Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-13 / 19. szám

IO 'j/omROäPlfrßMf* Budapest, 1936 mátjus 13. nagy sikert aratott. A Kormányzó Ür öfőméltósága a eég főnökének tetszését fejezte ki a szép kiállí­tásért. Kammer Testvérek textilpavillonja egyik leg­nagyobb érdeklődésre joggal számot tartható értéke a vásárnak. Minőségben, színgazdagságban a válto­zatoknak hosszú és igen tarka sora vonul fel a kü­lönböző textil- és szövetanyagoki dús választékában, amely természetesen igen nagy közönséget vonz ál­landóan. A Kammer Testvérek kiállítása kiállja az összehasonlítást a legjobb márkájú külföldi textil­es szövetanyagokkal, még pedig a magyar ipar ja­vára. Ugyancsak a Kammer Testvérek pavtillonjá- ban kapott helyet a gyár testvérvállalatának, a Richards Richard győri textilipar rt. posztógyár­nak kiállítása is. Ez a dekorativ posztókollekció, amelyet itt a vásárlátogató közönségnek felmutat­nak a legelőkelőbb helyre állítja a győri gyárat textiliparunkban. Kaufmann Béla gummigyára (VI., Váci-út 69.) kiállításával bebizonyítja, hogy a magyar ipar ezen a térem is elsőrangút produkál és feleslegessé teszi a nemrégen még beözönlő külföldi gyártmányokat. Kerékpártömlőket és köpenyeket állított ki, ame­lyekkel a szakkörök élénk érdeklődését vonta ma­gára. A leglénygesebb igényeknek megfelelő, kiváló gyártmányai a Nemzetközi Vásár értékességeit je­lentik, amiért a cégnek bőséges elismerésben van része a kiállítás hozzáértő látogatói részéről. Kovács János első magyar beépíthető kis elek- tromótor-üzeme (XI., Fadrusz-utca 2.) egyedülálló Magyar országon. A cég kiállításában különösen fel­tűntek a tökéletes kis motorok, Neon transzformá­torok, Röntgen, Diathermia, Pantostat és minden­nemű orvosi villamos készülékek mellett a kitűnően működő ventilátorok, egy újtípusú hajszárítógép és egy rendkívül elmésen megszerkesztett mérleg- dinamó kis motoroknak, amely egyben a fordulat- számokat is megadja és amely Európában eddig 6ehol sem található. Az üzemet a nagy elektromos Mielőbb meg heti alapozni a Kisipari Kiviteli Intézetet A Kisipari Kiviteli Intézet tervét, mint a leg­szerencsésebb gondolatot üdvözölte a Fővárosi Hír­lap, amelyben ilyen értelemben világítottak rá nagyértékű megnyilatkozásaikban erre a kezdemé­nyezésre Kövesligethy Miklós dr. és Nagy Antal tör­vényhatósági bizottsági tagok is, utóbbi, mint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke fel­tárva azokat az okokat is, amelyek a Kamarát a terv felvetésére késztették. Bár a székesfőváros legutóbbi közgyűlésének napirendjéről levették az Intézet ügyét, ez nem je­lenti azt, hogy a főváros ne állana a terv megvaló­sítása mellé a maga támogatásával. Ebben a támo­gatásban elől jár a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezete, amelynek álláspontját Szentesi József törvényhatósági bizottsági tag a következőkben fejti ki: gyárak precíz munkájáért állandóan foglailkáztatják és bizonyos, hogy Kovács János kiállításával bizo­nyítékát szolgáltatja a magyar elektromosipar nagy fejlettségének. Ifj. Kozma Mihály oki. gépészmérnök (X., Keletmen-utca 23.) „Kozmaport“ asztalos- és lakatos- ipari vállalata, szabadalmazott lemezeit ajtóival és ajtószerkezeteiilvel vonja magára a figyelmet. Spe­ciális toló ablakokon és tolóajtókon kívül minden­nemű asztalosmunkát is készít. Vannak a cégnek fo­galommá lett márkái, mint a „Kozmaport“ leme­zeit ajtók, 'amelyek magán- és bérházaik mellett is­kolák, kórházak részére masszív és tömörkivitelük- nél fogva, mint hő- és hangszigetelők is, különösen alkalmasak és teljesen higiénikusak. A „Kozmaport“ ideál sarokablak, az extra toló ablak, a hall ajtó, az erkélyajitó, valamint a függesztett tolóablak mind csupa értékes1 specialitásai a cégnek. Kusztos Imre és Társa B. T. nemesvakolat és műmárvány gyár (X., Szállás-utca 28.) nagyérdekű újdnosáigoit mutat be: a „Körösit“ nemesvakolat anyagot, amelyet 2000 színváltozatban tud előállí­tani. A cég gyártmányai közé fölvette a szabadal­mazott, hidegúton előállított ,,Korasit“ műcsempe készítését is, amely a legtökéletesebb tükörfénycs és legtetszetősebb anyag. A „Korasit“ márványmo­zaik-lap a legideálisabb fal- és padlóburkoló, amely matt é® fényezett kivitelben egyaránt nagyon tet­szetős. Sporik Ferenc tetőfedőmester (III., Pacsirta­mező-utca 53) jelszavául hirdeti: „Szép tető a ház koronája“. Ez azonban nemcsak jelszó a cégnél, amint ezt a kiállításon bemutatja. Sporik Ferenc templomok, középületek, gyárak, mindennemű épü­letek tetőfedését és javítását vállalja, elsőrangú megbízható kivitelben, a legegyszerűbbtől a legdísze­sebbig: cserép, zománccserép, terméspala, műpala, kátránypapír, aszfaltfedéllemez, bőmemez és az összes más fedési anyagokból. Specialitása az ó-né­met terméspala-feaés, amellyel igen érdekes hatáso­kat ér el. —A Nemzeti Egység Pártjának fővárosi szerve­zete a legmelegebben karolta fel a Kisipari kivi­teli intézet ügyét. Erről tanúskodnak azok a nyilat­kozatok is, melyeket a párt törvényhatósági bizott­sági tagjai éppen a Fővárosi Hírlap hasábjain tet­tek. Bizonyos mértékig meglepetés volt a párt szá­mára, hogy a Kisipari Kiviteli Intézet ügye a leg­utóbbi közgyűlés napirendjéről lekerült. Igaz, hogy azok a szempontok, amelyek miatt ez történt, meg- fontolandók és bizonyos szervezeti és személyi kér­dések tényleg tisztázandók, az intézet maga azonban, annyira hézag­pótló és annak megalakulása annyira vitális érdeke nemcsak a magyar, hanem elsősorban a fővárosi kisiparosságnak, hogy a párt törvényhatósági csoportja a maga ré­széről mindent el fog követni azért, hogy a székes- főváros hozzájárulásával, biztosításával az intézet megalakulását és működésének megkezdését minél előbb lehetővé tegye. ügyében folytattak. Kitért a záróra kérdésére is,- amelyet egyes árúházak úgy szegnek meg, hogy üz­leti ajtóikat bezárják ugyan, de benn az áruházban még óraszámra kiszolgálják a közönséget. Feltette a kérdést, hogy kiknek használ az árúház. A keres­kedőt és iparost tönkreteszi, élelmiszer árúsításával a gazdának is árt, alkalmazottait éhbéren tartja, az államkincstárt pedig adózási rendszerével meg. rövidíti. Vagyis senkinek sem használ és mégsem történt eddig semmi az árúházak megrendszabályo- zására. Guttmann Adolf dr. főügyész-főtitkár ezután- határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint a nagygyűlés arra kéri a kereskedelemügyi minisz­tert, hogy minél előbb léptesse életbe azokat a jog­szabályokat, amelyek az árúházak, a ,,nemzeti vesze­delem“ tovaterjedésének megakadályozására alkal­masak. Kéri a nagygyűlés 1. Szüntesse meg az áruházak élelmiszereket és élvezeti cikkeket árusító osztályait. 2. Szüntesse meg az áruházak vendéglői, kifőzői, büffé, kávémérő, kávéházi s egyéb vendéglátó' üzemeit. 3. Tiltsa meg általában az egységes árakban és tört súlyokban való árusítást. 4. Újabb áruházak alapítására és a meglévő áruházak kibővítésére ne adjon engedélyt. 5. Tiltsa meg az áruházak bejárati (közvetlenül az utcára történő) árusításának minden módját. 6. A nagygyűlés a Pénzügyminiszterhez azt a kérést intézi, hogy hozza be a külön áruházi' adót és addig is rendelje el az áruházaknak osztályon­kénti adózását. A nagygyűlés egyben köszönetét mond a kor­mánynak, hogy az áruházi kérdésnek rendezését kormányprogrammá tette. Lányi András dr., a Baross Szövetség nevében szólalt fel ezután. Nézete szerint az áruházi kérdést más síkra kell átterelni. Felsőbb helyen is ismerjék fel azt a fontosságot, amely ennek a kérdésnek ren­dezésében rejlik. Beszéde végén a határozati javasla­tot elfogadta, csupán azt kívánta, hogy az áruházak osztályonkénti adózása helyett általános áruházi adó behozatalát kívánják. Usetly Béla dr, országgyűlési képviselő, a KÉ- KOSz nevében üdvözölte a gyűlést és fogadta el a határozati javaslatot. Nem híve annak — úgymond —, hogy a szabadkereskedelem örve alatt százezre­ket tegyenek tönkre. A kereskedelemügyi miniszter, amikor legutóbb Tóth Gáborral megjelent előtte, a szabadkereskedelem elvére hivatkozott ugyan, de mégis biztató kijelentést tett arra, hogy az áruhá­zakat meg rendszabály ózza. csupán ia módot vá­lasztja ki a megrendszabályozásra. A kérdést az iparügyi miniszterrel együtt fogja megoldani, aki­nek álláspontját ebben a kérdésben ismerjük. Az ipari novella maga is erőteljesen beleszól ebbe a kérdésbe és a közeljövőben megjelenik a végrehaj­tási utasítás. Balkányi Kálmár dr., az OMKE igazgatója já­rult ezután hozzá a javaslathoz és hangoztatta, hogy a nagy érdekképviseletek ötös bizottságának meg kell egyezniök az alapelvekben, hogy az áruhá­zak ellen a küzdelmet sikeresen folytathassák. Ezután az érdekképviseletek és vidéki testületek képviselői fogadták el' egymásután a határozati ja­vaslatot. A Textilegyesület közgyűlése. A Magyar Textil­gyárosok Országos Egyesülete e hó 5-én tartott el­nöki ülésén elhatározta, hogy az egyesület közgyű­lését, mint, minden évben, idén is július első hetében tartják meg. Beterjesztette az egyesület mérlegét is, amelyet az elnökség elfogadott. A Budapest-vidéki Kőszénbánya új társvezér­igazgatója. A Budapest-vidéki Kőszénbánya vezeté­sében fontos személyi változás történt. A belga fő- részvényesek Engel Armin mellé társvezérigazgató­nak nevezték ki Gesmay Józsefet, az EgeTCsehi Kő- szénbánya volt vezérigazgatóját. Gesmay József, a Budapest-vidéki Kőszénbánya új társvezérigazga­tója kitűnő szakember hírében áll, akinek az új po­zíciójában kifejtendő működése elé nagy várakozás­sal néznek. Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vál­lalatok számára (Trust). A május 9-én tartott köz­gyűlés jóváhagyta az 1935. évi mérleget és elhatá­rozta, hogy a részvények 7. sz. osztalékszelvénye má­jus 11-tői kezdve 4 pengővel váltassék be a Magyar Általános Hitelbanknál. Hatalmas érdeklődés mellett zajlott le az országos tiltakozó nagygyűlés az áru­házak határtalan terjeszkedése ellen Az egész ország területéről mintegy száz érdekképviselet vett részt a gyűlésen A Fűszerkereskedők Országos Egyesülete székhá­zában vasárnap délután nagygyűlés volt, amelyen az ország egész kereskedelme és számos ipari szakma képviselői jöttek össze, hogy felemeljék tilta­kozó szavukat az áruházak mindjobban elhatalma­sodó versenye ellen, amely immár létalapjában fenyegeti a kiskereskedelmet és mindjobban bele­szól a kisipar érdekkörébe is. Az okokat, amelyek ezt az országos tiltakozást életre hívták, minden részletben feltárta a Fővárosi Hírlap, amely már akkor rámutatott az áruházak veszedelmes verse­nyére, amikor az érdekeltek szélesebb rétegei erre még nem eszméltek rá. A vasárnapi gyűlés beiga­zolta küzdelmünket, amellyel a kereskedelem és ipar mellé állottunk. Most már egyesült az egész tábor, hogy megvívja harcát élctérdekének védel­mében. A nagygyűlésre, amelyet Hoffmann Mihály kir. tanácsos, a Fűszerkereskedők Országos Egyesületé­nek elnöke vezetett, a pénzügyminisztérium képvi- letében megjelent Keresztesséy Ernő miniszteri tit­kár, a földművelésügyi minisztérium részéről vitéz Lamotte Károly, a főváros polgármesterének kikül­döttjeként Vásárhelyi László tanácsjegyző. A buda­pesti kereskedelmi és iparkamarát Varró László titkár, a miskolci kamarát Berczy Sándor alelnök és Igaz János titkár, a debreceni kamarát Shwarcz aleinök képviselte. Résztvett a nagygyűléisen Usetty Béla országgyűlési képviselő a KBKOSz, Lányi András dr. a Baross Szövetség, Balkányi Kálmán dr. igazgató az OMKE, Preisach G. Gusztáv, az OKISz képviseletében, megjelent továbbá számos fővárosi és vidéki érdekképviselet kiküldötte. Hoffmann Mihály elnök nyitotta meg a nagy­gyűlést, amelyet a Fűszerkeresfcedők Országos Egyesülete és a Baross Szövetség kezdeményezésére hívtak egybe, hogy feltárják a vérző sebeket, ame­lyeket az áruházak mindent felőrlő versenye ejt a kereskedelmen. 60—70 ezer kereskedő és iparos áll szemben 6—7 áruházzal. Joggal feltehető a kérdés, hogy vájjon a kormányzatnak a néhány áruház vagy a sokezernyi szenvedő adóalany érdeke a fon­tosabb. összefogásra buzdította a kereskedői és ipa­ros tábort az áruházak elleni küzdelemben, amelyet kezdetben a fűszeresek magukra hagyva folytattak. Tóth Gábor társelnök, fővárosi törvényhatósági bizottsági tag, ismertette ezután részletesen a fűsze­resek évek óta folyó nehéz küzdelmét, az árúházak­kal szemben. Előadásában bepillantást nyújtott az árúházak üzleti rendszerébe és felsorolta azokat a meg nem engedhető eszközöket, amelyekkel az árú- házak a reklám 1erén dolgoznak, hogy a kereskede­lem szájából a kenyeret kivegyék. Beszámolt azok­ról az eljárásokról, amelyek egyes árúházak hami­sított vagy a közönséget félrevezető silány cikkeik A szerkesztésért és kiadásért felelős: DACSÓ EMIL Kiadja: FŐVÁROSI HÍRLAP lapkiadó vállalat Nyomatott a Budapesti Hirlap nyomdájában Felelős vezető: NEDECZKY LÁSZLÓ igazgató Travertin Kőutánznt burkolati lapok minden színben és struktúrával, valamint szobrászmunkák SÁlfOS Szent Domonios-n. 6. KMrtwa «AwrcasAy telefon .• 3s—0—37. CUSTODIS ALPHONS MÉRNÖKI IRODA ÉS ÉPÍ­TÉSI VÁLLALAT IPARI BERENDEZÉS RÉSZÉRE BUDAPEST, V. KÉR., NÁDOR UTCA 19. SZ. TELEFON:12-0-07 ALAPÍTÁSI ÉV 1876 Gyárkéinényépítós, Gőz- kazánbefalazás, Ipari kemencék építése és tervezése

Next

/
Thumbnails
Contents