Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-13 / 19. szám

Budapest, 1936 május 13. 3 HSll KIR A nagy kirakat A pesti kirakat szinte óráról-órára káleidosz- kópszerűen változik. Ahogy az ember végigmegy az utcán, ahogy kinéz az ablakon, ahogy az líjságot ol­vassa, az a kirakat mindig más. Hol szépet, hol szo­morút, hol rútat, hol fölemelőt, hol magasztosát, de sajnos ugyanakkor akárhányszor undorítót és két- ségbeejtőt is látunk benne. Ez a kirakat nem egye­dül itt, a mi újságunk hasábjain él, hanem ennek ott kell lennie minden pesti polgár lelkiszemei előtt, hogy amikor az utcán jár, amikor a polgártársak beszélgetését hallja, amikor a klubban, vagy a ká­véházi törzsasztalnál megszólal, mindig belenéz­hessen ebbe a kirakatba. Csak így lehet az, hogy a mi és mindnyájunk föIszólalásával szaporítsuk a szépet és irtsuk a csúnyát, Budapest kirakatrende­zésébe minden pesti polgárnak nemcsak joga, de kö­telessége is beleszólni. Egy világváros egészséges fejlődésének csak így vannak meg a lehetőségei. Most azonban itt áll előttünk az a nagy ki­rakat, amely a világ szeme elé tárja mindazt, amit ennek a városnak a polgársága és országunk né­pessége egyik évről a másikra jobbat, szebbet, sike­resebbet alkotott. Ez a vásár, amely harminc esz­tendő alatt mérhetetlen módon fejlődött, ma már teljes joggal nevezhető vásárvárosnak, amelynek gazdag látnhuilója nemcsak bennünket, akik éle­tünk munkáját, egész nemzeti energiánkat vittük bele ezekbe az alkotásokba, elégít ki, hanem a leg­kényesebb igényű külföldiek számára is tud mu­tatni újat, szebbet és jobbat, mint amilyenekkel más országokban találkozhattak. A magunk számára ennek a vásárnak az a ta­nulsága, hogy főváros és vidék, földmivelés, ipar, őstermelés és kereskedelem nem élhetnek meg egy­más nélkül. Ez a vásár, ez a nagy kirakat bemu­tatja mindazt, ami a magyarság életének funda­mentumát adja. Amit a föld termett, amit a bánya kiadott méhéböl, azt az ipar, az iparos és gyáros szép, tetszetős, drága, akárhányszor mély kultúráról tanúskodó módon dolgozott föl olyan áruvá, amev a kereskedelem útján a messze idegenbe jut ki. Ez a nagy kirakat a magyarság számára a legtökélete­sebb, a legigazibb buzdítást kell, hogy jelentse. Itt Htjuk azt, hogy nem volt hiábavaló életrekelteni a bennünk bizony hosszú ideig szunnyadón életener­giákat. Itt látjuk, hogy nem hiábavaló a magyar munka, amely a földet és a gépet egyaránt párat­lan teljesítményekre tudjá bírni. És itt látjuk vé­gül, hogy a magyar kultúrának nemcsak könyvek­ben, nemcsak művészetekben van útja és midtja a megnyilatkozásra, hanem abban is, amit a munkás, a mérnök, a gyáros előállít. Büszkeségünk az is, hogy ebben a vásárban nem idegen holmik leután- zásával találkozunk. A magyar agy, a magyar ötle- tcsség, a magyar szellem nyilatkozik meg az utolsó szegben is, amelyet ezen a vásáron kiállítottak. Amit pedig produkáltunk, kiállja a versenyt min­den nép és minden ország hasonló természetű mun­kájával. tJgy véljük, hogy nem véletlen a polgármester elhatározása, amikor először állott Budapest nagy kirakatának rendezőbizottsága élére. Ebben a ki­rakatban már a kiteljesedett világváros mutatja szépségeit, erejét, fényét, szellemi nagyságát a kül­földi vendégek előtt, akik mind sűrűbben és sűrűb­ben látogatják a vásárt. De új lendületet is adott a polgármester elhatározása és Budapest székes- főváros érdeke az, hogy ez a lendület a jövőben is tovább éljen, sőt tovább fejlődjék. Láttunk nem­zetközi vásárokat, amelyeket igazán nagy városok igazán nagy sikerrel rendeztek és amelyek bizony az i dők során meg szürkültek, lehanyatlottak. Mi azt érezzük, hogy a mi vásárunk, a mi nagy nem­zeti kirakatunk az idén van igazán virágjában. Az ifjúság, a tetterő, a szépség iránt váló vágya­kozás sugárzik ennek a kirakatnak minden leg­kisebb pontjából. Ezt a fiatalságot, frisseséget és lendületet kell megrögzítenünk a jövő számára is, hogy a mi vásárunk ki ne öregedjék, hanem a jö­vőben még nagyobb vonzóerővel legyen mindenki számára, mint eddig volt. carbon papír VEZÉRKÉPVISELET Stalle* Lajos , Budapest, V, Vilmos csoszar-ut Wí. Lamotte Károly nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak Budapest világvárossá fejlesztésének időszerű problémáiról Úthálózatunk karbantartása és modernizálása — A köz müvek kiterjesztése a perifériákra — Tervszerűen halad nak a hídépítési munkák — Új szállodák a láthatáron Pár hete annak, hogy a székesfőváros vezető­sége nyilvánosságra hozta azoknak az út- és csatornaépítési munkálatoknak jegyzékét, amelyeket a tavasz beálltával folyamatba tettek. A Fővárosi Hírlap munkatársának most alkalma nyílott arra, hogy egyrészt ezeknek az építkezéseknek jelentősé­géről, másrészt azokról a közmunkákról, amelyek már hosszabb ideje folyamatban vannak, beszélge­tést folytasson Lamotte Károly dr. alpolgármesterrel, aki hivatali beosztása, illetve csoport-felügyeleti hatáskörénél fogva a legfőbb intézője ezeknek az ügyeknek a Városházán. — Belső és külső szempontok irányítják a város fejlesztését célzó közmunkáinkat — mondotta az alpolgármester. A világvárosias fejlődés, amelynek az utolsó másfél évtizedben osztályosai lettünk, eredményezte, hogy bár többszáz kilométer hosszúságú új utakat épí­tettünk, minden lehető anyagi áldozat meghoza­tala dacára sem voltunk képesek lépést tartani a folyton növekvő igé­nyekkel. Budapest fejlődése külterjes irányban haladt és alig van a városnak olyan része, — a peri­fériális területeket értem — ahol egy vagy több ríj település ne alakult volna ki. A nagy távolságok a város vezetőségét óriási felada­tok elé állították, mert hiszen a város belterü­letével minden irányban meg kellett terem­teni a közvetlen összeköttetés lehetőségét és a főútvonalak mellett azt sem^ _ hagyhattuk figyelmen kívül, hogy az egyes ríj települések belső forgalma is kielégítő módon lebonyolít­ható legyen. Útépítési tevékenységünk igen természetesen azonban még ezzel nem zárult le: a meglévő régi úthálózatot a megnöveke­dett forgalom igényeinek megfelelően karban tartani kell, továbbá a kifejlődött idegenforgalom érdekeire való tekintettel gondoskodni kellett arról, hogy a városból kiinduló ország­utak fővárosi szakaszai a legmoder­nebb rendszerek szerint épüljenek ki. Ezek közül jelenleg a balatoni műút van épí­tés alatt. Mérnökeink bravúrosan tervezték meg az új utat, amelynek munkálatai már ősz óta folynak. Az enyhe tél lehetővé tette a munka folyamatosságát, viszont a mostani tavasz sok esőzése meglehetősen feltartóztatta az előrehaladást. Ennek ellenére bízunk abban, hogy az új létesítmény az idegenforgalmi fő­szezonra, júliusra átadható lesz rendeltetésé­nek. — E nagyarányú munkák mellett természe­tesen a kisebb építkezések egész során dolgoz­nak. A Népligetben most végzik azokat az út- modernizálásokat, amelyek már régebben ese­dékesek voltat most azonban főleg azért vál­tak szükségessé, mert a nemzetközi autóversenyt ezen a terüle­ten fogják megrendezni, gondoskod­nunk kellett tehát a zavartalan lebonyo­lítás módjáról. Általában arra törekszünk, hogy a használat folytán tönkrement, vagy rossz állapotban lévő régi utakat új, végleges jellegű burkolattal láttassuk el és a város belterületei után sorra kerüljenek a külsőbb városrészek meglehető­sen elhanyagolt utcái is. — Csatornaépítési téren nagy be­ruházások folynak. A munkások százai foglalatoskodnak ezidő sze­rint a Soroksári-út mellett, ahol az új, modern szennyvíznyomócső építkezésére került a sor s rövidesen megkezdhető 'lesz majd az an­gyalföldi szivattyútelep munkája is. Ha ez a telep megépül, akkor az egész városrész egy- szersmindenkorra megszabadul azoktól a hát­rányoktól, amelyek most még, kellő csatorná­zás hiánya miatt, egyes részeken nagyobb eső­zések alkalmával bekövetkeznek. — Örömmel számolhatok be arról-is, hogy a folyamatos hídépítési munkák tervsze­rűen haladnak. A Horthy Miklós-híd egyik íve már a meder fölött van, a Margithíd kiszélesítése pedig any- nyira jutott, hogy már a szigeti aluljáró kiala­kítása folyik. Szóbahoztuk_ Lamotte Károly alpolgármester előtt a Dunapart korzó-részének átalakításával kapcsolatos szándékokat is. — Tagadhatatlan, hogy idegenforgalmi szempontok kellőkép megindokolják, hogy a Bunapartnak ama részén, ahol a leg­több és legigényesebb idegen befogadá­saira alkalmas luxusszállodák vannak, a külföldiek tartózkodását minél kelle­mesebbé kell tenni. A villamoskocsik morajlása, csengetése za­varja a hotelek lakóinak nyugalmát és a sé­tány meglehetősen szűkre szabott terjedelme is zavarólag hat. Kívánatosnak mondható tehát az, ha a jelenlegi állapoton segítenek, viszont az idegenforgalmi szempontok miatt nem mellőzhetők a székesfőváros közönségé­nek érdekei sem. A közúti forgalmat teljesen beszüntetni itt nem lehet, ezt különben a Közmunkatanács sem akarja és legfeljebb csak az áthelyezés jöhet szóba. Tudomásom szerint a jelenlegi elképzelés az, hogy a villamossínek az alsó rakparton helyezi- tessenek el, úgy azonban, hogy a folyam eset­leges bekövetkező mag’as vízállása zavarokat ne okozhasson. Az új pályatest megfelelő fel­emelésével ez műszakilag könnyen megold­ható. viszont^ figyelemmel kell lenni azokra a korábbi elképzelésekre is, amelyek szerint későbbi időpontban meg kell teremteni a Bel­várost átszelő balparti főútvonalat. Meg va­gyok arról győződve, hogy a Közmunkatanács es a többi illetékes hatóság-, amely a vonat­kozó tervek készítésével foglalkozik, meg fogja találni ebben az ügyben is a legkielégí- tőbb megoldást. — Ezekután még csak a szállodaproblémá­ról akarok nehány szót mondani. Minthogy a Rudas gyógyszállójának felépítési terve egye­lőre lekerült a napirendről, sokan azt hiszik, hogy ezen a területen most már minden a régiben marad. Erről szó sincs! Nemsokára eltűnik a fürdő elavult és már régebben leszerelt kazánháza s a fürdő fűtését gázzal fogjuk végezni. A ka­zánépület lebontásával egyidejűleg átrendez­zük a forrásterületet és a jelenlegi sétányt alaposan kibővítjiik. Mostanában szó van ar­ról is. hogy a főváros a kialakulóban levő tabáni fürdővárosban, a Szent Imre-fiirdő közelében gyógy­szállót létesítsen. még pedig a rentabilitás kedvéért sokkal na­gyobb keretek között, mint azt eredetileg a Rudasnál terveztük. A terv realizálása persze nem fog máról-holnapra bekövetkezni. Most különben egyre időszerűbbé válik egy új, nagy szálloda létesítése. A Közmunkatanács előtt fekszik e pillanatban egy angol tőkecsoportra támaszkodó építési érdekeltség kérelme, amely a Petőfi-téren léte­sítendő luxusszálló terveinek jóváhagyását várja. Mint hallom, a kezdetben fennforgó akadályok javarészét sikerült eliminálni és így a felépítésre valószínűleg sor kerül. IT A R J A N~ ÉTTERME (Lukácsfürdő) Naponta JÁVOR zenekara játszik Ebéd, ötórai tea tánccal, souper dansant. Tea, kávé, csokoládé vagy fagylalt P 1.20 A BÁRBAN WALTE R BEHR gramofon meglepetése! Richard Taubert, A1 Jolsont, Chevaliert, Willy Forstot parodizálja. Szönyi Lenke, Szabó Ilona, Inez Andria, Kapossy Kató jazz-énekesnők: Zene : Beppo (harmonika), Allan (dobos), Urbach (zongora), Rácz (hegedű).

Next

/
Thumbnails
Contents