Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-06-17 / 24. szám

Budapest, 1936 június 17. Nem kell az életbiztosításnál bevallani a lappangó betegséget Elvi jelentőségű ítéletet hozott a budapesti törvényszék A Phönix biztosító ismeretes és még mindig megoldatlan ügye a nagyközönség figyelmét nagyon is felkeltette és a biztosítási ügyre terelte. Élénk érdeklődéssel kíséri a biztosító intézetek ügyfeleinek hatalmas tábora azokat a pereket is, amelyeket egyes biztosítottak indítanak a biztosítási összeg kifizetése iránt. A budapesti királyi törvényszéken Magyar Béla dr. bíró éppen most érdekes biztosítási pert fejezett be ítélettel. A perbeli tényállás szerint Juhász József hentes és mészáros két esztendővel ezelőtt húszévi időtartamra 5000 pengő erejéig biztosította a felesége életét. Az asszony másfél esztendő múlva elhalt és a hatósági halottkém jelentése szerint a halál oka tüdővérzés, illetve tuberkulózis volt. Amikor a férj, mint kedvezményezett, a biztosítási kötvénnyel és a szükséges kísérő iratokkal jelent­kezett a főváros egyik nagy biztosító intézeténél, a biztosító társaság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem fizet, mert a bizto­sítási ajánlat megtétele alkalmával a bizto­sított a közlési kötelezettséget megsértette. Juhász József ezek után beperelte a biztosító társa­ságot az 5000 pengős biztosítási összeg és járulékai iránt. Az alperesi ügyvéd a kitűzött tárgyaláson vé­dekezésül azt adta elő, hogy amikor a biztosító inté­zet bizalmi orvosa megvizsgálta a biztosított asz- szonyt, ez kijelentette, hogy tökéletesen egészséges­nek érzi magát, sohasem kezelték sem kórházban, sem szanatóriumban, semmiféle komolyabb beteg­ségben soha nem szenvedett- Megkérdezték tőle, hogy ki a háziorvosa és az asszony azt válaszolta, hogy nincs és nem is volt soka semmiféle orvosa. A biztosító társaság bejelentette még a törvény­szék előtt, hogy a biztosítottnak minden állítása -valótlannak bizonyult, mert a biztosítási ügylet megkötése előtt is súlyos tüdőtuberkulózisban szen­vedett, e betegség miatt állandó orvosi gyógykeze­lés alatt állott, többször kezelték szanatóriumokban és közkórházakban is. Ez alapon kérte a biztosító ügyvédje, hogy a bíróság a felperest keresetével utasítsa el, mert a közlési kötelezettséget meg­sértette. A felperesi ügyvéd azonban arra hivatkozott, | hogy a közlési kötelezettség megsértésének a kór- I dése e biztosítási ügylettel kapcsolatban egyáltalán nem perdöntő. Ezt azzal indokolta, hogy a peresí­tett biztosítási ügylet megtámadhatatlanná vált a biztosító társaság részéről. Hivatkozott a biztosítási kötvényben lévő feltételek egyik pontjára, amely úgy szól, hogy a szerződés megkötésétől számított egy év után a társaság a szerződés megkötése alkal­mával bemondott hiányos adatokat — valót­lan kórbemondást kivéve — nem érvényesít­het, csak ha a szerződőt vagy biztosítottat csalárd szándék terheli. Ezzel kapcsolatban előadta a felperes ügyvéd azt is, hogy a biztosítótársaság bizalmi orvosa tüzetesen megvizsgálta a biztosított asszonyt, akinek tüdejét teljesen egészségesnek találta és az asszonyt a biz­tosításra feltétlenül alkalmasnak nyilvánította. A törvényszék ezek után azt tette vizsgálat tár­gyává, vájjon a közlési kötelesség megsértése csa­lárd eljárásnak minősíthető-e. Ezt a kérdést a bíró­ság a felperes javára döntötte el, kimondván, hogy a fennforgó esetben a biztosítottat csalárd szándék nem terheli. A valótlan előadás, vagy tudatos elhallgatás — mondja a bíróság — magábanvéve még csalárd el­járást nem jelent, mert ennek megállapításához szükséges a valótlanul nyilatkozó, vagy a kötelező nyilatkozattételt tudatosan elmulasztó félnek vala­mely olyan ténye, amely a valóság kiderítését a biztosítóra nézve lehetetlenné teszi, vagy legalább is lényegesen megnehezíti. Figyelemmel tehát arra, hogy a peresített biztosítási ügylet egy évet meg­haladó időn túl is hatályban volt, a törvényszék megállapította, hogy a bizto­sítási szerződés még a halál bekövetkezte előtt megtámadhatatlanná vált. Ebből következik, hogy a biztosító a biztosítási ösz- szeget a kedvezményezett felperesnek megfizetni köteles. A törvényszék tehát ítélettel kimondotta, hogy az alperes biztosító 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett köteles az 5000 pengő biztosítási össze­get, ennek 5 százalékos kamatát és 250 pengő per­költséget megfizetni. Ribáru Kärolu tragédiája Késlelteti a kibontakozást az Adriai Biztosítónál Törvényszéki tárgyalásokkal és közgyűlési mér­legekkel kapcsolatban többízben mutattunk rá a Fővárosi Hírlapban arra a kétségkívül elöregedett adminisztrációra, amellyel az Adriai Biztosító Tár­saság magyar fiókjának ügyeit intézik. Ezt a meg­állapítást igazolja a társaság most megjelent mér­lege is, amelyből kitűnik, hogy amiközben az olasz- országi anyaintézet hatalmas, majdnem 10 millió lírát kitevő tiszta nyereséggel zárta mérlegét, ugyanakkor a magyar Hók megint 340.000 pengős veszte­séget mutat ki az elmúlt üzleti évben. Az olaszországi vezérigazgató, rácalmási Frigyessy Arnold, aki egyébként új hazájában a hangzatos Arnoldo Friggessi di Rattalma nevet vette fel és nagylelkűen megajándékozta csonka Magyarországot egy Rattalma nevű, előttünk eddig ismeretlen köz­séggel, eljött Budapestre, még pedig elsősorban nem azért, hogy a mérlegmegállapító igazgatósági ülé­sen résztvegyen, hanem, hogy a magyarországi vállalat ügyvezető igazga­tójának, Erdős Aladárnak utódjáról gondos­kodjék. Erre egyébként annál is inkább szükség van, mert nem tekintve a veszteségeket, Erdős Aladár rövide­sen betölti szolgálati idejét, ami után nyugdíjba kell vonulnia. Az olaszországi anyaintézet vezér- igazgatója, értesülésünk szerint, ittléte alkalmából ki is szemelte az öreg Erdős Aladár utódját, a terv megvalósításának azonban egy meg­rendítő katasztrófa állt útjába. Erdős Aladár utódja az Adriai magyarországi fiók­jának helyettes ügyvezető igazgatója, Ribáry Ká­roly dr. lett volna, amint azonban ismeretes, Ribáry Károlyt az elmúlt héten végzetes autószerencsétlenség érte az országúton, amikoris egy autóbuszt akarván előzni, hatalmas, közel 100 kilométeres tempóval befutott az országút melletti árokba és életét vesztette. Ilymódon tehát ez a nem mindennapi szerencsétlenség, amely ma­gyar közgazdasági és társadalmi körökben egyaránt osztatlan részvétet váltott ki, egyelőre tragikusan megakadályozta annak lehetőségét, hogy az Adriai biztosító ma­gyarországi fiókja egyrészt közmegelédésre, másrészt pedig rentábilisan töltse be hivatását és azt a feladatkört, amelyet számára biztosít 100 éves és a magyarországi biztosítási szakmában szinte út­törő midtja. Tavasszal megkezdik a kisipari raintacsarnok- építést a Rákóczi-úton. Hetekkel ezelőtt elsőnek jelentette a Fővárosi Hírlap, hogy a Kisipari Hitel- intézet önálló székházat épít a Rákóczi-úton és eb­ben a székházban Bornemisza Géza iparügyi minisz­ter kívánságára mintacsarnokot létesítenek, ahol a kisiparosok készítményeit egész esztendőn át kiál­lítják. Ez az elgondolás most jelentős lépéssel ha­ladt előre, amennyiben a Rákóczi-úti Kis-Rókus parcellázási terve elkészült és a Kisipari Hitelinté­zet már be is jelentette igényét az egyik parcellára, amelyet 400.000 pengőért fog megvásárolni. A szék­ház egyúttal bérház is lesz, amennyiben annak né­hány traktusán lakások is épülnek. Mondani sem kell talán, hogy a székház építkezésénél elsősorban kisiparosok jutnak munkához, ami által az intézet olyan számottevő segítséget nyújt, amely szakértők véleménye szerint jóval hatásosabb, mint a hitellel való támogatás. Az építkezéssel párhuzamosan fel­emelik a Kisipari Hitelintézet alaptőkéjét is és az erre vonatkozó polgármesteri előterjesztés a leg­rövidebb időn belül a szakbizottságok, majd pedig a főváros közgyűlése elé kerül, tekintve, hogy a jövő év tavaszán már meg is akarják kezdeni az építkezést. Itt említjük meg, hogy a polgármester rendelkezése értelmében a Kisipari Hitelintézet igazgatósági tagjainak számát tizenötről hétre, a felügyelőbizottsági tagok számát pedig halról ötre kell leszállítani. Előírja továbbá a polgármester, hogy az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok egyharmad része lehet csak a főváros törvényható­sági bizottságának tagja. Az igazgatósági tagok havonta 120, az alelnök ISO, az elnök pedig havi 240 pengő tiszteletdíjat kap. A felügyelőbizottsági ta­gok honoráriuma évi 150, az alelnökké évi 225, az elnöké pedig évi 300 pengő lesz. Értesülésünk sze­rint még ebben a hónapban megtartják a közgyű­lést, amely végrehajtja a polgármesteri rendelke­zést. Felavatták a Nemzeti Munkaközpont új otthonát. Űrnapján tartotta Baross-utoa 43. számú házban új helyiségének avató ünnepét a Nemzeti Munkaköz­pont, amelynek működéséről és jövendő tervedről ér­dekesen nyilatkozott a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában Molnár Sándor dr-, a központ igazgatója. Az avató beszédet vitéz Marton Béla országgyűlési képviselő mondta, méltatva a Gömbös-kormánynak a munkásság érdekében három év alatt kifejtett te­vékenységét. Éhling Jenő, az újpesti szervezet veze­tője, Gécsy Sándor Ganz-gyári művezető, Kovács István, a vasmunkások elnöke, Kigyóssy Sándor misficokú kiküldött, végül Ronkay Ferenc ország- gyűlési képviselő beszélt. A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete Pesthy Pá] elnöklete alatt tartott közgyűlésén elő­terjesztett mérleg szerint az intézet saját tőkéje 10,267.641.36 pengő, amelyből alapítványi tőko 0,827.420 pengő, tartalékalap 440.221.36 pengő. A közgyűlés legfontosabb eseménye volt a fúzió tár­gyában való határozás. A közgyűlés az 1936. évi XIV. t.-c. 1. §-a értelmében elhatározta, hogy a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségével Országos Földhitelintézet eég alatt alakuló szövetkezetté egyesül. Hozzájárult a közgyűlés a Magyar Föld­hitelintézet üzletének átvitele tárgyában az 1936: XIV. t.-c. rendelkezéseinek megfelelőleg kötendő megállapodáshoz is és utasította az igazgatóságot e megállapodás aláírására Az Országos Földhitel- intézet június 23-án alakul meg, amely iránt szak­körökben nagy érdeklődés mutatkozik. A Nova az idegenforgalomban. A Nova Közle­kedési és Ipari Rt. pénteken tartotta meg évi köz­gyűlését Wolf Jenő kormányfőtanácsos elnök veze­tésével. Az igazgatóság évi jelentése szerint a vál­lalat tovább folytatta közérdekű tevékenységét az elmúlt évben és a hazai gazdasági élet szolgálatára kívánt lenni azzal, hogy 300.000 pengő részvénytő­kével megalapította a Szállodaüzemi Ipari és Köz­lekedési Részvénytársaságot, amelynek egyik fő­feladata az idegenforgalom fejlesztése lesz. Érdeke­sen számol be az igazgatósági jelentés arról, hogy a bérházak tiszta jövedelme az előző évvel szem­ben emelkedést mutat. A Nova az elmúlt évben is folytatta parcellázási és telekeladási tevékenységét. A vállalat múlt esztendei tiszta jövedelme 220.953 pengő. A közgyűlés egyhangú helyesléssel fogadta az igazgatóság jelentését, elfogadta az összes elő­terjesztéseket és elhatározta, hogy a múlt évi 60 és a megelőző évi 50 fillérrel szemben az idén már 70 fillér osztalékot fizet részvényeseinek. Végül a közgyűlés Wolf Jenő elnöknek és Magyar Miklós igazgatónak elismerését fejezte ki múlt esztendei eredményes munkásságukért. Az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ közgyűlése. Szombaton tartotta az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ 1935. évi tizenharmadik rendes közgyűlését, amelyen a földművelésügyi mi­niszter képviseletéiben Lenek Jenő dr. min. taná­csos jelent meg, jelen volt továbbá az igazgatóság számos tagja és a vidéki tejszövetkezetek több mint száz küldöttje. A közgyűlést Schandl Károly dr., a szövetkezet elnöke vezette, aki megnyitó be­szédében a tejszövetkezeti mozgalom fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte a tejszövetkezeti mozgalom szép fejlődését, amely az évben az 500-dik magyar tejszövetkezetet produkálta. Lenek Jenő dr. a föld­művelésügyi minisztérium képviseletében kijelen­tette, hogy az 1936—37. évi költségvetés megfelelő összeggel gondoskodik a vajexport támogatásáról, úgy, hogy ennek következtében a jelenlegi vaj és tejárak előreláthatólag fenntarthatok lesznek. A közgyűlés a jelentések és mérleg elfogadása után megválasztotta a szövetkezet új igazgatóságát és felügyelőbizottságát. Első Magyar Automobil GRAND PRIX a népligeti körön 250 km. 1936. Junius hó 21-én délelőtt 10 óra 36 perekor rendezi a Királyi Magyar Automobil Club Indulnakaz összes világnagyságok: Auto-Union: 8TÜCK, VARZI, ROSEMEYER. Mereedes Benz: CARACCIOLA. CHIRON, VON BR iUCHITSCH Scnderia Ferrari: (ALFA ROMEO) NUVO- LARI. ti KI V10, a harmadik vezető a startnál. Továbbá: HARTMANN LÁSZLÓ többszörös magyar bajnok, AUSTIN DOBSON és más hírességek. Világmárkák összecsapása Európa legnehezebb versenypályáján. A küzdelem végig a nézők szeme előtt. Kényelmes tribünök, büffék, átjáróhidak a pálya belsejébe. Számozott ülőhelyek Jegyek kaphatók az összes sportj egy árusító­helyeken és a Királyi Magyar Automobil Clubban. Elővételnél kedvezmény. Haa—g—aM——ug n—

Next

/
Thumbnails
Contents