Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-01 / 13. szám
Budapest, 1936 április 1. 7 HuszoiiOi százalékkal iöM> építkezés indul, mint az elmúlt esztendőben 200 na du bérház és 400 családi ház építésére kértek eddig engedélyt Miaui nagyobb lendülettel indul meg a főváros területén az építkezés. Még nem nagyon régen mindenfelől aggodolmaskodó hírek hallatszottak arról, hogy az idei esztendő építkezéseihez fűzött várakozások nem teljesednek be és jóval kevesebb építésre lehet számítani, mint amennyit a múlt év erőre kapott építési kedvének eredménye mutatott. A Fővárosi Hírlap ezekkel az aggodalmakkal szemben már hónapokkal ezlőtt megállapította az építő szakemberek köréből vett közvetlen, bíztató információi alapján, hogy ebben az évben nem hogy csökkenni fognak az építkezések, hanem jóval nagyobb lesz az eredmény a tavalyinál is. Most már pozitív iadatok igazolják ezt a megállapításunkat. Mint a székesfőváros magánépítési és városrendezési ügyosztályában a Fővárosi Hírlap munkatársát informálták, rendkívül örvendetes jelenség mutatkozik iaz idei ma- gánépítések terén. — A múlt évihez képest — mondták — mintegy 25 százalékkal többen kértek építési engedélyt, ebben közrejátszott a fellendült építési kedv mellett az építési rendkívüli adókedvezmény kedvezőbb kihasználásának lehetősége is. 1933-ban járt le a 30 éves építési adókedvezmények határideje. Tavaly előtt meghosszabították ugyan az adókedvezményt, azonban bizonyos megszorításokkal, amelyek a beépítendő főbb útvonalakra és a háztípusokra vonatkoztak. Később a feltételeken tágítottak, úgy az útvonalakat illetőleg. valamint abban a tekintetben is, bogy az adókedvezményt több épülettípusra, így családi házaikra is kiterjesztették. A rendedet a múlt évben áprilisig késett, most azonban, miután 1937-ig szól, nem kellett a kiadjására várni és az építkezések így akadálytalanul megindulhatnak. De ezen a változott helyzeten kívül legfőbb ösztönző mégis az 'építkezési kedv, amelynek eredményeként eddig 200 nagyobbarányú bérház és 400 családi ház építésére kértek engedélyt. — Ezzel azonban még nem merült ki az építkezési1 tevékenység, mert szakadatlanul érkeznek az engedélyért az újabb kérelmek, amelyek nem fognak szünetelni előreláthatólag egész nyár folyamán sem. I ‘ i A múlt esztendőben az építkezések súlypontja az új Lipótvárosra esett, itt az idén már csak szórványosan építkeznek és főképen a II. kerület jutott az építkezéseknél előtérbe. Sok építkezés indult a Margit-körúton, a Víziváros régi épületei helyén, a Pasaréten. Két hatalmas bárházzal szerepel az I. kerületben a Krisztina- körút. Kelenföldön, főképen a Sashegyen és Sasodon is sok új ház fog kinőni az idén a földből, nemkülönben a szépen fejlődő Zuglóban is, ahol főképpen családi otthonokat építenék. Ehhez a kedvező híradásunkhoz ezúttal is hozzá kell tennünk már több ízben hangoztatott aggodalmunkat, hogy az építő any ag-kartelek, ha nem is tudják lerontani az építési kedvet, mindenesetre megakadályozzák a tempó teljes kifejlődését. Nem érinti a bécsi Phönix válsága a magyar biztosítási piacot Megalakul a magyar Biztosítóintézeti Központ A bécsi Phönix szanálása és az osztrák kormánynak ezzel kapcsolatos négy rendeleté, amelyet a biztosító intézet tartalékainak kezelésével felmerült jelenségekkel szemben a biztosítottak megóvása érdekében adott ki, élénken foglalkoztatja a magyar biztosítási piacot, a tőzsdét és az egész pénzvilágot. Az osztrák kormány erélyes intézkedését a magyar közgazdasági élet helyesléssel fogadta, de egyúttal megállapította azt a tényt is, hogy a rendeletekkel csupán a bécsi Phönix központjának rendezéséről van szó és azok egyáltalában nem befolyásolják a magyarországi Phönix tevékenységét. Hiszen azok a rendszabályok, amelyeket az osztrák kormány most életbeléptetett, Magyarországon a törvény erejével már 1923 óta érvényben vannak. A jól bevált, előrelátó törvényes felügyelet a magyar biztosítási piacot megóvja minden rendellenességtől és teljességgel megvédi a biztosítottak érdekeit. Minden vitán felül áll, bogy a bécsi Phönix ügye lokalizáltnak tekinthető és nem hat ki a magyar biztosítási piacra és ennek keretében a budapesti Phönix üzleti tevékenységére. Ez a felfogás megmutatkozott a mindenre legérzékenyebben reagáló fórumon, a budapesti tőzsdén is. amely a leghiggadtabban ítéli meg a bécsi eseményeket. Függetlenül a bécsi Phönix válságától, a magyar biztosítási piacon is nagyjelentőségű esemény van Tiltakozik a kereskedelem az ú] áruház-alapítások ellen Az árúházak szervezetbe tömörülve vár ák az árúházi rendeletet Az áruházak megrendszabályozása a kereskedelemügyi miniszter határozott Ígérete alapján, nem késhetik sokáig, a főváros kereskedővilága mégis aggodalmasan figyeli azokat a terveket, amelyek az áruháza verseny újabb veszedelmével fenyegetik megnehezült sorsában a detailkereskedelroet. A Hangya Rákóczi-úti áruházának megnyitásával immár, mini pozitívummal számolnak, de amellett újabb és újabb áruhdzalapítások híre növeli az izgalmat. Mint a Fővárosi Hírlap már akkor hangoztatta kialakulóban. Már régebben felmerült ugyanis a gondolat, bogy a Pénzintézeti Központ mintájára meg kell szervezni a Biztosítóintézeti Központot. Ezzel az egészséges és minden körben jó fogadtatásra talált tervvel már komolyan foglalkozik a kormány. Beható tárgyalások indultak meg a terv keresztülvitelére nézve, amelyek során Rihmer László, az Astra vezérigazgatója, akit ez -a biztosító intézet egy év előtt hívott meg vezető pozíciójába a Községi Takarékpénztár biztosító osztályának éléről, tanácskozást folytatott Fabinyi Tihamér pénzügyminiszterrel és kihallgatáson jelent meg Gömbös Gyula miniszterelnök előtt is. Az eddigi tanácskozások eredményeképen az a terv alakult ki, bogy a Biztosítási Központ megalapításánál részvény érdekelt séget vállalna a kincstár, valamint a hazai és a Budapesten megtelepedett biztosító intézetek összessége. Az új szerv megalakítása, amelyben a végleges döntés legközelebb megtörténik, mint ellenőrző szerv a biztosítottak szempontjából is rendkívül előnyös lenne. Megemlítjük még, bogy a Biztosító Intézetek Felügyelő Hatóságát is átszervezni készülnek. Az intézet vezetőjévé legutóbb Koller Oszkár helyébe Lechner József dr.-t nevezték ki. Ezt a hatósági szervet, amely eddig a pénzügyminisztérium keretében működött, függetleníteni fogják és a jövőben tevékenységét mint önálló szerv fogja kifejteni. amikor elsőnek adta hirül az áruházi rendelet kiadásának tervét, ezekkel az áruházalapításokkal meg akarják előzni a szigorító rendelkezéseket és most osztja ezt a felfogásunkat az egész kereskedelem, amely újabb védelmi harcra kel az áruházi verseny ellen. Ennek a küzdelemnek szolgálatában tartotta meg legutóbb az OMKE érdekképviseletközi ülését, amelyen a Baross Szövetség, a Kereskedelmi Csarnok, a Fővárosi Kereskedők Egyesülete, a Fűszer- kereskedők Országos Egyesülete, az OKISz, a vas-, festék-, női konfekció-, illatszer-, háztartási, üveges porcouan-, --a sportaru- es radiokereskodok erdek- képviselotoi gyülekeztek össze. Magyar Bertalan, az OMKE h. elnöko vezette a gyűlést, amelyen Balkányi Kálmán és Molnár Imre javaslatai alapján elhatározta, hogy erélyes tiltakozását jelenti be a kereskedelemügyi miniszternél a tervezett új áruházak ellen, mert a detailkercs- kedelem a meglevő áruházak versenyét nem bírja el. Nagy figyelmet keltett Ilovszky Jánosnak, a Baross Szövetség elnökének indítványa, amelynek értelmében az OMKE, a Baross Szövetség, a FŐVKE, az OKISz és Fűszerkereskedők Egyesülete megbí- zottaiból ötös bizottságot neveztek ki abból a célból, bogy a kereskedelem kívánságait dolgozza ki és juttassa el a kereskedelemügyi miniszterhez. Tóth Gábor, fővárosi törvényhatósági bizottsági lag, a Fűszerkereskedők Országos Egyesületének ügyvezető elnöko hangoztatta, hogy az áruházak éppen úgy viseljék elért forgalmuk után az adóterhet, mint a detailkereskedők. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint az új áruházi rendelet részben honorálja a kereskedelem kívánságait. Nem szünteti be a meglevő áruházak élelmiszer-árusítását, de gátat szab a áruházak további terjeszkedésének. Intézkedik arra vonatkozólag is, hogy nem lehet ezután egyes üzleteket ötlet- szerüleg áruháznak nevezni. Felöleli továbbá a rendelet a tömegboltos üzleteket is és ezekre nézve is körülbelül azokat a szabályokat alkalmazza, mint az áruházakra. Intézkedés történik az adózásra nézve is, úgy hogy a részvénytársasági formában működő áruházak ugyanolyan adóügyi elbánásban részesülnek, mint a magáncégek. Az áruházak a rendszabályok ellen máris védekezni próbálnak és erre a célra a Kereskedelmi Csarnok kebelében me galakították "az áruházak és tömegboltok egyesületét. Kereskedői körökben meglehetős visszatetszést keltett, hogy ebez az alakuláshoz a Kereskedelmi Csarnok odaadta a maga presztízsét. A TÉBE közgyűlése Most tartotta Hegedűs Lóránt elnöklésével a TÉBE közgyűlését, amelyen megjelent Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, Imrédy Béla, a Nemzeti Bank elnöke, Keresztes-Fischer Ferenc, a PK elnöke, Bruce a népszövetségi megbízott, továbbá Korányi Frigyes báró családja. Az elnöki megnyitó után Egry Aurél Korányi Frigyes báróról emlékbeszédet mondott, amelyet ábitatos figyelemmel hallgatott végig a közgyűlés közönsége. Az évi zárszámadás és költségvetés elfogadása után Metzler Jenő dr., a MOKTÁR vezér- igazgatója tartotta meg „A pénzintézetek jövője“ címmel előadását, amelyet nagy tetszéssel fogadtak. Az elnök javaslatára a közgyűlés elismerését és köszönetét nyilvánította a TÉBE végrehajtóbizottságának értékes támogatásáért, valamint Kresz Károly dr. és Nyulászi János igazgatónak, Nyári Pál dr. igazgatóhelyettesnek, Görög Frigyes dr. előadónak, Jármay Pál dr. főtitkárnak és Némethy Kálmánnak munkásságukért. A napirend utolsó pontja az elnökválasztás volt, amely alatt Scitovszky Tibor, a Hitelbank vezér- igazgatója vette át az elnöklést és méltatva Hegedűs Lóránt nagy érdemeit, továbbra is őt javasolta az elnöki székbe. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tette magáévá az indítványt és Hegedűs Lórántot, választotta újra elnökévé. A főváros képviselete a Nemzetközi Vásár végre- hajtóbizottságában. Szendy Károly polgármester rendeleti úton intézkedett arról, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár végrehajtóbizottságában a székes- fővárost Liber Endre alpolgármester, Babarczy István báró tanácsnok és Kállay Albert tanácsjegyző képviseljék. A Községi Takarékpénztár akarja a jövőben kezelni a főváros bérházait. A Községi Takarékpénztár igazgatósága néhány héttel ezelőtt javaslattal fordult a polgármesterhez, hogy 1936 augusztus elsejétől kezdve bocsássa az intézet kezelésébe a székes- főváros közönségének tulajdonában levő valamennyi kislakásos bérháztelepet. A Községi Takarékpénztár, az előterjesztés szerint, a házikezeléssel kapcsolatos összes teendők végzéséért a mindenkori házbérjövedelem két százalékát igényli a fővárostól. Ez az ajánlat az érdekeltek körében meglehetős izgalmat keltett, tekintve, hogy jelenleg a bérházaknál a gondnoki teendőket fővárosi tisztviselők, a házfelügyelői teendőket pedig fővárosi altisztek látják el. Izgatja az ajánlat a lakókat is, akik attól tartanak, hogy a bankszerű kezelés elhomályosítja majd azokat a szociális szempontokat, amelyekre ezideig a főváros mindig súlyt vetett. Értesülésünk szerint a szociálpolitikai ügyosztály a tisztiügyészség bevonásával a legközelebbi napokban foglalkozik az ajánlattal. ROSENTHAL MÖK tPGlET^EG^ÉSl VÄIXALATÄ BUDAPEST. T. TÁTRA-U. 26 Alapítva 1908-ban LIFT HANPLOVITS és HORVÄTH I BUDAPEST*,' Vl^í^é-yfarer"^TE^40-9-92.' I F E L V O N 6 - í P A Mindennemű felvonót gyárt, javít és karbantart |i
