Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-08 / 1. szám

Hatalmas munkát végez a székesfőváros közegészségügyi és bakteriológiai intézete fi IMMn csak mepagiobített méretekben tudja szolgálni Budapest egészségvédelmét A mindnyájunk körül leselkedő, láthatatlan ellenség, a betegség ellen vívja harcát a székesfő­város közegészségügyi és bakteriológiai intézete. Munkáját nem látja és alig ismeri a nyilvánosság, holott az egész nagy városra vigyáz: millió ember élete és egészsége van reá bízva a tudományos műhelyre, amelyre ehhez képest óriási felelősség hárul. Erről a munkáról, az intézmény tevékeny­ségi köréről kérdezte meg­Salamon Géza dr. közegészségügyi tanácsnokot, aki a Fővárosi Hirla.p munkatársának a következő­ket mondotta: — A székesfőváros közegészségügyi és bak­teriológiai intézetének a feladatkörébe tartozik: a aki a következő nagyértékü nyilatkozatot adta: fertőzőbetegségek elleni védekezés, az ivóvíz és az élelmiszerek közegészségügyi ellenőrzése, továbbá a közegészségügynek önálló tudományos vizsgála­tokkal való előmozdítása. A közegészségügy szol­gálata, a főváros közönségének egészségvédelme és a hevenyfertözö betegségek elleni védekezés egyre több feladatot ró az intézetre. — A Székesfőváros Közegészségügyi és Bak­teriológiai Intézetének a jelentősége, akár az ál­tala végzett vizsgálatok számát, — akár pedig az Intézetnek úgyszólván évröl-évre bővülő ügykörét tekintjük, az utolsó években igen nagymértékben emelkedett. Mert például amíg 192lf-ben csak 29.310 vizsgálatot végzett az intézet, 1931^-ben már 83.875-öt tett ki a végzett vizsgálatok száma. — Az intézet bakteriológiai osztálya az úgy­nevezett általános vizsgálatok lebonyolításán kí­vül különösen a tífusz bakteriológiai vizsgálatának kimélyítésével foglalkozott. Ezen a téren olyan új módszereket is alkalmazott, melyekkel a tífusz bacillusa sokkal jobban és biztosabban mutatható ki, mint az eddigi módszerekkel. De emellett ál­landó ellenőrzés alatt tartja a tífusz elszenvedése után a fertőző kórházból gyógyúltan hazatérő be­tegeket is, hogyha ezek netalán tifusz-bacillusgaz- dákká válnának, azonnal mód legyen az elkülöní­tés- és egyéb hatósági intézkedések foganatosítá­sára. — Az intézet a tisztiorvosok közbenjöttével a fővárosi élelmiszerüzemek személyzetének a vizs­gálatát is végzi. Ennek kiterjesztése természete­sen nagyobb személyzetet igényelne. Fontos fela­datkör ez, mert a tifuszesetek nagyrészében — a székesfőváros kifogástalan vízellátása mellett — főként a fel nem fedezett bacülusgazdák (szakács­nők, élelmiszer árúsok, stb.) játszák a főszerepet, akik fertőzött voltukról maguk sem tudnak s szennyezik az ételeket és az élelmiszereket. — A difteria leküzdésében az iskolai difteria- vizsgálatokon kívül ma a föhangsúly a difteria védőoltásokon van. Az intézet oltóorvosa idáig IfO.OOO óvódás és első elemista gyermeket oltott be az Országos Közegészségügyi Intézet által ké­szített oltóanyaggal. A forgalomba hozott kötsze­rek ellenőrzését is a bakteriológiai osztály végzi s az évről-évre végzett vizsgálataink mutatják, hogy az ellenőrzés szigorításával hogyan javul az elfo­gadható kötszerek százalékszáma. — Az intézet egészségügyi osztályának a fel­adata a fővárosi ivóvíz és élelmiszerek bakterio­lógiai ellenőrzése. A nagyvárosi ivóvíz ellenőrzé­sére az osztály a főbb világvárosokban már jól be­vált módszereket használja. A fővárosi vízmüvek nagyarányú beruházása kapcsán épült gyönyörű és modern szűrőberendezés bakteriológiai ellenőr­zése a legszigorúbb módszerekkel szintén itt fo­lyik. De a. főváros ivóvizét naponta nemcsak a szűrőberendezésnél ellenőrzik, hanem a fönyomó- csöveknél, a városi medencéknél és a házi vízveze­téki csapoknál is. — Évek óta hangsúlyozott óhajunk teljesül a tej bakteriológiai ellenőrzésének a kiszélesítésével. Az intézet igazgatója a tej intenzív ellenőrzésére már évekkel ezelőtt bevezette a legmodernebb mód­szereket, ez azonban eddig — részben a tejkérdés rendezetlensége •— részben pedig a személyzet­hiány miatt nem volt úgy keresztülvihető, mint azt mi elgondoltuk. Most a Fővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézettel karöltve megvalósul a tej kémiai ellenőrzése mellett a tej széleskörű bakteriológiai ellenőrzése is, nemcsak a tejüze­mekben — hanem a székesfővárosba érkező vala­mennyi tejre is. S a tej| ellenőrzésénél nem elég­szünk meg az egyszerű tisztasági bakteriológiai (csiraszám, b. coli) vizsgálattal, hanem vizsgála­tainkat ki fogjuk terjeszteni a tehénállományunk­ban sajnos igen elterjedt tuberkolózis és járványos életélés (Bang fertőzés) megállapítására is. — Az intézet a nyár .folyamán intenziven el­lenőrzés alatt tartotta a fagylalt gyárakat és a fagylalt elárusítóit is. Évek óta folyik a fővárosi levegő gáztartalmának, korom és portartalmának vizsgálata, mely a füst és korom elleni küzdelem megindításához szolgáltat nélkülözhetetlen tudomá­nyos adatokat. — Az a szándékunk, hogy az intézet munkássá­gát a tejellenörzésen kívül az ciltalános élelmiszer­ellenőrzésre is kiterjesszük. A mészárszékek, hen­tes, füszeresboltok rendszeres bakteriológiai élien­j őrzését is múlhat átlómul szükségesnek tartom, s ! úgy látom, hogy eá Knek a nagyfontosságú egész­ségvédelmi feladatoknak a kifogástalan ellátása ér­dekében szükséges lesz a főváros közegészségügyi és bakteriológiai intézetének a, megnagyobbítása, mert az intézet csak így tud majd megfelelni a jövőben a nagy tempóban fejlődő Budapest egész­ségvédelmének és azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket az intézetnek a rendes napi munkáján j kívül a tudományos kutatások terén is el kell I látnia. §am Hétemeletes palotát épít a Gáz- és Vízművek igazgatósága A Kis Rókus helyén lesz a héí nagyüzem központi adminisztrációja — Balesetkórházat és kistahásós bérházakat létesít az OTI a Tisza Kálmán téren Amint a Fővárosi Hírlapban többször is meg­írtuk, hogy az OTI megvásárolja a Gázmüvek Tisza Kálmán-téri objektumát és a telek egy ré­szén baleseti kórházat, másik részén pedig kis- lakásos bérházcsoportot építtet. A főváros egész a legutóbbi időkig ellenezte a telek átengedését, mert a kitűnő helyen fekvő telket saját céljaira szerette volna felhasználni. Újabban azonban a főváros hajlandónak mutatkozik a kérdéses objek­tum eladására. Az OTI részletes beadványa már a polgármester előtt fekszik és rövidesen az illetékes szakbizottságok elé terjesztik a telekeladásra vonatkozó javaslatot. A telek átengedésének egyik előfeltétele azon­ban az, hogy a Gázmüvek adminisztrációja szá­mára megfelelő új elhelyezkedést teremtsenek. Erre nézve is folynak a tárgyalások és a legkülön­bözőbb megoldási módozatok kerülnek ezek során az intem megbeszélések központjába. Az egyik elgondolás szerint a felépítendő új központi város­háza épületében helyeznék el a nagyüzemek veze­tőségét és idekerülne a Gázgyár adminisztrációja is. Az volt ugyanis a terv, hogy az üzemek, az el­helyezkedés ellenében, hozzájárulnának az új városháza építési költségéhez és a Gázgyár is oda­adná e célra a Tisza Kálmán-téri komplexum él­msaas^a^magrsegaaBgamngBeggMseaeEimma TRAUB Wm aszüaif, szigetelő, tetőfedő vállalata Budapest, X., Rezső-tér 3. Telefon : 41-1-65 adásából befolyó, több mint 3.6 millió pengőt. Ezt a gondolatot elvetették, mert nem kívánatos, hogy a valamikor meg­valósuló új városháza épületébe külső hi­vatalok kerüljenek. Ilyen körülmények között ismét visszatértek a leghelyesebb és a legelsők között szerepelt megol­dási tervezetek egyikéhez, ahhoz, hogy a Rákóczi-út 27. szám alatti, úgynevezett Kis-Kókus helyén teremtsék meg a Gáz­művek központi székházát. A Gázmüvek igazgatósága kezdettől fogva ezt a tervet támogatta és most is számtalan előnyt sorol fel annak dokumentálására, hogy minden szem­pontból ez az építkezés lenne a legmegfelelőbb. Illetékes helyről nyert információink szerint a főváros vezetősége is végleg e megoldás mellé állott. A világítási ügy­osztály most dolgozik azon az előterjesztésen, amelyet a Gázgyár Tisza Kálmán-téri telkének eladásáról és a Kis-Rókus helyén létesítendő szék­ház építéséről nyújtanak be. A Kis-Rókus telkén a hétemeletes palota építése közel öt mil­liót igényel és ez az összeg minden ne- hézség nélkül előteremthető, miután a Gázgyár a telekeladásból befolyó 3.6 mil­liót azonnal e célra fordíthatja. Tervbe vették ezenkívül, hogy idehelyezik a Víz­művek igazgatóságát is, amely az építési költség hiányzó részét fogja viselni és folyósítani. A Víz­müvek igazgatósága most bérelt helyiségekben van és a bérleti dijak megtakarításából majdnem fedezni tudja a befektetendő tőke amor­tizációját. »• Azt tervezik, hogy a májusi bérnegyedben a Kis- Rókus összes bérlőinek felmondanak és még ebben az évben az épület lebontását is elvégzik. Természetesen tervpályázatot fognak hirdetni az exponált helyen létesítendő épület terveire, hogy az külső képében is impozáns, középület-jellegű legyen. Az új székház felépítése ilyen körülmé- ny_ek között csak a következő évben, 1937 végéig fejeződhetik be, az OTI viszont már az idén sze­retne építkezni a Tisza Kálmán-téri telkeken. Szó van tehát arról, hogy a megállapodás létrejötte esetén a Gáz­gyár a teleknek a Dologház-utca felé eső felerészét, amelyen csak raktárak és mun­káslakások állanak, mar most átadná az OTI-nak, a telek másik felét pedig, amelyen az igazgatósági épületek vannak, csak az új székház elkészülése után adná át. Közlekedési baleset a Margithidon, amikor még nem volt aluljáró Néhány hét előtt nyitották meg a Margithíd pesti oldalán a gyalogjárók részére az aluljárót, amely a közlekedés rendjét szabályozza. Rövidesen elkészül a budai hídfőnél is az aluljáró, ame­lyet szintén átadnak a forgalomnak. Hogy mennyire szükséges volt a gyalogközlekedök biz­tonsága szempontjából a Margithíd közlekedésé­nek lebonyolítására az aluljáróval rendet terem­teni, azt egyebek között az a per is megvilá­gítja, amefy most került a legfelsőbb bírói fórum, a Kúria elq s amely pernek szenvedő hősét a Mar­githíd hídfőjénél érte a perre okot adó baleset. özv. Molnár Jánosnét tavaly nyáron a Margit­híd pesti oldalánál közlekedési baleset érte. Egy 12-es jelzésű autóbusz elütötte, úgy hogy az özvegy súlyosabb sérüléseket szenvedett. Kártérítési pert indított a BESZKÁRT ellen és élet járadékot kö­vetelt. A bíróság széles keretekben bizonyítási eljárást folytatott le, amelynek során igen sok tanút hallgattak ki, akik valamennyien eskü alatt tettek vallomást, de szinte valamennyien más­képpen vallottak. Az egyik szerint a közlekedést szabályozó lámpa a Margithíd iránya felé piros jtelzést adott, amikor a baleset történt, a másik viszont olyan vallomást tett, hogy n. lámpa sáréra színt jelzett, de akadt tanú arra is, hogy a bal­eset idején zöldet mutatott a közlekedési lámpa. Az egyik tanú úgy vallott, hogy nem a hídfőnél történt a baleset, hanem a Lipót-körút közelébe eső úttesten, a másik azt vallotta, hogy a Mar­githíd tövében, az óraoszlop mellett ütötte el a felperesnöt az autóbusz, bizonyos tanúk pedig arra tettek esküt, hogy a villamossíneken tör­tént a baleset, mert ott haladt az autóbusz a sínek között. A törvényszék és utóbb a kir. tábla is özv. Molnár Jáwosné keresetét elutasította, azzal az indokolással, hogy a baleset az ö kizárólagos hi­bája folytán következett be. A táblai ítélet .ellen a felperes felügyeleti kérelmet terjesztett elő és ennek folytán a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét feloldotta és a táblát újabb tárgyalásra< utasította, amelynek során bizonyítási eljárást is kell foganatosítani. A Kúria most meghozott vég­zésében akképpen rendelkezik, hogy a tábla előtt lefolytatandó eljárás során megfelelő módon tisz­tázni kell majd a tárgyalást abban a tekintet­ben is, hogy a baleset idején milyen volt a köz­lekedési rend a Margithíd pesti oldalán lévő híd­főjénél. Meg kell állapítani azt is, hogy a híd­főnél a gyalogosok átkelési helye meg volt-e je­lölve maradandó jellegű határvonallal, mint aho­gyan azt a közlekedés rendjéről szóló belügymi­niszteri rendelet előírja. A Kúria az alsóbíróságok elutasító ítéletét azért oldotta fel, mert a tábla ítélete nem állapította meg, hogy vájjon a baleset a villamossíneken olyan időpontban történt-e, amikor a közlekedési jelzőtábla a hídról jövő jármüveknek szabad jel­zést adott. GROIZ FRIGYE) ► OKL. MÉRNÖK ÉPÍTÉSI ÉS Kö- VEZÉSI VALL. Budapest, IX., Bakáts-n. 1. Telefon: 86-0-64. fiüistfí fßkßlß píkOS TBTÖFBDŰMBSTEB Budapest, L, KaroHna-út 16. Telefon* 69-8-59. SALGÓTARJÁNI KŐSZÉNBÁNYA R. T. £p(tß&nyng Ipara: Budapest, V., Sas-utca 80. szám. Telefon: 83-0-71, 10-3-5», 14-1-58 Cementgyár: Lábatlanban . . . évi telj. kép. 12.000 v. Uészgyárak: Lábatlanban ... „ ,, ,i 6.000 „ Dorogon ................. „ H »» *-000 * Té glagyárak: Buda-Ujlak, Kőbánya _____ Ny ergesül falu évi telj. kép. 60,000.000 drb. Cserépgyár: Buda-UJlak „ „ „ 8,000.000 drb.

Next

/
Thumbnails
Contents