Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-08 / 14-15. szám

IO Budapest, 1936 április 1. Alapításának huszonötödik évfordulóját a FŐVÁROSI HÍRLAP szeptember havában nagyszabású jubileumi szám kiadásával teszi emlékezetessé, amelyre már most felhívjuk előfizetőink és olvasóink figyelmét. ELŐFIZETÉSI ÁR: félévre ...............................................................12 pengő, eg ész évre............................................................24 pengő. Tisztelettel felkérjük a hátralékos előfizető­ket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek A FŐVÁROSI HÍRLAP legközelebbi száma, a várospolitika húsvéti szünetére való tekintettel, e hó 22-én, szerdán jelenik meg. Harc a Budai Ssinleörért Még ki sem hült szegény Sebestyén Géza holt­teste és máris megindult a kombinációk áradata arról, hogy kié lesz az egykor nagy színházigazgató csekélyke kis öröké: a Budai Színkör bérlete. Bizony, szomorú körülmények között pusztult el ez a zseniális színházi ember, aki maga is ragyogó színész volt és akinek társulatai ezelőtt egy év­tizeddel még négy színházban játszottak: a Városi Színházban, a Fővárosi Operettszínházban, a mis­kolci színházban és a Budai Színkörben. Most, hogy örök álomra hunyta le szemét, egyévi bérlete ma­radt örökségképpen a Budai Színkörben, ahol egyébként zárgondnok ül és amelynek kapuit talán még télen is ostromolják szegény Sebestyén Géza hitelezői, közöttük elsősorban egy csomó szegény színész-pária. Erre a szomorú kis örökségre indult meg a kombinációk áradata, pedig egy teljes esztendő még elvitathatatlanul Sebestyén Géza özvegyéé és termé­szetesen a Sebestyén Géza hitelezőié. De már han­gos nyilatkozatok jelennek meg arról, hogy mi lesz egy esztendő múlva. A nyilatkozók között a leg- energikusabb a különben tiszteletreméltó Színész Szövetség, amely miután néhány rosszul sikerült színész-sztrájkot hallgatólagosan támogatott, most úgylátszik, már a városházán is dirigálni szeretne. Általában a Budai Színkör kérdésében úgy beszél­nek érdekeltek és érdeklődésre jogosulatlanok, mintha a városháza nem is volna a világon, mintha a Budai Színkör nem is volna Budapest székes- főváros közönségének a tulajdona, hanem annak sorsát a Színész Szövetség döntené el. Idejekorán fel kell szólalni ez ellen, annyival is inkább, mert a főváros színházai körül már éppen elég baj volt ahhoz, hogy a mostani esetben aztán a legnagyobb óvatossággal járjon el. A Színész Szö­vetség konkrét követelése egyébként az, hogy a Budai Színkört a nyomorgó színészet megsegítésére kell felhasználni. Mielőtt a részletekbe belemennénk, ez ellen az elv ellen maga ellen is tiltakoznunk kell. Budapest éppen eleget tesz a magyar színészekért, számos tanujelét adja testvéri szeretetének, de a Színész Szövetségnek nagyon jól tudnia kell, hogy a főváros közművelődési ügyosztályának ajtaján milyen tömegben kopogtatnak nyomorgó, állás- nélküli, szegény színészek, akik egész életüket, egész pályájukat Budapesten töltötték el, öt és tízpengős segélyekért. Ha vannak színészek Magyarországon, akikért a fővárosnak áldoznia kell, akiknek nyomo­rát elsősorban kell enyhíteni, akkor ezek azok a szí­nészek, akik egy életen át Budapest polgárságát mulattatták és Budapest polgárságának szereztek kultúrális élvezetet. Most jön azután a Színész Szövetségnek, vagy annak egyik vezetőjének propoziciója, hogy úgy akarja megsegíteni a nyomorgó és nyilván állás- nélküli vidéki színészetet, hogy az ország leggazda­gabb városának legjobban kereső direktorát, a sze­gedi Sziklai Jenőt akarja beültetni a Budai Szín­körbe. Ügy érezzük, hogy a színésznyomor enyhíté­sének sokkal hatásosabb eszközei is vannak, mint hogy a jól kereső szegedi direktor még többet keres­sen. Végeredményben pedig, ha a szegedi direktor Pestre hozza társulatát, akkor az igazán kultúr- magaslatán álló pesti közönség mégis csak vidéki színházba fog járni. De erről nem is beszélünk, csak egyszerűen konstatáljuk, hogy a kitűnő Sziklai Jenő nem képviselheti sem önmagában, sem társulatában a nyomorgó vidéki színészetet. Végeredményben pedig a Színész Szövetség mint erkölcsi testület, természetszerűen fölemelheti sza­vát és föl is kell emelnie a nyomorgó vidéki színé­szek érdekében. Budapest székesfőváros polgármes­terének azonban a mai nehéz viszonyok között az a kötelessége, hogy minden egyes intézményét a fővá­ros számára jövedelmezővé tegye és a bérletet töké­letesen megbízható kezekbe juttassa. A Budai Szín­kör tehát nem lehet szamaritánus intézmény, hunem annak elsőrendű színháznak kell maradnia, úgy, ahogy azt az utolsó esztendőkben Sebestyén Géza vezette, aki a legnagyobb áldozatok árán, az ország határain túl is ismert nevű színészekkel játszott egész nyáron a budai közönség előtt. Ebből a nívó­ból a fővárosnak engednie nem szabad. Ha a koldus­szegény Sebestyén Géza a legnehezebb eszközökkel tudott elsőrendű színházat adni a budai közönség­nek, akkor az új direktort úgy kell megválasztani, hogy azokból a tradíciókból, amelyeket valaha a nagynevű Krecsányi Ignác, majd legutóbb a derék Sebestyén Géza megalapítottak, egy hajszálnyit som engedjen. A fővárosnál többet szociális segítésre a viszonyokhoz mérten, még a magyar állam sem áldoz. A szegény, nyomorgó színész sem idegen a főváros portáján, de a szociális nyomor enyhítését egy pillanatig sem szabad összetéveszteni egy kul­túrális intézmény nívójának megtartásával, vagy eldobásával. A főpolgármester meggyógyult és újra elfoglalta hivatalát. Sipöcz Jenő dr. főpolgármester az elmúlt héten Ilii lés következtében gyengélkedett és emiatt kénytelen volt néhány napig a lakásán tartózkodni, ahol azonban Csanády Gusztáv dr, a főpolgármes­teri hivatal vezetője állandóan tájékoztatta a város­háza aktuális eseményeiről. A főpolgármester közben teljesen felgyógyult és hétfőn már isimét megjelent hivatalában. Húsvéti szünet a városházán. Szombaton délben megkezdődött a városházán a szokásos húsvéti szünet. Szendy Károly polgármester néhány napos szabadságát részben a Dunántúlon, részben Ausz­triában tölti. Lamotte Károly alpolgármester kül­földre utazott pihenőre. A tanácsnokok közül is többen a fővárostól távol töltik a húsvéti szabad­ságidőt. A városháza ügyeit most Liber Endre he­lyettes polgármester vezeti. Szünetel az önkormány­zat minden szerve is. Egyetlen szakbizottsági ülést sem tűztek ki, úgyhogy a városháza munkás élete csak a húsvét utáni nopokban indul meg. Varsó polgármestere meghívta Szendy Károlyt. Jan Starzinsky varsói polgármester, aki 1935-ben a Nemzetközi Vásár idején feleségével együtt több napon keresztül tartózkodott a magyar fővárosban, rendkivül meleghangú levelet küldött Szendy Károly polgármesternek, ebben megismételte budapesti tar­tókodása alkalmával tett meghívását és arra kérte a polgármestert, hogy hitvese társaságában május második felében tisztelje meg látogatásával Varsót. A polgármester még nem döntött a meghívás elfoga­dásáról, valószínűen azonban eleget tesz annak és május utolsó hetében többnapos tartózkodásra Varsóba utazik. Némethy Károly tanácsnok az európai városok zürichi kerekasztal-konferenciáján. Az európai vá­rosok junius 8- és 13-ika között Berlinben és Münchenben kongresszust tartanak. A kongresz- szusra Némethy Károly dr. tanácsnok két előter­jesztést küldött be, amely rendkívüli figyelmet kel­tett a kongresszusnak Brüsszelben székelő állandó bizottságánál. Most, hogy a nyári kongresszus elő­készítésére a vezetőség Zürichbe kerekasztal-kon- ferenciát hívott össze, az értékes előterjesztések hatása alatt meghívták Némethy Károly tanács­nokot is, hogy vegyen részt az előkészítő tanács­kozásokon. Némethy Károly, aki a fővárost és a Magyar Városok Szövetségét is képviseli, a kon­gresszus elé indítványt terjesztett, hogy a közigaz­gatási tisztviselők látókörének tágítása céljából intézméinyesen vezessék be az egyes államok kö­zött a tisztviselői csereakciót. A városok nemzet­közi kongresszusa nagy szimpátiával fogadta a2 indítványt és elhatározta, hogy az eszmét meg is valósítja. A zürichi konferencián, ahova Némethy Károly elutazott, a csereakció terve is tárgyalásra került. Felkay Ferenc tanácsnok előadása a bécsi rádió­ban. A budapesti pedagógusok kétszázötven tagú csoportja utazott az elmúlt hét végén Béosbet, az ot­tani tanügyi intézmények és iskolák tanulmányozá­sára. A pedagógusokkal együtt utazott Felkay Fe­renc dr. tanácsnok is, akii szombaton este a bécsi rá­dióban előadást tartott a székesfőváros iskoláiról. Házasság. Szviézsényi Zoltán dr. miniszteri tanácsos, a Gyógyhelyi bizottság igazgatója és neje leánya, Etelka, április 4-én házasságot kötött Prei- tensteiner Ottó, a Henger Antal ezüstárugyár bel­tagjával a Thököly-uti Szent Domonkos templomban. Közeli döntés előtt a nemzeti stadion ügye. A nemzeti stadion megvalósításának fontosságát a ma­gyar sport vezető féríiai már körülbelül két esztendő óta hangoztatják. 1935-ben a vélemények alapján való­ságos stadion-láz vett erőt az embereken és úgyszól­ván nem múlt el hét, hogy ne jött volna egy-egy ke­rület lakossága azzal az ötlettel, hogy a nagyszabású sportintézmény le gaEcalmas abban saját területén lenne elhelyezhető. Később elaludt a kérdés, a leg­közelebbi múltban azonban egyrészt Kelemen Kor­nél, az OTT elnöke, másrészt Szendy Károly polgár- mester ismételten az érdeklődés homlokterébe állí­totta az ügyet. Értesülésünk szerint a stadion felépí­tése most már rövidesen nyugvópontra jut, mert a beérkezett szakértői vélemények szerint voltaképpen három terület közül lehet kiválasztani a legmegfele­lőbbet. Az egyik elképzelés szerint Angyalföldre, a Krausz-Mayer-féle telkek helyére kerülne a stadion, a másik felfogás a régi lóversenytér területét tartja Április 9-én és 16-án délután fél 3 órakor Ügetőverseny a legalkalmasabbnak, a harmadik viszont a Római- fürdő területén levő aranyhegyi megoldás mellett kardoskodik. Az Országos Testnevelési Tanács május folyamán kíván ebben az ügyben végleges döntést hozatni. Idegenforgalmi események. Az Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetsége legutóbbi ülésen két olyan előadás hangzott el, amely fontos és érdekes új ada­tokat tartalmazott a magyar idegenforgalomról. Tasnády-Szücs András dr. elnöki beszéde után Mar­kos Béla dr. a székesfővárosi Idegenforgalmi Hiva­tal h. igazgatója tartotta „Idegenforgalmi eredmé­nyek és tanulságok“ címmel az előadást, amelynek adatai szerint Budapest szállodáiban és penzióiban 1935-ben 220.265 bel- és külföldi idegen 741.512 napot töltött. Magyar vendégeink száma 87.176 volt, akik 234.356 napot töltöttek itt, külföldi vendégeink 133.089-en érkeztek 507.159 napra. Az 1934. évi ered­ménnyel szemben az összes érkezők száma 9 százalék, az összes tartózkodási napok száma 23 százalék emel­kedést mutatott, a belföldi érkezők száma 5 százalék­kal csökkent, külföldi vendégeink száma azonban 20 százalékkal, tartózkodási napjaik száma pedig 32 százalékkal emelkedett. Ezzel a 32 százalékkal szem­ben Bécsben csak 3, Prágábdn 9, Karlsbadban 4, Svájcban 0.5, Jugoszláviában 2 százalék emelkedés mutatkozott és Anglia is csak 10 százalék emelkedés­ről számolt be az ezüstjubileum esztendejében. A Magyarországot meglátogató külföldiek forgalmá­ból 32,533.338 pengő jutott bevételként fizetési mérle­günk aktiv oldalára, míg a hivatalos becslés szerint a külföldet látogató magyarok által elköltött összeg 30,600.000 pengőre becsülhető. Így elérkeztünk idegen- fogalmunk ahhoz a pillanatához, amikor a magyar idegenfogalom közel 2,000.000 pengő aktív szaldót tud felmutatni. Az örvendetes eredményeket feltáró elő­adás után Mészáros Győző, a budapesti kávés ipar­testület elnöke, a kávés ipar válságos helyzetéről beszélt és új kávésipari szabályrendeletet sürgetett. 1914-ben 400 volt a kávéházak száma, ma pedig 180. Budapestet valamikor a kávéházak városának nevez­ték, most a kifőzések városává süllyed, ha kellő reformok nem jönnek. — A magyar kormány a Nagybritannia és Északirország Egyesült Királyság, az ír Szabadállam, valamint Kanada, Ausztrália és Ujzeeland domíniumok állampolgáraival szemben a vízumkényszert április 30-ig felfüggesztette. A kor­mány a vízumkényszer felfüggesztésének hatályát most további hat hónappal, október 31-ig meghosz- szabbította. — A főváros Idegenforgalmi Hivatala nagyarányú előkészületeket tett a várható húsvéti idegenforgalom lebonyolítására. Bécsből érkezett jelentés szerint Ausztriából többezer főnyi húsvéti vendégre van kilátás. Az IBUSz társasutazásai és cserevonatai Olaszországból és Németországból hoz­nak sok turistát, úgy, hogy husvétra rekord-idegen­forgalom várható. A Községi Lóhusiizem uj igazgatója. Mint isme­retes, Járitz Gyula, a Községi Lóhúsüzem hosszú esztendőkön át volt igazgatója június 1-én nyuga­lomba vonult. Értesülésünk szerint már intézkedés történt utódjáról, amennyiben Mosch Béla király­utcai élelmiszer nagykereskedőt nevezték ki erre a pozícióra. Emlékezetes még, hogy amikor a Reich Samu, a Községi Élelmiszerüzem vezérigazgatója megvált állásától, egy ideig Mosch Béla is szerepelt a vezérigazgató utódáról szóló kombinációkban. Dunafüred—Százhalombatta állomás megnyitása. A M. kir. Folyam- és Tengerhajózási Rt. közli, hogy Duna­füred—Százhalombatta állomást folyó évi április hó 5-étől kezdve az összforgalom számára megnyitja. Neve­zett állomást a Budapest és Mohács között naponkint közlekedő személyhajók a már korábban kiadott menet­rend szerint fenti naptól kezdve érinteni fogják. Jobb későn, mint soha! Kedvező sorsfordulat nem maradhat el annak az éleiében, ki megérti az idők sza> vát, fokozott munka mellett kiküszöböli az előítéletet, a bizalmatlanságot és hoz egy kis áldozatot, vesz még ma egy osztálysorsjegyet, miáltal megszerzi a reménységet, mely buzdít, serkent egy jobb jövő és boldogság iránt. Köztudomású, hogy milyen sokan lettek gazdagok az utóbbi betekben, mert nyertek az osztály sors­játékon. Ezentúl még nagyobb a lehetőség! Á p r i lie 17-én kezdődik az u j szenzációsan megja­vított oeztályeorsjáték, tehát ne szalasssza el az alkalmat! ] i Beér Sándor vésnök mester V., Gr. Tisza IstT&n-út 5. az. • Telefon: 83-1-89 üzivaesalátétes BÉLYEGZŐJE tartós, szép és tiszta CZUCZSR LÁSZLÓ ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST II., TOrOk-utoa A T •latonHám B74-S8 műszaki, olaj és oOl villamossági k. f. t. ■ ■ ■ ** ® ^ Budapest, VII., Király-utca 56. íz. Szállít I-a minőségben előnyösen: góp- ős hengerolajat, gépzsírt, astbest- és gnmiárut, tömítéseket, szerszámokat és az összes műszaki cikkeket. Tel.: 45-3-15. KŐSZÉNBÁNYA ’S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN (DRÄSCHE) BUDAPEST, V., KLOTILD-UTCA 3. Takloaniai 25-5-54, 25-5-55 4a 25-5-54

Next

/
Thumbnails
Contents