Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-15 / 2. szám

Budapest, 1938 január 15.

**

Ui

SALAMON GÉZA TANÁCSNOK

nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak

a Rókus-kórház átépítési tervéröl, valamint a közegészségügy és a köztisztaság megoldásra váró nagyfontosságú problémáiról

Salamon Géza dr. tanácsnoknak, a közegész ségügyi ügyosztály vezetőjének megszaporodtak a restanciái. Három napon keresztül nem hagyták dolgozni: reggeltől délutánig szerették és ünnepelték. Egész búcsújáróhely volt a hivatala, ahová tisztviselötársai, a törvényhatósági bizottság tagjai, orvosok, üzemek vezetői, előkelőségek, barátok és tisztelők seregestöl jöttek el abból az alkalombo , hogy közszolgálati működésének huszonötödik évfordulóját töltötte he.

Az ünneplésnek komoly díszt és jelentőséget adott a kormányzó legfelsőbb elismerése, Sipöcz Jenő főpolgármester meleg, elismerő levele és a munkának és eredményeknek az a méltatása, amely az ünnepies tanácsi értekezleten Szendy Károly polgármester üdvözlő beszédében hangzott el, de külön tartalmat adott a jubileumnak az a rózsaszínű dekoráció, amelyet szeretetből szőttek a pályatársak és a barátok az embernek, aki huszonöt év alatt nemcsak a munkában nem fáradt el, hanem abban sem, hogy ezernyi kívánságra és bajra reagáló jó ember tudjon maradni.

A főváros ügyvezetésének éppen az a területe, amelynek Salamon Géza áll az élén, kívánja az akta mellé a legtöbb szívet. Ezt, mint kvalifikációt, nem írja elő semmiféle paragrafus, de — úgy látszik — Salamon Gézában felismerték már huszonnégy év előtt, amikor a közegészségügyi ügyosztályban' dolgozni kezdett és honorálták akkor, amikor öt év előtt az ügyosztály élére állították.

Rostagni Aehüles dr. főjegyző, az ügyosztály helyettes vezetője, az ügyosztály tisztviselői karának szószólója, meghatott, szép üdvözlő beszédben, ifj. Wolff Károly dr., a közkórházak központi igazgatója és Parassin József dr. igazgató-főorvos tűzték az ünnepelt mellére ezt a másik dekorációt, amely a hivatali tevékenység mellett a kiváló emberi tulajdonságoknak is szólt.

Az elismerést és ünneplést a jubileum napján jogos önérzettel fogadhatta Salamon Géza már csak a legutóbbi öt esztendőért is. A rövid idő alatt, amióta az ügyosztály élén áll, a nehéz viszonyok ellenére is, nagyon jelentős eredményeket ért el. A közkórházak modernizálása, a Horthy Miklós-kórház, az új Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézet és az új Rádium-kórház, továbbá három tüdőgondozó intézet felállítása, négy új nemibetegrendelö intézet felállítása s még sok más egészségügyi intézmény létesítése fűződik Salamon Géza ötéves tanácsnoki működéséhez, amelyben lényegesen csökkentett költségvetéssel és a rossz viszonyok miatt megszaporodott igények kielégítésével kellett megküzdenie.

#

Az ünnepi hangulatban, az ovációknak egy kis szélcsendjében a Fővárosi Hírlap is üdvözölte régi barátját, Salamon Géza dr. tanácsnokot. Az újságíró üdvözlésének azonban ára van, az ünnepeknek egy kis vallomást kellett nyomban tenni arról, hogy milyen tervekkel megy neki az újabb esztendőknek.

— Még nem régen — mondtuk — az ilyen interjú mindig a Rókussal kezdődött. Az öreg kórház mindenkinek az útjában állott és valóságos vesszőparipa volt az eltávolítása. Talán nem is annyira az ormótlan külseje, hanem a rossz köz- érzés miatt, amelyet ez a szó jelentett: Rókus.

— Igen, a mi öreg Rókusunk — ismételte Salamon tanácsnok. — Kevesen tudják, hogy ennek a régi kórházunknak a megépülése is egy egész Odysszea. Az első építkezés a mai Gyulai Pál- utcai részen 55.072 forint költséggel 1781 májusában indult meg s bizonyos megszorításokkal 1796-ig tartott. A kórház Rákóczi-úti szárnya 1837-ben épült s ez az építkezés 239.807 forint 55 krajcárba került. A mai Flór-utcai szárnyát pedig 1862-ben építették a kórházhoz 48.829 forint költséggel.

— Kétségtelen tehát, hogy ezek igen régi épületek, de meg kell azonban állapítani azt is, hogy a,z utóbbi öt lév alatt a Rókus-kórház osztályait a helyes betegellátás érdekeinek megfelelően teljesen I átmodernizáltuk, úgy hogy a régi Rókus-kórház már megszűnt közegészségi probléma lenni s az ma már kizárólag városrendezési kérdés.

— De legyünk csak őszinték, úgyszólván minden nagy világvárosnak megvan a maga Rókusa. Ott van Bécsben az Alle gemeines >Krankenhaus, Rómában, a Tiberis partján az Ospodale S. Spirito, Párizsban a Notre Dame szomszédságában a Hotel Dieu, Berlinben a Virchov-Spital, sőt Londonban, a Themse partján, szemben a parlamenttel, a Thomas Hospital. A Rókusnál ezek mind sokkal régebbi kórházak és még egészen jól szolgálják városuk közegészségügyét.

— A Rókus problémája tehát nem olyan veszélyes. Ez azonban nem zárja azt ki, hogy a Rókus kérdésével azért ne foglalkozzunk. Erre megfelelő terveink is vannak, még pedig olyan megoldással, hogy a kórházat Rákóczi-úti részének lebontása után a Stáhly-utcai fronton építsük ki. Természetesen ehhez is pénz, sok pénz kell s ezért a főváros mai pénzügyi helyzetében ezidöszerint ezeknek a terveinknek a megvalósítására sem gondolhatunk.

A Rókus tehát egészen más probléma lett, mint valaha volt. Salamon Géza ötévi tanácsnok- sága alatt a kívülről kietlen kórház a belsejében teljesen megváltozott, valósággal szanatóriumi stílus fogadja azt, aki beljebb kerül a régi falakon. Elég hivatalos bizonysága ennek, hogy az állam két klinikai osztályt tart fenn benne.

A régi Rókus-probléma megszűnt, az új probléma pedig az anyagi nehézségek miatt még nem aktuális. De vannak Salamon tanácsnok fiókjában bizonyára tervek, amelyek megvalósítását megengedi a költségvetés. Ezekről is megkérdeztük.

— A vezetésem alatt álló közegészségügyi ügyosztály ezévi programja tekintetében -—• volt a válasz * — elsősorban általánosságban utalok arra, hogy a költségvetés által megengedett keretek között minden törekvésünk arra fog irányulni, hogy közegészségügyi intézményeinket necsak az eddigi színvonalon tartsuk meg, hanem azokat lehetőleg továb bf ejles szűk.

—A legpusztítóbb népbetegeség, a tüdövész elleni küzdelemben a székesfőváros már teljesen kijubileumok hete köszöntött a városházára. Csütörtökön Salamon Géza dr. tanácsnokot ünnepelték huszonötéves jubüeuma alkalmából, szombaton pedig Bódy László dr. tanácsnok, a pénzügyi osztály vezetőjét vették körül meleg szeretettel abból az alkalomból, hogy negyedszázada áll a székesfőváros szolgálatában. SipöcZ Jenő főpolgármester, Szendy Károly polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnoki kar köszöntötték a jubileum alkalmából, a pénzügyi osztály tisztviselői kara pedig Beliczay Imre dr. főjegyző vezetésével testületileg jelent meg előtte. A Községi Takarék- pénztár, az ügyosztály alá tartozó összes hivatalok és intézmények vezetői, a törvényhatósági bizottság tagjai és a tisztviselők nagy számban vettek részt az ünneplésben.

A huszonöt év, amelyet a. városháza megünnepelt, a tehetségnek, a példaadó szorgalomnak és egy egészen különleges munkabírásnak a története. Ezt a történetet — az elöljárősági gyakornok első sikereitől az előkelő tanácsnoki pozícióig — helyettünk hivatottabb historikusra bíztuk. Csupor József dr. nyugalmazott alpolgármestert kerestük fel, aki 1921-től, hét éven át, mint a pénzügyi osztály élén álló tanácsnok, a közvetlen főnöke volt Bódy Lászlónak, s aki az egykori elöljárősági gyakornokot a központba „telepítette”, hogy ott bontsa ki tehetsége szárnyait. Ä jubüáló tanácsnok munkájának eredményeit valamennyien ismerjük, de azt hisszük, a leghivattottabb értékelő és az ünnepi alkalom legstílusosabb szószólója mégis csak Csupor József dr. lehet. Kérésünkre ennek a huszonöt évnek történetét

Csupor József dr.

nyugalmazott alpolgármester a következőkben foglalta össze:

.— A külföldi kölcsönöknek tőketörlesztése és kamatszolgáltatása a háború alatt szünetelt. A háború befejezésével külföldi hitelezőink az elmaradt szolgáltatásokat mí/nd erősebben sürgették, nemcsak írásban, hanem személyes látogatásokkal Is, úgyhogy ezeknek a tárgyalásoknak a komoly előkészítésével kellett foglalkoznom és így rájöttem arra, hogy ezt az ügyet egy külön referens nélkül helyesen és jól elintézni nem lehet. Ezért Sipöcz Jenő akkori polgármester úrhoz fordultam, hogy ennek az ügykörnek ellátására Bódy László dr. fogalmazót ossza be a pénzügyi osztályba. Bódy László ekkor néhai Sallay Árpád alatt teljesített szolgálatot a középítési ügyosztályban. Oda pedig úgy került, — néhai Rózsavölgyi Antal VIII. kerületi elöljárótól hallottam, — hogy a háború előtt egy fiatal gyakornok működött mellette, aki kiváló képességei révén neki jobbkeze volt és már csak azért is várta a háború végét, hogy a harctéri szolgálatra bevonult gyakornokot végre visszakaphassa. Visszakapta, de én a nagy elismerés hatása alatt elintéztem, hogy a városházára, Sallay mellé kerüljön.

— A beosztás 1921-ben meg is történt, de néhány hét múlva a fiatal Bódy már a kölcsönügyi bizottság előadója volt. Ez a bizottság, amelynek ebben az időben „a fővárosi kölcsönök okmánytára” címmel egy vaskos kötetet kézbesítettünk,

építette a tüdőgondozó intézetek hálózatát. Jelenleg a főváros összes kerületeire kiterjedően tíz tüdőbeteg gondozó intézet működik és ezek áldásos munkájának köszönhető nagyrészben, hogy a jelentkező betegek kezelésével, nyilvántartásával és a kifejtett felvilágosító propagandával sikerült a halálozási arányszámot a fővárosban csökkenteni.

— A nemi betegségek elleni küzdelem terén fontos szerepe van a székesfővárosi közkórházak- ban felállított nemibctegrendelöknek. A közelmúltban a Kún-utcai fiókkórházban, a Szent István- kórházban, az Üj Szent János-kórházban és a Szent Margit-kórházzal kapcsolatosan létesítettünk nemibetegrendelőket.

— Minthogy a székesfővárosi közkórházakat az orvosi tudomány haladásának megfelelő színvonalon kell tartani: ebben az évben is folytatjuk a közkórházak modernizálását és ezzel kapcsolatban a közkórházaknak a legtökéletesebb orvosi műszerekkel és berendezésekkel való felszerelését.

Végül az ügyosztály tevékenységi körének másik részéről, a köztisztasági szolgálat programjáról is megkérdeztük.

— A köztisztasági szolgálat kifogástalan és technikailag is tökéletes ellátása — felelte Salamon tanácsnok — igen fontos egyrészt a székesfőváros világvárosi jellegének kívánalmai, másrészt az idegenforgalom fokozássá érdekében is. Ezért a köz- tisztasági követelményeknek megfelelő kielégítését a rendelkezésre álló anyagi eszközökhöz képest igyekezni fogunk a lehető legteljesebb mértékben elérni. Ennek az érdekében most dolgozzuk át a már elavult köztisztasági szabályrendeletünket s én remélem, hogy ennek során minden különösebb anyagi áldozat nélkül is sikerülni fog itt is újabb eredményeket elérni.

készítette elő az anyagot a külföldi tárgyalásokhoz. Bódy László új működési körében kitünően bevált, sokat dolgozott és rövid idő alatt megtanulta a francia és az angol nyelvet, ami aZ anyag megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges volt. Nagy munkásságának elismeréséül a közgyűlés 1923-ban már tanácsjegyzövé választotta.

— Ács Ferenc föszámvevö betegeskedésével kapcsolatban már ekkor előtérbe került a főszám- vevői állásra Sebő Bélának a személye, aki akkor, mint a központi hivatalnak igazgatója, a költségvetési ügyeknek volt az előadója. Az ő pótlása lebegett szemeim előtt, amikor a költségvetési munkálatokhoz Bódy Lászlót beosztottam s amikor

1926-ban Sebő Bélát föszámvevö választották, a külföldi kölcsönök mellett a költségvetési ügyek intézését is Bódyra bíztam. Az ö költségvetése volt az első, amelyet nem számvevőségi ember, hanem a fogalmazási szakba tartozó Bódy László tanácsjegyző készített, még pedig az illetékesek véleménye szerint úgy, hogy ezzel a munkájával is a legteljesebb elismerést érdemelte ki.

— Időközben a polgármester hozzájárulásával a pénzügyi bizottság előadói és jegyzői tisztével is öt bíztam meg, úgy, hogy Bódy László a napnak minden percét kénytelen volt hivatalának szentelni, amiről viszont lehetetlen volt nem tudomást szerezniük azoknak, akiktől a hivatali elölépés függött. És Bódy László tényleg 1931-ben) soron kívül, a főváros tanácsának tagja lett, s mint üyen, a közoktatási ügyosztályba nyert beosztást.

— A közoktatásügyi ügyosztályból a különösen nehéz ügyek, a BSZKRT-ügyek intézésére, rövid idő múlva a közlekedési ügyosztály élére került és a szanálási bizottságban most tárgyalás alá kerülő kérdések komoly és megfontolt alakban tulajdonképpen az ö közlekedésügyi működése alatt nyertek izmos alátámasztást. Lamotte Károly tanácsnoknak alpolgármesterré választásával Szendy Károly polgármester úr bizalma Bódyt régi szerelmének, a pénzügyi ügyosztálynak élére 'állította.

— Bódy László a legtehetségesebb tisztviselő- gárdának egy kimagasló alakja, aki amellett nagy munkaerővel rendelkezik. Végtelenül szorgalmas és a felekkel való érintkezésben kifogástalanul elözó- zékeny. A régi tanácsban kollégáim nagyon irigyeltek érte és sokszor volt nyílt ülésben szó arról, hogyha egyik vagy másik ügyosztályban erős támasztó pillérre volna szükség, arra Bódy László a legalkalmasabb. Erre a célra gyakran el is kérték és ha nem ő lett volna a külföldi kölcsönök előadója és a költségvetésnek mesteri készítője, nem is tudtam volna osztályomban megtartani.

— Boldog vagyok, hogy a Fővárosi Hírlap útján Bódy Lászlónak utólag is elismerésemet és egyidejűleg nagy köszönetemet itt kifejezhetem.

Csupor József ny. alpolgármester Bódy László tanácsnokról

Egy közszolgálati jubileum margójára