újhelyi Henckel Lajos. Vízmentes impregnált erőpapír lég- és vízmentes csomagolásnál tengerentúlra vagy exportra nélkülözhetetlen. A csomagolt árut megvédi fagy, rozsda, rothadás és nedvesség által okozható károktól. OSER JAKAB Gyártja: Magyar Vegykészítményű Papírgyár Budapest, VI., Ó-utca 49. Telelőn: 1-238-90. Alapítva: 1893.
