Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-07-01 / 26-27. szám

7 a —juu <jjj asm* Budapest. 193í július L ^mkmrJlííZMP Megkezdték a fővárosi szenny­vizek nagy levezető csatornájá­nak építését a Duna medre alatt A főváros területén folyó műszaki munkálatok között egyik leguagyobbszabúsú, de mindenesetre a legértékesebb a IX. kerületi központi csatorna- szivattyútelep új szennyvíznyomócsövének építése, amelynek most jutottak a legnevezetesebb részéhez, •</ Duna medre alatti építkezéshez. Ennek nyoraó- ■esőnek nem kisebb szerepe van, minthogy a pesti oldal óriási szennyvíztömegének túl* nyomó részét a Dunába vezesse, miután az angyalföldi telep, amelynek modern ki­építését a fellebbezések hosszú sora késlelteti, ezen a téren csak kisebb szerepet tölt be. Jelenleg az 1892-ben létesült vasnyomócsövön át. jutnak a központi esatornaszivattyútelep közvetíté­sével a szennyvizek a Dunába, de ez a vasnyomócső sem a szállítóképesség, sem a kitorkolás helyének szempontjából nem felel meg a modern követelmé­nyeknek. A szállítóképesség alatt a nyomócső létesí­tése óta óriási mértékben megszaporodott mennyiségű szennyvíz levezetését kell érteni, amely akkor emel­kedik a cső szempontjából a maximumra, ha a csa­tornákba csapadékvíz jut, de még nem annyi csapa­dék, hogy a nyomócső igénybevétele nélkül szaba­don ömölhessék a Dunába. Ez csak akkor következik be, ha a csapadék akkora mennyiségű — mint a záporok alkalmával, — hogy a szennyvizet három­szorosnál jobban felhígítja. Ebbon az esetben a szennyvíz szabadon folyhat a partból kitorkoló le­vezető csatornán át a vízbe, mert nem fertőzi meg n partot, ha azonban a hígítás nem ilyen mérvű, munkábalép a szivattyútelep és a nyomócsövön juttatja a szenny­vizet a Dunába, azzal a céllal, hogy minél távo­labbra kerüljön a parttól. A most használatban lévő vasnyomócső ezt a feladatot nem tudja kellőképen teljesíteni, sem elég­telen átmérőjénél fogva, sem pedig azért, mert kitor- koiása a part közelében van. Ezért kellett új nyomó­csövet építeni, amely a legmodernebb terv szerint készült, egészen újszerű technikai alkotás, amely 155 méternyi távolságig vezeti el a Duna medre alatt a szenu3rvlzet. amíg a kitorkoló műhöz jut el. Eddig a csatorna­szivattyúteleptől a partig folyt az építkezés, amelyet még a muli év őszén kezdtek meg, míg most kezdték meg a víz alatti építést, amely alatt ne<m egyszerű csőleeresztést kell érteni, hanem emberi kézzel folyó építkezést a Duna medre, alatt, aminek a megoldása rendkívül érdekes, talán sz-abad ezt a szót is használni, izgalmas műszaki probléma. Az építkozés új fejezete alkalmából megkérdeztük a munkálatokról SCiiräöy S&iimSfra tanácsnokot, az út- és csatornaügyi osztály vezetőjét, aki ezt a nagyszabású munkát a következőkben ismertette a Fővárosi Hirlap munkatársa előtt: — Most jutottunk a legérdekesebb részéhez ügy­osztályunk műszaki szempontból jelenleg legfigye­lemreméltóbb munkájának, amelyet Zaitz László műszaki főtanácsos irányítása mellett, Demeter De­zső műszaki tanácsos a tőle megszokott körültekin réssel vezet. — A főváros a Dunabalparti városrészeinek szenny- és csapadékvizei a központi csatorna- szivattyútelep közvetítésével jelenleg ogy k ét-mé­ter átmérőjű vasnyomócsövön keresztül jutnak a Dunába. Ez a vasnyomócső, amely 1892-ben léte­sült, úgy szállítóképesség, mint a kitorkolás he­lyének szempontjából ma már nem felel meg a követelményeknek. A rövid kitorkolási hossznak a következménye, hogy a szennyvíz a Duna vizével nem keveredik eléggé és a tisztátalanságok a part mellett rakódnak le. A két méter átmérőjű nyomó­csövön át a szennyvíz a fellépő nagy sebességnek (a cső létesítése óta a szennyvízmennyiség másod- pereenkinti 1800 literről 3500 literre növekedett), valamint az ezzel együttjáró nagy nyomás-vesztesé­gek miatt már gazdaságosan nem továbbítható a Dunába. — A szivattyútelepre érkező vízmennyiségekhez szabva készül az új szennyvíznyomócső, amely két, egyenkint 2.14 méter átmérőjű szelvényből áll, amely kielégíti azt a követelményt, hogy egyrészt huzamos időn át alacsony sebessége miatt káros Iszaplerakódások ne lépjenek fel, másrészt pedig, hogy a háromszoros hígítású másodpercenkint 10.5 köbméter szennyvízmennyiség átfolyása esetén a nagy csősurlódások elkerülése végett a csőben nagy sebességek no álljanak elő. — Az épülő szennyvízmosócső két főrészre •oszlik: a parti részre és a dunai részre. A parti rész, amelynek építésével már elké­szültünk, a meglévő nyomócső elágazó aknájától a part rézsű­■— Z5IIRIH 9\l épület- és mülaftatosg 1 VII., KAROLY KIRÁLY-ÚT 7 SZ. I g ______________ TELEFON t 1-412-03. jó ig terjed. A hossza ennek a parti résznek 95 mé­ter. Fenékszintje az elágazóaknánál mínusz 1.16 mé­ter, a part rézsűjénél 1.37 méter. A parti részben van elhelyozve a kettős gerendazárású parti akna és az öntöttvas zsilipet magábtiní'oglaló zsilipakna. — A dunai rész, amelynek építését most kezdtük el, | a vart rézsűjétől a 155 méter távolságban lévő ki­torkolási műig terjed. A parti részhez egy bukó­aknával ^csatlakozik. A fenékszint a bukóaknánál mínusz 7.40 méter, u kitorkoló műnél mínusz 8 20 méter. — A szennyvíznyomócső a meglévő műtárgyhoz való csatlakozás kivételével pneumatikus építési módszerrel készül. A pajti részen a caissonok, amelyek már u nyomó­cső-szelvények egy-egy részel, egy 2.50 méter mé­lyen Jeúsott platón épülnek és erről süllyesztettek te sűrített levegő segítségével a tervszerinti mély­ségre. — A dunai szakaszon a caissonok egy előre le­vert cölöpállványon készülnek el és innen orsók segítségével ercsztetnek le a moderfenékre, ahon­nan sűrűéit levegővel süllyesztetnck tovább. A vég­leges mélységre való lesüllyesztés után a eaissonok- nají nyitva lévő alsó részét, a benne dolgozó mun­kások a csőszelvényeknek megfelelően betonozzák ki és burkolják koramittal. Egy-egy ilyen caisson- nak a hossza 16 méter, anyaguk vasbeton. A hom­lokfalak vasgerendák közti fatáblaborítással van­nak a süllyesztés alatt elzárva. A szomszédos cais­sonok belső illesztése egy visszahúzható vas-caisson- nal készített külső elzárás védelme alatt, a hom­lokfalak eltávolítása után készül el. — A kítorkolé mű 8.50X 5.50 méter méretű, négy- szögletes alaprajzú műtárgy, amelynek a mederből kiemelkedő legmagasabb része 2.75 méterrel van a helyi „0“ vízszín alatt, úgyhogy a hajózás számára nem jelent akadályt. A szennyvíz levezetésére szol­gáló ikerszerelvény mindegyik nyílásának külön kitorkolása van, amelyok olyan elrendezésűek, hogy a mederbe kiömlő szennyvíz iránya párhuzamos a Duna sodrával. A kitorkolás körül kőhányás készül, hogy kimosások ne képződjenek. — A munkák elvégzésére 200 olyan munkapiapot irányoztunk elő, amelynél a Dunavfzállás plusz 3 métex alatt van. Előreláthatólag még ebben az évben befejez­zük a művet. A munkát, amelynek vállalati összege 575.315 P, | a László és Blum oki. mérnökök vállalkozó cég I végzi. Mint legolcsóbb vállalkozó kapta meg a cég ! munkát. A vállalatbaadást annak idején megfel- I lobbezték, de a belügyminiszter jóváhagyta. k&dygf vJtófy e oitUoH&afr, aUól cuz Hét I uiUaoá&aH menedéket kinek a gyermekek A gyermekjóléti intézmények sorában egészen Jíülöu.ál]ó helyet foglal el a székesfőváros Horthy Miklósné Gyermekotthona, amelynek nem állandóak ■a lakói, hanem rövidebb-hostssjabb ideig akkor lel­nek menedéket benne, amikor az ólet körülményei a legjobban megkívánják, hogy az emberszeretet ■szárnyai alá vegye őket. Az intézet ezt az érdekes, a szó teljes értelmében embermentést szolgáló fel­adatát a múlt év szeptembere óta tölti be Buda~ pesten a hidegkúti-úti otthonában, mert ezt az időit megelőzően Bicskén működött a székesfőváros gyönyörű parkjában épült mintaszerű telepen. Az átmeneti otthon adminisztrálásának azonban job­ban megfelelt, ha az intézet a főváros területén van és ezért a Hidegkúti-úton fennálló Horthy Miklós Fiúárvaházát telepítették Bicskére és ennek he­lyére beköltöztették a Horthy Miklósné Gyermek- otthont. A hat óv alatt, amelyet az átmeneti otthon Bicskén töltött, Knoll Andor dr. igazgató-főorvos vezetésével mintaszerű intézménnyé vált, amely a legteljesebb elismerést szerezte meg úgy a főváros illetékes körei, mint a szakemberek és a társada­lom részéről. Itt Budapesten már csak folytatni kel­lett a. Bicskén kitünően megszervezett intézmény munkálkodását, de most alkalom nyílott arra is, éppen azért, mert a főváros falai között van, hogy még több gyermek élvezhesse azokat az áldásokat, amelyeket a szociális gond, az orvostudomány és a szeretet bőségesen nyújt nekik. A fővárosba át­plántált intézetet Hhoíl A'/tdoc d&. igazgató-főorvos vezeti tovább, aki módot adott a Fővárosi Hirlap j munkatársának arra, hogy az otthon érdekes életébe I bepillanthasson. — Az intézetet — mondja — 1935 szeptember 1-én í helyezte át Bicskéről Szendy Károly polgármester ■ úr Nagy László törvényhatósági bizottsági tag in ditványára. Miután otthonunk átmeneti jellegéhez képest a létszám állandóan változik, úgy, hogy ha vonkint 50—60 gyermek cserélődik ki, nagyon nehéz volt Budapest és Bicske között az adminisztrálás. A jelenlegi helyen fennállott árvaházban volt az otthon felvételi osztálya. Itt kellett összegyűjteni a gyér mekeket, akiket azután Bicskére szállítottunk és a bennlakás letelte után visszahoztunk. De ezen a ne kézségen kívül nem felolt meg a célnak, hogy a bics­kei vezetőség egyáltalában nőm érintkezhetett a szülőkkel, holott ennek a legtöbb esetben szinte el c-ngcdhetetlen fontossága van. De megtörtént a, sze­rencsés csere, aminek sok minden egyébtől ölte leintve már abban is eredménye mutatkozik, hogy januártól 112 gyermeket gondoztunk, amíg Bicskén a legutóbbi teljes év létszáma 582 volt. — Az otthon folyton változó gondozottjait a fő­város a Schuler Dezső dr. tanácsnok úr vezetése alatt álló IX. ügyosztálya utalja be hozzánk az Is kolanővérek környezettanulmánya alapján. 3-tól C> éves korig fiúk és lányok, ezenfelül 18 éves korig leányok kerülnek be ide, valamennyien olyanok, akik számára bizonyos időre az otthont kell pótolni. Az okok között szerepel a szülők vagy más család tagok betegsége, amely miatt a. gyermek odahaza gondozó nélkül marad, vagy fertőzés veszedelmének van kitéve. A beutalásra gyakran szerepet játsza nak a családban előforduló tragikus esetek, vagy bűnesetek, amelyek miatt a szülő letartóztatásba kerül. Ide kerülnek a gyermekek és ez leggyakrab­ban a serdülő lányokra vonatkozik, akiket odahaza erkölcsi romlás veszedelme fenj-eget. Igen gyakori ok azonban a beutalásra a szülés, amely az anyai felügyelettől, de a megélhetéstől is megfosztja u gyermekeket. A gondozottak azután addig marad rak itt, amíg az ok, amely miatt a beutalás történt, megszűnik. A 3—6 év közötti gondozottak száma 60, a nagyobbaké 120. A kicsinyek számára óvodát tar­tunk fenn, a nagyobbak pedig, bármilyen rövid ideig is tartózkodnak az intézetben, ha egészségesek, a hidegkuti-úti iskolába járnak, nehogy a tanulásuk megszakadjon. Amilyen érdekes volt ennek a maga nemében egyedül álló fővárosi intézménynek az ismertetése, olyan megkapóan szép volt mindaz, amit az inté zetben láttunk azon a körsétán, amelyre Knoll An dor dr. igazgató-főorvos hűséges munkatársa, Gri- gássy Pál dx. orvos kíséretében elvezetett. Megnéztük az orvosi vizsgálót, amely laborató­riummal, fogászati rendelővel van ellátva. Betértünk az óvodások épületébe, ahol a hálótermekben éppen akkor fektették le a gondozó nővérek az apróságo­kat ebéd utáni pihenőre. A látogatás kedves ok volt arra, hogy a kicsinyek felüljenek az ágyakban és csengő hangon örvendezzenek: — Kezeit csókolom! — Itt van a doktor bácsi! Bégen láttunk annyi vidám, egészségeskópü gyermeket ogy csomóban. Érdeklődésünkre KnoU igazgató számokkal felelt, amelyek az intézetben töl tött időről, súlygyarapolásrói és hasonlókról szóltak. Elragadóan kedves kiállítás lepett meg az óvo­dások tantermében. A kicsinyek munkáit állították ki tarka kollekciókban. Papirosból, dobozokból, tojáshéjból, vattából csinálták ezeket a kedves, öt­letes apróságokat, amelyeket büszkén mutogatott az óvodát vezető nővér. A „nagyok házában“ a lányokat mindenféle házi munka közben talál tűik az ebédlőben, a konyhán, a varrodában. Mindenkinek dolgozni kell, de jut idő a nappali szobában tanulásra meg játékra ite. Sőt a közeli pompás hegyvidékre kirándulásra is elvi szik a gyermekekeit. A sok vidám, jókedvű arc, az egész intézetet betöltő deiü láttám valósággal felüdültünk és meg­hatottsággal gondoltunk arra. a rendkívüli mun­kára, amelyet itt a vezető főorvos és orvostársa vé gőznek, hogy •Ilyen eredményt tudjanak elérni. Az orvosi feladat, hogy a gondozottak évenkinti 5000 betegfekvő napját és a 6—7000 kezelést említsük csupán, egymagában is imponáló, de ketten végzik az egész adminisztrációt is, amit az egyre változó létszám rendkívül komplikálttá lesz-. A hivatottság mellett nagyon sok szeretet kell ehhez a munkához, amelynek egyre megújuló eredménye, hogy az ott honba került, leromlott, lesújtott gyermekekből les tileg, lelkileg feljavított, mosolygó emberpalántákat formálnak. I — ■ g m | 7 ­Vízmentes impregnált eröpaípr lég- és víz­mentes csomagolásnál tengerentúlra vagy exportra nél­külözhetetlen. A csomagolt árut megvédi fagy, rozsda, rothadás és nedvesség által okozható károktól. ©SER JAKAB Gyártja: Magyar Vegykészítményfí Papírgyár Budapest, VI., Ó-utca 49. Telelőn: 1-238-90. Alapítva: 1898. iRec9£nyök KORÁNY! és FRÖLICH napellenző- és fémportálgyár BUDAPEST, Vili, KISFALUDY-UTCA 5. Teiefonszámok: 1-323-76 és 1-459-86

Next

/
Thumbnails
Contents