Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-20 / 20. szám
Budapest 1936 iná.ius 20. Üzembehelyezték a békásmegyeri vízszolgáltató telepet Újabb tanulmányút a Vízművek budai telepein — Íz iizem- poliiiikai bizottság a héten befejezi a helyszíni szemléket A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában feltűnést toeiltő riport keretében foglalkoztunk az üzempolitikai bizottság izgalmas tanulmány út javai, amely a székesfővárosi Vízművek földalatti birodalmán vezetett át. Mint előre jeleztük: a múltkori tanulmányúitól még nem értek véget azok a stúdiumok, amelyek szükségesek ahhoz, bogy az üzempolitikai bizottság világosan lásson az újabb beruházások és ezzel kapcsolatban az esetleg szüli- séges tarifamódosítás Icérdésében. A Vízműveknek egyébként nagy eseménye van: május 15-én üzembehelyezték az új békás- megyeri vízszolgáltató telepet, pár nappal előbb pedig az I. számú átemelőteleppel szemben a szentendrei szigeten megépült földalatti gépházat. Minthogy ,május elsején az úgynevezett C3 telep is 'megkezdte a vízszolgáltatást, ezzel a húrom eseménnyel befejezést nyert a Vízművek rekonstrukciós munkájának legjelentékenyebb része. A Zsitvay Tibor vezetése alatt működő üzem- politikai bizottság tagjai és a bizottság mellett működő szakértőik Papp Ferenc vezérigazgató, továbbá a Vízművek több vezető főtisztviselőjénék társaságában az elmúlt szombaton tekintették meg az új létesítményeket s velük együtt a Duna jobbpartján már régebben üzemben álló vízszolgáltató berendezéseket. A szemle a Buda—Újlaki telepen kezdődött. Ez a telep három zónába szállítja a vizet. Gépi berendezése négy vertikális tengelyű szivattyú elektromotor meghajtással, közvetlen kapcsolatban Diesel motorokkal. A telep bárom zónája, az Alsó-József- hegyi, a Felső-József hegyi és a Csatárka-dűlői zóna. Az újlaki vízmű napi szölgáltatóiképessége, jó vízállás mellett 35.000 köbméter. A Felső-Józisefhe- gyi és a Csatárka-dűlői zónának eltérő gépi berendezése van, itt ngyanis egy különálló DieseZ-motor hajt egy generátort. A vizet részben aknakútakból. részben egy kisebb galériából nyerik. A krisztinavárosi vízmű voltabépen átémelőte- lep. Az itt lévői új gépházban tíz szivattyú, — vízszintes meghajtású centrifugái szivattyú elektromotor kapcsolással, — öt zónában) dolgozik és pedig a vári, a lipóti, a sasbegyi, a Lóránt-úti, végül a még megépítésre váró Farkas völgyi zónában. A zónák csővezetékét úgy szerkesztették meg, hogy egyik zóna vízszolgáltatása bármikor kiegészítheti a másik zónáét. Mint a Vízművek valamennyi telepén, úgy itt is nagy gondot fordítottak a tartalékgépekre. Ennél a telepnél két darab egyenként 800 lóerős Diesel-motorral meghajtott generátor van, a telepen mintegy 4500 köbméter víz tárolására alkalmas medence áll rendelkezésre, amely szívómedence gyanánt szerepel■ A Lóránt-úti medence a krisztinavárosi telepről kapja a vizet. Itt bárom zóna van, úgymint az Alsó-Svábhegyi, a Fe!<ső-tSvábbegyi, meg az Istenhegyi torony. Az üzempolitikai bizottság útja e régi telepekről a legújabb létesítményhez, a békásmegyeri új vízműhöz vezetett. Ennek vize, amely a most még folyamatban levő víztisztítási és bakteriológiai munkálatok miatt nem kapcsolódott be az ellátásba, a Duna partján földbesüllyesztett 800 milliméteres nyomócsövön át fog haladni és egyesül az újlaki telep által termeli ivóvízzel. B telepen négy gépegység van. A villanyáram egyrészt- az Elektromos Művek óbudai telepéről vezetett két tápkábelen át jön. a vízszállítás pedig a szigetről induló gravitációs csatornán, illetve a most épült Duna alatti bujtatón keresztül történik. A víz a budai alsó zónában haladva egyesül azután az újlaki telepről jövő vízmennyiségekkel. Négy vízszintes tengelyű, elektromotorral hajtott centrifugálsz!vattyú dolgozik: két szivattyú egyen- kint 22.000, kettő' pedig egyenkint 30.000 köbméter vizet termel. A szentendrei szigeti új földalatti gépház a szigeti régi kilenc aknakút vízét szállítja az új gravitációs csatornán át a békásmegyeri telepebez, vagy az új alagútban fektetett és a balparti ikerosator- nába menő fővezetéken át a káposztásmegyeri főtelepre. Ennek a gépháznak teljesítőképessége egy 22.500 köbméter teljesítményű és egy 30-000 köbmétert szolgáló centrifugál szivattyú. Az üzempolitikai bizottság előtt a szakszerű magyarázatokat részben Pap Ferenc vezérigazgató, részben a többi telepvezető főtiszt viselő adta meg. A mostani héten a bizottság még egy helyszíni vizsgálatot fog tartani azokon a telepeken, amelyekre eddig sor még nem kerülhetett. Széleskörű szakértői tanácskozás Budapest páratlan értékű gyógyvizeinek célirányos kihasználása érdekéken Az idegenforgalom emelését célzó törekvések és ezek során a gyógyvizeinkben rejlő kincsek minél teljesebb kihasználása immár a főváros legelső- rangú problémái sorába emelkedtek. A balneologiai kutatástól a városrendezésig és közlekedésig minden kelléket a fürdőváros gondolatának szolgálatába állít a főváros vezetősége, amely az utóbbi időkben a céltudatos intézkedések egész sorával igyekszik Budapestet ezen a téren is méltó helyére állítani. Most is a gyógyfürdők fejlesztése és általában az egész fürdő-probléma szerves egységbe állítása érdekében a főváros május 25.-ére szakértői értekezletet hivott össze, amelyen nagyfontosságú kérdések kerülnek megvitatásra. A Fővárosi Hírlap munkatársa ebben az ügyben Hovácsházy Vilmos tanácsiakhoz fordult, aki a következőkben ismertette az értekezlet programját és célját: — Lamotte Károly alpolgármester úr már intézkedett abban az irányban, hogy május 25-én össze üljön az az értekezlet, amelyen amelyen kiilönöböző szakértők, főként orvosi szakértők fogják előadni a gyógyfürdők fejlesztésére vonatkozó elképzeléseiket és véleményüket. — Mindenképpen arra kell ugyanis törekednünk, begy azokat a páratlan értékeket, amelyek természeti kincseinkben rejlenek:, a lehelőség szerint minél jobban gyümölcsöztessük. A szóbanforgó ankéton az orvosi, balneológus, hidrogeológus és műszaki szakértők véleményét a következőkre fogjuk kikérni : 1. Budapest termál- és gyógyforrásai a vizek mennyiségét, hőfokát, kémiai és fizikai tulajdonságait és balneológiái értékét tekintve, biztos alapját képezhetik-e egy nagyarányú fürdőfejlesztő program keresztülvitelénk? 2. Gyógyfürdőink jelenlegi felkészültsége megfelel-e azoknak a követelményeknek, amelyeket intenzív belföldi és külföldi propaganda mellett az orvosi kar és a fokozottabb igényű gyógy-vendég támaszthat? Ha nem, melyek a legsürgősebb teendők? 3. A gyógyforrások jellegére, a fürdők berendezésére, azoknak egy milliós lakosságú fővárosban való különleges helyzetére tekintettel, miként kellene megállapítani Budapest fürdőinek indikációs körét? 4. Miként kelleno a gyógyfürdők működését olyként elhatárolni, hogy azok egymást kiegészítsék és ne mint versenytársak álljanak egymással szemben? 5. Milyen irányban fejlesztendők a fővárosi tulajdonban levő gyógyfürdők? Mi történjék a Szent Imre-fürdővel? 6. Mik a legsürgősebb városrendezési feladatok a gyógyfürdők környezetének kialakításánál? 7. A próbafúrások alapján, feltételezve azt, bogy a Tabán területén a Szent Imre-fürdő forrásaihoz hasonló termálvizek kellő bőségben lesznek feltárhatók, megállapítható-e már most a Tabán fürdőközponttá való kialakításának programja? 8. Hol, milyen méretben és milyen program szerint lehet és kell megvalósítani a fiirdőkórhá- zat és a forráskutató intézetet? — Ha általánosságban vizsgáljuk a budapesti fürdők vízhozamának kihasználtságát, megállapíthatjuk, hogy ezen a téren még sok lehetőség mutatkozik. A Szent Gellért fürdő tizenkét gyógyforrásának vízhozama 24 óránkint átlagosan kétmillió liter, a Rudas-fürdőben lévő tizenhárom forrás 1,580.000 liter vizet ad, a Szent Imre-fürdő két forrása 850.000 liter vizet szolgáltat, a Széchenyi-fürdő ezidőszerinti forrásának hozama 720.000 liter, a Császár-fürdő kilenc forrása 13.447 köbméter vizet ad, a Szent Lukács-fürdő nyolc forrása 24 óránként 7.942 köbméter vizet bocsát rendelkezésre s a szentmargitszigeti artézi forrás pedig átlagosan 3.120 köbméter vizet ad, amihez még hozzájön a sziget déli részén a múlt évben feltárt 68 Celsius fokú forrásnak 5.040 köbméter napi produktuma. — A rómaifürdőben tizenhárom forüáls van, a,melyek összesen 12.000 köbméter vizet szolgáltatnak. Ezekkel az adatokkal szemben a felhasználás a kö- vetkezőképpein áll: a Szent Gellért fürdőnél átlagosan 1200 köbméter vizet használtak fel, a Széchenyi- fürdőnél az artéziforrás vízhozama a strandfürdő szükségletét fedezni nem tudja, a Rudas-fürdőben 670 köbmétert fogyasztanak el, a Szent Imre-fürdő- ben 600 köbmétert. Ezek az adatok bizonyítják, hogy a rendelkezésre álló vízmennyiségnek csak egy töredékét veszik igénybe, ha tehát a szakértők úgy fogják találni, hogy intenzivebb mértékben szükség van a fürdők terjeszkedésére, a vízhozam hiánya ennek akadálya nem lehet. HiTacsbehozatali &ruhái, Budapest, VI., Andrássy-út 82. Telelőn t 11-3-30. — Modern háztartási és testápolási cikkek, kefe- és seprőáruk, szarvasbörtfk. Tetőszerkezetek, textíliák lángmentesítését vállalja „Ü©1 lángmentesítővei EÍS^IESI GYULA drogéria laboratóriuma Budapest, VI., Andrássy-út 37. Telefon: 28—5—24. ECKHARDT ISTVÁN ácsmester, építési vállalkozó BUDAPEST# VIK# NEFELEJTS-IM8* TELEFON: 32-5-87. RUBER János festékgyár és ásvány érié művek, építési anyagok és vegyészeti termékek raktára Központi Iroda : Budapest, V,, Kálmón-utca 22. ss. Telefonszám : 23—0—33. • Alapíttatott t 1842 Kekek fekete púm THTÖFED ÖMESTER Budapest, I., Karolina-út 18. Telefoni 89-5-59. Székesfővárosi Pavillon WEINGRUBER Városliget
