Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-03-25 / 12. szám
Budapest, 1836 március 25. Megállapította a Közmunkatanács kedden tartott bizottsági ülésén az új Építésügyi Szabályzat irányelveit Kedden nevezetes eseménye" volt a Fővárosi Közmunkák lan ácsának. Együttes ülést tartott Bessenyei Zénó elnök vezetésével az a bizottság, amely a Közmunkatanács tagjaiból és külső szakértőkből alakítva az új Építésügyi Szabályzatot szerkeszti meg. Kertész K. Róbert államtitkár, Harrer Ferenc, Álgyai Huber1 Pál, a Köz,munkatanács álelnöke, Zubriczky Józsel, a Közmunkatanács ny. alelnöki, Kempelen Ágoston tanácsnok, Forster Gyula és még sokan voltak jelen az ülésen. A szakemberek a külön-kiilön reájuk bízott feladatokon már régen dolgoznak, de a mostani ülés új fejezetét jelentette a nagy munkának az általános irányelvek megállapítása szempontjából. Ezen az alapon folyik majd tovább a munka, amely rend kívüli terjedelmű, de azért ebben az évben elkészül az új Építésügyi Szabályzat. Az új Építésügyi Szabályzat megalkotásával már évek óta foglalkozik a Közmunkatanács. Közben megszakították a munkát, mert a kormány részéről felmerült az országos építésügyi szabályzat terve olyan formában, hogy annak keretébe legyen beilleszthető a fővárosi szabályzat. Utóbb azután az az álláspont győzött, hogy mégis előbb a főváros új Építésügyi Szabályzatát kell elkészíteni, amely azután mintául szolgál az .egész ország építésügyét magában foglaló rendszabályoknak. Lehetséges azonban, hogy a kérdés országos rendezését a megalkotandó építésügyi törvénnyel oldják meg, amelyet már akkor tervbe vettek, amikor 1870-ben a törvényhozás megalkotta a Fővárosi Közmuukák Tanácsát. A Izépitményi Bizottmányéi a robogó technika koráig A készülő Építésügyi Szabályzat a különböző címek alatt kiadott hasonló célú rendelkezések sorában a hetedik. A legelső írott rendelkezés, amely Pest városának építkezését szabályozta, aiz 1838-ban kelt Építésügyi Rendszabás volt. Az akkori nagy árvíz pusztítása után nagy építkezések indultak meg és hogy az építések a modern követelményeknek megfeleljenek, kiadták a rendszabást, amelynek ellenőrzését a József nádor által alapított Szépítményi Bizottmányra bízták. Ezt megelőzőleg már úgyis ez a testület intézkedett városszépészeti és építkezési ügyekben és mintegy elődje volt a jóval később megalakított Közmunkák Tanácsának. 1867-ben, az alkotmányos étet helyreállítása után Pest város elérkezettnek látta az időt, hogy a viszonyok változásához miérten új építésügyi rend- szabást alkosson. El is (készült az új tervezet, de amikor az 1870. évi X. törvénycikk megalakította a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amelynek Pest, Buda és Óbuda építésügyi szabályozása lett a feladata mindaddig, amíg építésügyi törvény nem készül, ez az új testület adta ki az építési szabályokat Utasítás címmel, rövidre fogott formában. Ehhez alapul vette a Pesten már érvényben lévő építési szabályokat. Budának a régi időkből semmiféle hasonló célú szabályzata nem maradt fenn. Az Utasítást bővített formában 1886-ban ismételten kiadta a Közmunkák Tanácsa. Az első Építésügyi Szabályzatot, amely már mindenre kiterjedő, rendszeres munka volt, 1893- ban alkotta meg a Közmunkák Tanácsa. Ezt követte az 1914-ben megjelent, ma is érvényben lévő Építésügyi Szabályzat, amelynek kiadását a város fejlődése, a technika haladása és az életviszonyok változása tetté szükségessé. Ezt a szabályzatot a rohamosan változó viszonyok miatt 1926-ban bővített és átdolgozott formában adta ki a Közmunkák Tanácsa. Miután az építésügyi törvény, amelyről már 8. aj®© 5 A ANDRÁS “ KteftRMESTEH VIII., Kálvária-tér 13. Telefon: 37-4-37. Mosókonyha berendezések, hordók nagy választékban. Javítások olcsón. Nagy Pál egészségügyi berendezési vállalkozó Budapest, II., Fő-utca 20. TELEFONS 52-0-93. grosz prigyes Budapest, IX., Bakáts-u. 1. OKÉ. MÉRNÖK ÉPÍTÉSI és kö- VEZÉSI vall. Telefoni 8fl-0-r>4. SZÉKELY KAROLYI OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Budapest, XL, Budafoki ut 41/b. Tel.: 59-6-73 1870-ben szó volt, nem jelent meg, a Közmunkák Tanácsának joga és kötelessége maradt a főváros építésügyének szabályozása, a megfelelő szabályzatok kiadása, ami azonban mindig a főváros vezetőségével összhangban történt meg, már csak azért is, mert a Közmunkatanácsban a főváros hivatalosan is képviselve van és a Közmunkatanács tagjai mindig túlnyomó részben a főváros törvényhatósági bizottsági tagjai közül neveztettek ki. Az új Építésügyi Szabályzat irányelvei Arra nézve, hogy az új Építésügyi Szabályzat kiadására miért van szükség, gyakran és felelőtlenül hangoztatják, bog*y ,azért, mert a régi rossz és el&jvult. A városrendezésnek egyik régi, kiváló szakembere, aki a ma érvényben levő szabályzat készítésében jelentős részt vett, erre azt mondta most nekünk: — Tessék Budapesten szétnézni, a hatalmas építési fejlődésen végigtekinteni, megállni a legmodernebb külső lés belső házépítési technika előtt és akkor meg kell állapítani, hogy a régi Építésügyi Szabályzat- nem volt, rossz, sőt nagyon is rugalmas volt, arra nézve, hogy az új idők rohamos haladásához, a technika hatalmas fejlődéséhez, az életviszonyokhoz, az új igényekhez és divatokhoz alkalmazkodni tudjon. Persze, ehhez szükséges volt az is, hogy a Közmunkatanács és a. főváros vezetősége megértse a haladó kor követelményeit és esetenkint kivételesen bíráljál el azt, ami ;a szabályzat betűiben nem található, de amire a szabályzat all ap elvei mégis módot nyújtanak. Az új Építésügyi Szabályzat most majd intézményesen szabályozza mindazt, ami eddig sokszor a méltányosságra és a belátásra volt bízva, hogy a haladó élet új helyzeteivel számoljon. Ez a megállást nem ismerő élet, a technika robogó üteme éleire az új szabályzatot és itt nemcsak az építőtechnikát kell érteni, hanem azt az új fejlődést, amelyet a technika a gyárakban és üzemekben elő idézett. Ehhez az új élethez fog alkalmazkodni az új modern Építésügyi Szabályzat. Ez lesz a megszerkesztésének egyik alapelve, amely mellett számolni fog a városrendezés új gondolataival, amelyben az artisztikum melleit a több napfény és a több levegő gondolata dominál. Ebhez képest a város belső részein is a teres, pár kos építkezésre fog esni ez hangsúly, amely szűk udvarok helyett a közös udvaros, úgynevezett keretépítkezést favorizálja és alkalmazkodik ahhoz, a külföldön és különösen legújabban Németországban meghonosodott elvhez, hogy lehetőleg mérsékelni kell az épületek magasságát. így az öt emeletnél —- egyes kivételes eseteknek helyt hagyva — előreláthatólag nem enged magasabb építkezést az új szabályzat sem. Épitk&iés a perifériákon, a kilátás védelme, a gyárak Amíg a belső városrészekbe több napot és több levegőt akar hozni az új építési rend, ugyanakkor gátat kíván állítani annak, hogy a város a perifériákon szétszóródjon és ne legyen kényszerítve a főváros közművekről gondoskodni óriási területeken, ahol szórványosan felépített, emeletes bérházak szántóföldekkel váltakoznak. Különös gondoskodás történik a kilátás védelméről is és az egészség védelméről is, amely ellen az utóbbi időkben sokat vétettek. Mentségül szolgálnak azonban ezen a téren a nehéz viszonyok, amelyek hatása alatt gyakran azért adtak ki építési engedélyeket, hogy ne akadályozzanak meg munkalehetőségeket, amelyekre az építési pangás idején annyira szükség volt. (Rendkívül fontos- intézkedések azok, amelyek a, gyári övezetek megállapítására vonatkoznak és itt figyelembe kerül a szél járása, amellyel valaha egyáltalán nem foglalkoztak és így történt meg, hogy ,a váci-úti gyárak füstje felhozi be a főváros levegőjét. A Soroksári-út és környéke, valamint o csepeli részek felé tereli az új építési rend a főváros gyártelepeit. Nagy súllyal esik a mérlegbe a közlekedés fejlődése is és sok olyan momentum, amely a múltban nem lehetett irányadó, de amellyel most viszont számolnia kell a Közmunkatanácsnak ebben a főváros új látképét megalapozó munkáiban. Megvalósulás elöli az Eskü-tér és a Szent István-tór rendezése Kész tervek várják a Horthy Mlklés- hfd két végének térszerű kialakítását Az anyagi lehetőségek szűkreszabolt volta ezidőszerint még nem engedi meg a székesfővárosnak, hogy valóraválthatók legyenek azok az elképzelések, amelyek a Madách Imre-sugárút megnyitása révén új fejlődést hozhatnak Budapest meglehetősen elavult belterületeméi. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa egyik legutóbbi ülésén foglalkozott az új főútvonalak kiképzésére vonatkozó tervekkel, kénytelen volt azonban megállapítani, hogy mivel a magántőke megfelelő arányú bekapcsolódására bizton számítani ezidőszerint, még nem lehet, jobb időket kell megvárni, amíg konkrét intézkedéseket lehet lenni a, város képét átalakító nagyszabású útvonalnyitásokkal kapcsolatban. A Fővárosi Hírlap munkatársa most beszélgetést folytatott Kempelen Ágoston műszaki főtanácsossal, a városrendezési és magánépítési ügyosztály vezetőjével és aziránt érdeklődött, milyen munkálatok lebonyolítása időszerű városrendezési célra. — Legközelebb érint bennünket ezidőszerint, — mondotta Kempelen főtanácsos — a belvárosi főplébániatemplom körüli terület rendezése. Régi panasz az, Rogy az Erzsébet-liid felié irányuló forgalom az Eskü-tér szűk volta miatt csak nagy nehézségek árán bonyolítható le. Korábban azok a tervek voltak előtérben, hogy a műemlék jellegű plébániatemplomot a legmodernebb építészeti vívmányok alkalmazásával pár méterrel eltolják jelenlegi helyéről és ezzel lehetővé válik az úttest nyolc—tíz méterrel való kibővítése. Ezeket a terveket nem ejtették ugyan el. az utóbbi időben azonban inkább afelé a megoldás felé hajlik a szakértők véleménye, hogy a nagy költséget igénylő munkálat helyett más módot kell találni az úttest kiszélesítésére. Ez a megoldás nem lehet egyéb, mint hogy megszüntetik a templom déli fala mellett húzódó gyalogjárót és annak területét is a kocsiforgtílom céljaira biztosítják. Ezen a réven mintegy négy-méteres sávval szélesedik a közúti közlekedést szolgáló terület. A lúd l’cle‘ irányuló gyalogforgalmat ennek a tervnek megvalósítása esetén az Eskü-tér déli részén húzódó járdán bonyolítanák le. viszont, hogy a híd mindkát oldala egyformán legyen igénybe- vehető. a Margit-híd pesti lejénél a közelmúltban megépített aluljáró mintájára alagutat építenének. — A közeljövőben egyébként a Szent István-ter szabályosabb kialakítására is sor kerülne. Ennek a térnek, amelyen a Bazilika épülete áll, szabálytalan alakja van, mert a Sas-utca sarkán álló emeletes ház mélyen benyúlik a. tér területébe. Ezt a házat a székesfőváros már évekkel ezelőtt kisajátította, mindaddig azonban, amíg a szomszédos telek tulajdonosa nem mutatkozott hajlandónak egy, a városképbe beilleszkedő modern ház felépítésére, sem annak lebontására, sem helyébe új épület létesítésére, javaslatot nem tettünk. Most bekövetkezett az az időpont, amikor a szomszéd birtokos házat akar építeni. Erre való tekintettel már a legközelebbi jövőben lebontatjuk az elavultsága miatt különben sem túlságosan használható épületet és azt a területet, amelyen állt, a legnagyobb részében a Szent Isiván-tér négyszögű formájának kijavítására használjuk fel. Ez a ház elég nagy telken áll, úgy hogy ha lebontására sor kerül, akkor a Szent István-tér hosszát tizenkilenc méterrel tudjuk növelni. — Teljes felkészültséggel várjuk egyébként azt az időpontot, amikor az épülőfélben lévő Horthy Miklós-híd munkálatai annyira előrehaladnak, hogy a két hídfő körüli terület kiképzésére kell gondolni. Az erre vonatkozó terveket a legapróbb í'észletekig már korábban elkészítettük, vagyis munkánk abban a pillanatban kezdetét veheti, mihelyt a hídépítő hatóságok arról értesítenek bennünket, hogy ennek ideje elérkezett. A város belterületén nagyobbszabású intézkedéseket egyelőre nem tervezünk. Elképzeléseink vannak ugyan, a székesfőváros leredukált költségvetése azonban semmi különleges természetű munka elvégzésére nem nyújt alkalmat. Betón, makadám, aszfalt felvágásához vegyen BÉRKOMPRESSORT LISKA JENŐ oki. gépészmérnök, kompressor-bérbeadé jraudageiiL^L^SzUret-utc^^^jJEelefoiL^BO^g^íOO^
