Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-07-15 / 28-29. szám

Budapest, 1936 július 15. ^TV j v j£OMBO&Jli&mp Nagy építkezési kedv dacára, miért fenyegeti mégis lakáshiány a fővárost Főleg drága lukszus-iakások épülnek és a házépí­téssel nem tart lépést a gazdaságos Eakásfermés Az elmúlt években nagyon szépen nekilendült Budapesten az építkezés, az idén még fokozódott a tempó és mégis komoly statisztikai számítások azt bizonyítják, bogy Budapestet a közel jövőben lakás­hiány fény eg ti. 1934-ben még 16.680 volt a főváros területén az üres lakások száma, 1935 novemberében már csak 8543 és ez a szám 1936 februárjában 6204-re csökkent. Az üres lakások nagy apadása különösen az egy- és kétszobás lakásokban jelentkezik. 1936 februárjában 50.1 százalékkal volt kevesebb az üres egyszobás lakások száma, mint 1934 novemberében és 37.3 százalékkal kevesebb, mint 1935 novemberé­ben. A kétszobás üres lakások száma 1936 februárjá­ban 48.4 százalékkal csökkent 1934 november óta és 34.3 százalékkal 1935 november óta. De erősen csökken a háromszobás üres lakások száma is: 1936 februárjában 38 százalékkal fogyat­koztak meg az 1934 novemberi állapothoz képest. A statisztikát még ki kell egészíteni azzal, hogy az üres lakások nagy része alapos tatarozásra szoruló, egészségtelen lakás, de sok közöttük az olyan, amely tulajdonképpen lakhatatlan. Vagyis a kifogástalan egy-, két- és háromszobás üres lakások száma na­gyon kevés, úgy, hogy ha a lakásépítésben és az új háztartások szaporításának tempójában az előbbi ja­vára változás nem áll be, lakáshiány és a lakbérek emelkedése fenyegeti a középosztályt és a munkás­ságot. Kérdést intéztünk ebben az ügyben a lakásépí­tési probléma kiváló szakértőjéhez Katona iános mérnök, törvényhatósági bizottsági taghoz, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő­ket mondta: — A lakáshiány veszedelme, ha talán nem is olyan közelről, mint a mostanában megjelent kimu­tatások mondják, csakugyan fenyegeti a fővárost. Erre különben a Fővárosi Hírlap hasábjain meg­jelent nyilatkozataimban már rá is mutattam, ugyanakkor, amikor megállapítottam, hogy az épí­tési tevékenység a főváros területén örvendetesen előrehalad, sőt a folyó évre túl is szárnyalja az éveleji várakozásokat. Ebben a kettős megállapítás­ban az első látszatra ellentét van, de ha megvizs­gáljuk a legutóbbi években történt és a most folyó építkezések minéműségét, nyomban rájövünk arra, hogy az építkezések tempójával miért nem tart párhuzamot a lakástermelés és különösen miért nem a kispolgárság és a munkásság céljait szol­gáló lakások termelése. — A főváros legújabb építőkorszakának lendülete az új-Lipótváros gyors tempóban történt kiépíté­sével kezdődött és az új-Lipótváros példája dik­tálta másfelé is a további tempót, de ugyanekkor a zsánert is és ebben az utóbbiban van a hiba. Az utóbbi években az uj-Lipótvárosban és most szerte a városban, ahol építkezések folynak (mert vannak városrészek, ahol egyáltalában nem mozdult meg az építkezési tevékenység), azt látjuk, hogy a régi bérkaszárnya-stílustól elütő, többnyire 150— 200.000 pengő költséget igénylő közép-bérházak épülnek, kívül-belül teljesen modern stílusban, sőt ultramodern, luxuriózus megoldással. Minden el­képzelhető, sőt nemrégen még el sem képzelt ké­nyelemmel, a luxusnak valóságos tobzódásával ké­szülnek ezek a lakások, amelyek legnagyobbrészt kétszobásak, másodsorban egyszobásak, de annyi helyiséggel szolgálnak a lakónak, hogy például a két szoba alatt gyakran nem kevesebb, mint kilenc, tíz, sőt tizenegy helyiség értendő, a berendezésük pedig sokszor már a komikumig viszi a modern komfortnak nevezett fényűzést. — Ehhez képest ezeknek a lakásoknak az ára meglehetősen drága, a szerényebb polgári osztály számára pedig megfizethetetlen. (A háromszobás lakások építkezésével ezért már fel is hagytak, ami magyarázat ahoz, hogy miért kezd mutatkozni’ ezen a téren lakáshiány.) Másrészről a sok felesleges mellékhelyiség miatt a házépítéssel nem tart pár­huzamot a lakástermelés. — Egy-egy ilyen modern bérházban legalább harminc százalékkal több lakás lenne el­helyezhető, ha az építési kedv lemondana a felesleges luxusról és polgári igényekhez mért, normális, de azért modern és teljesen higiénikus lakások építésére szánná el magát. — A fenyegető lakáshiánynak ez mindenesetre jelentékeny ellenszere volna és különösen a régi, egészségtelen lakásokban tengődő kispolgári rétegek számára nyújtana a mai kornak megfelelő elhelyez­kedési lehetőséget. — Mert ha tovább tart ez az egészségtelen épít­kezési divat, amellett, hogy a polgári és munkás-osztályt lakáshiány fenyegeti, a luxuslakásokban túlprodukció áll elő. — Ez a túltermelés azonban majd nem segít a szerényebb igényű lakosságon, mert a luxuslaká­sokat megfizetni nem tudja. A statisztika pedig, amely a mindjobban megfogyatkozó üres lakásokat kimutatja, a számok felsorakoztatásával nem is mutat tiszta képet, mert kétféle üres lakás áll elő: az egyik a lak­hatásra egyáltalában nem alkalmas odú, a másik pedig a meg nem fizethető luxuslakás. Vagyis a kispolgári és munkásosztályra csakugyan rászakad a lakásínség. — Valósággal a hatósági beavatkozást hívja ki a most divatozó építkezés. Az illetékes hatóságok­nak kellene figyelmeztető szóval — ha kell — külön kedvezményekkel közbelépnie abban az irányban, hogy a lakásépítés egészségesebb mederbe terelőd­jék, aminek révén ugyanannyi építési tőkével jóval több lakást termeltetnék és a szerényebb igényekhez j mért, de több és könnyebben kiadható lakással a háztulajdonos is megtalálná a számítását, másrész­ről az egészséges, modern lakásra legjobban rá­utalt szerényebb igényű néposztályról történne gon­doskodás. — Ennyiben próbáltam megvilágítani azt a lát­szólagos ellentmondást, amely a nekilendült építke­zési kedv és az ezzel párhuzamot nem tartó lakás- tcnnelés között van. Külön lapra tartozik azután az építkezési kedv és lehetőség kiterjesztése azokra a belső területekre, ahol nem mozdul semmi, mint aminő a VIII. kerület és nyo­mában a VII. és VI. kerület. — Itt rossz irányba terelődött építkezési divatról nem lehet beszélni, mert itt semmiféle építkezési' divat sincsen. Holott ezeken a belső területeken kellene megindulni annak a nagyarányú lakásépí­tésnek, amely a kispolgári és a munkásosztályt kor­szerű és egészséges lakásokhoz juttassa és benn­tartsa a városban azokat, akik a sötét, szűk udvarok régi, vedlett, minden higiéniát nélkülöző lakásai­ból, munkahelyektől, iskoláktól távol eső perifé­riákra. kívánkoznak. Budapest nagyarányú támogatásával folynak az előkészületek a Magyar Egészség Vonata és a Magyar Föld Hete megrendezésére Teljes erővel folynak az előkészületei a Turul Szövetség rendkívüli érdeklődéssel várt, nagy­arányú propaganda-kiállításának, a| Magyar Egészség Vonatának. A nagy szervező és előkészítő munka központja a Turul Szövetség Petőfi Sándor-utca 9. szám alatti propaganda-irodája, ahol Végváry József dr. országgyűlési képviselő, a Turul Szövetség fő­vezére és Dérczy Ferenc dr., a Szövetség gazdasági osztályának országos vezére vezetése alatt dolgozik napról-nnpra, a késő estébe nyúló órák alatt is a Tu­rul buzgó ifjúságai a siker érdekében. Hathatós támogatásban részesíti azt a nemzeti propagandamunkát a székesfőváros és annak sok európai hírű egészségügyi intézménye és nagy ér­deklődéssel kiséri az ifjúság nagyszerű tevékenysé­gét Sipőcz Jenő főpolgármester és Szendy Károly polgármester, akik az Egészség Vonat-propagapdá- nak és az ezt nyomon követő Magyar Föld Hete kiállításnak védnökségét elvállalták. A Turul munkájáról, valamint a fővárosnak ebben a kulturális akcióban való részvételéről nagy melegséggel nyilatkozik Végváry József dr. országgyűlési képviselő, a Turul Szövetség fővezére, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő­ket mondta: — A Turul Szövetség múlt évi Egészség Heté­nek nagy sikere nyomán és különösen azért, hogy a kormányzó úr Öfőméltóságától és a miniszterelnök úrtól kezdve, mindenki az egészségpropaganda folytatására bíztatta a Turul Szövetség ifjúságát, ebben az évben két akciót rendezünk. Az egyik a Magyar Egész­ség Vonata, a másik a Magyar Föld Hete. A vonatkiállítás egészen új, nekünk még isme­retlen propagauda-eszköz. Még külföldön sem használták fel ilyen nemes irányú propagan­dára, ott csak üzlet volt mindenütt, nálunk azonban komoly, nemzeti célok eszköze. Emel­lett szolgálja a magyar forgalom érdekeit is, mert hiszen a hatvan állomáson, ahol vona­tunk megjelenik, mindenütt tömegek fogjak látogatni és tömegek viszik tovább a mi egész­ség-propagandánkat a nép széles rétegei közé. — De ez a vonat nemcsak a vidéki varosok számára látványosság és propaganda-eszköz, hanem az lesz Budapesten is; Imponáló nagy­ságú, újszerű kiállításnak készül ez, amely bizonyára hatalmas tömegeket vonz a Nyugati pályaudvarra, ahol éppen a Szent Istyan-het látványosságai sorában mutatjuk be és tart­juk nyitva nyolc napig. — Magában a vonatban kész szívvel csinálunk propagandát a székesfőváros fejlett egészségügyi in­tézményeinek, amelyek közül a kórházakat, tudományos in­tézeteket és az iskolák egészségügyét nem nél­külözhetnénk a vidék számara való peldaadas- ban. Különösen örömmel tesszük ismét, úgy a vonatkiállítás, mint őszi kiállításunk központ­jába a székesfőváros fejlett intézményéit, aho­gyan a múlt évben, úgy az idén is. Szendy Károly, a főváros polgármes­tere volt az, aki úgyszólván legelsőnek ismerte fel propagandánk jelentőseget és sietett támogatásunkra, úgy, hogy valósággal neki és a főváros szol­gálatkész ügyosztályainak köszönhetjük, hogy a Turul Szövetség a szükséges eszközök birto­kában jól kiállhatta a kiállítás-építés nehez vizsgáját. , — A tavalyi bizalom után most is csak a polgármester úr volt az első, aki a védnökség vállalásával és a székesfőváros teljes bekapcsolásával mind a két akciónk sikerének alapjait megvetette, amit a Turul Szövetség hatalmas if.iú tábora azzal fog meghálálni, hogy ismét komoly bi­zonyságát adja a munkának, a felkészültség­nek és annak, hogy az ifjúság komolyan ké­szül a rá váró nagy feladatokra. — Egyébként az őszi kiállítás a maga ne­mében ismét egészen újszerű lesz művészi ki­vitelben, felépítésben, tudományos riportszerű­ségben. Az egész akció címe, a Magyar Föld Hete, amely a föld népének életét, munkáját, egészségét dolgozza fel a modern művészet és a technika minden eszközével és mélyreható tudományosságával. A tudományos riportkiállíftás négy kocsija A Turul Szövetség idei kettős akciójáról és an­nak általános programjáról a Fővárosi Hírlap számolt be elsőnek. Most módunkban van a Ma­gyar Egészség Vonata egyik legérdekesebb részé­nek, a tudományos riportleszállításának négy témakör szerint csoportosított részletes terveztét közölni a következőkben. , A 23 vagonból álló vonat négy kocsiját foglalja ei ez a riportkiállítás, úgyhogy minden témakör számára egy-egy kocsi áll rendelkezésre. I. témakör: A magyar a népek tengerén: 1. Születés. 2. Házasság. 3. Halálozás. — Külföldi összehasonlítás. Általános statisztika. II. Hat ellenség hat felől pusztítja: 1. Cse­csemőhalandóság, egyke. 2. Fertőző betegségek. 3. Alkohol. 4. Nemi betegségek. 5. Rák. 6. Szívbaj. 7. Reuma. Hl. Az egészségvédelem útjai: 1. Csecsemővéde­lem. 2. Iskolaegészségügy, diákegészségügy. 3. Az anya egészsége. 4. A család egészsége. 5. A munkás egészsége. IV. Az egészség Magyarországa felé: 1. A meg­előzés fontossága. 2. Az eugénika. 3. A néptáplál- kozás. 4. A munka higiénje: vidéki város, falu, tanya. 5. Sport és egészség. 6. Az orvostudomány diadala: az életkor meghosszabbítás, a halálozási statisztika javulása, az egészségvédelem új irányai, Zöldkereszt. A főváros reprezentatív részvétele a kiállításokon A. főváros, amelynek támogatását meleg elisme­réssel értékeli a Turul Szövetség vezetősége, min­den lehető eszközzel segíti a Turul ifjúságát abban, hogy a két kiállítás minél impozánsabb méretű legyen. A fővárosnak a Magyar Egészség Vonata és a Magyar Föld Hete kiállításán való reprezantatív résztvétele ügyében a városházán értekezlet volt, amelyen Liber Endre alpolgármester elnökölt. A székesfőváros érdekelt ügyosztályainak képviseleté­ben Csordás Elemér dr. tiszti főorvos, Bódy László dr., Babarczy István báró, Morvay Endre dr., Rosta János dr. tanácsnokok, Bcirtl Tivadar dr., Ga- rancsy László dr., Keil Tibor dr. tanácsi főjegyzők, Zilahy Dezső, az Idegenforgalmi Hivatal igazga­tója vettek részt, a Turul Szövetség képviseletében pedig Végváry József dr. országgyűlési és Dérczy Ferenc dr. jelentek meg. Az értekezleten megállapodtak abban a keret­ben, amelyben a főváros a Turul Szövetség kiállí­tásain résztvesz. Lieber Endre alpolgármester a fő­város részvételére vonatkozó intézkedések előadó­jául Born József dr. tisztiorvost jelölte ki. A fővárosnak a Magyar Egészség Vonata kiállí­tásán való részvételéről Liber Endre h. polgármester a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta: — Mi magunk is cselekvő részt kívánunk venni az akcióbap. A vonaton ki fogjuk állítani közegész­ségügyünk legjelentékenyebb intézeteinek működési grafikonjait, statisztikáit. Dióhéjban akarjuk meg­ismertetni az ország közönségével a székesfőváros közegészségügyének jelenlegi állapotát. Mi, buda­pestiek büszkék vagyunk gyógyintézményeinkre és a, polgárság áldozatkészsége révén elért eredmé­nyeinkre, és úgy érezzük, velünk együtt büszkék lesznek azokra vidéki testvéreink is, mert hiszen Budapest, az ország fővárosa éppúgy az övék, akár a miénk. Az Egészség Vonatának felvilágosító munkáját rendkívüli módon értékeljük és meg vagyunk arról győződve, hogy az eredmények nem­csak meg fogják érni a fáradságot, hanem sokszo­rosan gyümölcsöztetik is azt.

Next

/
Thumbnails
Contents