Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-07-29 / 30-31. szám
Huszonöiödilc évfolyam Budapest, 1936 július 29. 30—31. sxdm. Előfizetési ér: EGÉSZ ÉVRE......................24 PENGŐ FÉLÉVRE ..............................12 PENGŐ EG YES SZÁM ARA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐI DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., ANDRASSY-ÚT 60. Telefon: 1-137-15 - Postacsekk: 40.424 Wolff Károly Még- bennünk él a döbbenet, amelyet váratlan és tragikus halála keltett, még nem tudunk szabadulni az izgalomtól, amelyet a megfejthetetlen, megérthetetlen katasztrófa idézett elő, még szemünk előtt ködük a temetési ezrek sötét serege, még a fülünkbe dübörögnek a hantok, amelyek koporsóját befödték. De mindennél mélyebben mar a lelkűnkbe a gondolat, hogy akit Wolff Károlyban vesztettünk, a keresztény világmézet hatalmas vezérharcosát, akinek tömegeket hódító és összetartó ereje felülmúlhatatlan volt, nem látjuk többé, uem halljuk többé, mindig a legmagasabb szempontokat kereső politikai megnyila?kopásait és talán iegfőLtnt nem halljuk azokat a hatalmas beszédeit, amelyekkel a városháza közgyűlési és bizottsági termeiben Budapest népének legszélesebb rétegeiért harcolt, lángolt, teremtett. Mélységesen^ együttérzünk a testvérpárttal, amely vezérét vsztette el, akinek bölcs irányításával sikerült nekik és nekünk megteremteni a keresztény Budapestet, .a szociális és kulturális alkotásokban versengő budapesti városházát. Wolff Károly vezérnek született. A forradalmak után valósággal a keresztény és nemzeti irányzat élére pattant. Senki se tudta merre, hogyan, milyen úton jött, de itt volt, teljes vértezettel, lángoló szavakkal, harci gondolattal és szeretettel telt szívvel. Talán soha nem gondot arra, hogy politikai pályára lép, vagy a kommunális ügyek irányítása felé törjön. Magasrangú, előkelő, mindenki által tisztelt bíró volt, aki magasztos hivatását évtizedeken át, távol a közélet zajától töltötte be. A forradalmak azonban megérlelték benne a gondolatot, hogy cselekednie kell, kényszerítették arra, hogy teljesítse kötelességét, vigye harcba tehetségét, lelkesedését, hogy az ország és a főváros soha többé el ne távolodjék a keresztény és nemzeti eszmevilágtól. Az a szellemi erő és a magával ragadó elvhűségnek tüze, amely Wolff Károly minden gondolatában, minden mondatában, minden gesztusában megnyilatkozott, a forradalmak után eggyé kovácsolta a keresztény magyarságot, ezzel a hatalmas erkölcsi tőkével, a nemzeti összefogásnak ezzel a teljességével, a tömegekre való támaszkodásnak biztonságával harcolta ki Wolff Károly élete nagy művét, a keresztény városházát. Az országos politikában Wolff Károly mindig a legmagasabb szempontokat látta, a keresztény és nemzeti gondolat érvenyüléséért küzdött, majdnem azt mondhatnánk, hogy a pártpolitikától teljesen függetlenül. Különösen az utolsó években vált ez nyilvánvalóvá, amikor fenntartás nélkül vallotta, hogy Gömbös Gyula ennek a világnézetnek nemcsak apostola, de egyben a -megvalósításhoz szükséges erő, akarat, tennivágyás és tennitudás is megvan a magyar miniszterelnökben. Ez a nemes együttműködés nyilatkozott meg a városházán is, ahol a Nemzeti Egység Pártja és a Wolff-féle Keresztény Községi Párt a legnagyobb harmóniában dolgoztak együtt és gazdagították a fővárost becses alkotásokkal. A főváros ügyeiben, amikor a Keresztény Községi Párt élére került Wolff Károly, természetszerűen járatlan volt. Az Istenáldott zseni azonban itt is megnyilatkozott, mert alig hetek és hónapok múltak el, a kommunális ügyek mérhetetlen labirintusában senki sem tudott úgy eligazodni, mint Wolff Károly. A fővárosi adminisztrációk irgalmatlanul nagy gépezetét bámulatos gyorsasággal ismerte meg és kemény harcok után bár, de tökéletesen sikerült ezt a gépezetet a maga erkölcsi és világnézeti felfogásának alárendelni. Az alkotások egész sora örökíti meg Wolff Károly nevét a főváros történetében. Budapest szerelmese volt és mint ilyen, ennek a városnak a lakosságáért, polgárságáért és munkásságáért áldozta egész életét. Elvhűsége, jellemének kristálytisztasága nemcsak elismerést és nagyrabecsülést termettek számára, de valósággal a másik oldalnak a csodálkozását is kivívták. Most, halála alkalmával még legszélsőbb ellenfelei is, a szo- ciádemokraták is azt írják újságjukban, hogy W'olff Károly az ellenforradalomban sohasem kereste a konjunktúrát, hanem fanatikusa volt az elenforradalmi gondolatnak. Ez a legnagyobb elismerés, amit a másik oldaltól kaphatott, ha azt a maguk nyelvén írták is, mert Wolff Károly sohasem az ellenforradalmi gondolatnak volt a fanatikusa, hanem a kereszA Keresztény Községi Párt vezérének, Wolff Károlynak váratlan halála mély gyászt keltett az egész országban. A nagy várospolitikus elvesztését mélységesen fájlalja a főváros törvényhatósága, amely az elmúlt tizenhét esztendő alatt a legalaposabban ismerhette meg az elhunyt ragyogó képességeit és fanatikus városszeretetét. Szombati temetésén a főváros- lakosságának olyan impozáns részvéte nyilvánult meg, amilyen csak egészen kivételes egyéniségekkel szemben szokott előfordulni. Az a tény, hogy Darányi Kálmán miniszterelnök-helyettes vezetésével a kormány három tagja: Kozma Miklós belügyininiszter, Winch- kler István kereskedelemügyi és Bornemisza Géza iparügyi miniszter vett részt a gyászszertartáson és kisérte ki a gyászmenettel a temetőbe a halottat, bizonyíték arra, hogy Wolff Károly halála nemcsak a székesfővárost, hanem az egész országot gyászba döntötte. Wolff Károly életének hatvanegy esztendejéből mindössze tizenhét évet töltött a politika, elsősorban pedig a várospolitika mezején. Érett férfikorának elkövetkezóséig bírói pályája magasztos hivatásának élt csupán, amelyen nagy tehetsége, kitűnő jogászi judiciuma egyre előbbre lendítette. A politikai életbe -akkor került, amidőn a forradalmi idők lezajlása után az ország és vele együtt a székesfőváros szinte reménytelen helyzetben volt. Wolff Károly élete jövendő céljául ekkor a magyar nemzeti érzésű társadalom megszervezését tűzte ki és fanatikus hittel, úgyszólván halála pillanatáig dolgozott azon, hogy kitűzött eszmei célját, a magyarság minél szélesebb tömegeinek boldogulását elérhesse. Egész lényét a lelkes tűz jellemezte, ez a lelkesség azonban sohasem ragadta el annyira, hogy a személyeskedésre tért volna át. Akkor, amidőn a 1920-as években, mint a törvényhatósági bizottság számra és hatalomra nézve egyaránt legjelentékenyebb pártjának vezére, éreztette befolyását, az alkotások egész seregét indította el. Most, halála után, meg lehet már állapítani azt is, hogy nemcsak ragyogó tehetsége, hanem az a különös képessége is erőteljesen lendítette a célok megoldása felé, amellyel a városháza hatalmas tisztviselői gárdájából mindig a legnagyobb koncepciójú, törhetetlen munkabírású férfiakat jelölte ki a vezető pozíciókba. Wolff Károly elhatározásai állította az élre Sipöcz Jenő dr.-t, 1 aki közel tizenötesztendős polgármestersége alatt nemcsak a város európai értelemben vett fejlődését szolgálta páratlan ügybuzgalommal, hanem megnyerő közvetlenségével és szinte felbecsülhetetlen értékű munkásságával meghódította valamennyi párt összes tagjait magának. Amidőn pedig Sipöcz Jenő dr. polgármesteri pozícióját, a székesfőváros ösztönös szeretetétől vezérelve, felcserélte a főpolgármesteri 'állással, megint csak Wolff Károly volt az, aki ia törvény- hatósági bizottság figyelmét jelenlegi első polgárunk, Szendy Károly kiváló személye felé fordította, Igen természetes, hogy Wolff Károly, mint a tény és nemzeti gondolatnak, a szociális gondoskodásnak és a főváros népe kultúrális emelkedésének. Amit ezen a téren ia baloldali foltozómunka igyekezett elérni, azt mindig elgáncsolta magának, ennek a baloldalnak a demagógiába fulladó nagyotakarása, ugyanakkor azonban Wolff Károly nagyvonalúsága, racionális gondolkozása és nagystílű reálpoli- tikája hatalmas alkotásokat tudott létrehozni. Ez a meggondolt, nagystílű reálpolitika tette lehetővé, hogy majdnem két évtizedes kommunális tevékenysége alatt Budapest történetének egyik leggazdagabb fejezetét foglalta le örök emlékezete számára. Ma, a temetés után azt is elmondhatjuk még róla, hogy ellenségei minden kemény elvhűsége mellett sem voltak, hanem csak ellenfelekkel harcolt, a leglova- giasabib, a legelegánsabb eszközökkel, mert a durvaságnak és a gyűlölködésnek nála, az ő tisztult keresztény szelleménél nagyobb ellensége sohasem volt. Budapest százezreinek hálája és szeretete i tartja őt emlékezetében. Keresztény Községi Párt alapítója és vezére, aj székesfőváros ügyeinek előbbrevitele mellett legelsősorban saját pártjának érdekeit szolgálta, ezt azonban mindenkor úgy tette, hogy az ellenvéleményt még akkor is tiszteletben tartotta, ha véletlenül a legszélsőbb baloldalról jött. Temetése a városháza udvaráról történt. A székesfőváros közönsége haló porában is megbecsülte -ezzel a gesztusával azt a férfiút, aki nagymértékben járult ahhoz, hogy a| forradalmi idők Budapestjéből a mai modern, ragyogó világváros fejlődött. A fővárosi és az országos közéletnek kitűnőségei impozáns számban jelentek meg -a végtisz- tességadáson és megrendültén hallgatták Bednárz Kóbort kerületi esperes-prelátus gyászszertartása után előbb Szendy Károly polgármester, majd Csilléry András dr., a Keresztény Községi Párt ügyvezető elnökének nemesveretű búcsúszavait. Az útvonalon, amelyen a gyászunenet a farkasréti temetőig haladt, százezer ember sorakozott fel. A Nemzeti Egység Pártjának fővárosi szervezete Zsitvay Tibor dr. elnök és Terbócz Imre főtitkár vezetésével népes küldöttséggel képviseltette magát. Amidőn a halálhír köztudomásúvá vált, ennek a pártnak táviratai érkeztek legelőször a Keresztény Községi Párt elnökségéhez. A részvét- nyíl vácní tások hangsúlyozták azt, hogy a testvérpárt megrendült lélekkel osztozik a Keresztény Községi Pártot ért óriási veszteségben. Wolff Károly öröké Wolff Károly pártja természetesen igen nehéz helyzetbe került a|bszolut tekintélynek és közszeretetnek örvendő vezére elhunytáv-al. A gyász első napjaiban kegyeleti okokból nem foglalkozott a pártvezetőség azzal, hogy mi történjék Wolff Károly halála után, a hétfői napon azonban a párt elnöki tanácsai már megtartotta első értekezletét. Ezen azt az egyértelmű határozatot hozták, hogy Wolff Károly elnöki széke egyelőre üresen marad és a párt irányítását éppen úgy, mint abban az időben, amidőn Wolff Károlyt hónapokig tartó betegsége gátolta az intézkedések megtételében, Csilléry András dr. ügyvezető elnökkel atz ólén, az elnöki tanács fogja végezni. Wolff Károly halála következtében megüresedett a budai országgyűlési kerület egyik mandátuma is. Ezt a helyet Toperczer Ákosnó, a Keresztény Községi Párt kebelében tömörült női szervezetek, a Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetségének elnöknője foglalta el. Az új képviselőnő köztiszteletben álló, komoly egyéniség, aki, mint a ,székésfővár os törvényhatósági bizottságának örökös tagja, az elmúlt évek folyamán ismételten bebizonyította azt, hogy a női problémák megoldásának nála hivatottabb vezéralakja* alig található. Toperczer Ákosnó kitűnő szónok is és nemcsak a Keresztény Községi Párt női szervezeteinek megbecsült vezetője, hanem kivívta magának az évek folyamán a párt összes férfitagjainak osztatlan megbecsülését is. ü&z ország és a főváros halottja
