Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-08 / 14-15. szám

Budapest, 1936 április 8. t ym:iißc~3?JiimLP iparügyi minisztert, hogy a főváros felterjesz­tésére vonatkozólag mi a véleménye. A minisz­ter a következőkben válaszolt: — A főváros részéről több kívánság érkezett hozzám és ezeket a novella készí­tése alkalmából figyelembe vettem. Meg vagyok győződve, hogy úgy a fogyasztó­közönség, mint az érdekeltség is kedvezően fogadja az új törvény tervezetét, amely teljes tárgyilagossággal a villamosítás fej- lesztését és a közérdek kielégítését célozza. Kérdést intéztünk még Bornemisza Géza mi­niszterhez a készülő városrendezési törvény­ről. A válasz a következő volt: — A városrendezésről az iparügyi mi­nisztériumban íörvényjavaslattervezet ké­szül, amely az illetékes miniszterekkel most van tárgyalás alatt. A városrende­zés szabályozását modern állaim nem nél­külözheti. A világháború utián sokszor minden irányítás nélkül egész új város­A székesfőváros nagy beruházási programmjának egyik legjelentékenyebb alkotása közeledik a teljes befejezéshez. A Székesfővárosi Vízművek esztendők kitartó munkája árán eljutottak odáig, hogy a leg­közelebbi hónapokban átadhatják rendeltetésének az új budai vízműtelepet. Minthogy Budapest lakos­ságának szempontjából egészen különleges jelen­tősége van az új közmű életrehívásának, a Fővárosi Hírlap munkatársa Morvay Endre dr. tanácsnokhoz, a vízvezetéki és világítási ügyosztály vezetőjéhez fordult, kérve, hogy nyújtson részletes tájékoztatást az új alkotásról. Morvái? Sggsdre dra tanácsnok válasza a következő: — Május közevére fogják befejezni az új budai vízmű építési és szerelési munkálatait és ezzel elérkezünk ahhoz az örvendetes időhöz, amidőn a jobbpart évről-évre visszatérő vízszol­gáltatási nehézségei megszűnnek. Az új vízműtelep Békásmegyer község határá­ban épül fel és a szükséges vízmennyiség a leg­utóbbi időben elkészült bujtatókon át jut a telepről kiinduló csőhálózatba. Az üzembe­helyezés pillanatától kezdődően napi 30.000 köb­méterrel több vizet fogunk termelni, mint eddig, ami budai vonatkozásban azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló vízkészletek kere­ken 50 százalékkal gyarapodnak. A Duna jobbpartján levő városrésznek eddigi napi vízfogyasztása ugyanis átlagban meg- közelítette a 60.000 köbmétert, de ennél nagyobb mennyiségű vízre lett volna szükség,^ mert, mint ismeretes, a budai részeken az utolsó más­fél évtizedben rendkívül hatalmas méretekben haladt előre a városfejlődés. Megfelelő lehető­ségek hiánya miatt mindeddig nem volt mó­dunkban a joggal megkívánt vízmennyiségek szállítása. Most azonban, amidőn teljes be­fejezésre kerül a modern technika minden vívmányával felszerelt, új vízszolgáltató telep, teljesen fogjuk kielégíteni tudni az összes jelentkező szükségletet. — Bevallom, hogy nagy kő esik le a szí­vemről, amidőn beszámolhatok a vízműfejlesz­tési program e legjelentékenyebb etappjáról, mert az építkezésnek és az új telep üzembe­helyezésének az elmúlt esztendő folya­mán rendkívül sok akadálya volt. Azt hiszem, elég, ha emlékeztetek, hogy áldat­lan és hosszú ideig tartó huza-vona fejlődött ki a, víznyerő területek birtoka körül, mivel az a falusi lakosság, amelynek dunaparti területeit igénybe kellett vennünk, eleinte teljesíthetet­len követeléseket^ támasztott, később pedig, amikor a minisztérium már hozzájárult a ki­sajátítási eljárás megindításához, ismét újabb és újabb kifogásokkal kerültünk szembe. — Az új telepnek a békásmegyeri határban való felépítését célszerűségi szempontok tették indokolttá, éppen ezért foglaltunk amellett állást. Igen sokan arra is gondoltak természe­tesen, — és ezt a felfogást nem is lehet rossz- néven venni a mai nehéz időkben, — hogyanban a pillanatban, amidőn az új vízszolgáltató telep megkezdi működését, az üzem vezetősége na- gyobbarányú létszámszaporítást fog elrendelni. Sajnos, erről nem lehet szó, annál az egyszerű oknál fogva, mert mint nagy közüzemeinknél általában, a vízműveknél is az a helyzet, hogy a, feltétlenül szükséges munkás- és szakmun­kás-létszámon felül vannak alkalmazottaink, akiknek munkateljesítményeit ezideig nem tudtuk teljes egészében igénybe venni. Az új létesítménvnél felmerülő tevékenységet tehát nem új emberek felvétele, hanem a régieknek ide való beosztása útján fogjuk elvégeztetni, részek keletkeztek, a városok fejlődését nem lehet tehát szabadjára hagyni. A kifelé való terjeszkedés csak akkor meg­okolt, ha a belső, már települt részek né­pessége bizonyos határt elért. A messze fekvő területek közmüveinek sokszor nagy összeget kitevő költségeit nem lehet min­dig a belső terület lakosságára hárítani. A városfejlesztést és telekalakítást a mo­dern kor igényeinek megfelelően kell irá­nyítani, hogy a közegészség, a kényelem, az esztétika érvényesítésével a gazdasági szempont is minél tökéletesebben legyen keresztülvihető. — A városokat és a városias jellegű községeket kötelezni kell részletes város- rendezési, szabályozási és fejlesztési ter­vek elkészítésére. Szabályozásra szorul a telekátalakítási és liatárkiigazítási eljárás s az új rendezés maga után vonja a kisa­játítások megkönnyítését is. vagyis akármennyire kívánatos lenne is, a meglehetősen nagymérvű munkanélküliség csökkentésének szempontjából, komolyan még csak szóba sem kerülhet az a megoldás, hogy a budai vízműtelep üzembehelyezésekor, vagy azt követően újabb alkalmazotti felvételekre kerülhessen a sor. — A Vízművek telepein folyó rekonstruk­ciós munkálatokkal általában meg lehetünk elégedve. A káposztásmegyeri főtelep és a víz­nyerő sziget között létesült járható Dunaalatti alagutak körül felmerült zavaró híreszteléseket most már végle­gesen megcáfolhatom, mert a helyzet az, hogy az a kisebbmérvű be­szivárgás, amely az egyik alagútnál bosszú heteken keresztül jelentkezett, teljes mértékben megszűnt, ennélfogva megkezdődhettek a Duna alatti alagutak szerelési munkálatai. Az egyik alagútban már javában folynak a csőszerelé­A Tabán kertészeti rendezésének újabb lehető­séget adott a közgyűlés azzal, hogy hetvenezer pengőt szavazott meg az Attila-körúttól a Kereszt­éiig és a tranzverzális útig terjedő rész kiképzé­sére. Nagyszabású kertészeti munkát kezdett meg a székesfőváros kertészete ezzel, de ugyanakkor to­vább folyik az új életre varázsolt Tabán területén a fenyők kiültetése, aminek során 700 újabb fenyő dekorálja a tabáni parkot, nagymértékben emelve ennek szépségét. A fenyőkön kívül árnyékadó fák és évelő növénycsoportok kerültek kiültetésre. A Gellért-hegy északi oldalának kertészeti ren­dezése, amely a múlt ősszel kezdődött, most folyta­tódik. Egyelőre folyik a még ősszel megkezdett nagy földmunka is. Ez a terület a nyárra remél­hetőleg füvesítve lesz és a beültetés is befejeződik. A Gellért-begy déli részén az eredeti program sze­rint fokozatosan tovább folyik a magyar flóra megtelepítése, amelyből majd a régi Nagy-Magyar- ország fáit és virágait reprezentáló nemzeti park fog kialakulni. A Döbrentey-téren is jelentős parkozási munka folyik, miután innen a piac elkerült. A piac helyé­nek beültetése stílusban a már meglévő parkhoz idomul, annál is inkább, mert ez a legkedveltebb kertek egyike a fővárosban. A budai oldalon még a Horthy Miklós-körtéren sek, a másik alagútban pedig éppen a napok­ban kezdték meg a szakmunkások a csőtartó bakók beállítását. Pár hét még, s ezt a két új létesítményt is teljes mértékben be tudják kapcsolni a székesfőváros vízellátásának szol­gálatába. — Túl vagyunk tehát a legnagyobb körültekintést és óvatosságot igénylő munkák zömén, ami még bátra van, az az eddiginél sokkal ki­sebb jelentőségű és semmiféle rizikóval nem jár. A Vízművek igazgatósága természetesen a befejező munkálatokat éppen olyan alapos körültekintéssel és komoly ellenőrzéssel végez­teti, mint a műszakilag sokkal kényesebb ter­mészetű teendőket bonyolította le, ennélfogva egyáltalán nem ^ kell tartani attól, hogy bár­milyen vonatkozásban is zavaró körülmények hátráltassák a folyamatban levő munkák menetét. Arról, hogy milyen nagy jelentősége vau a főváros fejlődése szempontjából és tűzbizton­sága^ szempontjából a bőséges vízellátásnak, beszélnem valóban felesleges. Valamennyien tudjuk,_ hogy a víz olyan szükséglet, amelyet nélkülözni nem lehet és amelynek kellő meny- nyiségben való rendelkezésre állása nagymér­tékben járul _ hozzá a város egyes részeinek további kifejlődéséhez. A dolog természetéből következik azonban az is, hogy a meglehetősen nehéz gazdasági helyzet eredményeként egypár esztendeig még nem lesz mó­dunk arra, hogy a kisebb településeket is felszerelhessük vízcsőhálózattal. Nekünk féltő gonddal kell őrködnünk azon, hogy az üzem bevételei arányban álljanak a kiadásokkal, mivel pedig átérezzük, hogy a víz árának nagyobbmérvű megdrágítása rendkívül károsan befolyásolná a vízfogyasztást, arra az álláspontra kell helyezkednünk, hogy a vízcső­hálózatot csak a legszükségesebb mértékben fejlesszük egyelőre és csak olyan esetekben, amidőn elkerülhetetlen szüksége mutatkozik egy-egy terület bekapcsolásának. — Azt senki sem veheti rossznéven a fő­várostól, ha arra törekszik, hogy vízmüvei éppen úgy, mint a többi üzem legalábbis az ön­költségi ár megtérítésére törekszenek. Joggal azt vehetné zokon a főváros vezetőségétől az adófizető polgárság, ha túlzottan alacsony árak fenntartásával, akarva, nem akarva, előidézné az üzem helyzetének rosszabbodását, mert ebben az esetben a hiányokat magának a közii- letnek kellene pótolnia, végeredményben tehát a közönség terheit kellene felemelni, nem is a legigazságosabb módon. folyik kertészeti munka. Itt még a tavasz folya­mán elkészül a gyermekjátszótér. Ugyancsak befe­jeződik a tavasszal a Lenke-tér parkozása is. Nagyobb feladatot ró a kertészetre a tabáni te­mető rendezése, amelyet, miután fedezet erre nin­csen, a fővárosi kertészet részletekben végez. A par­kot ligetszerűleg alakítja ki, épségben hagyva min­den pompás régi fát. A Csend-utcai részen, ahol még a régi időben nem kegyelmeztek meg a fák­nak, hanem kivágták, rózsakert hoz változatot a tájképbe. Lesz a parkban gyermek játszóhely is. lubiekolóval, homoktérrel és tornaeszközökkel. A pesti oldalon éppen ilyen serényen folytatja a kertészet a munkát. Kitűnő elgondolással alakul át a Szabadság-térnek az országzászló körüli része olyanformán, hogy az országzászló közeléből elke­rül a gyermekjátszótér, amelynek helyét nagy gyeptábla váltja fel, megfelelő komoly környezetet adva ezzel a Trianonra emlékeztető szomorú szim­bólumnak. A környékbeli gyermekekről azért gon­doskodás történik, amennyiben a tér egy más he­lyén kapnak játszóteret. Egészen új munka kínálkozik a kertészet szá­mára a Ferdinánd-téren, az új templom előtt elte­rülő hatalmas háromszög kertészeti kiképzésével, amely az épület stílusához fog alkalmazkodni. Újítással lepi meg a közönséget az Erzsébet-, Ferenc József- és József-tér, ahonnan elkerülnek a kerítések. Ezáltal a park megnövekedik és levegő- sebb lesz. Még a tavasz folyamán elkészül ez az érdekes, újító munka. Egyebekben a napsugaras tavaszt a virágok ki ültetősével üdvözlik a főváros ligeteiben és park­jaiban. A tulipánok és jácintok már kihajtottak és a legközelebbi napokban, mint Morbitzer Dezső, a fővárosi kertészet igazgatnia találóan mondja, már színes mosolyukkal enyhítik az adófizetők gondját. Kiültették már a tavasz tiszteletére az árvácskákat és nefelejcseket is mindenfelé. Sok szép gondolatot valósít meg a kertészet, amely nem szűkölködne még szebb és még nagyobbszabású tervekben sem, ha volna rá elég pénz. De így. a szükreszabott költségvetés keretében is igyekszik megadni Buda­pestnek színeivel és poézisével mindazt, ami a vi­lágvárost megilleti és teszi teljessé a városrende­zést a maga munkájával kertészetünk, amelyről nemrégen annyi elismeréssel nyilatkozott a Fővá­rosi Hírlapban .a városrendezés legfőbb őre, Bcssr- nyey Zénó, a Közmunkatanács elnöke. Megszűnnek a mizériák: május közepére elkészül a budai vízmű A Dunaalatti alagutaknál minden rendben van — A kisebb pe­ri teán s telepek egyelőre nem részesülnek vízszolgáltatásban Uj parkok, új szépségek a Tabánban és mindenfelé Pesten és Budán

Next

/
Thumbnails
Contents